Eugéniusz:
Nagy Jenciklopédia
avagy egy kis magyar mindenes
Életminőség: őrzés-javítás/romlás-rontás
Bölcs-balga, boldog-boldogtalan emberek
A földi/égi édenkertek, vagy pokoljárások
A szívhez- és az észhez szóló lényegkereső
23.
Ábrányi Emil
A gépnek nincs karácsonya
Mikor leszáll a szent homály,
És villognak a piczi fák:
Titokzatos, mély áhítatban
Elnémul a zajos világ.
Hegyoldalon, szűk völgybe lenn
A leggyorsabb láb is pihen.
Egy pillanatra mind megállunk:
Játékot oszt Jézuska nálunk!
Csak egy nem állhat meg soha.
A gépnek nincs karácsonya!
Fáradhatatlan, súlyos lába
Bevágtat ködbe, éjszakába.
A gépnek sürgős útja van.
Sziklák fölött, síkos jegen,
Beláthatatlan síneken
Örökké csattog, búg, rohan!...
S az, a ki fönn, a gépen áll,
Nyugalmat épp úgy nem talál.
A percz, a mit mindenki más
Leköthet: ennek indulás!...
De társak nélkül nincsen ő,
Vas-gép vasmarku mestere:
Megy híven és bátran vele
A kalauz, a fékező.
Ezernyi gyertya ég, lobog,
Az emberek mind vígan vannak.
De ők a fényes városok
Hosszú során csak átrohannak.
Nézik sóváran, messziről,
- Ércz-kötelesség katonái -
Miképen gyúlnak sorra föl
A drága ünnep karcsú fái!...
És míg a roppant gép szalad,
Száz állomáson végig-zúgva:
Bús mélázással otthonukba
Tér vissza minden gondolat.
Ég náluk is Jézuska fája.
De fél-öröm lehet csak ott.
Mert a család, az elhagyott,
Aggódva gondol az apára!...
Ötéviéiért hősök hada,
Javúl-e sorsod valaha?
Karácsonyunkban lesz-e részed?
Vagy akkor lesz csak pihenésed,
Ha majd rohansz a nagy, fekete gépen
Végstácziódra, rémesen dörögve,
Megállasz egy kis fakereszt tövében,
És ott elalszol, békén, mindörökre!...
*
Aquinói
Szent Tamás imája
Uram,
tégy ellentmondás nélkül engedelmessé,
a szív kisszerűsége nélkül lelki szegénnyé,
foltok nélkül tisztává,
zúgolódás nélkül türelmessé,
színlelés nélkül alázatossá,
szertelenségre való hajlam nélkül vidámmá,
kislelkűség nélkül szomorúvá,
fennhéjázás nélkül komollyá,
könnyelműség nélkül vonzóvá,
hamisság nélkül igaz lelkűvé!
*
Frivol játékok
Milyen unaloműző lehet egy kis hazugság,
Hisz ez nem megy rutinból, oda kell figyelni,
Hihetőnek kell lennie, s jól észben kell tartani,
Nem szabad lebukni, ellentmondásba keveredni,
Nem árulhatod el magad, nem eshetsz ki a szerepből,
Mint amikor mondjuk fogadásból szerelmet színlelsz
(csak a nagy nevetésnek gyakran nagy sírás lesz a vége)
*
Furcsa
végrendelet
Végrendeletet
tett az öregember,
melyben az volt megírva:
„A Riska tehenemet pedig,
mely a múlt héten elveszett,
azon esetben, ha megkerül,
hagyom a Pista fiamnak,
ha pedig meg nem kerül,
hagyom a szürke barátoknak.”
(J.M.)
*
Paternalizmus
Amíg kicsi a gyerek,
különösen vészhelyzetben,
erővel is betartatjuk a szabályokat,
melyek az ő érdekét is védik,
de közös érdekünk,
hogy ő ezt minél előbb be is lássa,
s magától is tiszteletben tartsa ezeket
*
Mintha
Úgy cselekedj,
mintha egy derék
ember mindig látna,
s ne kelljen előtte
szégyellned magad!
Úgy cselekedj,
mintha lenne Isten,
akinek a szeme mindent lát,
ezért se lopd el a léniát!
*
Barátság teszt
Ha nem kerülsz nagy bajba,
sohasem tudhatod meg,
hogy ki az igazi barátod,
s ki csak szesztestvér,
a pusztán élősködő stb.?
De ahhoz mégsincs jogod,
hogy kísérletezzél vele,
és elhitesd vele például azt,
hogy most tűzbe kell
tennie a karját érted...
*
Szirén példázat
Örökérvényű Odüsszeusz története,
Amikor a szirének szigete mellett hajózik el,
S a legénység fülét betömi, magát meg kikötözi,
Hogy meghallja a hangjukat, de ne maradjon a rabjuk
(fel is hatalmazza a többieket, hogy akkor se engedjék el,
ha kifejezetten parancsolná!)
*
Alapima
Add uram,
hogy beletörődjek abba,
amin nem tudok változtatni,
változtassak azon, amin lehet,
s adj bölcsességet, hogy a kettőt
meg tudjam különböztetni
*
*
Nyomor-
küszöb
Biológiai és
társadalmi létminimum -
az ember méltósága itt és most:
tisztes szegénység.
A szegénység
nem szégyen, nem dicsőség,
bár olykor mindkettő lehet,
ha önhibádból kerülsz bele,
vagy tüntetően önként választod
*
*
Családi
"kommunizmus"
Mindenki képességei szerint teljesít,
mindenki igényei szerint részesedik.
A gyerek és az öreg is kap enni,
szükségletei szerint ruháztatik.
*
Alternatív
életközösségek
Hippi kommunák,
izraeli kibucok,
vallási kommunák,
művésztelepek,
nyári táborok,
börtönök,
kollégiumok,
éjjeli menedékhelyek,
önkéntes vagy kényszerű
életforma-kísérletek stb.
*
Létfontos
és gyilkos rutin
A járásból, öltözködésből,
nyelésből, pisilésből stb.
rutinos megszokásnak,
második természetnek kell lennie,
különben nem tehermentesítődnénk másra -
de nagy a baj, ha egy tanár csak rutinból tanít,
ha egy pár már csak rutinból szerelmeskedik…
*
Buridán
szamara ma
Éhen halni két
egyforma szénaköteg között,
mert nem tud választani,
pedig egyik sem jobb mint a másik,
de fél, hogy hátha mégis…
(És ha az egyiket választja,
Holtig gyötri a gondolat:
Biztos a másik lett volna az ízesebb…?
*
A szamár
rossz hírneve
Csökönyös, szamárpad, szamárfül,
szamárhíd (segédeszköz),
szamárlétra,
szamártemetés - harang nélküli temetés,
gyerekek lábmozgása,
virágvasárnapi szamár (kicicomázott)
"nagy szamár vagy fiam!"
(figurás szamár)
*
A stílus
maga az ember
Aki fossa a szót,
az más gazságra is képes.
A sok beszédnek sok az alja,
ami zavarossá teszi és időd is rabolja.
És aki kétértelműen beszél,
hogy lehessen így is és úgy is érteni:
szókimondás kerülő,
a felelősség elől menekülő,
óvatoskodóan fogalmazó.
Az elején állít, a végén visszavon.
Ezt nem én mondom,
csak mástól hallottam.
Ha elmondod, letagadom.
*
Talán
Talán ő volt,
talán ezt tette,
talán azt mondta -
de nem biztos...
Én találgatok -
talán kiderül.
Talán.
Talány.
*
Másért
vagy önmagáért?
Minden valami másért akarunk,
mi az, amit önmagáért,
ami már nem eszköz más célhoz?
Szabad, egyenlő, testvér akarsz lenni?
Vagy gazdag, híres és hatalmas?
Mi leszel, ha nagy leszel?
Erre valami foglalkozással,
hivatással felelünk!
Ha megkérdezzük a szülőt,
hogy mi legyen gyerekéből,
akkor mi jobbat válaszolhat annál,
hogy boldog ember legyen és maradjon...
*
*
A
hibás elő-
ítéletek táptalajai
Az emberek már gyerekkortól
egyre homogénebb csoportokban élnek:
kik laknak a szomszédságba,
kik járnak a lakópark játszóterére,
kikkel jársz óvodába és általánosba,
kikkel jársz külön-foglakozásokra,
sportolni, gyülekezetbe, kirándulni?
Óhatatlanul is elkerüli így egymást
szegény-gazdag, magyar-cigány,
ép-fogyatékos, keresztény-zsidó…!?
*
Hivatástévesztés
Leereszkedik a remete a hegyről,
bemegy a vendéglőbe s kér ételt-italt, s nőt...
Nőt nem tudnak adni.
Amikor sokadszorra ismétlődik a dolog,
akkor kínjukban felajánlják neki a Bélát.
- A Béla? De hát én nem vagyok olyan!!
Legközelebb nagy szükségében alább adja,
de kiköti, hogy ne tudjon róla senki.
- Nem fog róla tudni más rajtunk kívül,
csak még az a két ember, aki lefogja a Bélát,
mert a Béla sem olyan...
*
*
Enigma
és bértoll
Régen rossz
annak a kornak,
annak az országnak,
ahol a tudós, a bölcselő,
a művész, a szellemi elit
betegesen irtózik
a közérthetőségtől-
közélvezhetőségtől,
vagy épp ellenkezőleg,
ezért mindent beáldoz -
a homlokára nyálazott bankóért
bármit és bárhogy eljátszik,
amit a fizető úr rendel...
*
Az asztalnál meghalna…
Egy cigányprímásról szól az anekdota,
aki nagy csodálattal hallgatta Ojsztrah hegedűjátékát,
de a végén megjegyezte: - Az asztalnál meghalna...
Hány nagy, nagynak kikiáltott művészünkre igaz ez?
Hány meg se próbálkozik "az asztalhoz" menni,
legfeljebb a pénzkereset viszi rá az ún. haknizásra?
Az is művészet, hogy úgy szórakoztasd a honfitársaidat,
hogy közben ízlésüket is formáld...
*
Mohamed
megy a hegyhez
Szókratész, a bölcs
és Jézus, a vándorprédikátor
sem az akkori Akadémián, vagy
a templomban várta a jónépet,
de elvegyült az agórán, járta az országot,
mint Déryné, és a Déryné színház és utódai,
hogy az igazságra, szépségre szomjazó embereket
isteni adományukkal segítsék, tiszta forráshoz vezessék.
*
Vízen járni fix cölöpökön
Korunk egyik ismert showman figurája,
Fábry Sándor is spontán társaságokban,
majd az asztalnál kezdte: "A csapos közbeszól" -
de a rádiókabaré élő felvételein sincs vezényelt taps,
a humoristának pokolra kell menni: bejön-e a poén...
Egy felvételről sugárzott tévé műsor már vágható,
s oda már az eleve őt szeretők fizetnek be,
illetve azoknak fizetnek, akik hajlandók jönni -
s nagyon sok mindennel meg lehet kötve szabad keze:
remélem észreveszi vagy barátai észrevetetik vele,
meddig mehet el a kompromisszumokban...
(sajnos, már régóta nem veszi észre…)
*
Ötletadó
- kivitelező
Kezdett rosszra fordulni
az egerek sorsa a kandúr miatt.
Kettőt-hármat mindennap széttépett közülük.
Összegyűltek az egerek s tanácskozni kezdtek:
hogy tudnának megszabadulni a kandúrtól.
Tanácskoztak, tanácskoztak,
de semmit sem tudtak kieszelni.
Akkor megszólalt az egyik egér:
- Megmondom én nektek,
hogy lehetne a kandúrtól megmenekülni.
Azért pusztulunk mi,
mert nem vesszük észre, mikor közeledik.
Csengőt kell kötni a kandúr nyakára,
hogy csengessen.
Aztán valahányszor közeledik felénk,
meghalljuk a hangot és elmenekülünk.
- Ez nagyon jó volna - mondta egy vén egér -,
csakhogy valakinek
fel is kell kötnie azt a csengőt a kandúrra.
Ezt jól kieszelted,
de most már kösd is fel
a csengőt a kandúr nyakára,
megköszönjük szépen.
(Tolsztoj meséiből)
*
Ellenség
fel – nem - ismerő
Elment a kisegér sétálni,
járkált az udvaron, s aztán
visszament az anyjához.
- No, anyám, két állatot láttam.
Az egyik rettenetes, a másik jó állat.
Azt mondja az anyja:
- Mondd el, hogy milyenek voltak.
Felelte a kicsi egér:
- Az a rettenetes ott járt az udvaron:
fekete a lába, piros búb a fején,
a két szeme dülledt és az orra horgas.
Mikor elmentem mellette, kitátotta torkát,
megemelte lábát és olyan hangosan kezdett kiabálni,
hogy én azt sem tudtam nagy ijedtségemben,
merre meneküljek.
- Az a kakas - mondotta az öreg egér.
- Senkit sem bánt, attól ne félj. Hát a másik állat?
- A másik a napon feküdt, sütkérezett.
Nyaka fehér, lába sima, szürke;
nyalogatja fehér mellét,
egy kicsit mozgatja a farkát s rám néz.
Azt mondja az öreg egér:
- Te kis buta, te kis buta. Hiszen az a kandúr.
(Tolsztoj meséiből)
*
Kakaskodás
Ki az úr a szemétdombon?
Két kakas a szemétdombon verekedett.
Egyik erősebb volt, megverte a másikat
és elűzte a szemétdombról.
Összegyűlt a tyúksereg a kakas körül
s magasztalni kezdte.
De a kakas azt akarta, hogy
a szomszéd udvaron is
hírt halljanak erejéről és dicsőségéről.
Felrepült a csűrre,
csattogtatta szárnyát
s hangos kukorékolásba kezdett:
- Ide nézzetek mind reám,
legyőztem a másik kakast!
Nincsen nálamnál erősebb kakas a világon!
Végére sem ér a kukorékolásnak,
lecsap egy sas, karma közé kapja
s elviszi s sasfészekbe.
(Tolsztoj meséiből)
*
Olvasás
és/vagy gondolkodás
1.
"Az ember csak akkor olvasson,
ha saját gondolatainak forrása elakad,
ami bizonyára a legjobb fejjel is megtörténik.
Ellenben,
ha a könyvvel,
amelyet a kezetekbe vesztek,
a saját őserejű gondolataitokat űzitek el,
ez bűn a szent szellem ellen."
Schopenhauer
2.
"Kevesebbet olvassatok,
kevesebbet tanuljatok
és többet gondolkodjatok.
Tanítóktól és könyvektől
csak annyit tanuljatok,
amennyire szükségetek van
és amennyit meg akartok tudni."
*
A nevelés művészete
"A nevelés művészetének egyik elve,
amelyet szem előtt kellene tartaniok mindazoknak,
akiknek gyermeknevelő terveik vannak, a következő:
gyermekeket
nem az emberi nem
jelenlegi állapota szerint kellene nevelni,
hanem a jövőben lehetséges jobb állapota szerint,
vagyis az emberiség eszméje
és egész rendeltetése szerint.
Ez az elv rendkívül nagy fontosságú.
A szülők rendesen úgy nevelik gyermekeiket,
hogy a mai,
bármily romlott korba
beilleszkedhessenek.
De jobbra kellene
őket nevelni, hogy a jövőben
ezáltal jobb állapotok keletkezhessenek."
Kant
*
*
A
legjobb dolgok
ingyen vannak?
Például: az élet, az egészség, a szerelem,
a jó házasság, a jóistenhit, az élethivatás stb.
Szerencséből, ajándékból, kegyelemből…!?
Egyfelől ez rendkívül megnyugtató,
hisz ilyenje a szegény embernek is lehet.
Másfelől nyugtalanító,
hisz annyira nem tőlünk függ!
Szeretnénk ezt bebiztosítani:
babonákkal, jogot formálással, kiköveteléssel,
zsarolással, szerencsebérlet megvásárolhatósággal.
De milyen is pénzért vásárolni "szerelmet"?
Betegséggel stb. kizsarolni szeretetet, törődést?
Kikövetelni, kikunyerálni egy ajándékot?
Elvárni, kiprovokálni: meghívjanak vendégségbe?
*
Kegyelemre
jogot formálni?
A tanulságos anekdota szerint
Ferenc József császár, amikor eljárt vadászni,
akkor a vadászmestert a kocsis mellől a bakról
mindig maga mellé szólította -
mindaddig, amíg ő
már magától is egyből beült mellé
nem várva meg, hogy szólítják-e vagy sem.
Attól fogva mindvégig maradhatott a bakon...
*
Meritokrácia
és önkielégítés
Ami az ajándékban jó:
váratlan, kellemes meglepetés -
nem lehet kiérdemelni az elért jópontokkal,
ahogy az üdvösséget, a boldogságot sem..
Ami nélkül lehet élni, de nem érdemes,
mert olyan színtelen, szagtalan, ízetlen....
De amit te magadnak nem adhatsz,
ahogy János király karácsonykor sem
Milne ismert verses meséjében...
*
A Karácsony törvénye
Mintha nagy fal lenne a Karácsony,
s a múló idő ott révbe érne –
fürge fény se juthat át a rácson,
oly sűrű az éter szövedéke.
Ott interferál az ember vágya
és az isteni teremtő szándék –
akkor egy pillanatra belátja a teremtmény:
élni szent ajándék.
Kettévágott világ: fény és sötét,
szeretet lobban tisztán egy lencsén –
maga a gyújtópont a végső tét:
törvény marad-e a vak szerencsén?
2018.12.16.
Csorba Tibor
|