|
Dr. Margalits Ede:
MAGYAR KÖZMONDÁSOK
ÉS
KÖZMONDÁSSZERÜ SZÓLÁSOK
LXI.
 Uborka. Az ő agyveleje sem uborka. Pázm. - Beéri egy uborkával. D. - Eszi mint tót a savanyu uborkát. Ny. 4. - Felhágott (felkapott. E. felmászott. ME.) az uborkafára. Sz. - Leesett az uborkafáról, mint tótok királya a fehér kancáról. D. - Nem sokat lát, ki az uborkafára hág. D. - Uborka-orr. ME.
Udvar. A görbe kezüt szeretik az udvarnál. (Ajándék.) KV. - Habzó tenger az udvar. D. - Nagy udvarban nehéz remetének lenni. E. - Nagy udvarokban ritka szép egyesség. E. - Ott van gonosz udvar, hol nincs igazság. E. - Udvarban nevelkedett lány. (Szemtelen.) D.
Udvarbiró. Igen gondol király udvarbiróval. B. - Nem fél király udvarbirótól. M. - Nem játszik király az udvarbiróval. KV.
Udvari. Az udvari élet nemcsak borsos kalácsot (borsos levet. KV.) hanem kenyérhajat is ád. F. - Az udvari élet nemcsak fehér kalácsot, hanem borsos levet is tálal. D. - Levest sem tud főzni, mégis udvari szakács. D. - Udvari bolond. D.
Udvar. Csak magam kakas az udvarban. D. - Fű nőhet udvarán. E. - Más udvarába sem néz. D. - Nézd meg az udvart, látod a gazdát. S. - Pázsitos udvaron lakik a szegénység. E. - Ugy áll mint koldus a pap udvarán. Ny. 15.
Udvarhelyi. Ugy szól mint az udvarhelyi nagy harang. S.
Udvarii. Lendit valamit, mint az udvarii kutya. (L. ezt.) Ny. 11.
Udvaros. Bátyám itthon (L. ezt) marad, mert ő nem udvaros. ML.
Ugar. Az ugar nem hazug. (L. ezt.) Ny. 21. - Bámul mint malac az ugaron. S. - Erős erdőt szánt, a gyenge ugart se. Ny. 4. - Bámul mint malac az ugaron. S. - Erős erdőt szánt, a gyenge ugart se. Ny. 4. - Széttekint mint vak kutya az ugaron. Ny. 5. - Ugarolja eszét. (Pihenteti.) ME.
Ugatás. A kutyaugatást elhordja a szél. D. - Belejön mint kutya az ugatásba. Ny. 6. - Eb ebtől tanulja az ugatást. D. - Ebugatásra ne hajts. D. - Jó a vén eb ugatására kitekinteni. E. - Kutya nem hagyja el az ugatást. E. - Kutyaugatás, szamárorditás nem hallik a mennyországba. Ny. 8. - Megszokta az eb az ugatást, el nem hagyhatja. D. - Nem árt az ebugatás a holdnak. Ny. 2. - Nem hajt jó paripa az eb ugatására. KV. - Olybá veszem mint a kutyaugatást. E. - Sorba megy, mint Golopon a kutyaugatás. Ny. 14. - Ugy hallgatom, mint szemeten gubás ebnek ugatását. (Rágalmat.) Sz. - Vess egy koncot neki, az ugatást elfelejti. S. - Vén eb ugatására méltó kitekinteni. KV.
Ugocsa nem koronáz. E.
Ugrál. Könnyen ugrálhat, ki az anyját (L. ezt) megfogta. D. - Mit tehet az eleven (L. ezt), ha a holt is ugrálhat. D. - Ugrál mint a bakkecske. (Ny. 7.); mint a hét fene. (Ny. 5.); mint a szőri szarka. (Ny. 22.); mint a veréb. (D.); mint a kötönyi (L. ezt) disznó. Ny. 22.
Ugrándoz. Ne ugrándozz árkon, nem esel beléje. BSz.
Ugrás. A macskát ne állásáról, hanem ugrásáról itéld. D. - Akkora mint a kakasugrás. D. - Cifrázza mint a macska az ugrást. S. - Elvéti az ugrást. (Hazudik.) Pázm. - Nincs ugrás a természetben. (Latin.) E.
Ugrik. A ki ugrik, az elbukik. ME. - Ablakot ugrik. D. - Alamuszi macska nagyot ugrik. E. - Botba ugrik. B. - Könnyü legény, könnyen ugrik. D. - Ne ugorj ott, a hol árok nincsen. E. - Nem sokat ugrik a szalmán hizott borju. KV. - Ugri füles. E. - Ugrik mint a kecskebak. E.
Ujhold. Mikor ujhold van, megbolondul. Ny. 11.
Ujonc. Az öreg katona zsákba hányja az ujoncot. D. - Büszke mint az ujonc katona. D. - Jó katona mellett szivet vesz az ujonc. D.
Ujság. Az ujságot kiki örömest hallgatja. KV. - Borbély-műhelyben faragott ujság. D. - Kis faluban ujság esett, két kis (L. ezt) kakas összeveszett. Ny. 3. - Minden óság ujság volt először. D. - Minden ujság kedves. KV. - Ujság hasamba (L. ezt), hideglelés pokolba. Ny. 8. - Ujság kedves, óság redves. KV. - Ujság, mint préposton a zsámiska. Ny. 4.
Un. Hamar kezdi hamar unja. Cz. - Járjad, járjad, majd elunod. E. - Unalmas a barát tánc. (Páciencia.) D. - Hamar vevés, hamar unás. D. - Untig elég. B.
Ung. Összejárta Ungot Berket. E. - Tul jár Ungon Beregen. ME. - Ungvári bor, beregi buza, nyiri makk nem szerez bőséget. D.
Unszolás. A gyakor unszolás és a szép nógatás inditja a gyermeket. KV.
Ur. (Isten.) Az ur adta, az ur elvette. KV. - Az ur akaratján kell ügetni. ML. - Az ur félelme a bölcseség kezdete. Szentir. - Ha az ur akarja és élünk. E.
Ur. (Gazda.) A kárnak nincs ura. Ny. 10. - A kocsis a lovat oda hajtja, a hová az ur parancsolja. KV. - A milyen az ur, olyan a szolgája. KV. - A zsellér is kiturja az urát. Ny. 4. - Egy jószágban két ur. D. - Egy urat szolgálnak. D. - Gézengúz az ura, kotyomfity a szolgája. Decsi. - Ha barátom nem uram, ha uram nem barátom. E. - Ha él (L. ezt), az urának, ha vész, a kutyának. Ny. 3. - Maga ura. E. - Magad, uram, ha szolgád nincs. E. - Nehezen hízik a paripa, kinek ura vak. K. - Szolga (L. ezt) nyerte meg urát. D. - Szökött szolga nem mond jót uráról. Pázm. - Ura pénz annak, ki nem tud vele élni. K. - Ura légy szavadnak. B. - Urat szolgájától szerencse választja. E. - Uráért a kutyát is megbecsülik. D.
Ur. (Férj.) Adonyi (L. ezt) asszony, megcsalja az urát. Ny. 15. - Legjobb olyan asszonyt (L. ezt) elvenni, kinek urát felakasztották. D. - Mikor az özvegyasszony egy szemével urát kesergi, más szemével mátkáját keresgeti. D. - Rabja ne légy, ha ura lehetsz feleségednek. D. - Urad fejét ne kivánd (L. ezt) felkantározni. D. - Urahagyott asszony. Ny. 3. - Urát lóvá teszi. ME. - Urától tanul a menyecske. D. - Ül mint Kis Anna az első urával. Ny. 4.
Uralkodik. A dúsok nem soká uralkodnak. Cz. - Nem tud uralkodni, a ki engedelmeskedni nem tanult. D. - Kemény uralkodás nem mindenkor hasznos. KV. - A ki nem tud türni, nem tud uralkodni. Sz.
Urasan fekszik, mint a kutya a szakajtóban. Ny. 6.
Uraság. Ha valaki megszakad az uraság dolgán, olyat bőrharanggal fizetnek ki Budán. (Fing.) D. - Igérni uraság, megadni emberség. D. - Igérni uraság, megadni parasztság. D. - Későre bántak azzal, ki csak halála előtt kapott uraságra. D. - Nem állandó az erőszakos uraság. E. - Nem bolondság az uraság. Cz. - Pünkösdi királyság, nem nagy uraság. B. - Szerelem és uraság nem szenvednek társat. KV. - Uraság gonddal jár. KV. - Uraság is bajjal jár. E.
Urbáriomosan dolgozik. (Rest.) Ny. 15.
Uri. Az uri bicsak nem heverhet mindig ládában. Ny. 8. - Kék szem, uri szem. E. - Nem élhetünk mindnyájan uri módon. D. - Uri pompa, koldus konyha. B.
Urnap. Csak egyszer esik esztendőben urnapja. Ny. 3. - Felöltözött, mint urnapkor a deákgyerek. (L. ezt.) Ny. 8. - Kirukkoltak, mint urnapkor a diákgyerekek. (L. ezt.) Ny. 1.
Uszás. Se a hal uszását, se a nap forgását soha el nem felejti. B. - Viz ellen nehéz az uszás. D.
Uszik. A halat uszni tanitja. D. - Addig uszik a tök, mig egyszer elmerül. E. - Anyja után uszik a kácsa. D. - Árral uszik. B. - Ár ellen uszik. B. - Csak addig nem uszik a kutya, mig a hasa nem éri a vizet. Ny. 8. - Ha egy tyúk uszni tudna, a másik is megtanulna tőle. D. - Hab ellen uszik. E. - Hajó mellett jó uszni. KV. - Hal uszni szeret. Ny. 13. (L. hal.) - Jó uszó hal vizbe leghamarább. E. - Könnyü a viz folytában uszni. D. - Könnyü hajó mellett uszni. D. - Könnyü két hólyagon uszni. D. - Ne tanitsd a récét uszni. Ny. 2. - Nem egyszer uszta át a Dunát. (L. ezt.) E. - Nem mind hal, a mi uszik. D. - Partra uszott. D. - Uszik, mig el nem merül. (Adósságban.) E. - Uszik mint a fejsze. D. - Száraz fürdőben uszkál. E. - Usztatják. E. - Lustos mint az usztató. D.
Uszubu. Életében mindig uszubu. (Víg. Utcu ki a búval.) E.
Utas. Bár minden utas a madarak törvényét tartaná. (Nappal járna.) D. - Ki utassal eszik-iszik, áldozik. D. - Pénzetlen utas nem tud messze menni. Ny. 6. - Utas embernek nem teher a kenyér. E.
Utazni. Akkor jó utazni, mikor mind elől, mind hátul elegen mennek. KV. - Csak a város kapuján kimehess, azután könnyen utazol. D. - Együtt utaznak. D. - Zegernyés időben, zákányos uton, lerifancolt lóval, hej bajos utazni. S.
Utál. Gyomromból utálom. E. - Nagy házat utál meg, ki magát meg akarná ismerni. E. - Utálom mint a bűnömet. E.
Utálatos. Minden marakodó utálatos. D. - Nincs utálatosabb, mint élni kezdő vén. D.
Utca. Cigány. (L. ezt) utcába ment. ME. - Cigány utcára talált. (Hazudott.) D. - Keskeny neki az utca. (Tántorog.) E. - Utcán angyal, otthon ördög. E. - Utcán fodros, otthon rongyos. E.
Utcu bú! (Ki vele a búval, legyünk vígak.) Sz.
Utól. Agg eb utól. M. - Eb a ki legutóbb ki a világból. D. - Eb utól a világból. BSz. - Inkább előbb mint utóbb. ME. - Az eleje mindennek édesebb, mint az utólja. B. - Sem eleje sem utólja. M. - Legutóljára érkezik a jó. D. - Utóljára a férgese is elkel. E.
Utólér. A hamis lelküt a sánta koldus is utóléri. D. - Hamar jár, ki valakit utól akar érni. D. - Jó futót is utóléri a halál. B. - Sánta csak sántit, de a hamisat utóléri. K. - Utóléri még az Isten keze. S. - Utólérte a bor. E. - Utólérték. D.
Utolsó. A ki utolsó megy ki a világból, tegye be az ajtót. D. - Első és utolsó az asztalnál. D. - Feladták neki az utolsó kenetet. E. - Jók közt inkább utolsó, mint rosszak közt első. E. - Ki utolsó marad, tegye be az ajtót. ME. - Övé az utolsó kirieleiszon. (L. ezt.) D.
Uzsora. Hamar növekszik az uzsora. KV.
|
