Rothmann Katalin (1924–2000), az elfeledett színésznő izgalmas, a XX. század viharaiban megtépázott életéről egy éve írtunk az Indexen. Akkor csak sejtettük, hogy már kislányként közel került a színpadhoz, de a bizonyítékot egy bordó, aranymintás, Izraelből érkezett album hozta el. A húszas–harmincas évekből származó gyerekkori fotókat és újságkivágásokat beragasztó büszke mama megőrizte nekünk a lakneristák, vagyis a korszak gyermekszínészeinek világát. A Ráth Kató néven fellépő Rothmann Katalinnak Lakner bácsi legendás gyerekszínházában Ruttkai Éva és Iván, Igaz Lucy, Puskás Tibor volt a játszótársa, de feltűnt Jávor Pál oldalán is.
A Fortepan a legnagyobb, szabadon használható, magyar nyelvű online fotóarchívum. Az Indexen a Fortepan szerkesztőivel együttműködve mutatjuk be a legizgalmasabb gyűjteményeket a huszadik századi magyar, amatőr fotósok hagyatékaiból.
A némafilmek feliratainak fordítója, filmdramaturg, konferanszié, a Royal Apollo mozi igazgatója, az Édes Mostoha szerzője és igazi reklámguru Lakner Artúr (1893–1944) 1926-ban hozta létre gyermekszínházát. „Budapest intelligens gyermekvilágának népszerű előadója” új csapáson haladt. „Nem rémítő boszorkánymesékkel, hanem modern, ötletes, szórakoztató, amellett mindig oktató és hazafias színdarabokkal és tréfákkal mulattatja a kicsinyeket, olyan beszélgető és közvetlen stílusban, amely utolérhetetlen és utánozhatatlan”- írta róla a Budapesti Hirlap.
Ráth Kató öt-hat évig volt tagja Lakner bácsi csapatának, fellépett a Vígszínházban, az Új Színházban, a Royal moziban vagy éppen a Cirkuszban rendezett előadásokon.
Ismeretlen színházi előadáson készült csoportkép a harmincas években. Jávor Pál mellett Ráth Kató, a kép jobb szélén a „cukros baba” Ruttkai Évi. Bal szélen Puskás Tibor, aki felnőttként is a pályán maradt, az első lévő sorban a jobb oldali kisfiú Ruttkai Iván Hogyan lehetett valaki laknerista? A pesti mamák minden évben türelmetlenül várták Lakner bácsi „gyereksorozását”, ahol a jelentkező gyerekeknek nemcsak arra kellett válaszolniuk, hogy hány évesek, járnak-e iskolába és milyen tanulók, tanultak-e énekelni, táncolni – hanem olyan indiszkrét kérdésekre is, hogy szót fogadnak-e szüleiknek és szeretik-e a főzeléket.(Fotó: Fortepan / FORTEPAN)
Az óriás masnis Kati ismeretlen barátokkal, talán családtagokkal egy bérház folyosóján. A kutya és a paraván a Rothmann család fotóinak visszatérő motívuma.(Fotó: Fortepan / FORTEPAN)
Elegáns társaság gyűjt adományt a rokkantak részére a Liszt Ferenc téren. A napernyő alatt, jobb oldalon fátylas kalapban Goldenberg Lili, Kati mamája. A háttérben terézvárosi utcagyerekek és a Japán kávéház (ma Írók Boltja) székei.(Fotó: Fortepan / FORTEPAN)
Színpadra lépés előtt Ráth Kató hamar hozzászokott a szerepléshez. Szülei alig egyévesen benevezték a Szinházi Élet babaszépségversenyére, 4-5 éves korától balettiskolába járt, majd csatlakozott Lakner bácsi gyerekszínházához. A bordó album őriz egy Ráth Katónak a Teréz körút 18. I. emelet 1. ajtó alá címzett, gondosan celofánba csomagolt kártyát, amelyen Lakner bácsi 1935-ben felkéri a kis primadonnát, hogy jelenjen meg próbára az Erzsébet körúti Royal Apollóban.(Fotó: Fortepan / FORTEPAN)
Az Est-lapok 1934-es gyermekfarsangján. A farkaskutya később csatlakozott a csoportképhez A Vígszínházban megrendezett mulatságon volt álarcos felvonulás, jazz és operett, szerpentincsata, bábszínház. A legérdekesebb azonban az élő mesekönyv és gyerektörténelem volt, melyekhez hetekkel előbb újsághirdetésben keresték a szereplőket. „Piroska és a farkas szerepére Ráth Katót és gyönyörű farkaskutyáját tartottuk a legalkalmasabbnak” – írja a fotó alatti újságkivágás. Igazi kortörténeti jelkép a kép jobb szélén álló darutollas kislány ’Nem, nem, soha!’ és Nagy-Magyarország díszítésű selyemruhában.(Fotó: Fortepan / FORTEPAN)
Lakner bácsi színházának születésnapja 1935-ben Kati a legfelső sorban balra, mellette Igaz Lucy, elöl, Puskás Tibor ölelésében Pécsi Gizi és Ruttkai Éva. Középen a névadó Ráth Kató gyerekkorának meghatározó éveit töltötte a színházban. Az újságkivágások és színlapok szerint nem kapott nagy szerepeket, nem érhetett Ruttkai Éva vagy az akkori másik gyereksztár, Váradi Kató nyomába. De szerepelt a Janika szerencséje (1933), A maharadzsa fia (1934), az Árvácska hercegnő (1934), a Drága nagymama! (1935) című Lakner-darabokban.(Fotó: Fortepan / FORTEPAN)
Adománygyűjtés fehér frakkban(Fotó: Fortepan / FORTEPAN)
Kati a Király utcai Baby divatszalon reklámarcaként. A húszas évektől működő üzlet gyermekruhákat, csecsemőkelengyét és kötöttáru különlegességeket árult, egészen 1950-ig. Ez a divatszalon tervezte és készítette a gyerekszínház ruháit.(Fotó: Fortepan / FORTEPAN)
Színpadi jelenet: az óriási masni maradt, Ráth Kató megnőtt A kislány nemcsak Lakner bácsi gyerekszínházában állt színpadra, hanem Utassy Gizi, a pesti operettprimadonnák tánctanárnőjének növendékeként is. Egy beragasztott újságkivágás szerint az Operettszínházban tartott bemutatón „kitűnő volt Rothmann Katinka is”. Azonban a legtöbb figyelmet, „a tomboló tapsvihart és rengeteg csokoládét” egy kétéves (!) művésznő, Garamszegi Géczy Dorottya kapta, aki nem volt hajlandó lemenni a színpadról.(Fotó: Fortepan / FORTEPAN)
Kati és kis barátnője a nyüzsgő pesti utcán, valamikor a harmincas évek elején Rothmann Katalin élete végéig Budapesten lakott. A Rothmann család nőtagjai, akik a háborút a színiiskolából szerzett apácaruhákban vészelték át, a Teréz körút 18.-ból a báró Aczél Endre (ma Ditrói Mór) utca 3.-ba költöztek. Lakner bácsi egykori tanítványa a negyvenes évek végén Réti Katalin néven lépett fel a Nagymező utcai Pódium Kabaréban, a városligeti Kisvarietében és a Vidám Színpadon. Karrierje 1956-ban ért véget, ezután a Bábszínház pénztárában dolgozott. Lakner Artúrt 1944-ben Németországba hurcolták, a róla szóló utolsó hír szerint a kecskeméti gyűjtőtáborban rendezett gyerekelőadásokat. Színházát lánya, Lakner Lívia indította újra.(Fotó: FORTEPAN)
Köszönet Egon Philipnek az aranyozott bordó albumért.
|
