Nagy Jenciklopédia – kis magyar szótár

Életminőség őrzés-javítás/romlás-rontás

Bölcs-balga, boldog-boldogtalan emberek

A földi/égi édenkertek, vagy pokoljárások

Fóti dal

Fölfelé megy borban a gyöngy;

Jól teszi.

Tőle senki e jogát el

Nem veszi.

Törjön is mind ég felé az

Ami gyöngy;

Hadd maradjon gyáva földön

A göröngy.

Testet éleszt és táplál a

Lakoma,

De ami a lelket adja,

Az bora.

Lélek és bor két atyafi

Gyermekek;

Hol van a hal, mely dicső volt

És remek?

Víg pohár közt édesebb a

Szerelem.

Ami benne keserű van,

Elnyelem.

Hejh galambom, szőke bimbóm,

Mit nevetsz?

Áldjon meg a három isten,

Ha szeretsz.

Érted csillog e pohár bor,

Érted vív,

Tele tűzzel, tele lánggal,

Mint e szív;

Volna szívem, felszökelne

Mint a kút,

Venni tőled vagy szerelmet,

Vagy bucsút.

Hejh barátom, honfi társam,

Bort igyál.

Víg, komor, vagy csüggeteg vagy,

Csak igyál.

Borban a gond megbetegszik,

Él a kedv.

Nincs a földön gyógyerőre

Több ily nedv.

Borban a bú, mint a gyermek,

Aluszik.

Magyar ember már busúlt sok

Századig.

Ideje hogy ébredezzen

Valaha:

Most kell neki felvirúlni

Vagy soha.

Bort megissza magyar ember,

Jól teszi;

Okkal-móddal meg nem árthat

A szeszi.

Nagyot iszik a hazáért

S felsivít:

Csakhogy egyszer tenne is már

Valamit.

No de se baj, máskép leszen

Ezután;

Szóval, tettel majd segítsünk

A hazán.

Ha az isten úgy akarja

Mint magunk,

Szennyet rajta és bitor bűnt,

Nem hagyunk.

Rajta társak hát, igyunk egy

Húzamost;

Bú, szerelmek, házi gondok

Félre most:

A legszentebb -, legdicsőbbért

Most csak bort,

De ha kellend, vérben adjunk

Gazdag tort!

A legelső magyar ember

A király:

Érte minden honfi karja

Készen áll.

Lelje népe boldogságán

Örömét,

S hír, szerencse koszorúzza

Szent fejét!

Minden ember legyen ember

És magyar,

Akit e föld hord s egével

Betakar.

Egymást értve, boldogítva

Ily egy nép

Bármi vésszel bizton, bátran

Szembe lép.

Ellenség vagy áruló, ki

Hont tipor,

Meg ne éljen, fogyjon élte

Mint e bor.

Áldott földe szép hazánknak,

Drága hon,

Meg ne szenvedd soha őket

Hátadon!

S most hadd forrjon minden csep bor

Mint a vér,

Melyet hajdan frígyben ontott

Hét vezér;

S mint szikrája a szabadba

Felsiet,

Úgy keresse óhajtásunk

Az eget.

Légyen minden óhajtásunk

Szent ima,

S férfikeblünk szent imáink

Temploma.

És ürítsük a hazáért

E pohárt:

Egy pohár bor a hazáért

Meg nem árt.

Érje áldás és szerencse

Mindenütt,

Ahol eddig véremésztő

Seb fekütt.

Arca, mely az ősi bútól

Halavány,

Felderűljön, mint a napfény

Vész után.

Hű egyesség tartsa össze

Fiait,

Hogy leküzdje éjszak rémes

Árnyait:

Künn hatalmas, benn virágzó

És szabad,

Bizton álljon sérthetetlen

Jog alatt.

S vér, veríték vagy halál az,

Mit kiván,

Áldozatként rakjuk azt le

Zsámolyán,

Hogy mondhassuk csend s viharban:

"szent hazánk:

Megfizettük mind, mivel csak

Tartozánk.

1842.

Vörösmarty Mihály

*

Trágya

"A régi szőlőmívelésnél

A jó borukra büszke gazdák

A trágyát nem használták máskor,

Mint a döntésnél;

Akkor kapott az eldöntött tőke

Előbb egy pár kapa földet,

Aztán egy lapos kosár ivott trágyát.

A ki a szőlőjét agyontrágyázta,

Arról azt tartották,

Hogy csak a mennyiségre néz,

Sok bort akar szüretelni - eladásra."

(Jókai Mór: Kertészgazdászati jegyzetek)

*

Jókai bora

"A summa summarum pedig az,

Hogy énnekem tizenhárom év óta,

Hogy a filoxéra a szőlőim kétharmadát elpusztította,

A pinczémet folyvást sikerül régi állapotban föntartanom,

S az én asztalomra csak olyan bor kerül,

A miről bizonyos vagyok,

Hogy nincs benne szőlőczukor, se spiritusz,

Se idegen borkő, se kénsav,

Se tannin, se fukszin, se gliczerin;

A mely nem ismer

Se gallizirozást, se petiotirozást,

Még vizahólyagot sem;

Az én boromban nincs más,

Mint a szőlőfürt nedve.

S ez nagy uraság! "

*

Istenképek

"Az Isten nem emberi alak,

Ki idegekel érez, haragot félretesz,

Boszut áll, megtorol,

Büszkeségének áldozatot követel.

Ilyen Istent mi nem hiszünk.

De az az Isten,

A kit mi hiszünk,

Az az örök rend!

A ki az ellen fellázad,

A természet atomjait,

A világalkotó elemeket hívja fel küzdelemre.

Az csatára hívja föl a telet és nyarat,

A vér melegét és a számok csalhatatlanságát,

A vegytan alkotó hatalmát, a közvéleményt,

A historiát, a logicát, az egész emberiséget

És mindent, a mi legyőzhetetlen;

A miben istenerő lakik!"

/Jókai Mór: Párbaj Istennel/

*

Mi akarsz

Lenni, ha

Nagy leszel?

Ugyanaz, mint ami most

Kicsi koromban:

Boldog ember,

Aki rendeltetésszerűen

Használja el magát.

Hasonlattal élve:

Nemcsak egy teremtett eszköz,

Például egy hangszer vagyok,

De azon belül is egy gitár

És egy bizonyos fajta és darab,

Amivel valaki mennyei muzsikát játszhat

Vagy pokoli zajt, macskazenét stb. Csaphat.

De használhatja kalapácsnak vagy szobadísznek is...

*

Vágyálom

Ha nagy leszek,

Akkor szeretnék

Dúsgazdag ember lenni,

Vagy hatalmas király vagy

Nagyon híres sportoló, színész,

Vagy az emberiség tudós  jótevője

Vagy hős megmentője?!

És persze egészséges mint a makk,

Csodaszép, vonzó külsejű,

Aki a legszebb párt választhatja,

S akit ünnepelnek, s akinek

Versengenek baráti kegyeiért?!

*

Ne úgy

Hagyjuk,

Ahogy átvettük?

Hogyan lehetne életünk és/vagy világunk

Szebb - jobb - igazabb - igazságosabb –

Békésebb – otthonosabb – élvezetesebb –

Egészségesebb - élménygazdagabb – játékosabb –

Humorosabb – érdekesebb - biztonságosabb –

Csodálatosabb – elvarázsoltabb - nőiesebb

És férfiasabb – színesebb - barátságosabb –

Erősebb hitű - szolidárisabb - szeretetteljesebb –

Szabadabb stb. Stb.?

*

Ki árthat

A legtöbbet nekem?

A legnagyobb ellenségem?

Lehet, hogy az, aki

A legjobban szeret vagy szeretni vél?

Hisz ő ismeri a gyenge pontjaimat,

Ő tud lelkileg kínozni...

És a pokolba vezető út is

Jó szándékokkal van kikövezve…!

Még az sem kizárt, hogy én magam?

Ez amilyen elkeserítő lehetőség,

Éppen annyira örömhír is lenne:

Hisz akkor alapjában rajtunk múlna,

Hogy boldogan vagy

Boldogtalanul telik-töltjük életünket!

*

*

Várakozó résen-lét

"Bizonyos emberek, eszmék, helyzetek,

Melyek életedhez, jellemedhez,

Világi és szellemi sorsodhoz tartoznak,

Állandóan útban vannak feléd.

Könyvek. Férfiak. Nők. Barátságok.

Megismerések,igazságok.

Ez mind feléd tart, lassú hömpölygéssel,

S találkoznotok kell egy napon.

De te ne kapkodj, ne siettesd útjukat és közeledésüket.

Ha nagyon sietsz feléjük, elkerülheted azt,

Ami fontos és személyesen tiéd.

Várj, nagy erővel, figyelmesen,

Egész sorsoddal és lényeddel."

(Márai Sándor)

*

Miért a gitár

Lett ilyen elterjedt,

Népszerű hangszer korunkban?

Mert egyszerű és könnyű megtanulni pár akkordot,

Amivel bárhol nagyon jól elkísérhetők énekelhető dalok,

S egy kis basszus és szóló hangzás is elővarázsolható belőle…

(a legszebb dalok nagy többsége pár akkorddal jól kísérhető…)

*

A családanya dicsérete

Mi mindenhez kell értenie egy jó háziasszonynak:

Lakásberendezés, otthonteremtés, takarítás, mosás,

Gyereknevelés, bevásárlás, főzés és sütés, befőzés,

Kertészkedés, állattartás, vendéglátás, játékmesterkedés…

Tovább is van, mondjad még!

*

Hölgyválasz

Aki azt hiszi, hogy

Meg tud hódítani egy nőt,

Az azt képzeli, hogy

Ő fogja a halat is

Úszni tanítani

(Gárdonyi G.)

*

Magas mérce

„Tégy oly célt fel,

Amelyre soha senki nem ért.

Mert szép dolog a középszerű

Tudós emberekkel elérkezni,

De szebb még a legtudósbakkal

Egyarányú messze hagyíttani,

A legszebb penig mindeneket fellyülhaladni,

És a nagy hegynek oly részében állani,

Ahová soha senki maga erejétől nem hághatott,

S talán soha nem is hág.”

Apáczai Csere János

*

Centrum,

Periféria

Szétszórtan,

Nem koncentrálva

Nem lehet autót vezetni:

Egy hiba is végzetes lehet,

De ha nincs periférikus figyelmed…

*

Álruhás király

Aki azért járja így országát,

Hogy közvetlenül megtapasztalja,

- akár a saját bőrén is, mint Mátyás király -

Miként bánik a néppel pl. a kolozsvári bíró…

(ezt nem pótolja a besúgó, hangulatjelentő stb.)

*

Az ember száj

Bambuló szájtátás

Szájaskodás, felvágott nyelv

Szájbarágás: étel és/vagy tanítás

Szájon át lélegezni és lélegeztetni

Csuk be szemed és nyisd ki szád, kapsz bele egy cukorkát

Miért csinálsz segget a szádból? (A kimondott szó kötelez)

Ha én egyszer kinyitom a számat. Ha én egyszer elkezdek…

*

Borban

Az igazság és borban a vigasz!

Búfelejtő borozgatás – társaságban megosztott bánat…

A gátlásoldó bor: mersz tréfálkozni, énekelni, mulatni…

*

Egyéni mérték

Pl. Hogy ki mennyi italtól rúg be, veszíti el az eszét.

Ez egyfelől viszonylagos, másfelől abszolút (vodka),

Mert nyilvánosan bárki által megítélhető (kritériumok)

*

Játék

1.

Játszva tanul

Az állatkölyök, a fióka is,

De ha nem igyekszik eléggé,

Akkor az később életébe kerül…

Igaz ez persze az ún. gyerekjátékokra is…

2.

A játék,

Ha nem pénzért folyó szerencsejáték,

Azért lehet önfeledt, mert nem vérre megy,

S nem a kimenetelétől függ, hogy eszel-e este…

*

Embertánc  

Csak egy tánc volt

Igen, de láttad a jobbik, szebbik, kedvesebb arcát,

De észlelhetted figyelmességét, udvariasságát, tapintatát,

De érezhetted a mozgását, az összehangoltságotokat stb.

De mintát kaptál szókincséből, hangjából, humorából,

És nem utolsósorban az illatát vagy a szagát is….

*

Próbaidő

Boldog házasságok titka

Sokáig sokan vagy egyáltalán nem választhattak,

Vagy még csak nem is ismerhették egymást a nász előtt,

De – úgy tűnik – mégis több jobb, tartós házasság volt,

Mint manapság, amikor évekig próbálgatják egymást…

(Persze csak van középút – hisz már egy tánc is próba…)

*

Az emberi sírás

A sírás férfiatlan?

A férfiak korán halnak.

Nem hiába hull a könnyed,

Az egyben megkönnyebbülés is…

„Ott fogsz te sírni, ahol senki se lát…”

„Nincsen olyan ember,

Ki ne érezné egyszer,

Hogy sírni kell…”

*

Boldog

Tudatlanság

Milyen jól működött

Az őstehetségű hályogkovács,

Míg el nem magyarázták neki,

Hogy milyen hihetetlenül bonyolult

Szerv az emberi szem…

És hogy egy kis melléfogás

Milyen nagy károkat okozhat…

(volt persze ebben a felvilágosításban

Egy jó nagy adag kenyérféltés stb. Is…)

*

Titkosítás

A levéltitok és a titkos napló

Sem a közvetítő, a posta nem olvashat bele,

Sem azok a családtagok, akik elől amúgy nem zárod el.

Bár nem esnek kísértésbe, ha olyan titkosírást használsz,

Aminek itt és most csak te tudod, s őrzöd a megfejtő kódját…

*

Istenkereső

"A tanítvány mindennap

Ugyanazt a kérdést tette fel:

- Hogyan találom meg az Istent?

S minden egyes alkalommal

Ugyanazt a misztikus választ kapta.

- Vágyakozással.

- Dehát én teljes szívemből vágyom erre.

Akkor miért nem találom meg őt?

Egyik nap a Mester együtt fürdött

A folyóban ezzel a tanítvánnyal.

A víz alá nyomta a fejét,

A szerencsétlen persze elkeseredetten kapálózott,

Hogy kiszabaduljon.

Következő nap

A Mester kezdte el a beszélgetést.

- Miért küzdöttél annyira, amikor a víz alatt tartottalak?

- Mert levegőért kapkodtam.

- Majd ha megkapod a kegyelmet,

Hogy úgy kapkodj Isten után,

Mint a levegő után, akkor megtalálod őt."

Anthony de Mello

*

JÓ TANÁCS.

Ki nem volt úgy egy napon át,

Hol mást is únt, meg önmagát,

S nem lelte kedvét semmiben?

Hát művész ettől ment legyen?

Ne is erőltesd hát soha,

Ha egy-egy órád mostoha.

Ha ilykor a művész pihen,

A jó percz dupla jót terem.

Goethe

(1774.)

*

A régi bölcsek

Észrevehetetlenek voltak.

Titokzatos erők hatották át őket.

Óvatosak voltak,

Mint aki télen befagyott folyón kel át.

Méltóságteljesek,

Mint aki vendégségben van.

Engedékenyek,

Mint az olvadó jég.

Egyszerűek,

Mint egy megmunkálatlan farönk.

Mindent befogadók,

Akárcsak a völgy.

Átláthatatlanok,

Mint az iszapos víz.

Hagyták magukat elhasználódni

És nem akartak megújulni.

(kínai)

*

Hírnév,

Pénz, hatalom

Ami egy piramis forma

Nem lehet egyenlően elosztani

Csak a másik rovására birtokolhatod?

Szép, okos és művelt mindenki lehet,

Sőt: boldog is - annál inkább,

Amennyire a másik az!

*

Elég

A végletek közelsége – paradoxonok

Minél zsugoribb valaki, annál többet pazarol.

Minél többet halmozott fel, annál nagyobb lesz a vesztesége.

Aki tudja, mikor elég, az elkerüli a szégyent.

Aki tudja, mikor kell megállni, az elkerüli a veszélyt.

(kínai)

*

Unikum

Már attól értékes vagyok,

Hogy nincs belőlem több - egyedi példány…

Nem lehet sokszorosítani, csak gyengén utánozni?

Senkivel nem lehet összetéveszteni, kicserélni?

Nem vagyok pótolható, sem helyettesíthető?

*

Paraméterek

Életminőség mutatók - dimenziók

Mennyi időt tölt egy vadászó törzs a létfenntartásra?

És hogyan dolgoznak, milyen munkát végeznek dalolva?

Mikor és mennyit betegek, mi a bajuk - meddig élnek?

Mennyire elégedettek sorsukkal? Milyen a közérzetük?

Mekkora ökológiai lábnyomot hagynak maguk után?

Milyen a közbiztonság - van e bűnözés és börtön?

Stb.

*

Magvető

Műveljük kertjeinket

A földműves és a gyermeket művelő pedagógus

Jókor, jó magot jó helyre vetni és imádkozni a jó időért

A megfogant mag csírázik, palánta lesz, amit gondozni kell.

Amit vetsz, azt aratod is. Sőt! Szelet vetsz és vihart aratsz…

Az egyik ember vet, de egy másik arat - utódok vagy tolvajok…

Madárijesztő - emberforma felöltöztetett báb vagy vigyázó csősz.

*

Alapos tudás

De mi a tudás alapja?

Meddig lehet kérdezni: honnan tudod?

Ez egy végtelen lánc – regressus ad infinitivum

De így akkor semmiféle emberi tudás sem biztos?

Vagy pedig a tudás fundamentuma nem tudás, de más…

Hogy a sör a poharadban hideg, azt nem tudod: érzed…

*

Láb

Lábatlan - lábas

Egy lábon állni pl. büntetésből,

Két lábon állni mint főemlős csúcs,

És három lábon, ami a legbiztosabb – mankó/Isten

Négylábú: asztal - vagy a sziámi ikrek vagy járókeret

*

Mit

- nem –

Tehetek meg helyetted?

Büntetést elszenvedni - vesztőhelyre menni

Gyermeket nemzeni - vizsgán felelni - életrajzot írni

Enni és inni - aludni és álmodni - gyónni és

Bűnbocsánatért esedezni - elismerést átvenni

Sírdogálni - fájdalmat érezni - munkát elvégezni

Fényképészhez, orvoshoz menni - szerelmet vallani

Beszédet felolvasni - üdvözülni vagy elkárhozni stb.

*

Tartalék

Tartalékos katona

Tartalék játékos – kispadon…

Mennyi a gabonatartalék a következő aratásig

Vészhelyzetben mennyi a mozgósítható vésztartalék?

A mai nem szabad bérmunkás máról holnapra él - nincs takarék.

Nem lesz ennek jó vége, közeleg a hó vége - kihúzni a fizetésig…

*

Vörösmarty Mihály
KESERŰ POHÁR 

Bordal "Czilley s a Hunyadiak" szomorújátékból

Ha férfi lelkedet
Egy hölgyre föltevéd,
S az üdvösségedet
Könnyelműn tépi szét;
Hazug szemében hord mosolyt
És átkozott könyűt,
S míg az szivedbe vágyat olt,
Ez égő sebet üt;
Gondold meg és igyál:
Örökké a világ sem áll;
Eloszlik, mint a buborék,
S marad, mint volt, a puszta lég. 

Ha, mint tenlelkeden,
Függél barátodon,
És nála titkaid:
Becsűlet és a hon,
S ő sima orgyilkos kezét
Befúrja szívedig,
Míg végre sorsod árulás
Által megdöntetik;
Gondold meg és igyál:
Örökké a világ sem áll;
Eloszlik, mint a buborék,
S marad, mint volt, a puszta lég. 

Ha szent gondok között
Fáradtál honodért,
Vagy vészterhes csatán
Ontottál érte vért,
S az elcsábúltan megveti
Hű buzgóságodat,
S lesz aljas -, gyáva - és buták
Kezében áldozat;
Gondold meg és igyál:
Örökké a világ sem áll;
Eloszlik, mint a buborék,
S marad, mint volt, a puszta lég. 

Ha fájó kebleden
A gondok férge rág,
S elhagytak hitlenűl
Szerencse és világ,
S az esdett hír, kéj s örömed
Mind megmérgezve van,
S remélni biztosabbakat
Késő vagy hasztalan;
Gondold meg és igyál:
Örökké a világ sem áll;
Eloszlik, mint a buborék,
S marad, mint volt, a puszta lég. 

S ha bánat és a bor
Agyadban frígyre lép,
S lassanként földerűl
Az életpuszta kép,
Gondolj merészet és nagyot,
És tedd rá éltedet:
Nincs veszve bármi sors alatt
Ki el nem csüggedett.
Gondold meg és igyál:
Örökké a világ sem áll;
De amig áll, és amig él,
Ront vagy javít, de nem henyél. 

1843. augusztus 26. előtt