Bölcsességszerető-boldogságkereső

Az emberi életminőség: javítás-rontás

Földi-égi édenkertek vagy poklok világa

Istengyermek/ördögfajzat, állatorvosi ló

Szabad gondolatok/idézetek  jegyzéke - VIII.

Berzsenyi Dániel
Életfilozófia


Én is örömre születtem 
Árkádia berkében, 
Rózsapárnán szenderegtem 
Cypris ambrás ölében. 
Az aranyszázad istene 
Pásztorai közé kene. 

Ah, de mint az aranyvilág, 
A rózsakor elrepül! 
Olympusra más isten hág, 
S Dodona berke dördül. 
Elvirít a szép kikelet, 
S vele a hesperi liget. 

Az enyém is elvirult már! 
Pályám vége közelit: 
Hol a gigászi Örök vár, 
S chaoszába elmerít, 
Mint egy cseppet az óceán, 
Mint egy sóhajtást az orkán. 

Légyen álom, légyen bíró, 
Bátran megyek elébe, 
Mint egy elfáradt utazó, 
A vadon enyhelyébe. 
Mert ha bíró: nem furdal vád, 
Mert ha álom: nyugalmat ád. 

Ember voltam, csak gyarlóság 
Létem fényes bélyege, 
Ha virtusom nem hiúság, 
Forró vérem melege, 
Ha szívem nemesebben vert: 
Önmagában méltó bért nyert. 

Sírjak-e, hogy életemet 
Jól használni nem tudtam, 
S legkiesebb ösvényimet 
Álmodozva folytattam? 
Ha ezt ujra elkezdhetném: 
Ismét a multat követném. 

Az ifjúság örömeit 
Lelkesedve öleltem, 
De szívem szebb ösztöneit 
Soha bé nem tölthettem. 
Ithakám partját elértem: 
S ah, hazámra nem ismértem! 

Úgy éltem, hogy életemet 
Visszaélni ne bánnám, 
Úgy éltem, hogy életemet 
Végezni ne fájlalnám; 
Megcsókolgattam rózsáit, 
Megizzadtam vaspályáit. 

Láttam a mosolygó tavaszt, 
Láttam az égető nyárt, 
Láttam miden időszakaszt 
S minden földi láthatárt: 
Ha örök időket élnék, 
Ezeknél többet nem érnék. 

Tűnő éltem rövidségét 
Én tehát nem siratom, 
S a jövendő kétes képét 
Előre nem borzadom, 
Minden kornak van istene, 
Nem zúgolódom ellene, 
S kebelemben marasztom.

*

Diliflepnis

Úgy akarsz teljes szólásszabadsághoz jutni,

hogy magadra veszed a bolond bélyegét, stigmáját -

az árára nem gondolsz: ezentúl nem vesznek komolyan!

*

Halálra szánt hősködő

Mintha keresnéd a szenvedést,

sőt a mártíriumot, a vértanúságot.

De így csak hiú tragikomikussá váló figura leszel.

*

A test halhatatlansága

Addig imádkozol örök életért,

míg a végén nagy-nagy örömödre: megkapod,

s azután már hiába könyörögsz kegyelemdöfésért.

*

Dologházi

Olyan a munkát vállalsz el önként,

ami testcsonkító és lélekölő, szellemirtó,

s ha  előbb, vagy utóbb elhasználódsz,

akkor eldobnak, mint egy kicsavart citromot.

*

Önlebuktató

Lépten-nyomon önigazolási kényszerben?

Akkor is védekezel, ha senki nem támad, vádol!?

Ordít rólad, hogy magadat se tudtad meggyőzni!

*

Kém

Személyazonosságod is lopott?

Nemcsak beletanultál, de belefagytál a szerepbe,

amit anno egy vészhelyzetben kellett eljátszanod…

(akkor meg azon izgultál, hogy el ne szóld magad…)

*

Mutatóba készült

Mint egy színpadon élnél a reflektorfényben,

ahol sötét a nézőtér, a viszony aszimmetrikus:

csak te vagy testileg-lelkileg teljesen meztelen…

*

Megszállott

Nem vagy ura, csak szolgája az izmusoknak.

Először beengedted lelkedbe a megszállókat,

majd „kénytelen-kelletlen” kollaboráltál velük,

a végén már se aktív, se passzív rezisztenciád...

*

Makacs

Könnyebb a kutyából szalonnát csinálni,

mint a te fejedből valamit kiverni?

Nincsenek eszméid, csak rögeszméid,

nincsenek elképzeléseid, csak kényszerképzeteid.

*

Szalonképes szadista

Azt érted igazmondáson,

hogy mindenkinek mindent

szemtől szembe meg kell mondani,

a szemébe kell vágni: ha bandzsa, ha csúnya stb.

*

Rusnya

Azért csúfolnak

amiről azután tényleg a legkevésbé tehetsz:

testi hibáért, beszédhibáért, szüleid szegénységéért,

s te nem másért, ezért a föld alá bújsz szégyenedben…

*

Licit

Verseny folyik:

ki nyeri el „A világ legsajnálatraméltóbbja” díját?

És te jó eséllyel indulsz, oly vastag a panaszkönyved

*

Önbüntetésként

arra kárhoztatod magad,

hogy minden nap felgörgess egy kősziklát a hegyre,

majd tehetetlenül végignézd, hogy gurul vissza a völgybe!

*

Róka-gólya

Vendégségbe hívottaddal

úgy bánsz mintha ingyen-

konyhára jött volna,

s még ahhoz is feltételt szabsz,

hogy odalökjék neki

egy falás kegyelemkenyeret.

*

Élhetetlen

Annyira jólnevelt,

vagy inkább szemérmes, gátlásos,

aki tüntetően nem szeretne élelmesnek látszani,

hogy hiába kínálják meg egyszer a finomsággal,

nem fogadja el – inkább megharagszik mindenkire…

*

Szerencsebérletes

Nem számolsz a szerencse forgandóságával,

s ha egyszer valami nagy szerencse ér,

attól fogva már biztosan számítasz is erre…!?

*

Három kívánság

Először és utoljára

Hármat kérhettek a jótündértől,

s te nem érzed át az alkalom egyszeri jelentőségét,

az élettársadnak is fontosabb, hogy lebunkózzon.

Így a kezdetnél is rosszabbul végzitek.

*

Körülményes

A lényegre nem törő

A túl aprólékos, a részletekben elvesző

A minden mellékes dolgon fennakadó, elakadó stb.

*

Önellenség

Nehezítő-ellehetetlenítő

Kényszerzubbonyban szerelmeskednél,

Gúzsba kötve, vagy egy lábon állva táncolnál?

*

Babonás

Ha nem jó lábbal kelsz fel,

akkor visszafekszel az ágyban,

és ott is maradsz napestig,

hisz aznap jó, ha nem csinálsz semmit

*

Hibátlan

Nem akarsz tévedni és hibázni,

ezért nem munkálkodsz semmin,

mert csak az nem hibázik,

aki nem dolgozik...

*

Idegenben

Bevándorolt jöttment

Még meddig eszed más

keserű, savanyú kenyerét?

*

*

Halogató

Addig-addig halogatod a muszáj dolgot,

Amíg az egyre nagyobbra nem nő képzeletedben,

S az eltelő időben meg leblokkol, mást se nagyon teszel

*

Szimultán

Mindent egyformán fontosnak tartasz,

nem tudsz fontossági-időrendi sorrendet felállítani,

ezért vagy bele sem kezdesz dolgaid intézésébe

vagy egyszerre akarsz mindent elvégezni…

*

Szenvedélybeteg

Móricka, a pinabubus

Annyira csak egy dolog érdekel, izgat,

hogy ennek érdekében minden mást elhanyagolsz:

ami indokolt lehet egy rendkívüli helyzetben,

de te abból életformát csinálsz...

*

Amíg-addig

Amíg nincs tökéletes rend és tisztaság a lakásban,

addig nem kezd bele még egy könyv olvasásába sem -

erre mindig csak a maradék időt fordítaná,

ha lenne – de nincs! - ilyen ún. szabad időd...

*

Önismeretlen

Amit szabad Jupiternek,

azt nem szabad a kisökörnek?

Végzetes hiba, ha nem tudod, hogy ki vagy…

*

Népirtó

Ha a király messzi országot hódítana,

tisztes családapák miszlikre aprítják egymást…

(Ady Endre: Mesebeli János)

*

Mértékvesztett

Mit mentesz egy süllyedő hajóról?

Mit és kit mentesz előbb az égő házból?

Csecsebecséket igen, a csecsemőt nem?

*

Heroikus pótcselekvő

Pár- vagy hivatáskeresés helyett

Az egész világot akarja megtéríteni,

A háta mögött levő istenért megkerülve a Földet…

*

Röstellsz

szólni, hogy szükséged van rá,

Vagy nem akarsz magadon segíteni

Vagy beleharapsz a segítő kézbe.

*

Nagymellényű

A legnehezebb annak segíteni,

Aki nem is tudja, hogy mennyire segítségre szorul,

Sőt: ő aggódik érted, hogy így mindjárt elkárhozol…

*

Fölös-káros tudás

Lenyűgöző tudása csak nyűg lesz:

kérdés nélkül hiába rág át könyvhegyeket,

tulajdonképpen csak beléjük temeti magát!

*

Titkolózó beteg

Mintha úgy fordulna orvoshoz,

hogy nem vetkőzne akár meztelenre is

és harapófogóval kéne kiszedni belőle "panaszát",

*

Süket fülű vagy rab

Evezz, evezz az Élet tengerén,

de soha ki ne köss a szirének szigetén,

de hallgasd meg őket, a füledet sem tömd be

*

Teherbíró

Vagy nem ismered

tested-lelked maximális terhelhetőségét,

Vagy ez lesz a minimum: túlfeszíted a húrt!

*

Mi lett volna, ha

Sohasem vagy benne teljesen biztos,

hogy jól választottál élettársat és pályát -

bezzeg ha Hufnágel Pistihez mentél volna,

bezzeg, ha nem tanár, de masiniszta lettél volna...

*

Mit érdemel az a bűnös…

Te tényleg arra vagy a legbüszkébb,

hogy veled soha semmi baj nem volt:

megfeleltél a szűk és tág közvélemény elvárásainak?

*

Vétkes naiva 

Akit legjobb barátodnak hittél,

akit minden titkos tervedbe beavattál,

arról csak te nem tudod, hogy ő a te spiclid

*

Meritokrata

Te nem fogadsz el ajándékot!

Még akkor se, ha nem könyöradomány…

Te mindent ki akarsz érdemelni vagy fizetni,

És ezt az elvet szeretnéd társadalmilag érvényesíteni

*

Utánzó majom

Mindig más akarsz lenni

Mindig Valaki másra akarsz hasonlítani

Mindig csak hasonmás, epigon, gyenge utánzat stb.

Így a gyerekmondóka szerint: meg is eheted, amit kinyom…

*

Türelmi időtlen

Nem kapsz mástól,

és nem adsz magadnak

türelmi időt -

elég ha egy nagyobbat hibázol,

esetleg a kicsi is felnagyítódik,

és máris végleg feladod, otthagyod…

*

Emberhívő

Istenben nem hiszel,

de annak a vadidegen embernek igen,

aki azt ígéri, hogy havonta megduplázza pénzed…

Csak aki nem hisz semmilyen istenben, az bízik emberben

*

Besokalló

A kedvenc zenéd és ételed,

mást se hallgatsz, mást se kapsz:

így ebből a jóból tényleg megárt a sok.

*

Bezzeg az én időmben…

Te ma csak úgy tudod felidézni

a régi jó szokásokat, intézményeket,

hogy csak egy szenilis öregembernek lássanak,

akinek már semmi nem jó, ami nem úgy van,

mint régen volt…

*

Nosztalgia

Soha nem volt,

az időtávolság miatt

megszépített korba vágyódsz:

ez nem kellemes nosztalgia,

de fájdalmas elvágyódás

*

Sehol nincs

Olyan utópiáról ábrándozol,

ami nincs kapcsolatban azzal, ahogy itt és most élsz,

ami semmire nem kötelezve passzivitásra kárhoztat..

*

Vakhit  

Annyira megbízol az embertársaidban,

hogy a kulcsot a lábtörlő alatt hagyod,

s ezt még ki is írod nagybetűkkel az ajtófélfára…

(így bűntárs is vagy, mert mást viszel a kísértésbe)

*

Alkalom szülte tolvaj

Aki ráérez a dolog ízére, előnyeire,

s az első lebukásig a hátrány távol van,

és azután már keresi, teremti az alkalmat

*

A kijárat-kereső

Minden perccel, fillérrel elszámoltatod élettársad,

már a házassági szerződésetek is több száz oldal –

mintha nem az együttélésre, de a válásra készülnél…

*

A komoruló

A megszólástól félve az utcán,

később már otthon sem bolondozol,

ezért sincs sava-borsa besavanyodó életednek

*

Carpe diem/siralomvölgy

Vagy úgy élsz mintha csak egy nap lenne a világ,

Vagy bedőlsz a politikai-papi demagógiának

S távoli (más)világba helyezed boldogságod idejét

*

Önkárosító

A mocskos fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntöd:

Pl.: egy pályatévesztett pap ballépései, vétkei miatt,

hagyod végleg lenullázódni létfontos Jóistenhitedet

*

Hitelvesztő  

Akit egyszer hazugságon kapnak,

annak soha többet nem hisznek?

Vagy ezen túl gyanakodva hallgatják,

s neki bizonygatnia kell: most igazat mond…

*

Kóros tudatlan

Mintha nem tudnád, hogy

Milyen könnyű elveszíteni a szavahihetőséget,

ám annál nehezebb-keservesebb visszaszerezni?

*

Előre nem látó

Repül a nehéz kő,

ki tudja hol áll meg,

S kit hogyan talál meg..

Könnyű valakit megbántani, - de nehéz engesztelni.

Könnyű rombolni - de nehéz azt – újra – felépíteni.

*

Életeljátszó

Mintha sohasem fogtad volna fel, hogy

milyen könnyű kioltani egy ember életét!

A magadét éppen úgy, mint bárki másét…

És mennyire lehetetlen azt visszaadni!!!

*

Szándék és következmény

A legjobb szándékkal kövezel pokolba vezető utakat

Nem engeded el, de magadhoz láncolod egyetlenedet

A mamahotelben életképtelenné babusgatod gyereked

A világban a legtöbb rosszat ma is jó szándékból teszik…!?

*

Elővigyázatlan

Elég egy csepp méreg,

hogy megmérgezze a kutat?!

Elég egy undok alak, vendég,

hogy elrontsa ünnepünket!?

*

Életbölcsesség

Az ifjú lélek ha világba lép,
Mint nap, fényárban lát mindent körében,
Míg végre eszmél s látja, hogy mocsár,
Miről lopott sugár reng gazdag ékben.
Boldog, ha megbékélve a világgal,
Tovább ragyog s nem gondol a mocsárral. 

Az ifjú lélek ha világba lép,
Azt tartja, Isten mása minden ember,
Míg végre eszmél, s látván, hogy nem az,
Ördögnek nézi csalt kebel dühével.
Boldog, ki megbékélve a világgal
Sem ördögöt, sem angyalt nem keres már. 

Az ifjú lélek ha világba lép,
Csillagnak tartja a lány szerelmét,
Őrjöngve küzd, kételkedik, remél,
Míg eszmél s porban látja istenségét.
Boldog, ki megbékélve a világgal,
Csillag helyett beéri jó parázzsal. 

Ki is gondol, függvén a hókebel
Kéjhalmain, hogy csontváz van alattok?
Csontvázzá lesz minden gyönyör, ha azt
Hideg kebellel végig boncolátok.
Boldog, ki megbékélve végzetével,
Élvezni tud a perc költészetével.

Madách Imre összes költeménye

http://mek.niif.hu/00800/00873/html/