Szabad. A mi egynek szabad, másnak nem szabad. B. - A mi szabad redves, a mi tiltott kedves. KV. (Mézes. KV.) - Birónak, falu bikájának minden szabad. Ny. 2. - Csak az szabad, ami illik. D. - Még magammal sem vagyok szabad. B. - Mi szabad törvénynek, nem szabad szegénynek. KV. - Nála a mi lehet szabad is. D. - Ne mind cselekedd, a mi szabad. KV. - Nem mind illik, a mi szabad; minden szabad, a mi illik. E. - Szabad a csók. E. - Szabad a vásár. E. - Szabad a mi illik. E. - Szabad a gazda maga házánál, ha az ágy alá fekszik is. D. - Szabad, de nem illik. E. - Szabad az ember a magáéval. D. - Szabad mint a madár. E. - Szabad neki, mert az a mestersége. B. - Szabad neki, mint a falu bikájának. E. - Szabadnyelvű. D. - Szabadszáju. D. - Szabad szakálra bocsátani. Sz. (Hagyni. KV.)

Szabadság. Ajándék elfogadás, szabadság eladás. Sz. - Ajándék elvétel, szabadság letétel. BSz. - Debreceni szabadság. (Sokadalom.) S. - Jobb a szabadság az aranynál. B. - Jobban szereti a madár a szabadságot, mint a kalitkában a vendégséget. B. - Ki másnak jótéteményéből él, elvesztette szabadságát. D. - Legdrágább kincs a szabadság. E. - Mi lehet kedvesebb és gyönyörűségesebb a kivánt szabadságnál. KV. - Nincs drágább a szabadságnál. KV. - Szabadság aranynál is drágább. E. - Szabadság jobb a gazdagságnál. KV. - Arany szabadság. ME.

Szabados, pedig sem jobbágya, sem földje. D. - Szabados mint a falu bikája. Ny. 2. - Szabados nyelvü. D.

Szabadul. Nehezen szabadul, mint katona a kisasszonytól. Ny. 3.

Szabadulás. Pokolból nincs szabadulás. KV.

Szabadka. A kit Baján meg nem szólnak, Szabadkán le nem itatnak, Zomborban meg nem vernek, Ujvidéken rosszra nem visznek, az elmehet az egész világon, sehol ilyesmi rajta meg nem esik. ME.

Szabály. Nincs szabály kivétel nélkül. (Latin.) S.

Szabás. Egyszabásu. D.

Szablya. Bolondnak is tetszik az ő faszablyája. D. - Mesterét a szablya olykor agyonvágja. E. - Nem pennához illik a szablya. KV.

Szabott ár. ME. - Itt nincs alku; szabott ár. ME. - Szabott ára van, mint a zsemlyének. (Ez máskép nem lehet.) Ny. 8.

Szabó. A szabó is lop, nemcsak a molnár. D. - Eb a szabó gyűszű nélékül. D. - Én tudom azt, meg Szabó Mihály. (Mindent tud.) E. - Hitetlen mint a szabó. D. - Lop mint a szabó. D. - Már ha szabó, mindjárt báró. (Cifrán öltözködik.) Ny. 9. - Nem szabja ki magát a szabó. E. - Ritka szabó csipés nélkül. D. - Ruhájában hagyja a fércet. (Nem fizette ki.) Ny. 1. - Sok tűt elöltenek addig a szabók. D. - Szabó is csupa szokásból csíp. (Lop.) D. - Szent a szabó neve, kinél folt nem marad. E. - Tűt a szabónak, árt a vargának. D. - Torka mint a szabógyűszű. (Feneketlen.) E. - Van bőven, mint szabó szemében a posztószél. Ny. 2.

Szabódik mint a koldus a vaj elől. S. - Szabódónak bot az abrakja. D.

Szag. Az uj fazék megtartja első szagát. D. - A béles szagára felébredt. KV. - Felébredt a kolbász szagára. E. - Ha nem látja magát, de érezi szagát. (Ravasz.) D. - Jóllakott mint Lapu Róza az étel szagával. Ny. 1. - Nincs jobb szag, mint a penészes pénz illatja. E. - Oda a vese, de itt a szaga. (Ez a tolvaj.) D. - Szag után jár. (Potyaleső.) Ny. 2. - Szaga után borra, mint jó vizsla nyulra. D. - Szagával jó a káposzta. (Füstölt hússal.) E. - Szakácsné jóllakik az étel szagával. ME. - Szép a liliom, habár szaga rút is. D. - Zsidószagu a kendőd hugom. (Hitelbe vetted.) Ny. 1. - Az étel szagáért pénzhanggal fizetnek. B.

Szaglál a fináncz, mint az agár. Ny. 5. - Szaglál mint a vizsla. D.

Szagol. Festett virágot nem szagolnak. D. - Az irott (festett. S.) virágot sokan dicsérik, de senki sem szagolja. B.

Szajha. Elvetette magát, mint a szentpáli szajha. Ny. 5. - Fonj szajha, inged lesz. E. - Tarka-barka ruha illik a szajha farára. E. - Tolvaj kerékre, szajha pellengérre. KV.

Szajkó. Csacsogó mint a szajkó. M. - Egészséggel szajkó! ne légy szivszakajtó. Np. - Elmondja mint a szajkó. E. - Jár a szája, mint a szajkónak. ME. - Igen örvend a rigó, felel neki a szajkó. F.

Szakad. A cérna is ott szakad, a hol legvékonyabb. Ny. 8. - A jég is ott szakad, a hol a legvékonyabb. Ny. 14. - Az öreg hur későbbre szakad. D. - Ha törik a lábad, nem szakad. D. - Ha törik-szakad. S. - Kötél is ott szakad, a hol legvékonyabb. Ny. 2. - Mentiben szakad, mint a Pozsár szattyánja. (A hol fogta, elszakadt.) Ny. 5. - Minél vékonyabb hur, annál hamarább szakad. D. - Ott szakad, a hol vékony. (Szegényt éri kár.) Ny. 22. - Ott szakad, a hol legvékonyabb. E. - Szakad a madzag. E. - Szakadhat a kötél, ha vastag is. E. - Szakadj bunda, majd vesz a gazda. E. - Szakadjon a madzag, de kinek szakad szíj. - Törik, szakad. E. - Törik vagy szakad. D. - Vagy törik, vagy szakad, de meg kell lenni. D. - Gazdája maradjon, ruhája szakadjon. (Ha uj ruhát öltenek.) Ny. 13.

Szakajtó. Olyan urasan fekszik, mint kutya a szakajtóban. Ny. 6.

Szakácsné. Szakácsné jóllakik az étel szagával. ME. - Szerelmes a szakácsné. E. (Elsózta az ételt. B.) - Vén szakácsné is megfőzi a levest. D.

Szakál. A szabad szakálra élő embert kerüld. KV. - Adnak szakálomra. (Hitelbe.) B. - Bajusz és szakál férfiembert illet. KV. - Becsüld meg az ősz szakált. D. - Csak szakálára nézve tisztelendő. KV. - Az éles borotva frissen bánik a szakállal. D. - Félre bajusz, jön a szakál. D. - Hosszu mint a török szakál. D. - Kecskét szakáláról, szamarat füléről. D. - Leberetvált szakál. D. - Megbecsülte szakálát. B. - Nagy szakál senkit tudóssá nem teszen. KV. - Orbán megrázta a szakálát. (Havazott Orbán napján.) S. - Ritka szakál kóc nélkül. D. - Szakálomba kapott. B. - Szakálomra veszem. B. - Szent-Péter szakála. (Forgácsból való borcégér.) B. - Szabad szakálra él. B. - Szakálra él. B. - Szabad szakálra hagyni. KV. (Bocsátani. Sz.) - Van szakál. (Hitel, becsület.) E. - Más szakálára iszik. (Másnak hitelére.) B.

Szakálas. Óvakodjál a szakálas asszonytól. KV. - Szakálos szolgának a szó is elég. Ny. 4. (A szó is vereség. E.)

Szalad. Amint szaladsz ugy haladsz. D. - Adj neki oldalost (üsd oldalba), majd csinálja a szaladóst. Ny. 1. - Elhányja mindenét, úgy szalad. D. - Félénk vitéznek szaladj a vára. D. - Ne fele, szaladj el vele. (L. fele.) Ny. 5. - Nem nézi, a ki szalad. Ny. 8. - Öten voltak, tizfelé szaladtak. S. - Szalad mint a szél. D. - Szalad mint az ördög a tömjéntől. Ny. 8. - Szalad mintha a tatár hajtaná. E. - Szaladj farkas (róka. D.), inadban az igazság. Pázm. - Szaladj kuruc, jön a labanc. D. (Jön a német. E.) - Szaladj török, inadba János vajda. (Hunyady.) D. - Szaladj vármegyéből való D. - Világnak szaladt, mint a miskei malac. ME.

Szanaszéjjel a szénája. (Rendetlen.) Ny. 5. - Szanaszét áll, mint a Krisztus tűzrevalója. (Rendetlenség a házában.) Ny. 1.

Szapora csóknak mi a vége? E. - Szapora mint a burján (D.); mint a dara (D.); mint a kása (D.); mint a mák (D.); mint a rakamazi krumpli (E.); mint a sáska (B.); mint az ebkapor (D.); mint eső után a gomba. E. - Szapora nyelvű. D.

Szaporodik. A világ tagadva szaporodik. K. - Azóta szaporodnak a tolvajok, a mióta nem akasztatnak. D. - Sohasem lehetne eltűrni az asszonyt, ha a világ fától is szaporodhatnék. E.

Szappan. Elpattan mint a szappanbuborék. E. - Megette a szappant. (Megjárt.) D. - Megmosták (fejét. B.) szappan nélkül. D. - Megmosták sulyokkal, ama tót szappannal. E. - Olyan ember az, a ki megeszi a szappant, még lúgot iszik rá. (Piszkos, becstelen.) Ny. 4. - Olyan mint ki a szappant megette. Ny. 13. - Nem eszi a szappant. E. - Pénzibe van, mint tótnak a szappan. Ny. 22. - Vágja, mint Sallag a szappant. Ny. 7.

Szappanyos. Timár, sörfőző, mészáros, szappanyos: ezek keze aranyos. (Jó mesterség.) D.

Szappanyoz. Megszappanyozták, mint a hetes vásznat. D. - Szerecsent szappanyoz. B. - Szabad péntek, szabad szombat, szabad szappanyozni. Np. - Jó szappanyozás, fél borotválás. D.

Szapul. Cigányt szapul, szerecsent mos. E. - Hiába szapulod a szerecsent. D. - Szólják-szapulják. E. - Téglát szapul. D. - Pénteki (L. ezt.) szapulás, vasárnapi szitálás. E.

Szar. A ki szart akar enni, tartson kanalat. B. - Árulja az ördögszart. D. - Beteg embernek a borjuszar is ízetlen. B. - Bogár után szarba. E. - Deákot dolgáért, galambot szaráért tartani nem nagy haszon. B. - Elegyes mint a koldus szar. Ny. 14. - Elválik mint a szar a májtól. B. - Fingnak, szarnak nincs gazdája. ME. (Nincs ura. E.) - Ha nincs igazság, szar a világ, tök a tromf. E. - Halad mint terhével a szarbogár. D. - Kárnak, szarnak nem akad gazdája. Ny. 6. - Két ebszarnak egy a bűze. D. - Ki bogár után indul, szarba viszi. B. - Ki haragszik, harapjon szart. E. - Kikopott mint ebszar a hóból. D. - Minden szarban egy kanál. E. - Minden szarba beleüti orrát. D. - Se íze, se bűze, mint a petőházi szarnak. Ny. 17. (Mint a rabszarnak. Ny. 14.) - Senkinek maga szara nem oly büdös, mint a másé. B. - Szarból várat. E. - Ugy bánik, mint eb a szarával. Ny. 8.

Szarás. Sűrű fingnak szarás a vége. ME.

Szarik. A ki megyen halad, a ki szarik, marad. E. - Az ördög is odamegy szarni, a hol legmagasabb a hegy. (L. ezt.) Ny. 14. - Azt hiszi aranyat szarik. Ny. 2. - Hess légy, ne szállj rá, tarka kutya szarjá rá. (Kényes.) Ny. 7. - Hiába szarja a gyöpöt. (Rest.) Ny. 1. - Ki vasat eszik, láncot szarik. E. - Kutya is a dombra. (L. ezt) szarik. E. - Mig a kutya szarik, elfut addig a nyul. K. - Oda szarik a kutya (L. ezt.), hol nagyobb a rakás. Ny. 8. - Ördög is a dombra. (L. ezt) szarik. E. - Ugy megverték, mint a korpába szart macskát. Ny. 7.

Szaros. Mészáros, keze lába mind szaros, az erszénye aranyos. E. - Torkig van benne, mint szaros gyermek a szalma bölcsőben. D.

Szarka. Csörög a szarka. E. (Vendég jön. B.) - Csörög mint a szarka. D. - Lop mint a szarka. S. - Nyalka szarka. D. - Pilisban nincs szarka. (Ki akarták irtani, nem sikerült, azért csufolják.) S. - Sokat akar a szarka, de nem birja a farka. D. - Sokat csörgő szarka vendéget mond. Honnan? A merre áll a farka. B. - Szarka fészek. (Rossz.) D. - Szarkának annyi fehér tolla, mint fekete. E. - Szokva tanul szólani a szarka is. D. - Tarka-barka mint a szarka. Sz. (Farka. B.) - Ugrál mint aszarka. D. (Mint a szőri szarka. Ny. 22.)

Szarvas. Döf mint a szarvas. D. - Nehéz a futó szarvast elérni. D. - Nehéz (biztos) helyütt van szarvas az erdőben, levél a káptalanban. E. - Olyan mint a szarvas. E. - Örül mint a szomju szarvas a forrásnak. D. - Szarvas bunda. (Nem tart meleget.) D.

Szatyor. Aszagra (tűzharisáló rúdra) való a vén szatyor. Ny. 10. - Butyor a világ, szatyor a vén asszony. D. - Büszke mint a pénzes szatyor. D. - Egy pénz ára szatyorért, két kupa áldomás. D. - Feltartja magát, mint a pénzes szatyor. D. - Jön-megy mint Apátiban a szatyor. D. - Két pénzes szatyornak egy pint bor az ára. D. - Rátartja magát mint a kétfülű szatyor. (Kosár.) B. - Rátartja magát, mint a pénzes szatyor. (Vén asszony.) D. - Szállj le szatyor a szekérről. Ny. 7. - Vén szatyor. D. - Bolondság a szántás-vetés, élet csak a szatyorkötés. E.

Szattyán. Nehéz a disznóbőrből szattyánt késziteni. D. - Mentiben szakad, mint a Pozsár szattyánja. (A hol fogta, elszakadt.) Ny. 5.

Szavattyus. Jó szavattyus. M.

Szájas mint a harcsa (D.); mint a haris (D.); mint a telekes bocskor (D.); mint a temesi kapu. D.

Szálfa. Bolond ki elhagy erdőt (L. ezt) szálfáért. E. - Szálfa nem erdő. D. - Szálfáért erdőt. (L. ezt.) E.

Szálka. A szálkát más ember szemében meglátod, a gerendát pedig a magadéban nem látod. B. - Éles mint a szálka. D. - Halat szálka, embert hiba nélkül ne keress. ME. - (Nem lehet találni. E.) - Köröm szálka. D. - Nem kell minden szálkából gerendát csinálni. B. - Torkán akadt (L. ezt) a szálka. Ny. 1.

Szál. Csak egy czérnaszálon függ. M. - Szálankint szedeti ki szeme szőrét. D.

Száll. Bolondra száll a füst. Ny. 6. - Későbbre száll el (fel) a gólya mint a veréb. E. - Magasan szállt, mélyen esett. D. - Száll mint a madár. D. - Száll a madár ágról-ágra, száll az ének szájról-szájra. Np. - Szárnyon száll, nem megyen. D. - Szállingóznak, mint a vert had. E.

Szállás. Adj a tótnak szállást (még. ME.) kiver a házból. E. - Adj szállást a tótnak, majd határt mutat. Sz. - Minden bokor szállást ad. (Nyárban. Könnyü a szegény embernek nyáron megélni.) E.

Szám. Csak későn ne vessünk számot. D. - Egy ember csak egy szám. D. - Egy ember nem szám. D. - Három a szent szám. E. - Kimaradt a számból. (Nem gondoltak rá.) D. - Nem gondol a farkas bárányok számával. D. - Száma sincs. (Sok.) D. - Száma sincs, mint Kis Ilus fiának. D. - Számok beszélnek. (Német.) S. - Számot is alig tesz. D. - Száz is alig tenne egy számot. D.

Számol. Fülével. (L. ezt) számol. E. - Gazda nélkül vet számot. M. - Kire többet biznak, többről számol. E. - Kocsmáros nélkül csinálja a számadást. (Német.) S. - Nem jó gazda nélkül számolni. KV.

Szán. Csúszik mint a jó úton a szán. D. - Farol mint a szán. D. - Farsang farkán csúsz a fa-szán. D. - Síkos mint a szán. D.

Szánkáz. Sokat kell addig a jégen elesni, mig valaki jól szánkáz. D.

Szán. Aki szánja, tegyen róla. D. - Árt a gazdának, ki a tolvajt szánja. D. - Egy-két napi dinom-dánom, holtig való szánom-bánom. (Házasság.) D. - Ha ki szánja, vegye le róla. (Verést.) D. - Három napi dinom-dánom, holtig való szánom-bánom. (L. fent.) Sz. - Jobb ha irigyelnek, mintha szánnak. B. - Kit házában eső ver, Isten sem szánja. E. - Ne szánd a tolvajt, ha keréken látod is. D. - Ne szánd, ki vagyona mellet éhezik. (Fösvényt.) Ny. 9. - Nem szánja felkelteni a csaplárost. D. - Rövid dinom-dánom, hosszu szánom-bánom. Ny. 4. - Szánom-bánom, de megállom. E. - Szánom, bánom, de meg nem állom. D. - Szánom, de nem bánom. D. - Szánom is, bánom is. S. - Szánás, bánás, Isteni áldomás. D.

Szánakodó. Adjon isten sok irigyet, kevés szánakodót. Sz. - Jobb egy irigy száz szánakodónál. D.

Szándék. Embernek szándék, Istennél ajándék. E. - Nem kell cégért kötni titkos szándékunknak. B. - Szegény ember szádékát boldog Isten birja. E.

Szántás. Annyit tud hozzá, mint tetű a szántáshoz. Ny. 2. - Bolondság a szántás-vetés, élet csak a szatyorkötés. E. - Egy szántás, egy kenyér, három szántás, három kenyér. (L. ezt.) Ny. 16. - Könnyebb a kenyerezés, mint a szántás. D. - Minden szántás nélkül maradt. D. - Nem szokta cigány a szántást. E. - Szokta a dolgot, mint cigány a szántást. D.

Szántatlan földet pörje birja. B. - Szántatlan földön gaz terem. E. - Szántatlan földön gazt aratnak. Ny. 19.

Szántó. Későbbre kopik a disznóorr, mint a szántó vas. D. - Nem mindenkor adja meg magvát a szántóföld. KV. - Nincs annál jobb ganéj, melyet a gazda a maga lábán viszen ki a szántóföldre. D. - (Csizmáján E.) - Szántóvető embernek a jövő esztendőben áll minden gazdasága. B.

Szárába szállott szive. D. - Szárába szállott esze. M. - Szárába szállott bátorsága. KV.

Szárad. A mit kap, rajta szárad. E. - Ne hagyd magadon száradni. M. - Sokat fárad a vadász, ritkán szárad a halász. KV. - Szárad mint a Jónás töki. E. - Tőrül szárad a tök. E.

Száraz. Almát szed a száraz fáról. (Szerencsés.) D. - Búsul mint a gerlice a száraz ágon. D. - Ez csak száraz korty. D. - Ihatnék mint a száraz kert. D. - Jobb egy száraz falat, bár ne egyél halat, csak lehess csendességben. KV. - Könnyen megég a száraz forgács. D. - Könnyü a száraz szalmát fellobbantani. D. - Örül a száraz föld, ha terhes felhőt lát. D. - Pattog mint a száraz fenyő. D. - Száraz ágon ül. (Bús.) D. - Ritkán száraz a halász. D. - Sok háj kell egy száraz tengelyre. D. - Száraz égből mennykő. E. - Száraz fa. (Vén.) D. - Száraz fa mellett a nyers is megég. KV. - Száraz fában terem a szú. E. - Száraz fölöstök. E. - Száraz fürdőben úszkál. E. - Száraz időben tetszik ki a forrásnak jobbika. D. - Száraz kéztől (fösvénytől) szakadt ajándék. Ny. 5. - Száraz mint a puskapor. D. - Száraz toroknak üres korsó. D. - Száraz vám a feje. D.

Szárazság. Hosszu szárazságnak sok eső a vége. Ny. 6.

Szárazon. Alánéző macska a szárazon mosdik. (Ravasz.) Sz. - Békével mind a vizig szárazon. ME. - Békével mind szárazon, mind vizen. D. - El nem viszi szárazon. D. - Mind a vizig szárazon. B. - Mind a vizig szárazon, a hol viz van gázoljon. (Elmehet.) Ny. 4. - Szárazon járja a táncot. (Egymagában.) D. - Szárazon mosdik. (Ravasz.) D. - Szárazon mossa lábát is. D.

Szárcsa. Oly tarka mint a szárcsamony. (Tojás.) M.

Szárny. Bús mint a szárnyaszegett lúd. D. - Elvitte azt (a vigságot) a kétszárnyu veréb. E. - Gonosz hir szárnyon jár. KV. - Gonosz hirnek sebesb (gyorsabb. S.) a szárnya. E. - Ha nincs szárnyad, ne repülj. D. - Ha repülni tudna, legjobb szárnyas állat volna a disznó. E. - Kinek szárnya alatt nyugszol, azt ne boszantsd. D. (Azt tiszteljed. M.) - Madár sem repülhet, mig szárnya nincs. E. - Maga szárnyára kelt. E. - Megnyirták a szárnyát. B. - Mindaddig repdes a madár, mig szárnysugarát ki nem rángatják. (Kevélyről.) D. - Nem emelkedik, mint a szárnyaszegett lúd. D. - Olyan mint a szárnyaszegett lúd. M. - Rossz hir szárnyon jár, a jó alig kullog. E. - Szárnyat kötött lábára. D. - Szelek szárnyán jár. D. - Szerencse szárnyon jár, boldog ember, kire száll. B.

Származik. Én sem származtam bogaraktól. BSz.

Szász. Hagyd alább jó szász. Pázm. (Mert nem babodban találtál. KV.) - Ráncos mint a szász csizma. D. - Szász emberség, szalmatűz, nem sokat ér. B.

Száz. Átkozott a száz esztendős gyermek. E. - Átugorja még a száz tű hosszát. E. - Egy bolond annyit kérdezhet, hogy száz bölcsnek is gond leszen rá megfelelni. E. - Egy bolond százat csinál. E. - Egy jó barát a szomorúságban, felér százzal a vigasságban. D. - Egy szó mint száz. D. - Elugorta a száz tű hosszát. (Kevély.) D. - Ha száz lelke volna se hinném. E. - Jobb egy adok, mint száz kérek. Ny. 2. - Jobb egy békesség száz hadnál. D. - Jobb egy példa száz leckénél. E. - Jobb egy jó barát száz atyafinál. ME. - Jöttünk, mentünk, száz forint; ettünk, ittunk, száz forint; kerékkopás szász forint; summa négyszáz forint. (Prókátori számla.) E. - Száz esztendős gyermek is félbolond. D. - Száz esztendős kanverébnek hátul van a farka. D. - Száz pap sem parancsol neki. Sz. - Száz szónak is egy a vége. D. - Százból egyet csinál. D. - Tovább élek száz esztendőnél! (Mulassunk!) E.

Század. Vitéz kapitánynak vitéz a századja. D.

Százados. Előre. (L. ezt) százados tizenkét porcióval. D.

Szed. Asztag mellett kalászt szed. (Könnyü.) Sz. - Bojtorjánról fügét nem szedhetni. Pázm. - Inkább szedj, mint csipj. D. - Maga kebelébe szedi az epret. BSz. - Szedi az epret. (L. ezt.) E.

Szeged. Annyi mint a szegedi kofa. D. - Debrecenbe pipáért, Szegedre dohányért. E. - Kurta mint a szegedi szoknya. D. - Se árt, se használ, mint a szegedi szentelt viz. Ny. 5.

Szeglet. Házában minden szeglet megbomlott. D.

Szegődik. Dologra szegődik a szolga. D. - Első béresnek szegődött a hazughoz. D. - Ördöghöz szegődött. D. - Szegődi, de nem tölti. (Beszegődik, de nem tölti ki idejét.) Ny. 1. - Szegődött bér, osztott konc.

Szekerce. Gyöngyös szekercével fát ne vágj. D.

Szekrény. Férjhezmenő lány ruhájának több szekrénye, mint száma. E. - Késő a takarékosság, mikor üres a szekrény. D. - Kinek üres az erszénye, üres a szekrénye. Cz. - Más szekrényében ne kotorázz. D. - Szemét szekrény. D. - Üres szekrény. (Fej.) D. - Üres mind szekrénye, mind erszénye. D. - Üveg szekrénybe való. S.

Szel. Jót szeltek a farából. D. - Kés nélkül akarja szelni a kenyeret. D.

Szeleburdi, beleszurdi. ME. - Szeleverdi, szeleburdi. D.

Szelence. Ha se szelencéd hozzá, se írod, ne borbélykojdál. D. - Ha nincs íred és szelencéd, miért teszed magad borbéllyá. KV. - Se írja, se szelencéje szegénynek. D. - Sem írek, sem szelencéjek, mégis borbéllyá tették magukat. Pázm. - Sem írja, sem szelencéje, mégis gyógyít. D.

Szeles ember, félbolond. D. - Szeles kocsisnak bokros a lova. S.

Szelet. Apró szeleteket szel. D.