Szöveg Bodnár Zalán
Az FFT kultúrlap! Kételkedsz? Olvasd rendszeresen kritikáinkat, recenzióinkat a műalkotásokról, amelyekben egy a közös: a foci.
Az utolsó mozielőadás, Szelíd motorosok, Trainspotting – minden nemzedék lázadóinak megvan a maga ifjúsági kultuszfilmje. Ha a futballszurkolóknak van kultikus műve, Ricky Tognazzi 1990-es alkotása, a Kemény mag (Ultrá) biztosan az. A gyakran nagyon steril és idealizált sportfilmekkel ellentétben a Roma-drukker ultrák életét bemutató alkotás igazán életszagú történet, felejthetetlen jelenetekkel és igazi drámával.
Valóban hamisítatlan road movie-t látunk. A római Vipera-brigád tagjai Torinóba indulnak vonattal a Juventus elleni rangadóra. A 88 perc során egyetlen másodpercnyi meccsjelenetet sem látunk, mert a nagy meccs valójában némán, elfojtva, a csoport vezéralakjai között zajlik, robbanásig feszült légkört teremtve. Principe, a csoport egyik vezéralakja épp most szabadult húsz hónap után a börtönből, de amíg benn volt, Red, a másik prominens bandatag, egyben a legjobb gyermekkori barát elszerette tőle a nőjét, Cinziát. Ez azonban titok, ráadásul most először a galeri magával viszi a nagy útra Cinzia 11 éves öccsét, Fabiót is, aki mindkét férfinak falaz.
Principe nem tudhatja meg, hogy a nővére már Reddel van, Red pedig azt, hogy a börtönből hazatérve a másik férfi Cinziánál töltötte az éjszakát.
A jórészt külvárosi, munkanélküli, céltalanul tengődő és olykor infantilis fiatalokból álló, vad és erőszakos ultracsoport csak még fékevesztettebbé válik, amikor lelepleződik a titok. Torinóban a pályaudvaron a Juve-ultrák kőzápora várja a csoportot, és a kis Fabio tanúja lesz az első brutális tömegverekedésnek, majd a rendőrségen megtanulja az első íratlan szabályokat is, például hogy tilos panaszkodni és beköpni a rendőröknek az ellenséges ultrákat. Az utcai csatában az egyik srác, Gebe nagy skalpot szerez, egy Juve-sálat, de diadal és halál között ebben a világban hajszálnyi a különbség: a stadion előtti nagy utcai csatában a zebracsíkos sálát látva Principe ellenségnek véli, és halálosan megsebzi késével. Red végleg leszámolhatna vele, de a betyárbecsület fontosabb érték, ezért a Juve-ultrák ellen indul meg a véres bosszúhadjárat. A kis Fabio kemény leckét kap 11 évesen az élettől. Akarja ezt az életformát? Ha akarja, ha nem, romanistának született, így nincs nagyon választása.
Maradona, Van Basten, Matthäus ideje ez az olasz stadionokban, de Tognazzi azt az arcát mutatja a calcio e dicső korszakának, amelyben a vascső, a kő, a bicska és a kokain a főhős.
Kemény mag (Ultrá)
Olasz játékfilm, 1990
Rendezte: Ricky Tognazzi
Szereplők: Claudio Amendola, Ricky Memphis
Osztályzat: •••••
A legjobb szövegek
„Csak annak van pofája olyanokat mondani, hogy az elnökünkben meg kell bízni, aki még sohasem volt összezárva egy cellában húsz hónapig egy Milan- és egy Napoli-drukkerrel!”
„– Mondd már, fiam, hogy hajrá, Roma!
– Nem.
– Beégetsz a haverok előtt? Na, mire tanítottalak? Mondd már, hogy hajrá, Roma!
– Nem.
– Miért csinálod ezt, fiam? Apád, ha felvágja az ereit, bordó-sárga vér folyik belőle. Mondd, hogy hajrá, Roma!
– Nem.
– Holnapig ütlek, ha nem mondod!
– Nem.
– (A többiek, nevetve) Hé, csináltál egy Lazio-drukkert? Tapsoljuk meg, fiúk! Ezt jól összehoztad!”
A rendező
Ricky Tognazzi (1955–)
Milánóban született színész, forgatókönyvíró, rendező, a korábbi nagy olasz színész, Ugo Tognazzi fia. Jelentős alkotása a XXIII. Jánosról szóló A jó pápa és a Michelangelo – egy zseni születése. A Kemény magért 1991-ben a berlini filmfesztiválon megkapta a második legjobb rendezésért járó Ezüst Medve-díjat.
(Megjelent a FourFourTwo magazin 2013. februári lapszámában.)