|
Magyarország kultúrflórája |
 |
 |
 |
|
Az anyaföldből növő fű, fa, virág
|
|
2019. március 03. vasárnap, 16:55 |
CSAPODY VERA
SZÍNES ATLASZ
„MAGYARORSZÁG
KULTÚRFLÓRÁJÁ”-HOZ
156. Poa pratensis L. - Réti perje [Gramineae - Pázsitfű-félék].
a: Buga és szártő
b: Érett toklász (nagyítva)
c: Csíranövény. P. p. sp. angustifolia (L.) Lindbg. f. - Keskenylevelű perje.
d: Meddő hajtás. Poa trivialis L. - Sovány perje.
e: Bugavirágzat.
|
A réti perje évelő, tarackos, lazán bokros növésű pázsitfű. Magassága 40-80 cm, szára sima. A növény szürkezöld. Levéllemeze érdes, 1-5 mm széles, csúcsa csuklyaszerű, nyelvecskéje rövid. Virágzata buga, bugaágai 4-5-ősével állnak, a toklászok szálkátlanok, ormós hátúak.
Circumpoláris faj. Hazánkban is igen gyakori kaszálókon, hegyi réteken, ligetekben stb. (A keskenylevelű perje szikár legelőkön, száraz hegyi réteken, karszterdőkben, homokos akácosokban stb., laza, száraz talajokon elterjedt.) A XVI. század óta termesztett növény, nagyobb mértékben Észak-Amerikában termesztik, nálunk a múlt század óta.
Egyik legértékesebb takarmányfüvünk, melyet mesterséges kaszálók és rétek létesítésénél nagymértékben felhasználnak. Vályog- vagy agyagtalajokon, de száraz talajokon is jól megterem. Nálunk is több nemesített fajtája van, pl. újabb nemesítés a "Karcagi keskenylevelű" réti perje. Számos külföldi nemesített fajtája is ismeretes.
A sovány perje évelő, kúszó és legyökerező indájú pázsitfű. Szára 40-70 cm magas, élénkzöld. A szár és a levélhüvely általában érdes. A legfelső levél a buga csúcsát túlnövi, nyelvecskéje hosszúkás, több mm hosszú. A füzérkék sárgászöldek vagy ibolyásak, 2-3-virágúak, a toklászok szálkátlanok, ormós hátúak.
Euráziai elterjedésű faj. Nálunk mocsárréteken, nedves kaszálókon, ligetekben, ártereken stb. gyakori.
Jó hozamú, másodrendű fű. Angliában már a XVII. században termesztették. Hazánkban a XIX. század elején figyelnek fel hasznos voltára. Nemesítésével is foglalkoznak.
|
|
|
LAST_UPDATED2 |
II. Táblamagyarázat és ismertetés
II. Táblamagyarázat és ismertetés