Payday Loans

Keresés

A legújabb

Kutya szólás-mondás  E-mail
Írta: Jenő   
2020. október 03. szombat, 09:17

Kutyatörténetek - Posts | Facebook

Kutya.

A hamarkodó kutya vak kölyköket fiadzik. D. – 

A ki délig eb, kutya az délután is. Ny. 16. – 

A koncot a kutya fiának se adja. E. – 

A koncot el nem ejti nyálazatlan kutya. D. – 

A kutya csak kutya, ha tízszer átússza is a Dunát. E. – 

A kutya egy koncért a prédikációt is elhagyja. D. – 

A kutya, ha asztalra húzod is fejét, asztal alá búvik. D. – 

A kutya nem ette meg a telet. Ny. 24. – 

A kutya néha jókedvből is ugat. B. – 

A kutyák között is szép volna a békeség. D. – 

A kutyó (kis kutya) sem mindjárt kutya. D. – 

A legjobb kutyának alig jut valamit a bocskortákból. D. – 

A megnyálazott koncot nehéz a kutya szájából kivenni. D. – 

A mely kutya egyszer átússza a Dunát,

többször is átússza az. Ny. 6. – 

Mely kutyának veszett nevét költik, el kell annak vesznie. E. – 

A mely kutyát éri a kő, az rivanik el. K. – 

A nagyhét kutyagyötrelem. (Böjt.) D. – 

A szomszédék kertje alatt Bodri kutya szörnyen ugat. Np. – 

Az embert hordozza a ló, eteti az ökör, ruházza a juh,

védelmezi a kutya, követi a majom, megeszi a pondró. D. – 

Az öreg a kutya. E. – 

Az se kutya. E. – 

Azt sem mondotta: eb-e vagy kutya? D. – 

Addig játszik az eb, mig kutyó a neve. (Fiatal.) D. – 

Addig vadászott, míg magát is megették kutyái. E. – 

Akad csontra kutya. S. – 

Akár fehér, akár fekete, elég, hogy kutya. D. – 

Akkor a kutya is kutyó volt. (Fiatal.) D. – 

Akkor a mi kutyánk még kutyó volt. E. – 

Alattomban maró kutya. D. – 

Alábbvaló a pondrós kutyánál. D. – 

Annyi, mint a kurta kutya. D. – 

Annyi, mint a tarka kutya. D. – 

Atyafia a kutyának. E. – 

Azért verik a kutyát, hogy a kutyó tanuljon. D. – 

Álmos, mint a kutya. D. – 

Ásítozik, mint a kutya a pozdorján. S. – 

Átesett rajta (a dolgon), mint kutya a kerten. Ny. 5. – 

Átesett, mint Kardos kutyája a kerten. (Vége.) Ny. 2. – 

Átússza mint kutya a Dunát és megrázkódik. E. – 

Bárcsak azt kérdezte volna: eb vagy-e vagy kutya. D. – 

Behúzta a farkát, mint az idegen kutya. Ny. 8. – 

Bekapta, mint kutya a legyet. (Mohón.) E. – 

Belejön, mint kis kutya az ugatásba. Ny. 6. – 

Benne van mint kis kutya az ugatásban.

(Sokat beszél.) Ny. 13. – 

Bízik benne, mint kutyában a nyúl. Ny. 4. – 

Bolhás, mint a kutya. D. – 

Botból beretva, kutyából szalonna. S. – 

Búsul, mintha elkapta volna kenyerét a kutya. E. – 

Cicának macája, kutyának ebatyafisága. Ny. 6. – 

Csak addig nem úszik a kutya, míg hasa nem éri a vizet. Ny. 8. – 

Csak eb a kutya. D. – 

Csak eb a kutyával haraghatik össze. D. – 

Csavarog, mint a falusi kutya a nagy városban. E. – 

Deszka kapu, nagy kutya, ott lakik a jó gazda. Ny. 3. – 

Dörmög mint a fazekas kutyája. S. – 

Dugába dőlt, mint az iványi ember kutyája. Cz. – 

Eb a ki bánja, kutya a ki szánja. D. – 

Eb a kutyának soha nem hízelkedik. D. – 

Eb a kutyát könnyen megismeri. D. – 

Eb a kutyával egy alomba, nem egy járomba illenek. D. –

Eb a német kutya nélkül. D. – 

Eb anyának kutya a leánya. D. – 

Eb anyának is kutyó a leánya. D. – 

Eb apának kutya fia. B. – 

Eb fél, kutya fél, míg az ipam, napam él. Np. – 

Eb fél, kutya fél, míg az öreg ipam él. Np. – 

Eb fujja, kutya járja. D. – 

Eb fujja nótáját, kutya járja táncát. D. – 

Eb marad a kutya mindenkor. D. – 

Eb sógor, kutya koma. D. – 

Eb után áll a kutya.

(Rossz után rosszabb következik.) D. – 

Eb után kutyát állit. D. – 

Eb után ugat a kutya. D. – 

Eb vagy kutya. ME. – 

Eb vagy kutya, mindegy tatár. D. – 

Ebek a kutyák. D. – 

Ebenguba, mind egyforma, mind egy kutya. Ny. 1. – 

Eben kutyát cserélt. ME. – 

Ebendes kutyándes. D. – 

Ebkérdinek kutya a felelete. D. – 

Eblábon, kutyakezen jár. D. – 

Eb munkának kezdője a kutya. D. – 

Ebszolga, kutya gazda. B. – 

Ebül is, kutyául is, komondorul is. D. – 

Egy kutya. (Mindegy.) S. – 

Egy se becsületes kutya, a ki a mit megeszik, kiokádja.

(Nem titoktartó, nem becsületes.) Ny. 24. – 

Egyél csak, nem sajnálom, úgyis a kutyának adjuk. S. – 

Egyik eb, másik kutya. D. – 

Egyik kutya, másik eb. E. – 

Eleget tesz a kutya kötelességének,

ha nem mar is, hanem ugat. D. – 

Elment a világra, mint a Hurányi kutyája. Ny. 3. – 

Elszaladt mint a Dürgő kutyája. (Sohse jött vissza.) Ny. 8. – 

Elszaladt a kutya a lánccal. S. – 

Elszéledtek mint az ütést halló kutyák. D. – 

Elveti magát, mint juhászkutya a homokon. D. – 

Elvitte a kutya a pecsenyét. S. – 

Esendő az ember, mint a fakutya.

(Csigra, gyermekjáték.) E. – 

Ez bizony kutyadolog. D. – 

Ez se kutya. S. – 

Érti a kutyát a karóhoz kötni. Ny. 8. – 

Farkát csóválja mint a kutya. S. – 

Fáj rá a foga, mint a kávási kutyának az árpa ganicára. Ny. 2. – 

Fáradt vagyok mint a kutya. Np. – 

Fázik mint a kutya. E. – 

Fejes kutya, nyakas eb. D. – 

Fehér kutya, nyakas eb. D. – 

Fekete kutya, tarka eb, mind egy ördög. D. – 

Fenntartja fejét, mint a szállási kutya,

mikor a tejes fazékon megütötték az orrát. D. – 

Feszit mint a falusi kutya a flaszteron. Ny. 22. – 

Feszit mint a pozsonyi kutya Nyitrában. Ny. 5. – 

Feszit mint a tatai kutya a jégen. Ny. 5. – 

Félénk kutyának hasa alatt a farka. D. – 

Félénk kutya többet ugat mint mar. D. – 

Forog mint a harangozó kutyája. Ny. 9. – 

Gazdád nagyobb kutya, mégse ugat. Ny. 4. – 

Gazdájáért a kutyát is megbecsülik. Ny. 22. – 

Gazdának, kutyának kint a helye. Ny. 4. – 

Ha a kutya árnyékhoz kap, elejti a koncot. D. – 

Ha a kutya bőrére eleve innának, elkévelykednék. E. – 

Ha a kutya még nem marhatja az embert, a követ rágja. D. – 

Ha a kutya megvész, elhagyja a házat. E. – 

Ha a kutyából egyet megütnek, széjjel mennek,

a disznók pedig összeröfögnek. D. – 

Ha a kutyák szólanának, a kutyók sem ugatnának. D. – 

Ha a kutyának oly szarva volna,

mint mérge, senki sem maradhatna meg tőle. D. – 

Ha a kutyára hagynák, egy legyecske sem lenne a világon. D. – 

Ha egyszer a kutya megkóstolta a marhabelet,

a húst sem hagyja abba. D. – 

Ha kutyával játszol, bot legyen kezedben. D. – 

Ha él, az urának, ha vész, a kutyának. (Malac.) Ny. 3. – 

Ha jó volna, a kutya is megenné. Ny. 7. – 

Ha kend ember, más se kutya. –

Ha marad, gazdának, ha vész, kutyának. Ny. 6. – 

Ha marad, gazdának, ha döglik, kutyának. Ny. 3. – 

Ha nincs kutyád, ugass magad. S. – 

Ha zacskóba kötné eszét, megenné a kutya.

(Hájfejű, ostoba.) E. – 

Habzik a szája, mint a veszett kutyának. D. – 

Habzsolja a levest, mint a kutya. Ny. 12. –

Hadd morogjon kutya, csak meg ne harapjon. E. – 

Hadd ugasson a kutya, csak meg ne harapjon. Ny. 8. – 

Halad mint Komlós kutyája a homokban.

(A köszörűs kutyája nehezen halad a homokban.) Ny. 1. – 

Halál kutyái ugatnak ki belőle. (Köhög.) K. – 

Hamarább ugatja meg a kutya a szegényt, mint a gazdagot. D. – 

Hamarább utólérik a hazug embert, mint a sánta kutyát. D. – 

Haragos, mint Balázs Márton kutyája Szigeten. Ny. 18. – 

Harangoz a pap kutyájára. (Lógatja, lóbálja lábát.) Ny. 22. – 

Harapós kutya nem ugat. Ny. 2. – 

Harapós kutyának goromba gazdája. Ny. 2. – 

Hányja a farát, mint a torbamenő kutya. Ny. 9. – 

Hányszor kellene megpirulni a kutyának, ha orcája volna. E. – 

Hess légy, ne szállj rá, tarka kutya szarja rá. (Kényes.) Ny. 7. – 

Heves kutya vak kölykeit hányja. E. – 

Hívatlan kutyának coki a neve. Ny. 13. – 

Hogy a kutyák veszekedjenek koncain. D. – 

Holdat ugatja a kutya. S. – 

Hortyog mint a zsigorás kutya. Ny. 1. – 

Húz mint a köszörűs kutyája a homokban. S. – 

Hű mint a kutya. S. – 

Hűség csak a kutyához illik. ML. – 

Idegen kutyának lába közt a farka. Ny. 10. – 

Ily időben kutyát sem kell kiverni. S. – 

Irigy mint a kutya. D. – 

Irigyebb a kutyánál. E. – 

Izzad mint a köszörűs kutyája a homokban. Ny. 12. – 

Jár mint a gazdátlan kutya. S. – 

Jó az eb, csak a kutyák rosszak, hogy meg nem ették. D. – 

Jó helye van, mint a kutyának a talicskában. Ny. 19. – 

Jó kutyát is házalóvá lehet tenni, ha mindig huritják. Ny. 2. – 

Jó kutya haza jár. S. – 

Jobb az élő kutya a holt oroszlánnál. D. – 

Jólesett neki, mint az öreg kutyának a vaj alja. Ny. 5. – 

Jól van dolga, mint kutyának a karó közt. Ny. 8. – 

Jóllakott mint dobi kutya a löki piacon.

(Kidobták, meglökdösték.) Ny. 6. – 

Jót lökött rajta, mint a szentesi emberen a hosszú kutya.

(Szép kutyáját eladta s úgy fizette adóját.) Ny. 5. – 

Kapkodja mint a kutya a legyet. E. – 

Karikába fekszik, mint a kutya.

(Összehuzódva.) Ny. 2. – 

Karó közé szorult, mint a kutya. E. – 

Kedvez, mint Csóti a kutyáinak. Ny. 8. – 

Kenyerét a kutya elkapta kezéből. D. – 

Kevély embernek, sima szőrű kutyának szenvedni kell.

(A hiú hidegben is könnyedén öltözik.) Ny. 12. – 

Kezéből kenyerét nem kapja el a kutya. (Fogoly.) E. – 

Késő a vén kutyát szelídíteni. S. – 

Későre bánja a kutya, hogy kilencet fiadzott. D. – 

Ki kutya a templomból! E. – 

Ki kutya, gazda. (Kint a helye.) Ny. 23. – 

Ki kutyával hál, bolhásan kel fel. D. – 

Kiadott rajta, mint Talabér a kutyáján. Ny. 6. – 

Kikönyökölt, mint a kabai kutya a garadra. Ny. 4. – 

Kiment a sodrából, mint a kutya a pitvarból. Ny. 5. – 

Kipróbálta mint Budai Laci a kutyát. Ny. 2. – 

Kis embertől a kutya se fél. D. – 

Kis kutya is pozdorját keres. D. – 

Kis kutya, nagy konc. D. – 

Kis kutya, nagy kutya, nem ugat hiába. Np. – 

Kis kutya többet csahol. S. – 

Kis kutyától a macska se fél. D. – 

Kis kutyától sem félnek, míg nem harap. Ny. 5. – 

Kitesz akárminő marakodó kutyán. D. – 

Kitett magáért, mint Táci kutya az uráért. D. – 

Kitört belőle a kutya természet. S. – 

Kivagyon, mint kutya ikra a hóból. (Rátartós.) Sz. – 

Kivitte a kutya a kanalát. (Ny. 14: kikosarazták. 

Ny. 7: nem szívesen látott vendég.) – 

Koldus kutya, se étke se lazsnakja. (Fekvőhelye.) D. – 

Komotizál mint a mészáros kutya a napon. (Lusta.) Ny. 1. – 

Koncon vesznek össze a kutyák. D. – 

Korpád legyen előbb, semmint kutyát tartasz. D. – 

Koslat mint a falu kutyája. Ny. 17. – 

Koslat mint a kutya. D. – 

Kóborol mint a gazdátlan kutya. S. – 

Könnyű a kutyának ugatni. Ny. 1. – 

Könnyű a láncolt kutyával békét tartani. D. – 

Kurta mint a kutya. D. –

Kutya a farkassal össze nem szövetkezik. D. – 

Kutya a maga visszhangját is megugatja. D. – 

Kutya apának eb a fia. D. – 

Kutya ábrázatból nem válik orca. D. – 

Kutyabarátság, marhaszaporaság hamar oda van. E. – 

Kutya cimbora. D. – 

Kutya el nem hagyja az ugatást. B. – 

Kutya gazda, eb szolga. E. – 

Kutya gyomor a csontot is megemészti. D. – 

Kutya a gyomornak pacal a fótja. D. – 

Kutya ha más nincs, a holdat ugatja. D. – 

Kutya, ha meg nem eszi is a dögöt, legalább körülheveri. D. – 

Kutya-hazugságnak eb a hitele. D. – 

Kutya hitű. D. – 

Kutya is dombra szarik. (Gazdag gazdagodik.) E. – 

Kutya is a szegényt hamar megugatja. D. – 

Kutya is fél a bottól. D. – 

Kutya is füvet eszik, mikor beteg. E. – 

Kutya is haragszik az orráért. E. – 

Kutya is meghugyozza, kinek pénz nincs a zsebében. E. – 

Kutya is megugatja. E. – 

Kutya is megvesz a jólélésben. E. – 

Kutya is melegedne a tűznél, ha orrát nem féltené. D. – 

Kutya is rászokik a csirkére. D. – 

Kutya is szokásból ugat. D. – 

Kutya köröm. (Haszontalan dolog.) D. – 

Kutya kötelessége. S. – 

Kutya kutyával, guba gubával. Ny. 2. – 

Kutya lakodalom. D. – 

Kutya-macska barátság. ME. – 

Kutya martalék. D. – 

Kutya meg az anyja. (Tréfás káromkodás.) S. – 

Kutya meg az úr nem csukja be az ajtót. Ny. 3. – 

Kutya nem eszi meg a maga fiát. Ny. 4. – 

Kutya nem hagyja el az ugatást. E. – 

Kutya néha jókedvéből is rágódik a csonton. D. – 

Kutya néha jókedvéből is ugat. D. – 

Kutyaparancsolta hitvány cudarja. D. – 

Kutya sem szereti, ha az orrát verik. D. – 

Kutya sem teszi be maga után az ajtót. D. – 

Kutya se ugatja. Np. – 

Kutya se venné fel az orrára. D. – 

Kutya után ugat a kutya, ha nincs is oka. D. – 

Kutya után ugat a kutyó. D. – 

Kutya után üget a kutyó. E. – 

Kutya sintér keze közül nem szabadul. Ny. 6. – 

Kutya szokott gyalog járni. S. – 

Kutya természetű. D. – 

Kutya van a kertben. (Baj.) B. – 

Kutyába se veszem. S. – 

Kutyában a fogvicsoritás is nevetés. D. – 

Kutyából nem lesz szalonna. KV. – 

Kutyának az embersége is kutya. S. –

Kutyának csak eb a kölyke. B. – 

Kutyának első kölyke. D. – 

Kutyának sem jó az első kölyke. D. –

Kutyának sem jó az első kölyke. D. – 

Kutyának, gazdának kint,

asszonynak, macskának bent a helye. ME. – 

Kutyának kutyó a fia, kecskének gedő. D. – 

Kutyának legkedvesebb falatja a dög. D. – 

Kutyának nőjjön a fű, ha kidöglenek a lovak. B. – 

Kutyának se jó az első fia. E. – 

Kutyának se kell. B. – 

Kutyánál az egres.

(Hetvenkedő visszautasítása.) Ny. 2. – 

Kutyánál a nemesleveled. E. – 

Kutyát fogott. Sz. – 

Kutyát is kár kiverni a házból. E. – 

Kutyát kapni, csak korpa legyen.

(Ha rossz cseléd távozik.) Ny. 9. – 

Kutyát vertek ezen a helyen.

(Szerencsétlen hely.) E. – 

Kvittek vagyunk, mint az asztalos a kutyával. S. – 

Láncolt kutya csak azt marja, a ki hozzá közelit. D. – 

Leforrázott kutya az esőtől is fél. D. – 

Leforrázták mint a kutyát. D. – 

Legénykedik mint a falusi kutya a városi kövezeten. Ny. 6. – 

Legjobb kutya, melynek szeme legutoljára nyílik. D. – 

Lendít valamit, mint az udvari kutya.

(A gazda megkente a hámot, a kutya megrágta.) Ny. 11. –

Lesz még a kutyára dér. Ny. 5. – 

Lót-fut mint a kutya égzöngésben. Ny. 5. – 

Lusta kutya istállót keres. D. – 

Macskával a kutya is összeszokhatik. D. – 

Maga ugat a gazda, ha kutyája nincsen. Ny. 8. – 

Magad uram, ha szolgád nincs;

magad ugass, ha kutyád nincs. Ny. 24. – 

Magyar ökör, német kutya, oláh disznó.

(Ki mit szeret.) D. – 

Magyarnak a kutyája se veretteti magát örömest. D. – 

Mar a jó kutya herregetés nélkül is. Ny. 4. – 

Mar mint a kutya. D. – Marakodás, kutyaszokás. ME. – 

Marakodik mint a kutya. D. – 

Megbánta, mint a mely kutya kilencet fiadzott. E. – 

Megbánta, mint a mely kutya kilencet kölykezett. Ny. 8. – 

Megderekalták, mint a kan kutyát. E. – 

Megette a kutya a hájat. (L. háj.) E. – 

Megette a kutya a nemes levelét. S. – 

Meghasad a szive mint a ricsi kutyának.

(El nem érhette a rácsra száradni kitett túrót.

Ricse bodrogközi falu.) E. – 

Meghúzza magát, mint a lucskos kutya. S. – 

Megölte mint Gányó a kutyát. Ny. 3. – 

Megszokta bolha a kutyát. D. – 

Megszokta mint kutya a tengelynyalást. D. – 

Megszorult mint a kutya a karó közt. E. – 

Megtámad mint a mérges kutya. D. – 

Megtisztelte, mint a kutya a verem tetejét. Ny. 14. – 

Mely kutya a Dunát átúszsza, tengerre vágyódik. S. – 

Mely kutya megharapta, meggyógyul annak szőrével. D. – 

Mely kutyát meg akarnak ölni, veszett nevét költik. D. – 

Mezítláb jár, mint a kutya. S. – 

Mezítláb jár, mint a Botka kutyája. Ny. 22. – 

Mérges mint a kutya. D. – 

Mig a kutya szarik, elfut addig a nyúl. K. – 

Mig korpa van, akad kutya. E. – 

Minden embert megugat, mint a mérges kutya. D. – 

Mindig nevet, mint a fakutya az oltáron. D. – 

Minél kurtább, annál kutyább. D. – 

Mint nevelik a kutyát, úgy veszik hasznát. D. – 

Morog mint a bolhás kutya. Ny. 1. – 

Mulat mint a kutya a kútban. Ny. 5. – 

Mulat mint a Bodorék kutyájuk a kútban. (Szorult helyzetben van.) Ny. 1. – 

Nagy kutya fel sem veszi, ha a kis kutya megugatja. Ny. 9. –

Nagy úr és kutya után teszik be az ajtót. E. – 

Ne higyj a szádnak, mint az éh kutyának. D. – 

Ne legyetek mint a kutyák, hanem mint a disznók.

(Bajban tartsatok össze. A kutyák szétszaladnak,

ha valaki egyet megüt közülök, a disznók összeröffennek.) E. – 

Ne légy háj, mert elkap a kutya. (Ne légy engedékeny.) S. –

Nem árt a kutyának. (Nem kell sajnálni.) S. – 

Nemcsak egy kutyának neve Fari. D. – 

Nemcsak egy kutyát hívnak Sajónak. Ny. 1. – 

Nemcsak egyszőrú kutya van a világon. Ny. 1. – 

Nem csak egy tarka kutya van a világon. E. – 

Nemcsak egy vörös kutya van a világon. D. – 

Nem jó sódar-őr a kutya. D. – 

Nem kapja el kenyerét a kutya. (Börtönben van.) E. –

Nem kell a mészáros kutyának korpa. D. – 

Nem lesz kutyából soha szalonna, ha megpörzsölik is. D. – 

Nem mind kutya, a mi ugat. D. – 

Nem szokás a kutyát megpörzsölni. D. – 

Nem vagyok senkinek a kutyája,

engem ne üssön-verjen senki. Ny. 5. – 

Nem veszi el a kutya a kenyerét.

(Tömlöcben van.) Ny. 14. – 

Nevet mint a boltos kutyája. B. – 

Néha elhányt ebkölyökből válik a jó kutya. D. – 

Nincs a parasztnál kutyább. Ny. 11. – 

Nincsen kutya Szent-Pálon, mind megették a nyáron. S. – 

Nincsen oly vén kutya az egész városban. D. – 

Nyalakodik mindenütt mint a kutya. (Szemtelen.) D. – 

Nyughatatlan mint a kutya seggiben a savó. E. –

Nyújtózik mint a kutya a pozdorján. S. – 

Odakönyököl mint kutya a garádjára. E. – 

Oda szarik a kutya, hol nagyobb a rakás.

(Gazdagnak szolgál a szerencse.) Ny. 8. – 

Olyan urasan fekszik, mint a kutya a szakajtóban. Ny. 6. – 

Őrizkedjél az alvó kutyától. E. – 

Örül a kutya, ha kölykeit látja. D. – 

Örül kutya a koncnak. 485D. – 

Örvvel erős a kutya. D. – 

Pad alá szokott kutyának,

ha fejét asztalra húzod is, a pad alá vonja. D. – 

Pénz beszél, kutya ugat. Ny. 13. – 

Pondrós mint a döglött kutya. D. – 

Rakja a szépet, mint a bécsi kutya. (Henceg.) Ny. 7. – 

Rátartja magát, mint az Adorján kutyája.

(Előkelő család.) B. – 

Rávárják a kutya-porcióra. (Verés.) D. – 

Reszket mint a kutya. D. – 

Reszket mint a kutya az ajtó előtt. D. – 

Ritka kutya bolha nélkül. D. – 

Ritka kutya ebugatás nélkül. D. – 

Rossz kutya az, mely a maga vackát megugatja. Ny. 4. – 

Rossz kutya magamagát is ugatja. D. – 

Rossz kutya mellett a jó is eltanul. D. – 

Rossz időben a kutyát sem kell kiverni. D. – 

Rosszabb a vén asszonyt, mint a vén kutyát ingerelni. D. – 

Róka koma, kutya sógor. (Ravasz.) D. – 

Rühes kutyát ne koppassz. D. – 

Sem eb, sem kutya. KV. – 

Se kutya, se peták.

(Egy petákon kutyát vett s a kutya elszaladt.) B. – 

Se kutyája, se macskája. D. – 

Se kutyája, se macskája,

mégis üres tarisznyája. (Kamarája.) ME. – 

Soha meg nem pirul a kutya. D. – 

Sok kutya, nyúl-halál. (Német.) D. – 

Sokat a kutya farkára se lehet kötni. D. – 

Sokat hízelkedik a kutya, de nem hisznek neki. D. – 

Sokára ér a sánta kutya Budára. B. – 

Sompolyog mint a leforrázott kutya. S. – 

Studérozik mint Gyurka csősz kutyája,

hogy harapja meg az embert.

(Bemenet vagy kijövet.) Ny. 1. – 

Szegénynek szegény, ebnek kutya a barátja. E. – 

Szekér alatt Denc kutya. (Baj van: kutya van a kertben.) E. – 

Szereti mint kutya a gerebenyalást. D. – 

Szereti mint kutya a macskát. E. – 

Szép volna, ha a kutyák megbékülhetnének. D. – 

Széttekint, mint vak kutya az ugaron. Ny. 5. – 

Szokásból is ugat a kutya. D. –

Szokásból nyalakodik a kutya. D. – 

Szomszéd kutyák marakodni szoktak. Ny. 1. – 

Szűköl mint a sarokba szorított kutya. E. – 

Tele van huncutsággal, mint a kutya bolhával. B. – 

Téli kutya, nyári menyecske. Ny. 5. – 

Ténfereg mint a gazdátlan kutya. S. – 

Több fekete kutya van a világon. S. – 

Több tarka kutya van a világon. B. – 

Ugat a kutya, de a szél elhordja. D. – 

Ugat benne a halál kutyája. (Köhög.) Ny. 2. – 

Úgy áll az orra, mint a torba menő kutyának.

(Jót érez, virgonc.) Ny. 6. – 

Úgy dobog a szíve, mint a ricsi kutyáé. (L. fent.) Ny. 7. – 

Úgy él, mint a korpás kutya.

(Keservesen.) Ny. 6. – 

Úgy élnek egymással, mint a kutya meg a macska. B. – 

Úgy érzi magát, mint kutya a krédóban.

(kóterben.) Ny. 3. – 

Úgy farára száradott,

hogy a melák kutya se nyalja le róla. (Véres.) – 

Úgy jártak, mint a Topa kutyája a viz mellett.

(Innia volt, de ennie nem: megdöglött éhen.) Ny. 11. – 

Úgy játszik az eszével, mint kutya a farkával. Ny. 14. – 

Úgy néz ki, mint a mely kutya kilencet fiadzott. Ny. 12. – 

Úgy rászáradt, hogy a kutya sem nyalja le róla. D. – 

Úgy vannak együtt, mint a kutya a macskával. E. – 

Uráért a kutyát is megbecsülik. D. – 

Utoljára a kutya sem fél a botos bálványtól.

(Hozzászokik.) D. – 

Üti a kutyát bot nélkül.

(Teszi magát, hogy nem tud semmit a dologról.) Ny. 14. – 

Vadászkutyának derce is jó. D. – 

Vadászni a kutyát a szokás tanítja. D. – 

Várják, mint konyhába a kártevő kutyát. Ny. 6. – 

Veszett kutyaharapás, másvilágra talpalás. D. – 

Vékonyszőrű kutyának, kis csizmás embernek

sokat kell szenvedni. Ny. 22. – 

Vén kutya ebül szokott megőszülni. D. – 

Vén szolgának, vén kutyának egy a fizetése. D. – 

Vén mészáros kutya nyalja a bárányt,

ha már meg nem foghatja. D. – 

Vigyorog mint a fakutya. Ny. 8. – 

Vigyorítja fogát, mint a mérges kutya. D. – 

Vitézek mint Berta kutyái.

(A háztetőre menekültek.) D. – 

Volt része a kutya-porcióban. (Verés.) B. 486– 

Vörös kutya, vörös ló, vörös ember egy se jó. E. – 

Vörös nadrág a kutyának, maga kereste magának.

(Árulkodó.) Ny. 19.

Kinek van mopsza? - Index Fórum

 

Dr. Margalits Ede:

MAGYAR KÖZMONDÁSOK
ÉS
KÖZMONDÁSSZERÜ SZÓLÁSOK
GYÜJTÖTTE ÉS RENDEZTE
DR. MARGALITS EDE
EGYETEMI TANÁR.
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ÉS A KISFALUDY TÁRSASÁG TÁMOGATÁSÁVAL JELENT MEG.
BUDAPEST
KIADJA KÓKAI LAJOS
A MILLÉNIUM ÉVÉBEN.
A magyar hazának élete ezredéves évfordulója alkalmából
mély tisztelettel ajánlja
a gyüjtő.
Nagy örömömre szolgál, hogy a »Magyar közmondások és közmondásszerü szólások« címü gyüjtemények a millennium évében láthatott napvilágot, mert ez mint szerény fotográfia sorakozik a nagyszerü alkotások mellé, melyek annak megörökitésére készültek. A magyar közmondásokban a magyar nemzet szelleme, jelleme, bölcsessége, élettapasztalása, humora nyilatkozik meg; ezeket könnyen kezelhető alakban kodifikáltam munkámban, hogy vele a magam módja szerint a magyar nemzeti geniuszt megünnepeljem. Ezt a talán nem egészen érték nélküli fotográfiát a magyar hazának dedikálom élete első évezredének alkonyán és a másodiknak hajnalán, – a hazának, kit teljes életemben nem hangos szóval, hanem csendes munkával szerettem.
A jelen alkalommal nem szándékom értekezést irni a magyar közmondásokról, noha ez igen érdekes fejtegetés volna, mert azoknak ugy alakja, mint tartalma erre bőséges anyagot nyújt, – hanem csak egy kis tájékoztatót akarok müvemhez irni.
1864 óta gyüjtök tizenegy nyelven közmondásokat az ugynevezett cédula-rendszer szerint; minden közmondást kis papirszeletre irtam. 1894-ben a rendezéshez fogtam és 1895-ben megjelent első gyüjteményem, a latin »Florilegium«, elsőnek azért, hogy ez utját egyengesse és mutatóul szolgáljon a külföldön megjelelendő gyüjteményeimnek. A magyar gyüjtemény a millennium évére volt szánva. Ez a legbőségesebb gyüjteményünk, noha még távolról sem teljes. Erdélyinek 9000 szólása van, gyüjteményemben 25.336. Az elrendezésben az Erdélyi-féle alapszó-rendszert tökéletesebbé tettem. Nála egy közmondás csak egyszer, egy alapszónál fordul elő, – azonban egy közmondásban gyakran két-három jellemző szó van és e tekintetben a gyüjtő és olvasó eltérő nézetben lehetnek és ez gyakran másutt keresheti és hiába, mint a hová a gyüjtő iktatta; ezen gyüjteményben egy közmondás annyi alapszó keretében fordul elő, a hány jellemző szó van benne és igy az olvasó, bármelyiknél keresi, meg is találja. Ezen alapszó-rendszernek igen nagy előnye az is, hogy együtt találjuk mindazon közmondásokat, melyek egy-egy alapszóra vonatkoznak és igy a mozaikszerü képben megismerhetjük azon egész eszmekört, melyben egy-egy fogalom közmondásilag érvényesült, miáltal az egyes alapszavak egész kisebb-nagyobb monográfiakká bővülnek, a mi sok esetben igen érdekes és tanulságos. A Dugonics-féle tárgycsoportos rendszer kezdetleges; a Sirisaka-féle ábéczés rend teljesen czélszerütlen. Az egyes közmondások mellé, a hol szükségesnek vélem, egy pár szóban magyarázó észrevételeket csatoltam, azonban azokat a képtelen cigányadomákat, meséket, stb., melyekkel némely gyüjtő a közmondások közlését kiséri, mint tudományos szempontból teljesen értékteleneket, mellőztem. Gyüjteményembe felvettem a közmondásszerü szólásokat is, mert ezek részben közmondások in nuce, részben itt-ott előfordulható közmondások töredékei – és ezüst edénynek cserepe is értékes!
Gyüjteményemben megvan a régibb gyüjtők összes anyaga és azt a saját gyüjteményemmel kiegészitettem. Minden közmondásnak megneveztem gazdáját, ki használta irásban először. A közmondásoknak ilyen történelmi alapon való csoportositása uj dolog, nincs mása a közmondások egyetemes irodalmában; ez a munka sok nehézséggel járt és kétségkivül sok hibával is, de mindenesetre érdekes. Minden szólás annak jegyével van ellátva, ki használta irásban először; igy például ezt: »falra borsót hány«, Decsi János (1583) és utána minden gyüjtő használta, – a gyüjteményemben az Decsi nevével fordul elő, a többi valamennyi nevének mellőzésével. Innen van az is, hogy a hires Szirmay nevével csak kevés van jelölve, mert ő jórészben Kis-Vicay mondásait használta, azért a kettőben közöseket Kis-Vicay jegyével (KV.) kellett jelölnöm, mert ennek gyüjteménye 1713-ból való, Szirmayné pedig 1805-ből. A közmondások minden jellemző változatát, variációját is felvettem, a mi hol nyelvészeti, hol tartalmi szempontból érdekes. Például Szenci Molnár Albert (1604) ezt mondja: »némának anyja sem érti szavát», Kis-Vicay (1713): »néma gyermeknek anyja sem érti szavát«. A későbbiek mind Kis-Vicaynak erőtlenebb mondását használták Szenci Molnár Albert tömörebb szólása helyett.
Talán nem lesz érdektelen a gyüjteményben levő közmondások statisztikája sem. Decsi Jánostól (1583) van 62, Szenci Molnár Alberttől (1604) van 343, Pázmán Pétertől (1613) van 160, Kis-Vicaytól (1713) van 1697, Mikes Kelementől (1735) van 66, Faludi Ferenctől (1787) van 36, Kovács Páltól (1794) van 282, Baróti Szabó Dávidtól (1804) van 117, Szirmay Antaltól (1805) van 340, Dugonics Andrástól (1820) van 10. 182, Ballagi Mórtól (1850) van 2018, Erdélyi Jánostól (1851) van 4966, Czuczor Gergelytől (1870) van 120, a Nyelvőrből (1872–1895) van 2184, Sirisakától (1891) van 1350, népdalokból van 128, különböző iróktól van 35, a függelékben van 370, én közöltem először 580-at. Ezen statisztikából kiderül müvei hiányossága, például csak az is, hogy Pázmán és a népdalok még nincsenek kellően kiaknázva. Még egy pár évig munkám kiegészitésén fogok dolgozni és a második kiadás teljesebb lesz.
Végül köszönetet mondok azoknak, kik munkám kiegészitéséhez a függelékben szivesek voltak hozzájárulni, valamint Gyulay Pálnak is, a ki kegyes volt munkámnak az akadémia és a Kisfaludy-társaság erkölcsi és anyagi támogatását kieszközölni. Hálás köszönet neki és a nevezett intézeteknek!
Budapesten, 1896. a millennium évében.
Isten velünk! Áldása hazánkra!
A gyüjtő.
A történelmi szempontból eszközölt rendezés röviditéseinek magyarázata: DJ. = Decsi János (1583); M. = Szenci Molnár Albert (1604); P. = Pázmán Péter (1513); KV. = Kis-Vicay (1713); ML. = Mikes Kelemen levelei (1735); F. = Faludi Ferenc (1787); K. = Kovács Pál (1794); BSz. = Baróti Szabó Dávid (1804); Sz. = Szirmay Antal (1805); D. = Dugonics András (1820); B. = Ballagi Mór (1850); E. = Erdélyi János (1851); Cz. = Czuczor Gergely (1870); Ny. = Nyelvőr (1872–95), az Ny. mellé tett szám az évfolyamot jelenti; S. – Sirisaka Andor (1891); Np. = Népdal; ME = melyeknek eddig régibb eredete ki nem mutatható.

LAST_UPDATED2