Boldog-boldogtalan, paradicsom-pokol ABC
Gebéből táltos paripák, vagy állatorvosi lovak
Az életminőség őrzése, javítása, avagy rontása
Egy életlényeg szótár magyar magvai és csírái
Szándék és következmény VI.
Én úgy szeretek részeg lenni
Seress Rezső
De szép így az élet, az ember, ha részeg a szíve egy nyíló virág De jó is így élni, mert nem kell úgy félni, ha bánt is a csalfa világ. Én úgy szeretek részeg lenni, Mert nékem akkor nem fáj semmi De semmi se fáj Én kerülöm a józanságot, Mert keresek egy szebb világot Egy jobbat, hol csendes a táj. Nem tudok élni így józanul Szívemre száz bánat borul Csalfa itt minden és hazug a szó Részegnek lenni de jó. Én úgy szeretek részeg lenni, Mert nékem akkor nem fáj semmi De semmi se fáj. Oly édes a mámor és egy-két pohár bor Már minket a mennybe repít Szép álomvilágba, hol minden virágba Egy Ámorka szerelmet hint. Én úgy szeretek részeg lenni, Mert nékem akkor nem fáj semmi De semmi se fáj Én kerülöm a józanságot, Mert keresek egy szebb világot Egy jobbat, hol csendes a táj. Nem tudok élni így józanul Szívemre száz bánat borul Csalfa itt minden és hazug a szó Részegnek lenni de jó. Én úgy szeretek részeg lenni, Mert nékem akkor nem fáj semmi De semmi se fáj.
https://www.youtube.com/watch?v=89_cdKGfaf4
*
Van olyan embered?
Aki részegen kézen fog és hazavezet
Aki egyedül mondja: gyere be, te szerencsétlen
Aki nem engedi, hogy kihasználják elesettséged
Aki nem is engedi, hogy a sárga földig leidd magad
Aki nem vet meg, ha most nem tartottál mértéket
Aki nem gúnyolódik akadozó nyelveden, lábadon
Aki nem biztat ivásra, hogy ő is potyázhasson
Aki tudja, mikor nem szabad téged kínálgatni
Aki inkább maga sem iszik, nehogy kísértsen
Aki nem csikar ki belőled ittasan ígéreteket
Aki nem sértődik meg, ha az ital beszél belőled
Aki nem leitatva próbál kifigyelni és kifaggatni
Aki gyengesége miatt nem prédikál absztinenciát
Aki nem tukmálja beléd az ő mértéke szerint az italt
Akinek fontosabb a minőség mint a mennyiség
Aki nem dugja el előled a finomabb nedűket
Aki letagadja a dugi piát, ha látja, hogy dülöngélsz
Aki maga sem retteg, hogy az ital megoldja nyelvét
Aki nem tölt inkább a személyes vigasztalás helyett
Aki meggátolja, hogy piásan még autót vezess
Aki nem csak az elején, de a végén is igazi bort tölt
Akivel jó iszogatás közben bolondozni, nótára fakadni
Aki nem lesz trágár, obszcén, rasszista pár pohár után
Aki nem nevet veled cinkosan a gonosz viccen, ugratáson
*
Szesztestvériség
A kocsmában mindenki a barátod,
mindenki keblére ölel, pláne amíg fizetsz,
de melyikük lenne kezesed egy kölcsönnél,
ki állna melléd, ha rád támadna egy banda,
vagy ki jönne el közülük melletted tanúskodni,
vagy ki fogadna be egy napra is, ha kilakoltatnak?
*
Álbarátok
„Barátaim megölelének...
Szivökhöz nyomták szívemet;
Bennem mi boldog volt a lélek!...
Később tudám meg: mért öleltenek? -
Azt tapogatták, míg öleltek:
Hol van legfájóbb része e kebelnek?
Hogy gyilkukat majd odadöfjék...
És odadöfték!”
Petőfi Sándor
*
Genezis és érvényesség
Mindegy, hogy honnan tudod
- „istentől”, a tanár bácsitól, holt bölcstől -,
az a lényegi kérdés, hogy igaz- e vagy sem,
tudod-e igazolni, bizonyítani állításod/elved!
(A tekintélyre/megérzésre hivatkozás nem érv)
*
A család nemtője
Ha rablótámadás érné szeretteit,
akár az élete árán is megvédené őket,
Majd meglátnák, ha ez bekövetkezne,
de örüljenek, ha nem kerül rá a sor -
de hogy a krumplit ma ő pucolja meg!?
*
Életfilm
Olyan az élete,
mint azon a filmszereplőé/statisztáé,
aki csak egy-egy jelenetben tűnik fel,
arra kap eligazítást, gyors instrukciót,
de az egészet sosem látja, nem értheti...
*
Csírájában elfojtani
A kis kullancs hazugság,
ha nem vágtad le a fejét
a végén óriáskígyóvá alakul,
mely rád tekeredve megfojt.
Kis hazugság hópelyhekből
áll össze a pusztító lavina is…
*
A szokás hatalma
Csak az első nap volt
az élettér és a társaslégkör büdös,
de akkor még nem mertél szólni ezért,
a harmadikon meg már nem is érezted...
*
Csali
Ráharapsz
a mézesmadzagra
és cukrozva lenyeled a békát is,
a reklámfim alapján veszel fel hitelt,
hirdetésre vállalsz munkát, választasz párt,
vagy utazol a pokolba, vagy még netalán
öröklakást/házat is veszel ott…
*
Nem mosod kezeidet
Leépülő, önelhanyagoló: tisztátalan
Először csak lábat, feneket nem mosol,
Azután már kezet és szájat, de ruhát, ágyneműt se
Csoda, ha szád is egyre mocskosabb, mosdatlanabb,
ami a lelkednek hű, csalhatatlan, igazmondó tükre...
*
Kézmosás
Pilátus mossa kezeit
Tovább passzolja, hárítja a felelőséget
Hinné, hogy nem rajta szárad Jézus vére,
az ő közreműködése nélkül is így történt volna,
teljesen mindegy, hogy épp ki állt az ő helyében…
*
Lex talio
Szemet szemért, fogat fogért
Amit te tettél, minimum azt teszik veled
Vagy annak a dupláját, hogy hatása legyen:
te se ismételd, és másokat is elrettentsen...
*
A vendetta,
a vérbosszú felétek erkölcsi parancs –
ha nem engedelmeskedsz, kiközösítenek,
ha igen, akkor az állam törvénye ellen vétesz
*
Végrendelet
Most, hogy közeleg a vég,
hagyakoznom illenék;
- mit is hagyjak keresztényül
ellenimnek örökrészül?
Erénydús üldözőimre
nyavalyáim, száz kórságom,
számtalan nyomorúságom
hagyom örökségbe rendre.
Mi fogóként tépte gyomrom,
kólikám rátok ragadjon,
rátok hólyag-baj s az álnok
porosz végbél-szaggatások.
A gerincem sorvadását
s görcseim rátok testálom,
rángásom és nyáladzásom -
a sok szép istenáldását.
Záradékul még csak egyet:
süllyessze el az Úristen,
gyorsan pusztítsa el innen
nyomát is emléketeknek!
Heinrich Heine
*
Önkritika
Ha győztél,
azt csak magadnak köszönöd,
Ha veszítesz, mert olykor vesztesz,
azt a véletlenek gonosz összjátékának,
vagy a hozzád méltatlan csapattársak
gyenge teljesítményének tudod be...
*
Self made man
Minden javad, eredményed
csak a magad érdemének tulajdonítod,
Így aztán erős és tartós bűntudatod van,
ha csapdába, betegségbe, csődbe, bajba esel...
*
Meritokrácia
Mindent ki kell érdemelni
Aki nem dolgozik, az nem is eszik
(hulljon a férgese, a beteg, az öreg stb.)
*
Pofozóbábú
Némán eltűröd a főnököd rúgásait,
aki rajtad vezeti le frusztrációs dühét,
ami fáj a testnek, de sokkal inkább a léleknek,
viszont tartasz egy kutyát, akibe te is belerúghatsz
*
Koldus és királyfi
(nevelődési regény)
Mindkettő szeretne
a másikkal helyet cserélni,
S ha valahogyan - a mesében –
teljesül is ez a nem kis kívánságuk,
majd nem győznek szabadulni/visszakerülni,
de ők akkor már nem ugyanazok az emberek...
*
Önbecsapás
Ha mások tréfából-komolyan
becsapnak, ugratnak, átvernek,
hazudnak, ámítanak, szédítenek,
az jóval hamarabb kiderül, mint
ha magadat kábítod-ámítod el:
ez akár életfogytiglan is tarthat,
ha nem okulsz magad-más kárából,
ha nincs egy fájó igazat mondó barát,
ha nem ismersz magadra a „mesékben”
*
Ön-hajcsár
A rabszolga kijátszhatja urát,
elszabotálhatja a túlmunkát, vagy
vigyázhat rá, hogy lázas semmittevése
valahogy munkává ne fajuljon stb. stb.
De az önkizsákmányolásnak nincs korlátja…
*
Kétéltű
Nappal az önkínzó fogyókúra,
este-éjjel a önkényeztető nassolgatás?
Végül kövérebb lesz, mint előtte volt,
s nappali önhittség mellé bűntudat társul…
*
A balhit
is hegyeket mozgat
A legnagyobb bűnöket
rajongók, fanatikusok követték el
sokszor a legnagyobb jóhiszeműséggel...
*
Az élet nem játék
A macskának sincs hét élete
A kolbászból már nem lehet disznó
A kimondott ledorongoló szó nem visszaszívható
Ha sterilizáltattad magad: soha többé nem lehet gyereked
A gyerek szellemi érésének egyik fokozata ennek felfogása...
*
Életmentő hős
Aki a saját életét kockáztatva, áldozva
Kiment tűzből, vízből stb. egy másik embert.
És aki azért jár a parton, hátha beesik valaki?
És aki esetleg be is lök, hogy kimenthessen…
*
Hősök
Szájhősök
Hiányzó hősök
Feleslegesen-károsan hősködők
Hősköltemények és hősszerelmesek
(A legjobb, ha nincs hősre szükség,
de baj, ha szükség esetén nincs ilyen)
*
Ütésálló
Nem annyira az a legény, aki üt,
Hanem inkább az, aki állja az ütést…
*
Látatlanban
Egy üres papírt aláírni,
Amire később ráírják a halálos ítéleted
(vagy az életfogytiglani adósrabszolgaságod)
*
Fordítva
Aki józanul mulat, szeretkezik,
de mámorosan, részegen köt szerződést
(se hall, se lát - elvakítva - bódultan stb.)
*
Ördögi kör
- Miért iszol?
- Mert bánatos vagyok.
- Miért vagy bánatos,
- Mert iszom...
*
Légy
Légyfogó
Mitől döglik a légy?
Két legyet egy csapással
Szemtelen, mint a piaci légy
Légy a levesben – lenyelni/kiköpni
A markomba zárva legyet zümmögtetni…
*
Prokrusztész ágya
Ha nem férsz bele, csonkolnak
Ha rövid vagy, erővel kinyújtana...
Ahogy a rögeszmés is ezt teszi,
amikor makacsabb a tényeknél…
*
A nyomor
leépíti az embert
Korgó gyomorral nem lehet filozofálni
Amikor Chaplin a társában ehető tyúkot lát.
Amikor az életben-maradás ára a kannibalizmus
(vagy „csak” a testi-lelki prostitúció...)
*
Évődni vagy elpucolni…
„…fáj, ha azt kell látnia,
hogy nem adhatunk meg mindent
a szívünk vágya szerint
azoknak, akiket szeretünk.
A fásult szívűnek egészen mindegy,
hogy jólétben, kényelemben,
minden kellemetlenség híjával
élnek-e a hozzátartozói.
Mit bánja ő, hogy az asszony gyötrődik,
s a gyerek nem kapja meg a magáét
se a nevelésből,
se a tisztaságból,
se az anyai szeretetből
úgy, ahogy ez a gyerekre ráférne.
De bennem mindez ég
és pokoli lánggal perzseli egész bensőmet.
Elfutok hát hazulról,
hogy ne lássam azt a sok hiányosságot,
amivel odahaza bíbelődnek.
– Ezzel ugyan egy hajszányit se segít a bajon.
- Tudom. De ha már rajtuk nem segíthetek,
legalább a magam fájdalmán enyhítek valamicskét
úgy, ahogyan tudok.
Mert hát úgy gondolom,
hogy azzal se könnyítenék a bajon,
ha odahaza kuksolnék
s évődnék azon, amit látok.
Ez az évődés, higyje el, beteggé tenne előbb-utóbb.
S attól az úristen mentse meg a családomat,
hogy a két kezem ne bírja a munkát.
Mivé lennének, ha még én se kereshetnék rájok?
Miattuk menekülök otthonrúl,
érti uram, miattuk, mert isten ugy segél..”
(Wallesz Jenő: Segíts magadon.
Gondolatok a munkásosztály háztartási viszonyainak javításáról)
*
Macska-egér
Ha nincs otthon a macska,
Csak akkor cincognak az egerek.
És amikor úgy játszanak veled,
Ahogyan a macska az egérrel...
*
Nevetők
A két veszekedő között a nevető harmadik
(Csongor és a versengésre bírt ördögfiókák)
Nagy nevetésnek előbb-utóbb sírás a vége?
Az nevet igazán, aki utoljára nevet.
*
Addig ne halj meg,
Amíg nem építettél fel egy házat,
Amíg meg nem írtál egy könyvet,
Amíg fel nem nevelted a gyerekeidet,
Amíg meg nem forgattad talentumaidat,
Amíg el nem végezted küldetésedet,
Amíg nem teljesedett ki az életed...
*
Isten ajándéka
Aki nagyon akar,
az nem esik teherbe,
nm kerül áldott állapotba...
Aki meg „csak” szeretne”, az meg igen
(Ahogy az örökbefogadás után jön a saját gyerek…)
*
A
legjobb dolgok
ingyen vannak!?
Mindenki által elérhetők, vagy szerencse/kegyelem dolgai
Humorérzék, játékosság, barát, szerelem, hivatás, jó ízlés stb.
*
Meritokrácia
Szörnyű lenne az a világ,
ahol minden ki kell érdemelni
Csupa érdemjegy és sehol
egy irgalmas kegyelemkettes…
*
Isten nem ver bottal
Hiába úszod meg az emberi igazságszolgáltatást,
ha lelkiismereted minden nap és éjjel kínpadra von
*
Az ész csele,
avagy a méhek meséje
Mindenki a legönzőbb céljait követi,
de egészében mégis a közjót mozdítja elő?
*
Ösztönös-tudatos
Mintha úgy tanították volna nekünk,
hogy az állat ösztönös, de az ember tudatos lény –
nem vagyunk állatok, nem marakodunk a csontért,
s nem akar egy érett hím tüzeléskor bárkivel nőzni stb.
A köz java sok lemondást, önkorlátozást kíván tőlünk...
Igaz egy hangya vagy egy anyamadár is áldoz a fajért,
de minket erre a neveléssel programoznak be,
amivel felül vagy alul is múlhatjuk az állatokat.
És nagy a baj, ha ezek nem lesznek ismét „ösztönösek”,
e korlátozó szabályok nem válnak második természetünkké,
s minden mondatunk előtt el kell gondolnunk a szabályt,
a nyelvtanit éppúgy, mint az erkölcsit, illemtanit stb.
Még nagyobb baj, ha a belénk oltott/vert szabályok
végleg kioltják az isteni életösztönöket (S-T-N)
*
Visszatartó erő
Mi tart vissza attól,
hogy a vonat alá ne ugorjak
egy rossz, kétségbeesett pillanatban?
Elgondolom, hogy még mi dolgom van a Földön,
Elgondolom, hogy hány ellenségem csak erre vár,
Elgondolom, hogy szeretteimnek ártanék ezzel stb.?
És/vagy az elemi életösztön, ami reflex-szerűen működik?
*
Rátarti, gőgös, kevély
Ki, ha én nem – magas lovon ül
(onnan esik nagyot, nyaktörőt)
Fennhordja az orrát és orra esik
Elbizakodottságában elemi hibát vét
Felfuvalkodott béka, aki kipukkan…
*
Agresszív kismalac
részegen bicajozik haza,
egyszer csak eldől.
Arra megy a jótündér:
- Jaj, kismalac, megütötted magad?
- Kuss, mindig így szállok le!
*
Juhász Gyula
Ó Ember!
Az Embert én sajnálva szeretem,
A gyűlölet nem borom, kenyerem.
Mert jó az Ember, csak a sors gonosz,
Az bujtogat, sebez és ostoroz.
Mert szent az Ember, nagyra született,
Hogy lássa, élje e mély életet,
Mely fönséges csuda, dicső titok
És áldottak a bitók és sirok,
Mert szent a szenvedés, szent a halál
S a hantok ormán nincs vég, nincs határ.
Rögtúró férgek, fényes csillagok,
Egy végre vannak: kicsinyek, nagyok.
Ó Ember, búsan, alázatosan
Nézd, lásd, az örök küllő mint rohan,
Az örök törvény mint áll és itél,
Rongy gőgöd, dühöd, átkod itt mit ér?
ÉLETMINŐSÉG JENCIKLOPÉDIA
Jó kezdés fél siker.
A baj felismerése már fél gyógyulás.
A mese rólunk szól: ismerjünk magunkra,
és bölcsen-bátor lélekkel változtassunk életünkön.
Sokkalta több múlik rajtunk, mint azt hinni szeretnénk:
gyávaságból, önigazolásból/teljes élet alóli felmentésből.
„Megölhetnek, de nem árthatnak” - állítja a sztoa/Jézus:
eszerint egyáltalán nem külső körülményeken áll üdvünk.
Ijesztő, hogy végső soron csak magunkat okolhatjuk?
Ez jól felfogva maga a biztató, nem csalfa reménysugár,
hogy – az isteni kegyelem dimenzióját nem elfelejtve -
szabadon-felelősen vagyunk jó/rossz sorsunk kovácsai...
A legtöbb/összes kárt mi okozhatjuk/okozzuk magunknak,
javunkat fel nem ismerve a jót rosszul, a rosszat jól csinálva.
Ezután jönnek a sorban előszeretteink, barátaink, segítőink –
akiktől védjen meg az isten: az ellenséggel elbánunk mi is...
Adódik itt persze egy szellemi kihívás: a nehéz gyerekkor.
De hány élet/irodalmi példát ismerünk: utolsóból első lesz.
És mennyivel nehezebb egy csupa jószándékkel elrontott,
elkényeztetett gyereknek önálló boldog felnőttként élni...
Egyszóval: nincs alku, nincs kifogás: légy boldog,
másként halálos ágyadon csak magadat okolhatod,
ha betegség, otthontalanság, lelki hadviselés, magány,
rossz evés-ivás, alvás, „létminimum”, élményszegénység,
szerelmi gyötrelem, házassági pokol, szexuális nyomor,
hivatástalanság, lélekölő robot, kóros bűntudat(lanság),
rossz áru/szolgáltató, packázó hivatal, rabló-zsarnok állam
és a többi jutott neked – jelentős önerővel – osztályrészedül.
|