Nagy Jenciklopédia – kis magyar szótár

Életminőség őrzés-javítás/romlás-rontás

Bölcs-balga, boldog-boldogtalan emberek

A földi/égi édenkertek, vagy pokoljárások

11.

A katonák

Külön-külön mind csöndes emberek,

Egy-egy tavaszból őszbe hajló ág, 

Együtt: a katonák.

Külön-külön, úgy lehet, mindenik 

Beleborzadna, mikor öldököl, 

Együtt: egy rettentő, véres ököl.

Külön-külön halk, bús pásztortüzek, 

Itt-ott csillan a lángjuk tétován, 

Együtt: egy hömpölygő tűzóceán.

Magukra mind külön kis életek, 

Fáradt ívük magasból mélybe száll, 

Együtt, jaj együtt: a halál.

Reményik Sándor

*

Öl

Háborús kényszerhelyzetben:

Az leszel, aki öl, vagy az, akit ölnek?

Aki nem ölel, az öl – szóval és tettel,

És végül még önmagát is a gyűlölettel

(hiányzott neki az anyaöl, a nő öle…?)

*

Politizálás…

Három ember iszogat némán egy kocsmában. 

Egyszer az egyik sóhajt egy nagyot. 

Kis idő múltán a másik lemondóan legyint. 

Mire a harmadik köp egyet a padlóra. 

Ezt már megelégeli a kocsmáros és odaszól:

- Ne politizáljanak, mert elvitetem magukat!

*

Politikus

A politikus pályafutásában

mintha hirtelen törés következne be,

amint megválasztják hivatalába.

E fordulat egyik oka talán az,

hogy egyéni erkölcsi kódrendszerét

- akaratától függetlenül –

közösségire cseréli.

Amellett a csúcsról

egészen másképp festenek a dolgok,

és egyetlen ember élete

nagyon kicsinynek látszik.

Amíg a politikus csak jelölt,

látja az egyedi szenvedést;

amint felért a csúcsra,

mindez statisztikává válik. 

Szent-Györgyi Albert

*

Statisztika

Kis hazugság,

nagy hazugság és a statisztika

Ma egy magyar lakás átlagban

kb. két szoba összkomfort

(igaz, sokan ma is padon,

aluljáróban, híd alatt aludtak,

ha aludtak, mert épp nem

kergette, zaklatta őket senki…)

*

Gyak

gyak-tam, ~tál, ~ott.

Valamit éles, hegyes végü eszközzel

szúr, megszúr, döf, bök.

Dárdát gyakni az ellenség paizsába.

Karót gyakni a földbe.

Általgyakni tőrrel valakit.

*

Átv. és aljas beszédben am. nővel közösűl,

s ez értelemben ik-es alakban is használtatik.

Minthogy ezen értelem miatt

országszerte aljas jelentésüvé lett,

közelebbi származékaival együtt

(kivétetik: gyaka),

sem tisztes beszédben,

sem irásban nem használható,

de távolabbi származékai

u. m. gyaksa és gyakor

mindenütt helyet foglalhatnak

+

Meg-gyak

Hegyes eszközzel megszúr.

Dárdával, kardhegygyel meggyakni valakit.

Ösztökével meggyakni az ökröt.

Ez igét hajdan komoly tisztes beszédben is használták,

ma pedig egyedül trágár értelemben veszik..

(A Magyar nyelv (1862) szótárunk szerint)

*

A zsidókról

“Olyanok vagytok

mint apátok, az ördög,

és ugyanolyan kéjsóvárak vagytok, mint ő.

Ő elejétől fogva gyilkos volt

és nem ismerte el az igazságot,

mert benne nincs igazság.

Ha hazudott,

a saját hazugságát mondta.

Mert ő hazug és a hazugságok apja.

Mire a zsidók azt válaszolták – ”

– ebből világos,

hogy Jézus a zsidókhoz beszélt.

(János evangélium, VIII:44)

*

” A zsidók

olyan megátalkodottak,

hogy semmire sem figyelnek.

Esküdözéseik senkit sem győznek meg.

Ők egy ártalmas faj,

mindenkit kiuzsoráznak és kirabolnak.

Ha egy herceg vagy előljáróság

ezer forintot kap tőlük,

20 ezret csikarnak ki a fizetéskötelestől.

Óvakodnunk kell tőlük.”

LUTHER MÁRTON, asztali beszéde

*

*

Rágalomária

(Rossini: Sevillai borbély)

Lágy kis szellő, lebbenve szálló,

Szárnya sincsen, könnyedén támad,

Észrevétlen, szépen árad,

Indul, mint egy csöpp lehelet,

S halkan sugdolózni kezd.

Szépen lassan, épp hogy moccan,

Zümmögően, súgva-búgva,

Zizegően, döngicsélve.

Háztól fürgén röppen házig,

Óhatatlan fülbe mászik,

Agyvelőbe fészkelődik,

Menthetetlen benne rezg.

És ha egy szájból kiröppen:

Adják, hordják egyre többen,

Félénksége egyre csökken,

Erre szökken, arra szökken.

S hogyha már zúgó, didergő,

Mint vihar kezén az erdő,

Hogy süvölt és megreszkettet,

Rémülettel látod ezt.

Végre bömböl, zendül, harsog,

Arad és nem látni partot,

Dörgő orkán, szörnyű szárnyú,

Olyat robban, mint az ágyú.

Irgalmatlan végítélet,

Mindent végromlásba veszt.

És e rágalomnak tárgya,

Ronggyá tépve, elcsigázva,

Szörnyen össze-vissza törve,

Pellengéren pusztul el,

Úgy pusztul el . .

*

Rágalom

Aki alaptalanul rágalmaz,

Az azt érdemli, amit a másik kapott volna,

Ha igaznak bizonyult volna az ő „vádirata”.

De hogyan bizonyítsa be egy gyerek,

Ha a gondviselője, nevelője molesztálja?

Lehet, hogy akkor még nem is tudja,

Hogy – mekkora - bűn az,

Amit ellene elkövetnek…

Ráadásul egy gyereket

Be is lehet tanítani arra,

Hogy ilyesmit fantáziáljon,

S akkor ártatlant hurcolnak meg

(lásd a Vadászat c. dán filmet)

*

*

Jelző

Ami lehet jó és rossz is:

pl.: a szerencse, a barát,

a tündér, az angyal, az isten

(bár minőségjelző nélkül mindig

a pozitív értelmét, a jót jelenti…!)

*

Munkamegosztás

A természet gyógyít,

az orvos kasszíroz

Én kikaparom a gesztenyét a tűzből,

te befalod

Én megmondom, kit ölj meg,

te elvégzed a piszkos munkát…

*

Spiritus rector

A szellem hatalma

Ki tette, ki hajtotta végre?

És ki eszelte ki?

Ki volt az értelmi szerző?

Ki volt a felbujtó,

az ötletadó a háttérben…

*

Dirty work

A piszkos munka.

Kivel lehet elvégeztetni?

Hogy az én kezem tiszta maradjon.

Nem a smasszer ver, csak berak a cellába.

Nem én öltem, én csak bérgyilkost fogadtam.

Nem az SZDSZ privatizál-fosztogat: de az MDF

Stb. stb.

*

Rendelt ideje van

A születésnek és halálnak

A szerelmi vallomásnak, leánykérésnek

A felnőtté válásnak, és a családalapításnak

A pályaválasztásnak – és a munkába állásnak

A mesének és a játéknak, evésnek és alvásnak

Stb. stb.

*

*

Hét

Hét nap

4x7=28

Hét próba

Hétfejű sárkány

Hetedhét ország

A hétéltű macska

A hetvenkedő katona

Hét szentség

Hét fő bűn

Heten, mint a gonoszok

Hetvenhét magyar népmese

Stb.

*

Boncolás

Élve vagy halva?

Viviszekció – békaboncoló

Amíg a tiltottból kötelező lett…

Ha kifejezetten nem tiltod,

Akkor a hullád szabad kibelezni?

„Tudományos kísérlet” –

És a szervkereskedők…  

*

Varietas delectat

A változatosság gyönyörködtet

Minden nap ugyanazt eszed, iszod

Minden nap ugyanazon az úton oda és vissza

Mindig ugyanazok az arcok, kérdések, viccek

Mindig szombaton ugyanazok a szeretkező mozdulatok

*

Sokszorozódások 

Egy bolond százat csinál

A rossz/jó példa is ragadós

Egy kaptafára csinál mindent

Összefogásban a sokszoros erő

Többet ésszel, mint erővel: egyszerű gép

Szaporodj, sokasodj – és töltsd be a Földet

*

Szamár mese

Egyszer az öreg gazda,

Mivel igen nagy szegénységben élt a családjával,

Úgy döntött, hogy eladja a szamarát.

Maga mellé vette a fiát és a szamarat,

És elindultak a vásárba.

Ahogy úgy ballagtak az úton,

Elhaladtak a földeken dolgozó emberek mellett.

Hallják, amint az emberek ezt mondják.

Nézd, milyen buta vénember,

Ott a szamár, oszt Ő meg gyalog jár!

Gondolta az öreg, őt már ki ne nevessék,

Ezért felült a szamár hátára, és úgy haladtak tovább.

Mennek tovább, elérnek egy patak partjára,

Ahol asszonyok mosnak a vízben.

Hallják, amint az asszonyok összesúgnak.

Nézd azt az embert, úgy ül ott, mint egy méltóság,

A szegény gyermek meg nyakig a porban jár.

Na, erre elszégyellte magát az öregember,

Leszállt a szamárról, és felültette a gyereket rá.

Így mentek tovább.

Alig haladtak valamit, elértek a malomhoz.

A molnár legények kint sütkéreztek a napon.

Amint meglátták őket, így szóltak.

Nézd, a kis taknya a szamáron,

A szegény öreg meg mint a szolga kullog!

Na, gondolta az öreg,

Őt senki meg ne vesse,

Hát felült a gyerek mellé, és így haladtak tovább.

Mennek tovább az úton,

Jönnek velük szembe a kereskedők.

Azt mondják maguk közt.

Nézd azt a két léha embert,

Szegény állat majd bele pusztul a cipelésbe,

Így még a vágóhídra se érnek vele!

Erre lepattant az öreg és a fia szamárról.

Fogta az öreg, nyakába vette a szamarat

A két elülső lábánál, a fia meg a két hátsó lábánál,

És így a hátukon cipelték a szamarat egészen a vásárig.

Ahogy beértek a vásárra,

Mindenki dőlt a nevetéstől,

Milyen két buta ember ez!

(A végén bele is ölte a szamarát a folyóba…)

*

*

Otthontalanság

Életveszélyes(sé

nyilvánított) épületben.

Vagy a kilakoltatás

Damoklész kardja alatt „élni”.

Vagy kényszertársbérletben

egy vadidegen családdal

Vagy az oda beszállásolt

megszálló katonasággal

Stb. stb.

*

Sánta

A téged

nagyon zavaró 

szinte megszokhatatlan

testi hibád után kapsz gúnynevet,

s utána boldog-boldogtalan így hív *

*

Sántaság.

Aggszó, de igaz, hogy

betegséget, sántaságot,

szegénységet senki el nem tagadhat.

Hazug embert hamarabb utolérik,

mint a sánta kutyát…

Nagy erkölcs után sántít az irigység.

Mind a kétfelé sántít. (Szegény.)

Nem mindenkor igaz,

hogy sántít a sereghajtó.

Kétfelé sántikál. (Rosszban.)

Oda vertek neki,

a hol meg nem sántul. (Farára.)

Egy szeg miatt sántul meg a ló.

*

Száraz tónak nedves partján

Száraz tónak nedves partján döglött béka kuruttyol.

Hallgatja egy süket ember ki a vízbe lubickol.

Sej, haj, denevér, bennünk van a kutyavér,

Sej, haj, denevér, biciklizik az egér.

Vak meglátja, hogy kiugrik, sánta utánaszalad.

Kopasz ember haját tépi, a néma meg óbégat.

Sej, haj, denevér, bennünk van a kutyavér,

Sej, haj, denevér, biciklizik az egér

*

Megismételhetetlen

(avagy a szolgai másolás átka)

Éjszaka átvág a púpos a temetőn,

egyszer csak elé ugrik egy kis törpe,

s megkérdi a púpost:

- Mi van a hátadon púpos?

- Egy púp

- Kell az neked?

- Nem.

A púpos hirtelen felegyenesedik,

s boldogan sétál keresztül városon.

Szembejön vele a sánta,

akinek elmeséli mi történt.

A sánta fejvesztve rohan a temetőbe,

elé is odaugrik a törpe.

- Mi van a hátadon te sánta.

- Semmi...

- Akkor nesze itt egy púp!

*

Éretlenek

Leérettségizhetsz ma úgy,

Hogy nem tettél le egy KRESZ vizsgát,

Nem ismersz egy vallást, bölcseleti iskolát,

Nem olvastál végig egy Jókai nagyregényt,

Nem ismered a mai büntetőtörvénykönyvet,

Fogalmad sincs a szerelem-szex lélektanáról,

Minimális gazdasági-vállalkozási ismereted sincs,

Nem tudnál elmondani jól egy védőbeszédet,

Nem tudsz főzni, bevásárolni, kertészkedni,

Csúnya a kézírásod, pocsék a stílusod/retorikád

Stb. Stb. Stb.

*

Szerencse

és balszerencse