Koncz Zsuzsa Kádárék Béketanácsában –
Aczélék gyémántja és “elfelejtett” apósa, Boldizsár Iván
A HÁLÓZAT
Sokan ragaszkodtak Bors Jenőhöz, a Hanglemezgyár vezetőjéhez azután, hogy a rendszerváltást követően elküldték az állami cég éléről. Koncz Zsuzsa minden megszólalásában kifejtette, mennyire közel áll hozzá és ennek ismerjük az okát. Az énekesnő lemezei sorra megjelentek a Kádár-diktatúrában, a hatvanas évek végétől következetesen felépítették, szabadon utazhatott, a tévében, a nyomtatott sajtóban rengeteget reklámozták, és ezt meg is hálálta. Bár nem szívesen beszél róla, apósa, Boldizsár Iván a rezsim befolyásos kultúrdiplomatája volt. Rákosiék, majd Kádárék fontos embere, aki a hálózathoz tartozott. Nyilvánvaló, hogy a házasságnak is kulcsszerepe volt abban, hogy megnyílt az énekesnő előtt az összes ajtó. Ennél is beszédesebb, hogy Koncz Zsuzsa még a nyolcvanas évek elején- közepén is kiállt a rezsim mellett. Tagja volt az Országos Béketanácsnak, fel is szólalt a kommunisták gyűlésén. A Béketanács elnökhelyettese ekkor is Boldizsár Iván volt. Az énekesnő a mai rendszert diktatúrához hasonlítja, de talán már elfelejtette, hogy milyen sokat köszönhetett a valódinak.
Cikksorozatunk előző részeiben a Hanglemezgyár és az Országos Rendező Iroda történeteit taglaltuk. Legutóbb Bors Jenő leváltásáról, és a mellette kiállt zenészekről volt szó. Az egyik legharcosabb elvtárs Koncz Zsuzsa volt, aki azóta is keményen politizál. Ez nem meglepő és nem is zavaró egy művész esetében. Az már inkább, ha olyan ember teszi, aki nagy részben a diktatúrának, kivételezett helyzetének és apósának, politikai és kulturális kapcsolatainak köszönhette felemelkedését.
„Így aztán ez a rendőrautó a ház előtt sem újdonság, ezeket láttuk már, és ezek mind pontosan ugyanolyanok, amilyeneket annak idején távolról figyeltünk, és némelyikükről megjegyzések is születtek dalokban” – mondta Koncz Zsuzsa valamikor idén egy interjúban. A szöveget természetesen az összes ellenzéki/”független” hírportál átvette, terjesztette, bár tudjuk, hogy ez nem számít propagandának. [Már azoknál, akik nem ismerik a propaganda szó jelentését, vagy pontosan ismerik, de céljaiknak megfelelően hazudnak róla]. A beszélgetést, amúgy a népszavás Németh Péter készítette, ez is kiegészíti a képet.
A popénekesnő fenti mondata igazi állatorvosi ló.
Általánossá vált, hogy sokan összemossák a diktatúrát a demokráciával – ez a kormányellenes retorika része. Visszás (főleg egy közszereplőtől), de nem különösképpen meglepő. Az sem, hogy az idősebbek közül nagyon gyakran azok használják, akik kiemelt lehetőségekkel bírtak a Kádár-rezsim idején.
Koncz Zsuzsa éppen ilyen, ezért esetében a „távolról figyelés” emlegetése igen gyomorforgató.
Az énekesnő nem távolról figyelte a kádári diktatúrát, hanem annak arca, támogatott „utazó nagykövete” volt, aki nem kis részben házasságának köszönhette sikereit, azt, hogy a nála tehetségesebbnek, képzettebbnek tartott énekesnők helyett őt tolták, őt szerepeltették, őt utaztatták mindenhová, az ő albumait jelentették meg. Ez akkoriban nem üzleti, hanem hatalmi játszma volt.
A teljes képhez persze hozzá tartozik, hogy a kor népszerű és sikeres zene-, és szövegírói írták neki a dalokat, és egészen ügyesen menedzselték.
Bár Koncz Zsuzsa a rendszerváltás előtt és után sem beszélt ex-apósáról [előtte nem volt rá szüksége, utána viszonylag kellemetlen lett volna], a sztálinista propagandistából lett kultúrkáder Boldizsár Ivánról, a múltat ma már elég nehéz átírni. Próbálkozni persze lehet.
1967. Koncz Zsuzsa énekesnő és a Metró együttes: Latzin Norbert, Bokány Ferenc, Brunner Győző, Sztevanovity Zorán, Sztevanovity Dusán. / Fotó: Fortepan.hu, adományozó: Hunyady József
KONCZ ZSUZSÁT ÚGY ELTILTOTTÁK, HOGY MÉGSEM
A kilencvenes években a legtöbb nem közismerten kommunista vagy posztkommunista közszereplőnek nem ártott egy olyan történet (vagy legenda), amely arról szólt, hogyan vívta ki a diktatúra haragját, hogyan nyomták el. [Nagyjából olyan komolyan, akár a Gyalog galoppban.] Különösen fontos volt ez olyan személyiségek számára, akiket végig a tenyerén hordott a rezsim. Ezt szolgálta a következő – a mindig kéznél lévő Kurírban – megjelenő interjú is: „A Kis virág, az Élünk és meghalunk után már úgy tűnt, hosszabb távra is tervezhetünk. Aztán jött a Jelbeszéd-botrány” – mondta Koncz Zsuzsa, mire a készséges riporter azonnal „közbevágott”:
„Mi a betiltás hiteles története? Még olyat is hallottam, hogy Aczél György megtaposta a lemezt…”
Koncz: „Erről nem tudok, de nagyon szépen hangzik. Valóban megkerestem őt, állítólag ismerte a lemezt.
Nagyon diplomatikus volt, azt mondta, ha ez az ügy rajta múlik, nem így történik. De, mert így történt, így is maradt…
A lemezt 45-50 ezer példányban adták ki. Ami a boltokba került, azt már nem szedték össze, de a maradékot bezúzták. Nem tudom, kinek az óhajára, valószínűleg a pártközpont egyik, kultúrával foglalkozó munkatársának volt ez a meglátása, addig mondogatta különböző helyeken, míg szép sorban mindenki igazat adott neki. Szerencse, hogy a lemezgyár akkori igazgatója, Bors Jenő mellettünk volt, így tovább dolgozhattunk.
A tiltást 83-ban oldották fel, akkor is a lemezgyár lépett. De a botrány után közvetlenül nem lehetett tudni, csinálhatunk-e még lemezt, vagy abba kell hagynunk mindent.”
„Ebben az esetben mi lett volna?” „Választani kellett volna egy civil pályát, én esetleg megpróbálom befejezni a jogi egyetemet. Sok lehetőségem nem akadt.”
EGY NAGYON JÓKOR JÖTT HÁZASSÁG
Persze az egész ügy sántít. Koncz Zsuzsa 1970-től (az időpontra majd visszatérünk) az egyik legkomolyabb kultúrkáder, Boldizsár Iván menye volt, az énekesnő karrierjét következetesen építettek fel. Pár évvel korábban gimnazistaként tűnt fel a Ki mit tud?-on, majd a jogi egyetemre járt, és azzal párhuzamosan folytatta az éneklést. Ezután a hetvenes évek talán legsikeresebb magyar énekesnője lett, nem véletlenül büszkélkedett azzal a KISZ Művészegyüttes vezetője, Szigeti Pál a Néphadsereg lapjában (Lobogó), hogy a gyémántot ők fedezték fel.
Koncz Zsuzsa hátterével, politikai hűségével elképzelhetetlen, hogy bármi komoly baja történt volna a “Jelbeszéd-botrány” után. Nem is lett. Nem beszélve arról, ahogyan Aczélnak még utólag, 2020-ban is tett egy gesztust – hiszen a három T atyjának tetszett a lemez.
De miről is szólt ez az egész botrány? A Jelbeszéd 1973-ban jelent meg, és valójában a Rádiónak volt problémája Bródy szövegével, ami – a maga cseles, bennfentes módján – áthallásos volt. „Az ügyben az MSZMP TKKO egyik munkatársa, Kőháti Zsolt intézkedett: a már üzletekbe szállított lemezeket eladhatták, de a raktárkészletet megsemmisítették – írta Csatári Bence (A KISZ könnyűzenei politikája) – Bors Jenő túlzott liberalizmusa miatt abban az évben a szokásostól eltérően csak prémiumának felét kaphatta meg.”
Szegény.
1965. A Pesti álmok című előadásban a Metró együttes és Koncz Zsuzsa / Fotó: Fortepan.hu, adományozó: Hunyady József
A TILTÁS ELLENÉRE TÍZ NAGYLEMEZE JELENT MEG 1983-IG
Ezért történhetett, hogy a Jelbeszédről is pozitívan írt az akkori sajtó, majd 1983-ban ugye újra kiadták.
Koncz Zsuzsa pedig olyan komoly tiltást kapott, annyira bizonytalanná vált a helyzete, hogy még 1974-ben megjelent a Gyerekjátékok című album, 1975-ben pedig a Kertész leszek verslemez és a Ne vágj ki minden fát! Az énekesnőnek 1973 és 1983 között összesen tíz (!) nagylemezét adták ki. Mit nem adott volna Radics Béla egy ilyen tiltásért. A fiatalon elhunyt gitárkirálynak a nagylemezt sem ebben az évtizedben, sem utána nem engedték. Hiába volt példátlanul népszerű. És lehetne sorolni a Bors Jenő és Erdős Péter által tönkrevágott karriereket.
’82-BEN A REZSIM BÉKETANÁCSÁNAK ÜLÉSÉN SZÓNOKOLT
A „lázadó” Koncz Zsuzsa a rendszerváltás után már jól hangzó meséjével ellentétben a rezsim és a Hanglemezgyár kedvenc énekesnője volt. A nyolcvanas években pedig – amikor elvileg semmi szüksége nem lett volna erre, hiszen már befutott csillag volt – nyíltan politizálni kezdett.
1982-ben Zoránnal együtt – utóbbi apja Sztevanovity Milutin jugoszláv partizán, majd diplomata, újságíró (így előbb a jugoszláv, majd a magyar hálózat tagja) – nem csupán elment az Országos Béketanács gyűlésére, de fel is szólalt. Családi ügy volt: a Béketanács elnökhelyettese 1972-től éppen Koncz apósa, Boldizsár Iván volt. Az az ember, akiről Koncz az interjúkban sohasem beszél.
1964. Boldizsár Iván újságíró, propagandista, pártkatona / Fotó: Fortepan.hu / adományozó: Hunyady József
PUHA, CINIKUS, ÁRULÓ, BÉRTOLLNOK
Nem árt bemutatni. Boldizsár Iván íróként, újságíróként próbálkozott, de rákosista politikusként, bomlasztóként vált ismertté.
Bár Bolzsidár a Nemzeti Parasztpárt képviselője volt, hamar kiderült, hogy valójában a kommunisták, más források szerint a szovjetek ügynöke volt. Ő vezette a párizsi béketárgyalásokon a magyar kormányküldöttség propaganda-szolgálatát, ezzel párhuzamosan ismert újságíró, kultúrkáder lett, jutalmul a kitelepítések idején beköltözhetett Kornis Gyula filozófus budai villájába.
Utóbbit a Gestapo, a szovjetek, majd Rákosiék is elhurcolták – Poroszlóról csak meghalni tért haza…
Boldizsárt már előtte, 1947-ben külügyi államtitkárrá választották, így a Rákosi-diktatúra meghatározó vezetőjének számított. Az ötvenes évek után is befolyásos maradt a kultúra területén: 1970-ben a Magyar Pen Club elnöke lett, ennél nagyobb szégyen (de nem meglepő), hogy 1984 és 1988 között a Nemzetközi Pen Clubot vezette. Ekkor, 1986 és 1988 között országgyűlési képviselő is volt.
Az őt jól ismerő Vajda Miklós így írt róla (Franz Kafka pesti ismerőse):
„Puhasága, cinizmusa, hajlama a megalkuvásra, az öncsalásra, a hazugság összes válfajára, de akár az árulásra is, a mindenáron érvényesülés becsvágya, a hatalom körül fontoskodó bennfentesi attitűdje, lelkes bértollnok mivolta lenullázta benne a nagyság és maradandóság bármiféle lehetőségét. A nagy tekintélyű, egy időben roppant népszerű (és mára jószerével elfelejtett) közszereplő sötét öltönyös, nyakkendős, bajszos, szemüveges, mély rekedtes hangon brummogva viccelődő, joviális apafigurája mögött egy hiú, gyáva, érzékeny, mindenre képes, a lelepleződéstől folytonosan rettegő opportunista rejtőzött.
Ezt hamar észrevehette az ember, ha tartósan abban a helyzetben volt, mint én, aki annyi éven át naponta szinkronban láthattam a magasra jutott, Kádárhoz is bejáratos közszereplőt, a főszerkesztőt és a magánembert. […]
Boldizsár Iván írót a szakma egyetlen csoportosulása sem fogadta be. Sem az urbánusok, sem a népiek, sem a függetlenek, sem a balosok.
Nem is létezett ilyen személy, hiába volt elnöke a Magyar-, később a Nemzetközi PEN Klubnak is. Működött egy ilyen nevű újságíró és népszerű közéleti szereplő, akinek gyatra irodalmi termékeit egyéb érdemeire tekintettel, rendre kiadták. A hatalom működésére, a közelmúlt és a jelen eseményeinek valamilyen magyarázatára, kulisszatitkaira éhes, igénytelenebb olvasó pedig megvette és fogyasztotta ezeket a műveket”.
HA KELLETT, MEGFIGYELTE GYEREKKORI BARÁTJÁT, AZ EMIGRÁNS ÍRÓT
Zseniális sorok. Boldizsár nyilván a hálózathoz tartozott. 1960-tól ő szerkesztette az angol nyelvű, The New Hungarian Quarterly nevű, igényesnek tartott, de a kötelező cikkek megjelentetése miatt készült külpolitikai propaganda-lapot (majd odavette irodalmi szerkesztőnek Vajda Miklóst), ezért 1959-ben a Külügyminisztérium megbízásából Londonba utazott, ahol természetesen megfigyelte az ottani emigrációt.
Például gimnazista kori „jó barátját”, Szabó Zoltán írót.
„Beszéltem Szabó Zoltánnal – írja Boldizsár –, aki éppen olyan, mint volt, lelkes és egyoldalúan naiv. Az első öt perc után ugyanolyan közvetlen volt közöttünk a hang, mint egykor. […] Szabó letört, és az emigrációt teljesen kilátástalannak tartja. Gyűlöli Ignotust, Faludyt és az Irodalmi Újságot. Hazatéréséről nem volt szó, kijelentette: idegileg teljesen rendbe kell jönnie ahhoz, hogy bármiféle komoly dologba kezdjen” – mindezt az állambiztonság vonatkozó objektum-dossziéjához csatolták. [Argejó Éva: „Itt London”. Szabó Zoltán a magyar állambiztonsági szervek célkeresztjében].
BÉKETANÁCS A “NYUGATI FASIZMUS” ELLEN
Maga a Béketanács – amelynek Boldizsár az elnökhelyettese volt – a rákosista, majd kádári diktatúra egyik fontos szerve volt. Tulajdonképpen a hírhedt szalámitaktika egyik eszköze. Propagandája mindenkihez eljutott, jellemző, hogy a következő 1950-es cikk a Magyar Horgászban jelent meg: „Mint az Országos Béketanács ülésén elhangzott beszédében Lukács György egyetemi tanár rámutatott: Az állítólagos >nyugati demokráciák< rohamos léptekkel haladnak az új fasizmus felé”. A vörös terrorban részt vett Lukács persze bízott a jövőben:
„És nem lesz aljas imperialista erőszak, amely ellenállhatna a béketábor győzelmessé nőtt erejének“.
1955. IV. Magyar Békekongresszus / Fotó: Fortepan.hu, adományozó: Hámori Gyula
A Béketanács megalakulását remekül összefoglalja a következő – már 1989-es – cikk: „ Az 1948-at követő magyarországi békemozgalom története ’48 nyarán kezdődik. Wroclavban, az Értelmiségiek Világtalálkozóján a negyvenöt ország ötszáz delegátusa között húsz fős küldöttségével ott van Magyarország is. A legendássá vált kongresszuson legendássá vált viták zajlottak Lukács György és a későbbi UNESCO főigazgató, a biológus Julian Huxley között. Solohov, Bernal, Joliot-Curie, Picasso, Boldizsár Iván és a többiek, akik a >szellemi honvédelem generálisaként< vonultak be a köztudatba, életre hívták az Értelmiségi Nemzetközi Összekötő Bizottságot, amely egy százmilliókat tömörítő nemzetközi békemozgalom létrehozását tűzte ki célul. […]
A Nyugatról és Keletről hazatérő küldöttek megalakították a >Megvédjük a békét< Országos Tanácsát, amely 1949-ben a párizsi kongresszus határozatainak szellemében megtartotta az első magyar békekonferenciát. A konferencián felszólalt Illyés Gyula, Paul Eluard, verset szavalt Major Tamás, és az Országos Tanács tagja lett Kodály Zoltán, Rudas László, Nagy Lajos, Révai József, Somlay Artúr, valamint Szekfű Gyula is. Az ötszáz résztvevő között találjuk a hadsereg negyvenöt, az egyházak huszonöt tagját, míg a szakszervezetek és az üzemek százötven fővel képviseltették magukat.”
Megvédték a békét. Ez volt az az időszak, amikor a kommunista diktatúra már nemcsak vélt és valódi ellenségeit, de saját elvtársait is kezdte ledarálni. Ebben a ma már szerencsére elképzelhetetlen légkörben természetesen sikerült ismert neveket is „megnyerni” a mozgalomhoz, de ne gondoljuk, hogy a kitelepítések ügyében következetesen és bátran fellépő Somlay Artúr vagy éppen Kodály és Szekfű szívesen vett részt ebben a bohóckodásban. Részt kellett venniük. Közben – amíg Rákosiék és Kádárék építették a sötét diktatúrát – 1949-ben Budapesten megrendezték a II. Világifjúsági Találkozót, majd a békemozgalom Országos Béketanáccsá alakult. Főtitkára a sztálinista Benke Valéria lett.
Andics Erzsébet Kossuth-díjas akadémikus, a Béke-Világ tanács tagja, az Országos Béketanács elnöke /Fotó: Fortepan.hu, adományozó: Hámori Gyula
Ne kerteljünk: aki a nyolcvanas években ott sürgölődött a legsötétebb időkben alakított, nyilvánvalóan hazug, a magyar társadalom megtörésében és elhülyítésében kulcsszerepet játszó gittegyletnél (a békepapság is ide kötődött), az a legaljasabb opportunista – durvábban, nyalonc volt.
Nyilván ennek is köszönhető, hogy ez a szűk kör egyre befolyásosabb lett a nyolcvanas évekre. El tudták érni, hogy az addig lenézett, de sok pénzt hozó beatzenész-popszakma is elfogadottabb legyen. A propaganda így írt erről: „Zorán Liszt-díjat kapott, a pop műfaj képviselői önálló szakszervezeti, illetve KISZ-es alapszervezetet alakítottak, számos megyében állami és pártszervek foglalkoztak a popzenével és a műfaj mind inkább reális megítélést kap,
Zorán és Koncz Zsuzsa tagja az Országos Béketanácsnak, Bródy tagja lett a Zeneművészek Szövetsége elnökségének – és más területeken is érzékelhető a nyitás a műfaj és képviselői irányába.”
Látjuk, hogy őket is kár lenne összemosni: Konczzal és Zoránnal ellentétben, Bródy legalább kimaradt a Béketanácsból.
KONCZ ZSUZSA ÉS A BÉKEMOZGALOM ŐSZINTE SZAVAI
Ha nem jön a rendszerváltozás, sejthetően politikailag is egyre komolyabb szerepet kapnak. Koncz Zsuzsa mindenesetre próbálkozott. Az 1982-es Béketanács ülésen – amelyet apósa, Boldizsár nyitott meg a Parlamentben – fel is szólalt: „Koncz Zsuzsa Liszt-díjas énekes az ifjúság felelősségéről, igazságérzetéről beszélt” – írta sajnálatosan röviden a Magyar Nemzet, szerencsénkre a Népszabadság hosszabban kitért a felemelő gesztusra:
„Koncz Zsuzsa Liszt-díjas énekesnő arra figyelmeztetett: a fiatalok társadalmi igazságérzetét, lendületét csak úgy hívhatja a békemozgalom segítségül, ha kendőzetlen, őszinte szóval fordul hozzájuk.”
A fenti cikk így folytatódott: „A nemzetközi és a hazai politika folyamataiban való eligazodás fontosságáról, a tájékoztatás felelősségéről szólt Hajdú János újságíró, a Hét főszerkesztője. Pethő Tibor, az OBT alelnöke felszólalásában a háborúellenes mozgalom tudományos megalapozásának jelentőségét, a békekutatás elemző és előrejelző szerepének erősítését hangsúlyozta;” (1982) [A másik két, Koncz után idézett felszólaló ugye a kommunista hálózat prominens embere volt. Hajdú az MNVK-2-höz, Pethő a BM-hez tartozott. Pethő, amúgy tipikusan béketanácsos figura. Látszólag, neveltetése szerint polgári ember, de valójában a Nemzetközi Újságíró Szervezeten keresztül a szovjet KGB-vel is kapcsolatban kellett állnia.]
Hajdú János mûsorvezetõ, a Hét címû politikai hírmagazin fõszerkesztõje ül adás elõtt a Magyar Televízió stúdiójában / MTI Fotó: Hámor Szabolcs
Koncz Zsuzsa – aki 1978-ban a kubai VIT-en is énekelt – természetesen az 1984-es „X. békekonferencián” is ott volt. Az erről szóló propaganda-tudósítás az összes lapban megjelent, a Népszavában az egyik képen éppen Boldizsár elvtárs és Koncz Zsuzsa beszélgetett. Nyilván a békéről.
A béke őrei / Forrás: Népszava, Arcanum.hu
Ami másoknak is fontos volt:
„>Békeriadó< Érdemes megvenni és elolvasni az Országos Béketanács és a KISZ KB közös kiadványát, amely a napokban látott napvilágot
– lelkendezett a Magyar Ifjúság 1983-ban. –
A Békeriadó című újság fiataloknak és főként fiatalokról szól. Olyan fiatalokról, akik szeretnének felnőni, dolgozni, alkotni – békében. Sok mindenről ír ez a különkiadvány: a Béke-világtanács munkájáról, hazai és külföldi békemozgalmakról, Joseph Pershingről, a róla elnevezett rakéták >szülőatyjáról<; Mikisz Theodorakisz, Bob Marley, John Lennon, Donovan és Bob Dylan zenéjéről. Megtalálható benne több közismert dal eredeti szövege, így az Őrizd a békét, az Imagine.”
„Az idők változnak és az Univerzális katonáé is” – tanította a Magyar Ifjúság. –
„Mit tehetnek e békéért az újságírók, tudósok, énekesek, politikusok, művészek, diákok, orvosok. Erre válaszol Berecz János, Pál Lénárd, Szabó László [a BM-es kék fényes], Bródy János, Farkas Bertalan és több más, ismert személyiség. Néhány cím a tartalomból: Nem felejtünk; A fekete eső városai; Az új rakéták nem védenek; Hálózsákban a támaszpontnál; Rockkal a békéért és Adj Esélyt!”
Berecz, Szabó, Bródy, Farkas színes kavalkád ez is. De térjünk vissza az 1984-es Békekonferenciára: „A szünetben a konferencia >civil< résztvevői szeretetteljes érdeklődéssel vették körül a művészeket: az Országos Béketanács tagjait és a vendégeket egyaránt. […] Többen amikor meglátták Koncz Zsuzsát és Sztevanovity Zoránt megkérdezték: >Énekeltek együtt<? Mosolygós tiltakozás volt a válasz, hiszen Zorán az OBT frissen választott tagjaként, az Erkel-díjas táncdalénekesnő pedig meghívott vendégként volt jelen a tanácskozáson. – Reggel, amikor elindultunk, mert Zorán volt olyan kedves és elhozott engem is, az autóban egy kicsit elmerengtem – mondta Zsuzsa. –
Meghívottja vagyok egy békekonferenciának, én, aki ahhoz a generációhoz tartozom, amelyik már békében született és nőtt föl. Kontinensünkön majdnem négy évtizede a gyerekek csak könyvekből, filmről, tévéből ismerik a háborút. Ez kimondhatatlanul jó dolog és szép, ugye?”
Az. Kár, hogy egy mindenki által közismert üres szlogen volt az agymosáshoz. Azt, hogy ez a társaság mennyire békepárti volt, a következő cikk is kiemelte: „S természetesen ma is születnek rock dalok a békéről, a háború ellen. Koncz Zsuzsa már 1973-ban elénekelte a Ha én rózsa volnék című, progresszív mondanivalóval töltött dalt, s a megkezdett út méltó folytatása a Menetrend című legutóbbi albuma, amelynek valamennyi nótája e szemléletet sugározza.
Zorán pedig pályafutásának második évtizedének vége felé jutott el odáig, hogy a belső örömök és életérzések tükrözése mellett fontos és mindannyiunkat érintő témát is műsorára tűzött. (Legyen béke.)”
De, hogyan kezdődött Koncz Zsuzsa karrierje?
Folytatjuk.
TS
2020-07-19 at 15:26
Sztevanovity Milutin alighanem olyan sztalinista volt, aki ellenezte Tito lázadását, és akkoriban menekülhetett Budapestre, mert ezekre lesújtott a titói rendszer, és Milutin bácsi tudta, mivel jár ez! Ezekről valahogy nem hallunk.
Nem mehetett rosszul neki, hiszen maga Zorán nyilatkozta, hogy egy koncertjükre gyorsan kellett valami nyugati gitár, ami drága és nem is lehetett kapni, de apuci a koncert előtt még odaért a hangszerrel…
Királytigris
2020-07-19 at 15:43
Apuci mint Tito partizán, terrorista, vajon részt vett a bácskai vérengzésben? Ezt is jó lenne megpiszkálni!
TS
2020-07-19 at 15:44
Az lehetséges.
De hát Rákosiék ezeket tárt karokkal várták.
Hans Landa
2020-07-19 at 17:28
Az 56″-os “rendezésben” Titó nak kulcs szerepe volt.Hruscsov hozzá futott-egész pontosan repült- amikor Budapesten októberben kitört a cirkusz.Egész biztosan egy sor Yugo ügynök jött az országba.Vajon Zorán apukának volt e köze a 44″-45″-ös bácskai ügyekhez,jó kérdés.
Tudományos libsizmus
2020-07-19 at 15:49
így van. Hithű sztálinistaként menekült Magyarországra.
gyozo2018
2020-07-19 at 16:39
A Gellért Hotel melletti nagypolgári házban laktak.
gyurcsányiviktor
2020-07-20 at 07:36
Koncz nagyi és a 68-asok jókora része jobb, ha mélyen hallgat és átgondolja az életét.
Akik némi “hátszéllel” indultak a “versenyben” – a mélyben idegen elveket és országokat képviselve -, azok most ne sipákoljanak.
Ha mostanság “szegényesen” élnek, azt mondom, tettek volna félre, amikor jól ment a hajó.
Ja, koncz nagyi, ha annyira szégyenled Magyarországot, lécci-lécci, húzz el franciaországba (france-ba) és élvezd az ottani migráncs környezetet.
Igen, én is csápoltam a koncertjeiteken, de akkor fogalmam sem volt, mekkora gazemberek vagytok.
TS
2020-07-19 at 15:27
Koncz Zsuzsa is ahhoz a második hálózathoz tartozott, mint a DE, a későbbi szadesz, amit készenlétben tartottak, ha eljön a változás.
Csámpás Marcsa
2020-07-19 at 16:39
Göncz Pipike imádta a Chárlie Zsuzsikát.
Poppy
2020-07-19 at 15:33
Mező úr, imadom a cikkeit.
A kommunista nem vész el, csak átalakul. Nem véletlen a cikkben megnevezettek baloldali mély kötődése.
Szánni sem tudom ezeket az álságos és hazug embereket. Szégyeljék magukat!
Neaddfel
2020-07-19 at 17:54
SZOLZSENYICIN
“A kommunistánál kártékonyabb és veszélyesebb embertípust még nem produkált a történelem. Cinizmusuk, szemtelenségük, hataloméhségük, gátlástalanságuk, rombolási hajlamuk, kultúra- és szellemellenességük elképzelhetetlen minden más, normális, azaz nem kommunista ember számára. A kommunista nem ismeri a szégyent, az emberi méltóságot, és fogalma sincs arról, amit a keresztény etika így nevez: lelkiismeret. A kommunista eltorzult lélek! Egészséges szellemű európai ember nem lehet kommunista! Nincs olyan vastag bőrt igénylő hazugság, amit egy kommunista szemrebbenés nélkül ki ne mondana, ha azt a mozgalom érdeke vagy az elvtársak személyes boldogulása így kívánja.”
***
Ha egy kicsit mélyebben belegondolunk Zsuzsika életébe, meglátjuk a Szolzsenyicinyi jellemzést.
Királytigris
2020-07-19 at 15:40
Nincsenek véletlenek…
Tudományos libsizmus
2020-07-19 at 15:47
Boldizsár és a tehetségtelen liba házassága nem volt pedofilia?
Vak Pali
2020-07-19 at 16:17
Tudományos figyelmetlen libsizmusnak:
Tökéletlen, alulinformált, szövegértési problémával. Iván az APÓSA volt, nem a férje!
ila halo
2020-07-20 at 07:42
Nagyeszű!!! Olvassa el a cikket kicsit részletesebben: nem az öreg kandúr, hanem a fia volt a Zsuzsi férje!!!
Gáspár Anette
2020-07-19 at 16:04
“jutalmul a kitelepítések idején beköltözhetett Kornis Gyula filozófus budai villájába.”
Tán csak nem örökölte a Mikika, aki az István, a király dramaturgja volt?!
Hans Landa
2020-07-19 at 18:18
Gáspár Anette:Az István a király soha nem jön létre ha nem Nemeskürty István a Mafilm vezetője!
Közbátorsági Bizottmány
2020-07-19 at 18:58
Az “István, a király” is megérne egy “misét” Mező úr.
Remélem, sorra kerül ez a téma is, ami a magyarok, a nemzeti gondolkodók agymosása volt.
De még ma is sokan, “hivatalosék” is sztárolják ezt a bomlasztó fércművet.
Gáspár Anette
2020-07-19 at 21:56
Nálad a pont.
A Rákosi-Kádár diktatúrában elnyomott magyarok
minden történelmi témájú darabon meghatódnak,
s sokszor nem veszik észre, hogy mekkora
gányolás.
Ott van pl. a Honfoglalás c. barkács fércmunka.
Szegény László Gyula pirult, hogy semmibe vették
az öltözékkel kapcsolatos útmutatásait,de odaállt, nem akart botrányt. A Püski házaspár meg elhatárolódott,
végül nem adták a nevüket, mert annak a barbárságnak,
amit Koltay mint rendező bemutatott, köze nem
volt a magyar hagyományokhoz, a magyar életformához,
mentalitáshoz.
Az is egy fajta kultúrpolitika, hogy amatőröknek
megengedem, hogy a legfontosabb történelmi, kultúrtörténeti témákhoz hozzányúljanak, összebarmolják, a téma kipipálva, soha többet
nem adnak lehetőséget és pénzt, hogy szakértő,
filmművész hiteles filmet rendezzen róla.
Koltay megkapta a legfontosabb történelmi témáinkat.
Ráadásnak Szörényinek megengedték, megengedik,
hogy a legérzékenyebb történelmi helyszíneken
“kutasson,” turkáljon, gányoljon.
Mi köze neki hozzánk? Főleg az után az interjúja után, mely során kijelentette rólunk, akiknek a fiatalságával
összefonódott az Illés, hogy “ezek a hülyék azt hitték”, hogy magyar motívumokat dolgozott fel, pedig nem. Lealjasodott Bródy és a kedves testvére szintjére.
És az ilyen alakoknak tették le a kezébe a magyar
történelem kutatását és a filmfeldolgozást.
Csak is azt tudom mondani, hogy égbekiáltó gazemberség.
ambrus józsef
2020-07-20 at 11:39
Kedves Anett!
Ha nem fekszik az István király ill. a Honfoglalás c. film, akkor melegen ajánlom A SORSTALANSÁG” c frenetikus fimet. Izlés ficamra jó áfium.
Karcsi bácsi.
2020-07-19 at 16:05
Nekem ez a nő annyi !
Hans Landa
2020-07-20 at 21:36
Gáspár Anette:Sajnos Koltay történelmi filmjei nemigen sikerültek szerintem sem.Ez a 90″-után készült filmek szinte mindegyikére igaz, tisztelet a kivételnek(Napfény Íze).
Csurka István:Miért rosszak a magyar filmek.
Gáspár Anette
2020-07-19 at 16:07
“1970-ben a Magyar Pen Club elnöke lett, ennél nagyobb szégyen ….”
Legalább akkor szégyen Konrád György író 1990-1993 között elnöke, majd utána alelnöke volt a Nemzetközi PEN Clubnak.
(De hát végül is kiket is tömörít a PEN Club, a F-Oscar-díj bizottság és az irodalmi Nobel-díj bizottság?! )
ViAM
2020-07-19 at 16:18
Maradt minden a régiben, csak a nevek változtak.
gyozo2018
2020-07-19 at 16:14
“csak vélt és valódi ellenségeit, de saját elvtársait is elkezdte ledarálni. Ebben a ma már szerencsére elképzelhetetlen légkörben “…
Iszonyú Enikőnek és néhai Marton Lászlónak lehetett némi fogalma…
Vizi János
2020-07-19 at 16:14
Külön öröm, hogy a cikkeket időben lépcsőzetesen teszik fel, így szinte minden órában érdemel rákeresni a Pesti Srácokra!
Gratula a jó cikkekhez, a közéleti bátorsághoz.
gyozo2018
2020-07-19 at 16:43
Ehhez már nem kell bátorság, csak idő és türelem.
Ezek már fogatlan, kaffogó hiénák.
Blanka
2020-07-19 at 20:51
Győző 2o18 – nak : sajnos nem.Unokáik és egyéb kiterjedésük igen virulens.
Vizi János
2020-07-19 at 16:14
javítás: ÉRDEMES
ViAM
2020-07-19 at 16:17
Ah! Azok az álságos szocialista erkölcsök. Darvasi István (akkori Magyar Hírlap főszerkesztője) volt a Béketanács elnöke is, nem csoda, hogy Zsuzsika bekerülhetett, mert a főszerkesztő úr imádta a szebbik nemet. Ez nem lett volna baj, de az igen, ahogy akkoriban segítették az előmeneteleket. Ma sorban jelentgetnék fel őket szexuális zaklatásért, de a társadalmi elvárásoknak mindannyian eleget tettek, férjek, feleségek voltak…
Gáspár Anette
2020-07-19 at 16:38
Az apósa révén került be.
Meg vagy kétéves szerződést kapott Párizsban,
ahol mint “sanzonénekesnőt ünnepelték”.
Arra a kalandjának a részleteire azért kíváncsi lennék.
Azért csak itthon lett “világhírű”. …
gyozo2018
2020-07-19 at 22:07
Az apósának a francia kapcsolatai voltak erősek.
Gáspár Anette
2020-07-19 at 16:23
“El tudták érni, hogy az addig lenézett, de sok pénzt hozó beatzenész-popszakma is elfogadottabb legyen. ”
Tiltották a hosszú hajat, kiszerkesztették a farmert
viselőket. A rendőrök elkapták a hosszú hajú fiatalokat,
és az őrsön nyírtak bele a hajukba, hogy kénytelenek
legyen az egészet levágatni. De volt rá eset, hogy simán
leborotválták a hajukat. Nem követtek el semmit,
csak fiatalok voltak, és követték a divatot.
“Kommunista fasizmus” – József Attila zsenije.
.
A KISZ-vezetők és kommunista ifjú gárdisták (“Fel, kommunista, ifjú sereg… az Egységbe forraszt a KISZ c. örökhányás indulójuk kezdő sora) megnövesztették a hajukat, bajuszt, szakállt növesztettek, farmerban jártak, színes virágos ingben és pántot
viseltek a fejükön. Ezzel akarták vonzóvá tenni a fiatalok között a KISZ-t.
Volt is valahol egy ilyen fejpántos kép Gyurcsányról, még a 70-es évek vége, 80-as éveke eleje időkből.
Gijutsushi
2020-07-19 at 17:38
Idézni is “csak pontosan szépen…”:
“Talán dünnyögj egy új mesét,
fasiszta kommunizmusét -”
(József Attila: Világosítsd föl)
És lám, kezd megvalósulni a fasiszta kommunizmus, amit liberális demokráciának hazudnak a nyugati “Igazság” Minisztériumokban működő hazugsággyárak.
gyozo2018
2020-07-19 at 22:09
Jobbik-DK-MSZP-Momemtum-LMP stb.
Schenkhyalfonz
2020-07-20 at 11:25
Ja, még a 80-as évek legelején, egy ún, elitgimnáziumba járván is levágatták a hajamat, igaz ez iskolaidőben történt többször is, úgyhogy volt jó is a dologban.
gyozo2018
2020-07-19 at 16:30
Ne hagyjuk kik, hogyan lett szaGszarvezető Bródyból.
Hogyan nyúlták le a Hanglemezgyártót a teljes archívummal
és állítólag az összes jogokkal együtt. Ha jól tudom, Koncz, Bródy, Omega és még páran benne voltak a buliban.
Érdemes lenne végre ezt is tényekkel tisztázni, mert sok a mendemonda és a mosogatás is.
gyozo2018
2020-07-19 at 16:36
Sose feledem, hogy amikor Koncz Charlie Zsuzsika végleg levágatta a haját, akkor a Demokrata közölte egy szegény
öregasszony levelét, miszerint “Koncz Zsuzsa haja nemzeti kincs”.
Gyakorlatilag erről a két oktávos, hajlengeti, tapsifüles
konjunktúra lovagináról nem sokat tudott a nagyközönség.
Szörényiék is megszívták, meg is érdemelték, ők voltak
Koncz házimuzsikusai. Pedig Szörényi próbálkozott Kovács Katival, akinek bizony volt, van és lesz is hangja.
A másik kultúrgiccs, amikor Sass Szilviával “kettőst” énekelt.
Azt hittem, eldobom magam. Azért Sasstól is többet várt volna az ember.
Charlie Koncz Zsuzsika is Liszt-díjat kapott.
Szegény Liszt Ferenc, ha tudná…
Csámpás Marcsa
2020-07-19 at 16:46
A fönti képen, ahol az apósával édeleg, látszik is
a csámpás tapsifüle kikandikál a hajsátorból.
Vak Pali
2020-07-19 at 17:11
Látásom egyre gyengül. A LOVAGINA egybe írandó? Vak Pali
gyozo2018
2020-07-19 at 22:11
Van lovag és van lovagina.
Mi a gondod?
????
Hans Landa
2020-07-19 at 17:49
gyozo2018:10/10 Szegény Liszt Ferenc.Svéd Sándor világhírű baritonistának ugyanez a rezsim bevonta az útlevelét,amikor már évek óta New York ban volt szerződése,56″-előtt.
gyozo2018
2020-07-19 at 22:13
Végtelen sok gazemberséget követtek el.
Papagéna
2020-07-19 at 20:35
Két oktávos?!? Fél oktáv volt, ami nem volt hamis! Rémes átverés volt az egész Koncz Zsuzsa jelenség.
gyozo2018
2020-07-19 at 22:13
Volt olyan koncert, ahol nem felvételre tátogott?
gyozo2018
2020-07-19 at 16:41
““jutalmul a kitelepítések idején beköltözhetett Kornis Gyula filozófus budai villájába.”
Mi lett a villa sorsa?
A Szemlőhegyi úti villa sorsát ismerjük.
Ez is érdekelne sokunkat.
Bouke
2020-07-19 at 17:13
Mindenki tudta, hogy ez a nő a mai napig egy lipsi pitsa.
Amúgy nem is hallani számait, csak a baloldali rádiókban. De ott sem túl sűrűn veszik elő..
Ciklámen
2020-07-19 at 17:16
Meg a többi ellopott villa sorsa pl. a Rózsadombon…
HAHÓ
2020-07-19 at 17:27
Mindenki tudta, hogy aki azokban a kádári időszakokban oly könnyen haladtak előre, oly könnyen érhettek el sikereket, az a rendszer jó megfizetett kirakat bábúja, a rendszer része volt. Ezt nem is érdemes tagadni, és kár holmi cukormázzal újfent leönteni, csak azért, hogy még egyszer megetessék az emberekkel.
Konc Zsuzsa se volt más, mint a rendszer jól megfizetett kirakat bábuja. E jólétért, a hírnévért a pénzért eladta a lelkét. Aki nem ezt tette, a közelébe se jutott, hiába volt legtehetségesebb fiatal!!!!!!
Kerekferke
2020-07-19 at 22:19
” E jólétért, a hírnévért a pénzért eladta a lelkét. ”
Milyen lelkét?!
Ha visszapörgethetnéd a korabeli tévés-rádiós nyilatkozatait,
tapasztalhatnád, hogy ez a nő határtalanul buta.
Még Zalatnaynál is butább, pedig az nagy szó, Zalatnayt alulmúlni.
Lúdtipró
2020-07-19 at 17:28
Érdekes számai voltak, szegény héhai nejem nagyon kedvelte ifjúkorában.
Akkor nem jutott el az ember tudatáig, csak később, hogy a “művésznő” maga a két lábon járó hazugság. Leghazugabb száma a “Ha én rózsa volnék”.
Gáspár Anette
2020-07-19 at 22:22
Akkor lenne boldog, ha “kifeszítenék”.
Bródy abszurd, az egyik legszebb erdélyi virágénekünk dallamára.
Namond
2020-07-19 at 17:35
Na,Mező Gábor most meglepett, ezekről fogalmam sem volt.
Nahát
2020-07-19 at 18:35
Koncz Zsuzsa: A magyar egy elfajzott nyelv, és egy elfajzott nép.
https://www.youtube.com/watch?v=g6RpXqI_wzk
meglepődő Koncz-fan
2020-07-20 at 05:29
fuj
tényleg ezt mondta…
Bulldog Orange
2020-07-19 at 18:36
Koncz,Bródy, Zorán unalmas, savanykás, belpesti szemetet gyártottak állami támogatással. Állítólagos értelmiségi igényességgel. Ha valós piaci környezetben kellett volna bizonyítani, akkor már a 70-es évek elején eltüntek volna.
HAHÓ
2020-07-19 at 19:31
ez már 1000%.! Eltűntek volna, mert akkor a tehetségeknek is jutott volna hely a színpadon!
Vízöntő
2020-07-19 at 19:25
Cserháti Zsuzsa volt a HANG, és az ma is!
A Hanglemezgyár fura ura kinyírta, mert nemet mert neki mondani (nem ment vokálozni az akkor a fontos elvtárs által futtatott Neoton énekesnőjének, aki később kije is lett?), azért kényszerült aztán “bárokban” énekelni! Volt egy gyereke is akit felnevelt egyedülállóként, de Őt nem fogadta Aczél és nem volt pártfejes apósa!
Ja, és még valamit, rengeteg felvétele volt a rádióban és nem játszák (ítéljék meg a fiatal nemzedékek, a neten keressenek rá és hallgassák meg!), vajon miért?
dr.Erdős Péter tilalma máig hat?
márko
2020-07-19 at 20:31
a cikk az nagyon jó,
hozzászólások szintén nagyon jók,
/
mint patkány, csak az tenném hozzá
HOGY
sikeresnek lenni ( karrierben + pénzben ) nagyon egyszerű + mindenki sikerese lehet
HA
HÁTTÉRBEN ,az apád + öregapád “Szent Péter” poszton van vagy vólt
/
ezt a meghatározást igazolja:
. Konc Zsuzsa
. Dobrev Klára
. Gyurcsány Ferenc
. Fekete-Győr
. és még sokan , melyeket nem tudom felsorolni, majd …
fürgerókalábak
2020-07-19 at 22:10
Köszönöm. Kíváncsian várom a folytatást.
Gáspár Anette
2020-07-19 at 22:31
István Varga!
Koncz Csárli Zsuzsika SOHA NEM VÁLASZTOTTA KÜLÖN
az előadói működését és a politikai nézeteit.
A cikk erről szól.
Tükör
2020-07-20 at 01:33
Cserháti Zsuzsa megszenvedte a kommunizmust, szó szerint eltaposták, majd éhen halt, nem kapott munkát, pedig neki van, sajnos már csak múlt időben lehet mondani, volt a legjobb hangja. Kati adott neki egy dalt, lemondott róla, akkor született a kisfia Cserháti Zsuzsinak, ha jól emlékszem, így énekelhette az édes kisfiam című dalt. Azért nem jelent meg lemeze, mert nem adták ki. Érdemes a vele készült riportokat végig nézni minden elmondatott. A kedvenc énekesem Ő, meg kell hallgatni a dalait és kedvenc lesz az biztos.
Köszönöm
2020-07-20 at 01:43
Cserháti Zsuzsa
https://www.youtube.com/watch?v=q8GKy-0cyCo
Piszematyi
2020-07-20 at 05:54
Koncz a rendszer kegyeltje volt, így tudott csak érvényesülni. Hangterjedelme szánalmasan szűk. Nyomába sem léphet egy Kovács Katinak, Cserháti Zsuzsának vagy Zalatnaynak, de folytathatám. Ha meghallom a hangját, átkapcsolom a rádiót, a tv-t! Emberileg is egy senki.
ambrus józsef
2020-07-20 at 08:07
Zsuzskake!
Mi a lóf.sz van André már 80-ban várt téged Francia honban ahogy elsipákoltad és te még mindig itt vagy kis frankofille??
Másik: az após Boldizsár Iván egy könyve 1943- ban a Katolikus Irók sorozatban jelent meg!!
Elég gyorsan sikerült neki köpönyeget váltani,mint aki emlékszik rá (ref.papból lett) Dezséri Lászlónak aki a rádióban vasárnaponként hittérített a jó kommunista tanokra. Ennyit az értelmiségünkről 1957-90!!!
Kovács Nóra
2020-07-20 at 08:23
Én soha nem kedveltem, sőőőőt, most meg még unszinpatikusabb lett.
igazmondó juhász
2020-07-20 at 10:05
Cserháti Zs.-ról annyit,hogy anno még a pártállami mulattató
(bohóc)hofi geyza a tőle egyáltalán nem elvárható módon!de,
dícséretére melléállt.
Emlékezetes,hogy a Cs.Zs.Boldogság és én-című nótáját para-fraziálva így énekelte:énekel úgy,ahogy a szakma beleszédül.
h.g.-tól igazán szép volt,dehogy mennyire volt őszinte?….,
de,lehet hogy az volt!mert ennyit még neki is megengedhetünk
Egyébként mind a cikksorozat,így annak a mostani írása is i-
gazán hézagpótló,nagyszerű!Végre olvashatunk ilyen megköze-lítésben is a közelmúltunk így nem feldolgozott dolgairól.
Csak remélni merem/merhetjük,hogy a szerző nem lesz leállít-va úgy,mint ahogy az Szakács Árpáddal történt!
A hozzászólások-mégha oda-vissza-vitát is generálnak!igazán
kiválóak.Csak így tovább,vagyis csak”buzogj vér,buzogj!”mert
a dolgok kibeszélése viszi előre a dolgokat.
Ja és,ami a legelgondolkoztatóbb,hogy a túloldalon mekkora a
kussolás mindezekről,mert ugye”amiről-a ménsztrimben-nem be-
szélünk,az nincs is” Igy mennek a dolgok a.d.2020.-ban itt
minálunk a Hunniában.
Hans Landa
2020-07-20 at 21:56
igazmondó juhász:Hofi udvari bohóc volt,ez tény.Sok kényes témát érintett (érinthetett),viszont ezek többsége ma is érvényes,ez a probléma.
A cikksorozat kiváló!
Tallérosi Zebulon
2020-07-20 at 11:31
Már nagyon várom,hogy az un.ménsztrimből mikor és ki-bár ez végtére is,akár mindegy lehet!-kezdi el “cikizni”a cikkeket,
az íróját,ahogy teszik a Szakács Árpád Raffay munkáságával foglalkozó cikksorozatával!
Lehet,hogy csak idő kérdése és a boszorkánykonyhájukban már
fortyognak az üstök?,vagy pedig a teljes elhallgatást válasz-
szák? Ki tudja,majd elválik.
Bressa
2020-07-20 at 11:43
Nagyon szomorú olvasni, hogy az egész fiatalságom alatt annyi szenny, hazugság. szemfényvesztés vett körül bennünket! Ezek akkor is és most is lubickolnak a jólétben.
Anna
2020-07-20 at 12:21
Koncz Zsuzsa férje írta az “Ezredforduló” -t,
amiből készült az “István a király” rockop.
Szörényi,
Kovács Katira váltott volna zeneileg,
de a hatalom nem engedte,
de azért így is volt 1 lemez.
Ma már mindenki “ellenálló”, ha jól látom,
talán még kard is van az oldalukon,
persze a Kádár – korszak 32 évig tartott,
és ha nincs Csernobil, ahol megrokkant
a Szovjetunió, Németh Miklós nem lett volna
képes rendszert váltani a csőd felé rohanó
gazdaságból a kölcsönökből élő országban.
Ma mindenki az MSZMP tagsági igazolványát
babusgatná, lehetne sorolni a névsort
fentről lefelé, kezdve a parlamentben,
egészen az önjelölt “tényfeltáró” netesekig.
Gipsz Jakab
2020-07-20 at 11:46
És még mi mennyi van a szőnyeg alatt….????
Bressa
2020-07-20 at 12:04
igen, ez csak a jéghegy csúcsa
Zia
2020-07-20 at 11:52
Sokszor kipróbált, régi jó elvtársnő!
ómió
2020-07-20 at 13:21
És még nem sikerült önmagát “diktatúrafüggetlenné” hazudnia? Athina se “segített”?
Etel
2020-07-20 at 13:40
Kevesebb autó volt annak idején, amikor a művésznőt Zorán a Béketanacskozasra vitte, messziről és közelről is jól lehetett látni a fekete és rendőrautókat, de messziről biztonságosabb volt, a békekonferencia szószékérol volt a legbiztonságosabb.
Nahát
2020-07-20 at 14:23
Koncz kommunista őnagysága politikai alapon letarolta a zenei életet, megmondóember lett, közben játszotta a nagy entellektüellt, a beképzelt ábrázatán már nem is tud igazítani. Miután mindent megkapott a rendszertől, amiről a nép csak álmodozott, lehetőséget, hírnevet, pénzt, szabadságot, még egy utolsót rúgott a magyarokba, miszerint mi egy elfajzott nép vagyunk, és lelépett Svédországba. Onnan jár haza koncertezni a nulla tehetségével és a szocialista szagú dalaival. És ha egyszer megkapná a koronavírust, arra még lesz esze, hogy nálunk foglaljon le egy lélegeztető gépet, mert a svédek leírták az időseket.
Pantha rei
2020-07-20 at 15:10
Mától kezdve minden másképp volt!
Talán e cikk apropóján a Fingdeszk Konczcal és más, szélsőségesen nemzeti elkötelezettségű, jobboldali ikonnal megmagyarázza a rendszerváltást azoknak, akik akkor még nem éltek és készpénznek vesznek minden hazugságot. NEM A REKLÁM HELYE!!!
https://index.hu/szolgalati-kozlemeny/2020/07/20/kibeszeljuk_az_indexen_a_rendszervaltast/
igazmondó juhász
2020-07-20 at 15:31
Közismert volt,mint tény,hogy a három nagy:Koncz,Zalatnai és
Kovács Kati együtt sose,de még manapság klf.nosztalgiázó mű-
sorokban sem léptek/lépnek fel.Ennek a miértjére sokáig nemvolt hajlandó választ adni a Kovács Kati,de nemisolyan ré-
gen,egy vele való beszélgetésben megnyílt és elmondta:a pályá
ja kezdetén,már ismertté vállásakor a Bródy János(tini)gyűrüs
menyassonya volt(gondolom ezt mi,nemszakmabeliek nem is tud-tuk)Nos az akkor rá,mint riválisára tekintő koncz zs.addig-ad
dig ármnykodott,hogy szét is ment-miatta-a party,bár nem a sa
ját magának akarta megszerezni Bródyt,csak azért,hogyezzel is ártson a feltörekvő riválisának.
Na,ez volt az ő nagy “titkuk”ami,gondolom csak előttünk,kivül
állók körében volt ismeretlen.
Mindez egyféle adalék a koncz művésznőről alkotott kép árnya-
lásához.
Poroszlai Róbert
2020-07-20 at 20:41
amikor az elvtársnő nyivákol a rádióban, mindig ki szoktam húzni a konnektorból…..
gondolkodj
2020-07-20 at 21:50
Csütörtökön a Retro rádióban egész nap Cserhátiról lesz szó.És a dalait közvetítik.Hallgassátok jó emberek.