Ladányi Rózsi azt írta, hogy: „Cecile csakugyan ott járt Trill bárónál. Mert ettől a flirtől, kis szórakozást várt. Elvégre a szürke férj oldalán kell kis emotió! Gondolta - a barát nincs otthon — ez a léha is jó… De egy viszony, - az ki van zárva. Hisz a barátját szerette - és várta.”
Krausz Aranka temesvári olvasó szerint: „Cecil nem volt a Török-utcában, hanem az egész egy női raffinált taktika, hogy Páltól elválhasson és végül mégis Sándort elnyerje férjéül, akit tényleg ideálisan és becsületesen szeretett.”
A kérdés a mai napig megválaszolatlan. Herczeg Ferenc Kék róka című színművében ugyanis,nyitott marad ez a kérdés, s a szerző a nézők fantáziájára bízza a választ. Az akkori színházi közönség kedélyeit tovább borzolta a Színházi Élet – az akkori színházi magazin –, amely olyan pályázatot hirdetett az olvasóközönség számára, ahol az olvasók felsorakoztathatták érveiket és bizonyítékaikat arra a kérdésre vonatkozóan, hogy „Mit keresett Cecile a Török utcában?”.
Gombaszögi Ella (Lencsi) - Herczeg Ferenc (a szerző) - Varsányi Irén (Cecile) - Hegedűs Gyula (Pál) Vígszínház - Forrás: Színházi Élet
A Kék rókát 1917 januárjában mutatták be a Vígszínházban. A főhősnő, Cecile, a tudós professzor, Pál felesége. Pál azonban csak a tudományos munkájának él, s nem ér rá foglalkozni a feleségével. Ezt megteszi helyette a család barátja, Sándor, akit Cecile is viszont szeret.
Varsányi Irén (Cecile) az ominózus "kék rókával" a nyakában - Forrás: Színházi Élet
A darab központi kérdése, hogy Cecile miért járt a Török utcában? Csak a szűcshöz ment a nevezetes „kék róka” prémért, vagy Trill bárónál, a szeretőjénél járt. Sándorban merült fel a gyanú különböző „nyomok” alapján. A legfőbb "nyomok": egy fehér betétes lakkcipő (ami a Cili lábán volt), egy villamosjegy, Trill báró ebédje két személyre stb.
Az olvasók többsége amellett érvelt, hogy Cecile csak a szűcshöz ment, amikor a Török utcába látogatott. Itt van a pályázat és még néhány válasz:
A Színházi Élet pályázata 1917-ben - Forrás: Színházi Élet
Szamek Ottó nevű olvasó véleménye szerint: „Cécile Sándor szerint női különlegesség, imádandó istennő volt. Nos tehát feltételezhető-e vajon, hogy egy ilyen kiváló lény oly önhitt alakkal szarvazza fel a férjurát, mint aminő a repülő ökör: Trill báró, amikor olyan derék házibarátja van Sándor személyében. Volt eszébe, őnagysága azt akarta csupán megtudni, hogy hányadán van Sándorral s csak azért vallott önmaga ellen, mert sértette annak féltékenykedése. Sándor úr tehát nyugodtan mehet szíve hölgyével az anyakönyveshez, rókára és nem ökörre vadászott az imádott Cécile. Nekem, aki efelett gondolkodtam, nem marad más hátra, mintha szintén Sándor véleményét teszem magamévá. Ha ő, aki férje lesz Cecilnek, elhitte, hogy nem történt ballépés, miért ne hihetném el én is, aki - sajnos — nem leszek Cecile ura.”
Varsányi Irén (Cecile) - Csortos Gyula (Sándor) - Forrás: Színházi Élet
Fischer Józsa pedig ezt írta: „Véleményem szerint Cecil igenis volt Trill báró lakásán. Ezt nemcsak Cecil utólagos beismerése, hanem Trill báró zavara — mely Cecil jelenlétében olyannyira fokozódott, hogy a társalgási téma teljesen megakadt - úgyszintén igazolja az is, hogy Cecile Trill bárót rögtöni távozásra szólította.”
Tanay Frigyes (Trill báró) - Varsányi Irén (Cecile) - Forrás: Színházi Élet
A kérdés a mai napig nyitva maradt. Olvassuk el a színdarabot, vagy nézzük meg színházban, s mindenki a saját belátása szerint foglaljon állást. Én mindenesetre azokkal vagyok, akik azt állítják, hogy Cecile csak a szűcsnél járt a Török utcában, és csak azért vádolta magát, mert Sándorral akart lenni.
A Török utca Budán a II. kerületben található - Forrás: google.hu/maps
Forrás:
Színházi Élet, 1917.
Herceg Ferenc: Kék róka.
