A totalitárius eszmekör kontextusában kettős elv szervezi a művészeti gyakorlat és az esztétikai megítélés folyamatait: egyfelől a szabadság, másfelől az ön- és mások általi korlátozás elve. Ez a tanulmánykötet arra a kérdésre keres választ, hogy a kommunista és a fasiszta ideológia terhelte diskurzusokban miként érhető tetten ennek a kettős elvnek a működése a művészi produktumok szerveződésében, létében, illetve ezek esztétikai megítélésében. A kötet elemzései górcső alá veszik, hogy a művészi teremtő szándékban benne rejlő szabadság hogyan viszonyul a kisajátító-diktatórikus eszmék korlátozó mechanizmusaihoz, s ezzel, összefüggésben azt is, hogy autentikus és maradandó műveknek tekinthetőek-e az ideológiai és politikai elvárások mentén „megtermelt" alkotások. A könyv elgondolkodtató képet tár elénk a totalitarizmusok képzőművészetéről és szépirodalmáról, de olvashatunk a Harmadik Birodalom építészeti programjáról, a szocialista realista kertépítés vezérelveiről, s betekintést nyerhetünk - többek között - a magyar színház! élet 60-as, 70-es éveinek alternatív törekvéseibe. A tanulmányok szerzői a magyarországi bölcselettudomány meghatározó gondolkodói. Vissza
TARTALOM
ELŐSZÓ 9 I. HATALOM ÉS MŰVÉSZET RADNÓTI SÁNDOR: A barokk mint a trón és az oltár művészete Bernini példája 23 HELLER ÁGNES: A tolalitarizmus festészete és szobrászata 39 PÓLIK JÓZSEF: Az indoktrináció művészete 59 RIEDER GÁBOR: Szocreál és szocmodern Fogalomzavar az ötvenes-hatvanas évek hivatalos művészetében 75 SZÉPLAKY GERDA: Hogyan lesz progresszív a parasztgiccs? Anna Margit művészete a hatvanas-hetvenes években 87 DECZKI SAROLTA: A zörejek polifóniája Ilja Kabakov installációiról 111 II. ÉPÍTETT UTÓPIÁK BERTA ERZSÉBET: Sakálok és arabok A modern építészet utópiái és a totalitárius ideológiák (Diskurzus-analitikai kísérlet) 137 SZABÓ LEVENTE: Kisajátítási kísérlet Építészet mint kommunikáció a Harmadik Birodalomban 159 GÁSPÁR LÁSZLÓ: Formavesztés az 1920 és 1945 közötti német építészetben 175 GYŐRI ZSOLT: Lassú temetés 199 BUN ZOLTÁN: Múltak között Sachsenhausen és Libeskind 215 NÁDORI ESZTER: A szocialista realista kertművészet lehetőségei Magyarországon A sztálinvárosi Sztálin út kertépítészeti kialakítása (1952-1959) 225 III. IDEOLÓGIA ÉS SZABADSÁG BALKÁNYI MAGDOLNA: Politika - színházi struktúra - esztétika 239 JÁKFALVI MAGDOLNA: A térfoglalás esztétikája 263 MOLNÁR KLÁRA: Színpadi és nézőtéri nyomor Büchner Woyzeck-je Nagy József Jel Színházának előadásában 275 LELKES ZSÓFIA: Néptánc és/vagy ideológia? 283 KISS VIKTÓRIA: A hallgatás és az elhallgatás költészete Tarkovszkij Szíalkere 295 ANGYALOSI GERGELY: Élet az Áruházban Gertler Viktor: Állami Áruház IV. IRODALOM ÉS ÉLET VALASTYÁN TAMÁS: Miért nem mosolyog sohasem a szfinx? A zsarnokság szépsége - A szépség zsarnoksága 315 VAJDA MIHÁLY: A nyulacskák bosszúja 337 GORETITY JÓZSEF: Szonya Marmeladova „munka közben" Viktor Jerofejev Az orosz széplány című regényéről 349 ANTAL ÉVA: A magyar szatíra aranykora Kako- és disztópikus gulliveriádák a magyar irodalomban 359 BALOGH LÁSZLÓ LEVENTE: Álom és rémálom között Szathmári Sándor Hiába című regényének disztópikus motívumai... 371 MOLNÁR TAMÁS: Önszembesítés és identitás Az írás lehetőségei és szerepei Lengyel József Szembesítés című regényében 383 ERDŐDY EDIT: Túlélési gyakorlatok Kertész Imre: Jegyzőkönyv - Esterházy Péter: Élet és irodalom 397 RADICS VIKTÓRIA: Kultúrák zsarnoksága Bosznia-Hercegovina szinkretikus kultúrája tizenkét évvel a háború után 40