|
Móricz Zsigmond: Kerek Ferkó + egy film-feldolgozás (1943) |
E-mail |
|
Írta: Jenő
|
|
2020. október 19. hétfő, 17:59 |
Keresési eredmények
magyar romantikus film, 78 perc, 1943 Kerekházy Ferdinánd földbirtokos egy szívroham után hazahívja ...
2018. febr. 9.
*
Kerek Ferkó
Két fiatal érkezik Kerekegyházára, a nyári hőségtől eltikkadt, tunya alföldi cívisvárosba.
Kerek Ferkó külföldről tér haza, hogy átvegye az ősi birtok irányítását. A fiú külföldi tanulmányai során megtapasztalta a modern élet előnyeit, maga is újítani szeretne, de apja hallani sem akar változtatásról. Ferkó kedveszegetten veszi tudomásul, hogy szülőföldjén senkit nem érdekelnek a reformjai. Szenved a város lakóinak kicsinyességétől és műveletlenségétől, idejét mulatozással tölti, s minél őrültebb ötlettel áll elő, annál népszerűbb ivócimborái között. Céltalan tivornyáin köszörüli nyelvét az egész város.
Koczogh Mariska, a polgármester lánya Pesten érettségizett. A fővárosban művészek között mozgott, szellemi fejlődését a Nyugat határozta meg. Benne volt a kulturális élet vérkeringésében, emancipált nőként „művészi szépségű” perspektívát képzelt el magának. A városában azonban csupa kisszerűséget talál, ami éles ellentétben áll a Pesten tanult divatos, dekadens frázisokkal. Börtönben érzi magát, képtelen alkalmazkodni az otthoni élethez.
Egymásra találásuk Ferkó virtuskodásának köszönhető. A szerelem, mint annyi más Móricz-regényben, hirtelen és váratlanul lobban fel közöttük. Vajon Merry könyvízű feminizmusa kiállja-e az élet próbáját? Ferkó hajlandó-e átgondolni a nő és a férfi hagyományos viszonyát? Képesek lesznek-e álmaikat, vágyaikat és eszményeiket közösen átélni? A jól szerkesztett, pergő tempójú, romantikus cselekmény mögött a két különböző társadalmi státusú fiatal küzdelmének pontosan kidolgozott lélekrajza tárul fel.
Móricz Zsigmond
Kerek Ferkó
FÜLSZÖVEG |
"De hova lett a régi Merry? A modern, a túl modern lány, aki mit sem törődik az emberekkel, s úgy néz erre a fura falusi életre, mintha semmi köze sem lehetne hozzá. Már egészen Mariskává alakult át, s nem is sejtette, hogy ennek az az oka, hogy Kerek Ferkó annyira elhűlt éppen az ő modern lányságától."
Móricz regénye a vidéki kisváros és az azt körülölelő hatalmas földbirtok világát hozza emberi közelségbe. Szürke hétköznapok, cigánymuzsikába és boros tivornyába merülő éjszakák, apró kisvárosi pletykák, télen és esős időben térdig érő, dagasztó sártenger, amely nemcsak a csizmát, hanem az emberi lelket is visszahúzza, a földbirtok elmaradottsága és cselédségének elképesztő szegénysége az, amiből Móricz megformálja regénye miliőjét és hangulatát.
Kerek Ferkó, a hatalmas földbirtok várományosa, tehetséges fiatalember, aki - a fejlett nyugat-európai országokat járva - felismeri a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság elmaradottságát, szeretne segíteni a dolgokon; az aszály megszüntetése érdekében csatornázott mezőgazdaságról álmodozik és jó utakról, hogy a vidék parasztjai és települései ne legyenek elzárva az esős időszakban az ország többi részétől. Az álmok azonban csak álmok maradnak, Kerek Ferkó energiája egyéni hóbortokban, feltűnő botránycsinálásokban és egy szeszélyes házassági győzelemben foszlik szét.*
A kisregényben az író keserű szavakkal ostorozza az általa oly jól ismert vidéki elmaradottságot és egyhelyben topogást.
*ez nem így van -
Kerek Ferkó, a tékozló ifjú
a párját megtalálva megtér (N.J.)
|
|
LAST_UPDATED2 |
