Római fürdő-Bakonynána

Fotó-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/

A szurdokokban igen gazdag Bakony kétségkívül leglátványosabb pontja, a Gaja Bakonynána és Jásd közötti áttörése, a Római fürdő. A zúgó vízesések a függőleges sziklafalak aljába medencéket vágtak ki, melyek állítólag már a rómaiak idejében is fürdőhelyül szolgáltak. A Római fürdő vízesése A Gaja hatalmas, téglatest alakú sziklatömbökről dübörög alá a mélybe, különösen csapadékos időben látványos jelenség a sziklalépcsőkön átbukó, tajtékzó víz. A néhány méteres vízesés érdekes kis medencéket vájt ki a sziklába, a patak aztán megszelídülve folytatja útját a mohos, függőleges sziklafalak alkotta szorosban. A vízeséstől jobbra, a patak déli partján vezető meredek, csúszós ösvényen a Savanyó Jóska-barlang 12 m hosszú, 2 m magas járatához kapaszkodhatunk fel.

Fotó-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/

A Római fürdőt legegyszerűbben Bakonynána felől közelíthetjük meg, a falu végétől Tés felé indulva a második kanyarnál balra egy murvás út visz a Gaja déli partjával párhuzamosan kanyarogva a vízesés felé leágazó gyalogúthoz. Ezt az utat K + jelzés követi, természetesen gyalog is el lehet rajta jutni a vízeséshez, de érdemesebb a szebbik úton, az Országos Kéktúra útvonalán menni.

A Kéktúrára úgyszintén Bakonynána déli végén, a tési műútnál csatlakozhatunk rá, a XIX. századi eredetű egykori fűrészmalom, a ma vendégházként funkcionáló Prém-malom bájos kis épülete mellett vezet el az út, majd egy kis gyaloghídon átkelve a Gaja feletti hegyoldalba vágott úton, az egyre vadregényesebbé és szűkebbé váló völgyben érjük el a Római fürdő előtti nagy tisztást az erdei pihenőhellyel. A szalonnasütőhelytől a patak partján vezet az út a Római fürdő sziklaszorosához.

Az út hossza Bakonynánától: 2 km.

Jásd felől kissé hosszabb az út, szintén az Országos Kéktúra vonalán érjük el a vízesést, útba ejtve a híres jásdi Szentkutat.

A 600 éves Szentkút a Bakony leglátogatottabb búcsújáróhelye. Csodatévő és gyógyító hatásáról számtalan feljegyzés ismert, jelenleg vizét a helyi vízmű hasznosítja, így víz vételére ne számítsunk. A Szentkút kápolnája gr. Zichy István adományiból 1837-ben épült, bejárata felett a család címere látható. A barokk-rokokó stílusú kápolna belső boltozatán és oldalfalain festmények láthatók. Az épület mellett egy szabadtéri szembemiséző oltár, egy feszület, egy szép, modern, hófehér mészkő Mária-szobor látható. A Kálvária vörös terméskő stációi egy hangulatos fenyvesnyiladékban sorakoznak.

A búcsújáró helytől jó másfél kilométert megyünk a patak déli partján, majd egy gázlón átkelve a másik parton folytatódik a jelzett út, melyen 1 km múlva érünk el a patakparti nagy erdei pihenőhelyhez.

A visszaúton Jásdra nem kell még egyszer átkelnünk a gázlón a Gaján, egyenesen is folytathatjuk utunkat a jelzetlen, de jól követhető széles kocsiúton, a patak északi partját követve érünk be Jásd házai közé.

Az út hossza Jásdról: 4,5 km