Szobor vagyok, de fáj minden tagom;
Eremben a vér forró kínja dúl;
Tompán sajognak dermedt izmaim;
Idegzetem küzd mozdúlhatlanúl.
Szemeim előtt képek vonúlnak el
A népemésztő harcok napiból:
Véráldozók a szent, örök jogért,
S bérért ölők éjszak csordáiból.
És látom gyermekimnek árnyait,
A vég csatában elhullottakét,
Varsó falán s az égő falvakon
Vad üldözőmnek vérrel írt nevét.
És hallom a vesztett csaták zaját,
Az árulók bal suttogásait,
S fejökre hajh le nem zúdíthatom
A megcsalottak szörnyü átkait.
S nem sírhatok, bár hő zápor gyanánt
Szememben a köny százszor megered:
Midőn kiér a zord világ elé,
Hideg, kemény jéggyöngyökké mered.
Agyamban egyik őrült gondolat
A másikat viharként kergeti:
Szent honfitűz, mely áldozatra kész,
S rút hitszegés, mely nyomban követi:
S a balszerencse minden ostora,
Mely népem érte annyi vér után;
Magas dicsőség a harc reggelén;
Inség, halál, gyalázat alkonyán.
S szívemben - oh mondhatlan szenvedés! -
Lázongva forr a szent boszú heve;
Gyúlt ház az, mely ön gazdájára ég,
Kit nem ragad ki szomszédok keze.
S holott örökké él a fájdalom,
Nehéz mellem sohajjal van tele;
De rajta áll megbűvölt gát gyanánt
A szenvedő szív márványfedele.
Nem szólhatok; nyögésem néma jaj;
Szó és fohász kihalnak ajkimon.
A gondolat s az érzés ölyvei
Csak benn tenyésznek gyötrő lángimon.
Emelten függ a harcra szomju kard,
De nem mozdúlnak a feszűlt karok;
Dermedten állnak lépő lábaim,
S nagy kínjaimtól el nem futhatok.
Oldódjatok, ti megkövűlt tagok,
Szakadj fel dúlt keblemből, oh sohaj!
Légy mint a földrendítő éji vész
Bútól, haragtól terhes és szilaj.
S te elnyomott szó, hagyd el börtönöd,
Törj át a fásúlt nemzedék szivén,
Hogy megcsendűljön minden gyáva fül
Menydörgésedtől a föld kerekén.
Kevés, de nagy, mit szólni akarok:
"Ember, világ, természet, nemzetek!
Ha van jog földön, égben irgalom,
Reám és kínaimra nézzetek!"
Vörösmarty Mihály
1839 - 1841. január 24.
SZOBORKÖNYV.HU
Magyarország történelme a szobrok történetén keresztül
A szobrok, domborművek, emléktáblák, olyan műalkotások, melyek mellett, a köztereken járva nap mint nap ezrek sétálnak el, sokszor természetesnek, megszokottnak véve azok létezését. De minden szobornak története van, amely sok esetben politikai, vagy művészeti vitákkal terhelt. Ismerje meg majd’ ezer magyar szobor eredetét, melyet 402 oldalon, 953 fotóval és számtalan történettel tettünk színessé, érdekessé.
Bánhegyi Ferenc: Magyarország történelme a szobrok történetén keresztül címmel 2019-ben jelent meg az a szobor- és műemlékgyűjtemény, ami a Kárpát-medence magyarságának ezeregyszáz éves történetét öleli fel. Az online történelmi képeskönyv kizárólag a szobrokra, köztéri alkotásokra épít, amelyek sok esetben éles politikai, művészeti vitákat váltanak ki. Hiszen ezek a szobrok ott állnak a forgalmas köztereken, történelmi jelentőségű emlékpontokon, kiemelt szerepet játszó épületek előtt.
A könyv 402 oldalon mutatja be a Honfoglalástól kezdve napjainkig a magyar történelem csomópontjait, ismert, vagy kevéssé ismert eseményeit, történelmünk meghatározó alakjait. A szöveg és a képek a történelmi események mellett azonban bemutatják a szobrok, emlékművek, emléktáblák történetét, sokszor kálváriáját is. Az olvashatóságot, a jobb megértést 953 kép, fotó teszi szemléletessé.
https://szoborkonyv.hu/
|
