Payday Loans

Keresés

A legújabb

Életminőség: javítás-rontás VII.
Nagy Magyar Jenciklopédia: Életminőség-vizsgálódás
Írta: Jenő   

Képtalálat a következőre: „latin közmondások”

Bölcsességszerető-boldogságkereső

Az emberi életminőség: javítás-rontás

Földi-égi édenkertek vagy poklok világa

Istengyermek/ördögfajzat, állatorvosi ló

Képtalálat a következőre: „latin közmondások”

Szabad gondolatok/idézetek  jegyzéke - VII.

Kapcsolódó kép

 

HORÁC

Berzsenyi  Dániel

Zúg immár Boreas a Kemenes fölött,
Zordon fergetegek rejtik el a napot,
Nézd, a Ság tetejét hófuvatok fedik,
S minden bús telelésre dőlt.

Halljad, Flaccus arany lantja mit énekel:
Gerjeszd a szenelőt, tölts poharadba bort,
Villogjon fejeden balzsamomos kenet,
Mellyet Bengala napja főz.

Használd a napokat, s ami jelen vagyon,
Forró szívvel öleld, s a szerelem szelíd
Érzésit ki ne zárd, míg fiatal korod
Boldog csillaga tündököl.

Holnappal ne törődj, messze ne álmodozz,
Légy víg, légy te okos, míg lehet, élj s örülj.
Míg szólunk, az idő hirtelen elrepül,
Mint a nyíl s zuhogó patak.

[1799 körül]

Képtalálat a következőre: „latin közmondások”

*

 

Kártékony

Jótékony vagy kártékony

Anno még per se kártékony állatokról tanultunk,

akiket – eszerint – az ördög „teremtett” a földre,

és akiket/amiket így szabadon irthatunk az írmagig…

 

*

 

Mellékbüntetés  

Eltiltva  a közélettől,

állampolgári jogaid gyakorlásától

(és amikor te önként vonulsz vissza?)

 

*

 

Látászavar  

Az üzemi vakság

Nem látja a fától az erdőt

Nem látja, pedig majd kiveri a szemét

Csak azt látja, amit itt és most látni szeretne…

 

*

 

Paradoxon  

Lassan járj, tovább érsz

Hogyan ne a sietős érjen előbb célba?

Az esztelen rohanó elbukhat, kitöri a lábát, a nyakát…

 

*

 

A pad alatt

Két szék között a pad alá eső

Egyszerre több vasat is a tűzben tartó

Egy fenékkel két lovat megülő (lezuhanó)

 

*

 

Célkereszt

Két tűz között

Egyszerre több frontot is megnyitó

Körkörös támadás ellen körkörösen védekező

 

*

 

Egy szög miatt

Egy szög miatt a patkó elveszett.

A patkó miatt a ló elveszett. 

A ló miatt a lovas elveszett.

A lovas miatt a csata elveszett.

A csata miatt az ország elveszett.

Máskor verd be jól a patkószeget!

 

*

 

Tudni való

Baj, ha valami szükségeset nem tudsz

Baj, ha valami fölöslegeset – amúgy jól – tudsz

De még nagyobb baj, ha valami létfontosat rosszul tudsz

 

*

 

Szélhámos/balek

Az egyik ügyesen és drágán árulja,

a másik megveszi Napóleon gyerekkori koponyáját

 

*

 

Rosszul jár

Egyet lépsz előre, kettőt hátra

Nem lépsz hátra, hogy lendületből ugorj

Egy forgó hengeren „jársz”, így végülis helyben

Ha lassan jártál volna, tovább értél volna…

 

*

 

Heroikus pótcselekvő 

Hátad mögött volt és van az isten,

s te mégis megkerülted érte a földet,

mert oly elszánt, bátor, önfeláldozó vagy…

*

 

Örökifjak 

Letagadod, hogy unokád van -

úgy véled, így öregebbnek látszanál,

és így pont attól fosztod meg magad,

hogy még egyszer átélhessed kisgyerekkorodat,

és a kis utódoddal önfeledten hancúrozhassál stb

 

*

 

Kollektív büntetés

Nemcsak az szenved el súlyos hátrányokat,

akit több évi szabadságvesztésre ítélnek el,

de a családja is, aki elesik a fenntartótól,

a feleség a férjtől, a gyerek az apjától stb.

 

*

 

Túl „büszke”

Aki nem kér/fogad el segítséget,

így hagyják őt ott télen az árokban részegen,

mert éppen antipaternalista polgártársai jártak arra

 

*

 

„Kölcsönkérés”

Elindulsz a szomszédhoz kaszát kérni,

de közben azt gondolod, úgyse adja oda,

s megérkezés után ezzel nyitsz be hozzá:

kell a büdös francnak a te rohadt kaszád!

 

*

 

Gondterhelt

Nem tudod lerakni a terhed

addig pakolnak rád, amíg már nem bírod

magadra veszed bárki másnak is a terhét…

 

*

 

Alvajáró

Automata ember -

magad se tudod, mit miért teszel

mint akit egy időre meghipnotizáltak

 

*

 

Kis/nagyfasz

A farkadnál fogva vezetnek

szexuális függésben, rabságban leledzel

Akár még a családod, gyerekeid is elhagyod

a profi prosti/perverz ígérte ismeretlen kéjekért…

 

*

 

Vegetáló  

Anyagcserélő  

Eszel és hánysz, eszel és hánysz…

Vastüdős, kómás, gépekre kapcsolt stb.

 

*

 

Ahhoz képest

Ahhoz képest elég jó…

…például focikapusnak,

mondjuk a korodhoz képest.

De a szakmában, hivatásban

már nem védekezhetsz ezzel:.

ott a mindenséggel mérd magam.

 

*

 

Alább adó

Neked már az is elég, hogy

a nagy átlagnál egy kicsit jobb vagy?

Soha semmiben nem vagy maximalista!?

 

*

 

Képtalálat a következőre: „latin közmondások”

 

*

 

Perfekcionista

Bármit csinálsz, bármibe kezdesz,

annak mindig tökéletesnek kell lennie,

még a legmindennapibb dolgoknak is –

így garantált az örök csalódottságod…

 

*

 

Fércmű 

Az összefércelt, félkész ruhát kezéből kiadó

A gubancos hajat, pongyola írást át nem fésülő

A meg nem érlelt bort, gondolatot közre bocsátó

 

*

 

Ámító-kábító

Messziről jött embernek mindent elhiszel

Annak is, akinek maga az Isten adott üzenetet

Nem is tudod, de nem is nagyon akarod, hogy

kijelentéseiket ellenőrzésnek vesd alá…

 

*

 

Bizalomvesztő  

Visszamondja, amit csak neki mondtál

Elkölti a rá bízott spórolt pénzed zömét

Hanyagul bánik a kölcsönkért eszközzel

Stb. stb.

 

*

 

Titoktartás

Mint a mesebeli szegénylegény,

aki megálmodta: királylány lesz a felesége,

de ezt még magának a királynak sem árulja el,

pedig ő dühében befalaztatva ítéli őt halálra…

(Kékfestőinas)

 

*

 

Önkizsákmányolás

Te vagy a legjobb hajcsárod:

ismered a saját trükkjeidet - nem lógsz!

Nincs az a rabszolgahajcsár, ravasz főnök,

aki ekkora teljesítményt préselne ki belőled…

(és mifelénk Európában ezt mondják fejlődésnek)

 

*

 

Sorrendetlen  

Előbb vág, azután mér

Előbb beszél, utána gondolkodik

Előbb ugrik, mielőtt vízmélységet mérne

Előbb jégre lép, majd megvizsgálja: vastag?

 

*

 

Echo  

Pszeudo párbeszéd

Nem hallod azt, amit te mondasz

vagy mindig csak magadat hallod vissza

 

*

 

Illuzionista paradicsom

Szemfényvesztő hókuszpókusz

A szemednek hiszel, hagyod átverni magad

Te nem hallottál még az érzéki csalódásokról…

vagy te magad ringatod magad hamis illúziókba…

 

*

 

Babona

Ha átment előtted egy fekete macska,

ha éppen véletlenül bal lábbal keltél fel,

akkor ezt egyértelmű égi jelnek fogod fel,

és aznap már biztosan nem csinálsz semmit…

 

*

 

Alakítás  

Megjátszott vendégszeretet

Korrekt, de nagyon kimért, majdnem hűvös,

de olyan, hogy konkrétan nehéz legyen belekötni…

 

*

 

Taktikus

Teljesítmény visszatartó

Csak annyit ad ki magából, ami éppen kell

de mindig ezt teszi, sosem akar csúcsra járni…

(semmiben semmikor nem erőlteti meg magát)

 

*

 

Felmentések

Felmentve tornából

Felmentés a katonai szolgálat alól

Nem ér a nevem, káposzta a fejem

Felmentés az élet alól: bolondokháza

 

*

 

Agyaglábú óriás

Csak egy nagylábon állsz,

s ha az kidől, ízzé-porrá törsz

Mindened egy vállalkozásba fekteted,

s ha az nem sikerül, koldusként tengődhetsz

(hiányzott az isteni bölcsesség harmadik lába)

 

*

 

Felhajtás  

Sok hűhó semmiért

Hegyek vajúdnak és egérke születik

(és közben tönkremegy a család: Ványa bácsi)

 

*

 

Képtalálat a következőre: „latin közmondások”

 

*

 

Kétélű nyelv

Megdicsérem a kicsi/nagy fiam,

hogy egy mozdulattal egyből lehúzzam a férjem!

Csak azért értékelem így, akár túlzottan is fel,

hogy a másikat annál jobban leszólhassam…

 

*

 

Játszma

Felettébb szerénykedni,

vagy magamat azért szapulni,

hogy te azután annál inkább dicsérhess

 

*

 

Bók vagy sértés

Illemtudás/nyelvismeret

Én a szépet akarom tenni,

s mégis megbántok valakit

nem ismerem azt a kultúrát,

azt a nyelv- és életformát…

 

*

 

Hazátlan

Neked csak térkép e táj,

esetleg megszerzendő javak vadászhelye

vagy turistaként megcsodálható skanzen stb.

 

*

 

Szerény Ibolya

Végszükségben is szerénykedsz,

és juszt se bontod meg a törvényt,

ha arról koldulsz, vagy akár belehalsz is…

 

*

 

Mazochista

Aki úgy „szereti” embertársát,

hogy neki sem kíván mást, mint magának…

ő maga pedig élvezi, ha magával szadista…

 

*

 

Magvaszakadt

Kamaszkorában szüzességi fogadalmat tett,

s ehhez ökör következetességgel hű is maradt

vagy: aki meggondolatlanul sterilizáltatja magát…

 

*

 

Betűhíven

Egy nyomdahibás

szakácskönyvből főzöl:

kis helyett nagykanálnyi sót javasol…

 

*

 

Grasham törvény

A rosszabb pénzhez romlik a jó

A rossz diákhoz romlanak a jobbak

A középszer lehúzza magához a kiválót

 

*

 

Képtalálat a következőre: „latin közmondások”

 

*

 

Hitelkárosult

Hiányoztál az iskolában

pont akkor, amikor a többiek

a kamatos kamatszámítást tanulták

(amúgy is tovább nyújtózkodtál,

mint ameddig a takaród ér)

 

*

 

Tévhit

Van-e nagyobb rabság annál,

mint mikor azt hiszed, hogy szabad vagy?

pedig kezeden bilincs, szájadon lakat, zsebed üres

(és a demagógok bőven termő bamba diófája vagy…)

 

*

 

Befolyásolható

Mindig annak a véleményét osztja,

akivel éppen a legeslegutoljára beszélt

(vagy mindenben a véleményvezér szavát szajkózza)

 

*

 

Árnyékbokszoló

Mindenfelé üt-vág,

nem nézi, nem láthatja kit és hol ér az ütés

hátha így csak eltalálja azt az egy ellenséget is  

 

*

 

Karrier

Hogyan  lettem

nagy erőfeszítéssel,

jó hátszéllel rossznevű senki

 

*

 

Kivétel

Amíg ő nem halt meg,

addig nem hiszi el, hogy

ő is halandó lény…

 

*

 

Nem halandó

Addig imádkozol örök életért,

míg a végén jutalomként/büntetésként megkapod,

s azután már hiába könyörögsz  kegyelemdöfésért.

 

*

 

Hullához kötözve

A nagy szent könyvek

holt betűihez bilincselve

rohasztják el magukat az emberek

(mint anno az etruszkoknál a kínhalál:

az elevent a holthoz erősítve sorsára hagyni)

 

*

 

Álomfejtő

Vagy nem foglalkoznak álmaikkal,

mintha azokhoz neki semmi közük sem lenne,

avagy belepistulva tényleg szó szerint értik azokat

 

*

 

Bűnbak

Nincs bátorság az önvizsgálatra,

helyette intenzíven bűnbakot keres,

akire minden bűnt rá lehet olvasni,

majd mehet minden tovább a rossz vágányon…

 

*

 

Maga-mentő

Nem ülteti el a magot,

hetvenszeres termés helyett

még az az egy mag is elpusztul…

(aki menteni akarja, elveszíti azt)

 

*

 

Hűbele Balázs

Szerelmi vallomás helyett

idegen ügyekért vitézkedsz -

az eredmény: vereség minden fronton

(lásd: Arany László: A délibábok hőse)

 

*

 

„Eufemizmus”

A bűnt bocsánatos csínnyé bagatellizálni

Az ordas hazugságot füllentésnek nevezni

A magzatgyilkosságot abortusznak keresztelni

 

*

 

Szabad préda

Akire hajtóvadászatot rendeznek,

s akinek az életével nem kell elszámolni,

s akinek szinte semmi esélye a menekülésre,

hisz a fizető vendégvadászok biztosra akarnak menni...

 

*

 

Csúnya szó

Az ígéret meg nem tartása

mindenkinek mindent ígérsz,

s ezért azután folyton bujkálnod kell

 

*

Képtalálat a következőre: „latin közmondások”

Horatius

HOGY LEHET AZ, MAECENAS

Hogy lehet az, Maecenas, hogy nem boldog az ember,
bármi jut – okkal vagy véletlenül is – neki részül,
s mindig a többiek életmódja különb a szemében?
„Annak jó, ki kereskedik!” – ily sóhaj tör elő az
évek súlya alatt megtört, rokkant veteránból.
Bezzeg a kalmár mást gondol vihar edzte hajóján:
„Jobb a csatában! Hát mi az? Egy kis csődület, aztán
egy-két óra, s a dús diadal vagy a fürge halál jön!”
Földművest irigyelnek az ügyvédek, kora reggel
hogyha türelmetlen ügyfél rugdossa az ajtót,
míg akiket faluról városba cibál az idézés,
azt nyavalyogják, hogy – „Nincs párja a városi létnek!”
Mindre kitérni ki tud? Nem bírná még Fabius sem
szusszal, a nagy fecsegő! – De hová akarok kilyukadni?
Megmondom, halld hát! Vegyük azt, hogy egy isten ekképp szól:
„Tessék, az lesz, mit kívántok: légy katonából
hát kalmár, te meg, íme, paraszt, ügyvéd leszel eztán!
Innen oda, s onnét szaporán ide mind! Na, mi lesz? Mért
álltok?!” A boldogság kész – ők meg csak vonakodnak!
Hát csoda, hogy Jupiter dühösen fúj rájuk ezért, és
mérgében megigéri nekik, hogy imáikat eztán
készséges füllel bizony ő nem fogja figyelni?!
Átnyargalni viszont mégsem kívánok e témán,
mint aki csak viccen nevet – ámbár tiltja-e bármi,
hogy mosolyogj, és közben mondj igazat: hisz a mester
is süteményt ad a gyermeknek, ha betűkre tanítja –,
úgyhogy félre a tréfával, s nézzük komolyabban!
Az, ki rögöt földjén ekevassal forgat, e kapzsi
kocsmáros s a vitéz katonák meg a tengeri bátrak,
mind azt mondják, hogy csak azért tűrnek türelemmel,
mert biztos nyugalom, békés vénség, tele kamra:
ez a reményük. Akárcsak a kis hangyának, amelynek
dolga hatalmas: amit csak bír, hazahúzza a szája,
és halmát gyarapítja, amelyet bölcsen azért rak,
hogy felkészülten várhassa, mit hoz a holnap.
Ő, ha a Vízöntő fordítja borúsra az évet,
nem jön elő többé, s azt éli fel épp, amit addig
összeszedett okosan, de neked mindegy, lehet az tél
vagy nyár: csak gyűjthess. Tűz, víz, fegyver se jelenthet
gondot: csak ne legyen nálad dúsabb soha senki!
Mondd, mi a jó abban, ha rakás aranyat meg ezüstöt
félve, titokban kell ásott vermekbe bedugnod?
Váltsd csak fel, s majd meglátod: mindez csupa fillér!
Vagy hagyd úgy, mindegy: mi a szépség, mondd, a halomban?
Csépelhet csűröd gabonát tonnát sokezernyit,
gyomrod, mint az enyém, többet nem fog befogadni.
Mert ha a szolgák közt a kenyérzsák épp a te vállad
nyomja is, úgysem bírsz többet befogadni azoknál,
kik semmit sem vittek. Ezért, mondd, számit-e bármit
– hogyha a természet szavait meghallod –, ezer vagy
száz holdat szántasz? „De olyan jó venni a sokból!”
Míg mi csupán keveset csipegethetnénk a kicsinyből,
mért mondod, hogy magtárad jobb, mint a mi vékánk?
Mint ki csupán egy bögre vizet kíván, vagy elég egy
csésze neki, s mégis így szól: „Inkább a folyóból
innék, mint e kicsiny forrásból!” Így lehet aztán,
hogy ki a normálisnál jóval többnek örül csak,
azt a vad Aufidus elviszi partostul, poharastul.
De aki nem kíván többet, csak amennyi elég, az
sáros, rossz vizeket nem iszik, s a folyóba se fullad.
Mint kit a torz vágy megtéveszt, hogy ilyen szavakat szól:
„Annyi vagy éppen, amennyid van: hát semmi se túl sok.”
Mit lehet ezzel tenni? Kivánj neki „Rossz napot!” Ő nem
bánja, ha rossz is lesz! Ott volt az a gazdag athéni,
őt se zavarta, ha szidták, hogy toprongyos, ilyenkor
így szólt: „Engem a nép kifütyülhet, nem baj az! Otthon
tapsolok én, amikor ládámban nézem a pénzem.”
Tantalosz is kapkod, de hiába, a víz eliramlik
szájától. Ne nevess! Mert más néven, de terólad
szól ez a történet: pénzeszsákhalmokon alszol,
kapzsi, te, s úgy őrzöd vagyonod, mint templomi szobrot,
s mint aki festett képet néz, úgy bámulod egyre.
Hogy mire jó, s hogy kell használni a pénzt, te ne tudnád?
Végy kenyeret, babot és bort érte, fizesd ki belőle,
mit megszenved az emberi természet, ha hiányzik.
Hát éjjel-nappal rettegve fülelni, feszülten,
hogy tolvaj szolga, rabló, tűzvész vagyonodban
kárt ne tegyen, ez – öröm? Mert akkor jobb a szegénység,
én legalábbis nem kérnék az efféle javakból.
Hogyha hidegrázás tenné próbára a tested,
vagy más baj dönt ágynak, lesz-e, ki fogja magát, és
melléd ül, borogat, s orvost hív, hogy megerősödj,
s gyermekeid s üzletfeleid örömére felépülj?
Hogy jól légy, fiaid se, nejed se akarja! A szomszéd
gyűlöl: utál, aki ismer, inas, rokonok, szobalányok!
Kell-e csodálnod hát, hogy nincs, ki szeretne szivéből,
hisz nem is érdemled, ha csupán az ezüstöt imádod!
Hogyha a természet kiket ingyen, fáradozásod
nélkül nyújt: a szeretteidet néznéd, s igyekeznél
hozzájuk jó lenni, talán kár volna, hiába,
mint a mezőn öszvért idomítani sétagaloppra?
Szabj korlátot a pénzkeresésnek! Félj kevesebbet,
hogyha sokad van, s vágyad hogyha betelt, ne gyötörd már
önmagadat, ne csinálj úgy, mint ahogy Ummidius járt!
Íme, dióhéjban: gazdag volt, pénzt sose számolt,
csak vékával mért, s toprongyos volt ugyanakkor.
Úgy nézett ki, akár egy szolga, csak úgy remegett, hogy
elfogy a pénze, feléli! Haláláig sose volt egy
perce nyugodt, míg baltát nem vágott a fejébe
egy szeretője, Klütaimnésztrának e bátor utóda.
„Akkor mit javasolsz? Éljek, mint Naevius, úgy, vagy
mint Nomentanus?” Szélsőség újra! A túlzás
lételemed! De hiszen fösvénységről lebeszélve
nem kívánom, hogy romlott légy, semmirekellő!
Mert a herélt s kicsapongó közt még széles a skála:
van józan mérték, s ez mindennek keretet szab,
melyen túl s innen helye nincsen semmi helyesnek.
Vissza a tárgyunkhoz! Hogy van, hogy senki se boldog,
mert fösvény, s csak a mások sorsa különb a szemében,
s elsorvad, ha a szomszéd kecskéjének a tőgye
teltebb, és a szegény többséggel nem veti össze
önsorsát, sőt mindenkin túltenni igyekszik?
Mindig lesz, ki nagyobb vagyonú: minek úgy tolakodni,
mint a kocsis, ha a rajtgép felnyílik, s a patások
rántják gyors szekerét, s ő üldözi azt, ki az élen
fut, míg megveti azt, aki hátul megy, lekörözve!
Így hát csak ritkán látunk embert, aki boldog,
s élete elmúltán sírjába menet derüsen vesz
búcsút, mint az olyan vendég, ki magát teleette.
Ennyi azonban elég! Még azt hiheted, hogy a taknyos
Crispinus jegyzetfüzetéből loptam e sok szót!

Kőrizs Imre fordítása

Képtalálat a következőre: „latin közmondások”