A lánglovagok és lepedőakrobaták kapcsán már írtam a szóösszetételbe tömörített körülíró metaforákról (Lánglovagok és rokonaik), de a témának akkor nem sikerült a végére járni.
Különféle gépek, berendezések, technikai eszközök feltűnően gyakran kapnak ilyen módon nevet. Ez a név kissé bizalmas, olykor humoros színezetű, ezért nem válik hivatalos, szaknyelvi megnevezéssé, de a köznyelvben meggyökerezik, idővel még a szótárba is belekerül. Csak néhány példa: villanyrendőr, villanypásztor, csőgörény, gulyáságyú, konyhamalac.
Gulyáságyú 1938-ban
(FOTO:FORTEPAN / Lőw Miklós adományozó)
Az ilyen nyelvi képek, metaforikus elnevezések sokszor határozottan csúfolódó jellegűek. Az argóban a kerékpárt drótszamár-nak, a kis autót (különösen a Trabantot) egérkamion-nak vagy papírjaguár-nak is hívják.
Drótszamár 1900-ból
(FOTO:FORTEPAN / Fodor István adományozó)
Végül pedig különösen gyakori ez a pejoratív, gúnyolódó, fanyar képtípus a nőkkel meg a szexszel kapcsolatban. A motorkerékpár hátsó ülésén kucorgó (általában fiatal) nőt egy időben benzintyúk-nak csúfolták. A mai argóban és az ezt megörökítő sajtónyelvben a nemi szervek kapnak efféle, humorosnak szánt elnevezést: bájdorong 'pénisz', hancúrléc 'ua.';kéjbarlang 'vulva' (a Mai Nap 1994. január 2-i számából). Egy frissebb példa: a „mutogatós” férfi „Az áruházba igyekvő hölgyek [...] nem kis megrökönyödésére előkapta bájdorongját, és legott önkielégítésbe fogott” (Mai Nap, 1996. augusztus 23., 9. oldal).
Lehoczki István karikatúrája
Mielőtt tisztelt Olvasóim végképp megharagudnának az idézett cikkek íróira (sőt énrám is), hadd emlékeztessem őket, hogy Illyés Gyula is nevezte egyik írásában a férfinépségnek ezt a tartozékát örömágyú-nak (tehát olyan ágyúnak, amely nem pusztít, hanem örömöt szerez).
Ezzel, megígérem, be is fejeztem az összetett szó alakú körülíró metaforák taglalását. Elvégre a kutyagumi-nak vagy a lócitrom-nak mégsem fogok külön cikket szentelni.
Kemény Gábor
LÁNGLOVAGOK ÉS ROKONAIK
Nyelvi mozaik
Kedvenc esti lapomban, az élőnyelvi adatokban mindig bővelkedő Mai Napban olvasom, hogy „Néhány hónapja leégett a ladánybenei aréna, előtte pedig a kecskeméti Robinsonban volt munkája a lánglovagoknak”.Lánglovagok? – torpanok meg egy pillanatra, de aztán rájövök: alighanem a tűzoltókról van szó.
Lánglovagok akcióban
Múlt héten írtam az ún. körülíró metaforáról (A szem rágógumija s más ilyenek). Az ilyen nyelvi képnek két tagja, eleme van: a képi elemet (a voltaképpeni metaforát) ugyanis mindig megelőzi egy magyarázó – vagy inkább „helyesbítő”, „enyhítő” – szerepű bővítmény. Pl. a televízió, amelynek műsorát jobb szórakozás híján éppoly gépiesen fogyasztjuk, ahogyan a gumit rágjuk, nem egyszerűen rágógumi, hanem a szem rágógumija. Ily módon nevezték el a forgalomlassító útakadályt fekvőrendőr-nek, a kamionszállító vasúti szerelvényt pedig gördülő országút-nak.
A körülíró metafora alakilag nemcsak birtokos jelzős vagy minőségjelzős szószerkezet lehet, hanem sokszor összetétellé, összetett szóvá tömörül. Ilyen a most idézett lánglovagok is: a tűzoltók lovagok, mert hősiesen szembeszállnak a lángokkal, ezért nevezhetők a láng(ok) lovagjai-nak, röviden lánglovagok-nak.
Gyászhuszár (Forrás: Fortepan / Hanser Mária)
A foglalkozásneveknél maradva: körülíró metafora a sportújságírói stílusban kedvelt porfelhőlovagok (= országúti kerékpárversenyzők) meg a már köznyelvivé fakult gyászhuszár (= temetkezési alkalmazott) is. Ez utóbbinak az a magyarázata, hogy a ravatalozást végző, a koporsót vivő munkásokat régebben a huszárokéra emlékeztető cifra egyenruhába bújtatták. Végül sajátos „foglalkozásnév” az argóban a tréfás, egyben gúnyoslepedőakrobata (= prostituált). Ezzel azonban már át is tértünk egy másik témára, a „szemérmes durvaságok” témájára. De erről majd legközelebb!
Kemény Gábor