Soha. Azt is tudja, ami sohase történt. D. - Jobb halál előtt, mint soha meg nem jobbulni. D. - Jobb későn, mint soha. KV. - Ki soha nem kezdi, soha nem végzi. D. - Mintha soha sem lett volna. D. - Most vagy soha! ME. - Soha napján. KV.

Sokadalom. A hol három asszonyember vagyon, sokadalom leszen ott. Decsi. D. - Eb a sokadalomban is húst venne. D. - Három asszony egész sokadalom. KV. - Két asszony, lakodalom, három sokadalom. S. - Sokadalomban sok a pénz. D. - Lakodalom, sokadalom, nincsen akkor beteg asszony. Ny. 4.

Sokalja a keveset is. D.

Sokaság. Fej nélkül a tábor lelketlen sokaság. E. - Összevetett vállal erős a sokaság. E. - Tenger sokaságu. D.

Soponyára ment emberséget tanulni. (Garázda.) Ny. 3.

Sopron. Veri a viz, mint Vajda Lacit a soproni piacon. (L. piac.) Ny. 2.

Solti. A solti bor, mint a kőrösi lány, csak otthon jó. Ny. 22.

Somfa. Égetlen somfa-hamuval hintegette a hátát. (Bottal.) D. - Jóllakott somfa-kolbászszal. (Verés.) D. - Somfa-hájjal kenegették a háti bőrt. D. - Somfakenet. B. - Somfánál főz. (Fukar.) KV.

Som-mag ez, nem fog alá való. (Kemény.) D.

Somogy. Baranyai tarisznyás, somogyi bicskás, bácskai bugris. S. - Nem egész világ Baranya, laknak Somogyban is. D. - Nyugszik mint a somogyi gyerek. (Mikor leesett a fáról.) D. - Ráncos mint a somogyi pöndöl. D. - Somogyi ember. (Mondják, ha lakodalomban férj a felesége mellett ül.) E. - Megölte mint a somogyi embert a nadrágja. (L. nadrág.) D.

Somorja. Kiliti Somorjához egy hét. B. - Ugy tesz, mint a somorjai legény. (A kővel dobálót kenyérrel dobta vissza.) Ny. 17.

Sompolyog mint a cigány a vásáron. S.

Sor. A kin a sor, menjen. E. - Kik sorra isznak, egymást meg nem csalják. D. - Kiki tudja a maga sorát. (Sorsát.) E. - Nagy annak a sora. E. - Nagy sora van annak. E. - Neki is sorban háza, mint más szegénynek. (A temetőben.) D. - Sorba megy, mint a falusi biróság. E. - Sorba megy, mint Golopon a kutyaugatás. Ny. 14. - Szép mint a tulsó sor. E. - Sorban, uram Isten. E.

Sors. Dúsnak és szegénynek sorsát Isten választja. E. - Elégedj meg sorsoddal. E. - Gyors mint a sors. E. - Kiki elégedjék meg a sorssal, melyben Isten hagyta. E. - Senki sem elégszik meg a maga sorsával. KV. - Sorsát senki sem kerüli el. B. - Szegény sors az, melynek nincs irigye. Sz. - Ugy volt az a sors könyvében megirva. S. - Kinek szegény sorsa, eleven megholt az. KV.

Sovány. Sok trágyát kiván a sovány föld. D. - Sovány disznó makkal álmodik. Ny. 6. - Sovány egyezség többet ér a kövér pörnél. B. - Sovány, hogy árnyékot sem vet. D. - Sovány mint a gencsi nyul. B. - Sovány mint a téli nyul. Ny. 22. - Sovány mint az agár. D. - Sovány mint a csuka. D., hering. D., deszka. D., mint a péntek. E., mint a sváb lábszár. - Sovány mint a hét szűk esztendő. S.

Sós. Sok szakács között sós a leves. D. - Sós babot eszik, vizet iszik rá. (Szegény.) D. - Sós tengerben bajos kaparászni. E.

Sótlan. Elkölt sava, sótalan a szava. D. - Sok szakács közt sótlan marad az étel. KV. - Sótalan leves. (L. leves.) D. - Sótalan harag, kitől senki sem fél. Ny. 2.

Sótartó. Kevés van a sótartóban (Ész.) D. - Sótartó feldőlt, pör lesz a háznál. S.

Sóz. Másutt is sóval sóznak. D. - Nálunk is sóval sóznak. Pázm. - Mind egy lében sóznak. Pázm. - Oda sóztak neki. E.

Sódar. A sövényt kolbászból fonja, sódarral támogatja. (Szerencsés.) D. - Ki nem veszik kezéből a sódart. (Telhetetlen.) D. - Nem jó sódarőr a kutya. D.

Sógor. Eb sógor, kutya koma. D. - Nálunk is a sógorok fingjára mérik az emberséget. E. - Ördög sógora. D. - Róka koma, kutyasógor. D. - Sok sógor, sok dárda. KV. - Sok sógor, sok huncut. S. - Sok sógora van a gazdagnak. KV. - Valaki nagy, vagy sógora vagy komája. D. - Német sógor. ME.

Sógorság, komaság nem nagy atyafiság. D. - Sógorság nem bolondság. Ny. 5. - Magyar sógorság. ME.

Sóhajt mint a bőjti szél. E. - A bivaly, ha sóhajt is, messze fuj. E. - Olyanokat sóhajtozik, mint a cselédkenyér. Ny. 14.

Sóhajtás. Nyakametszett báránynak sóhajtás a vége. D. - Soha szerelem sóhajtás nélkül édes nem lehet. Bessenyei Philos.

Sólyom. A bagolyt a sólyomhoz hasonlitani. KV. - A bagolyt nagyobbra becsüli a sólyomnál. KV. - Bagoly a képe, sólyom a szeme. E. - Bagoly is azt véli, hogy sólyom az ő fia. E. - Bagolyhoz kapott, sólymot elszalasztott. E. - Nem lesz bagolynak soha sólyom fia. KV. - Sólyommadárnak nem lesz galamb fia. KV.

Söpör. Az okos maga háza előtt is talál söpörni valót. D. - Lassan söpörj, ne porozz! Ny. 2. - Maga háza előtt söpör. D. - Söpörd magad háza elejét, hagyj békét másénak. KV. - Söprött szeméttel nem jó a hirt is kihordani a házból. K.

Söprű. Falu seprűje. (Kósza.) S. - Rossz seprü el nem vész a háztól. B. - Uj söprü jól söpör. KV. - Vendégségben volt, de csak a söprü helyén. (Hivatlan.) Ny. 8.

Söprü. Jó bornak söprüje (alja) is jó. S. - Megittuk a borát, igyuk meg a söprejét is. Ny. 16.

Söpredék nép. ME. - Kürtő söpredék. D. - Világ söpredéke. D.

Sör. A hol bor nincs, ott a sörrel is meg kell elégedni. KV. - A sört is vizzel keverik. D. - Erős mint a sörecet, kilenc itce egy főzet. Ny. 6. - Ha bort nem találsz, sört vagy vizet igyál. D. - Ha friss vize volna, abba hagyná a legjobb sört és csupán bort innék. D. - Jó a sör, de mégis bor az anyja. M. - Magyart sörre szoktat. (Hiába. Régen talán igaz volt; de ma már nem igen.) D. - Ne ásits, mint a csizmadia a sörért. Ny. 5. - Sör, bor, mint a tenger, ihatik az ember. D. - Sörön hízott. E. - Sörsöprü. D. - Zavaros mint a rossz sör. D.

Sörfőző. Kiadtak rajta, mint sörfőzők az ürmön. D. - Timár, sörfőző, mészáros, szappanos: ezek keze aranyos. D.

Sörét. Szerencsés sörét, melyet a sült nyulban találni. D.

Sörte. Nincsen disznó sörte nélkül. D. - Ugy áll a haja, mint a disznósörte. E.

Sötét. Az okosság sötétben is világit. D. - Egy asszony sem szemérmes a sötétben. KV. - Másnak világit, maga sötétben ül. D. - Oly sötét van, hogy a kanál is megállana benne. E. - Sötét mint a pince (D), pokol (D), tömlöc (D), árnyék (D), éjfél (D). - Sötétben minden fehér feketét mutat. D. - Sötétben minden tehén fekete. KV. - Sötétben tapogatózik. E. - Tapogat mint a tót a sötétben. B. - Egyptomi sötétség. E.

Sövény. A sövényt kolbászból fonja, sódarral támogatja. D. - Átlát a sövényen. S. - Bujkál mint ökörszem a sövényben. E. - Jó hirt, nevet nem gátol a sövény. E. - Jó léc jól tartja a sövényt. E. - Jó lésza tart jó sövényt. KV. - Kolbászból fonják a sövényt. (Eldorádo.) E. - Legjobb szomszéd a jó sövény. D. - Makog mint nyul a sövény alatt. Ny. 22. - Más sövénye alatt halt meg. E. - Nem minden sövény alatt terem a szarvasgomba. D. - Nem minden sövény alatt leli meg ember egyszer elvesztett becsületét. KV. - Tűz ellen sövény. E. - Ül mint sövényen a macska. E.

Spongya. Tele borral, mint a spongya vizzel. D.

Struc gyomor vasat is megemészt. D.

Suba. Bolondnak guba, nem szép suba. E. - Bolondot guba illet, nem suba. KV. - Eb a csikós suba nélkül. D. - Guba nem suba. (L. guba.) D. - Kérd tőle süvegét, subáját is odaadja. D. - Ki hideget ád, subát is ad hozzá. D. - Közelebb az ing, mint a suba. D. - Ne nézd a szép subát, de vizsgáld az elmét. E. - Ne szaggasd nyárban a téli subát. D. - Nem a köntös, nem a hosszu suba teszi a papot. Sz. - Nem oly szép a suba, ujja belül, mint a derék bélése. E. - Nem tudom suba-e vagy ködmön. B. - Nyárban szaggatja a téli subát. KV. - Ritka csikós suba nékül. D. - Suba nem bunda. D. - Tudja Isten, kinek subát, kinek gubát. D. - Vén suba. D. - Zsiros mint a csikós suba. ME.

Subagallér, gavallér. ME. - Ritka mint a subagallér. E. (Mint a jó subagallér. D.) - Csak a subagallérja maradt. (Szegény.) D. - Terem az ember, mint a subagallér. D.

Suba Egyik gubás, másik subás. D.

Sugár mint a fenyőfa. ME.

Suhogó. Majd én is kieresztem a suhogót. (Ostor.) E.

Sujtásos nemzet vagyunk. Kölcsey.

Sulyok. Elvetette a sulykot. E. - Fejére esett a sulyok. (Bűnhődött.) D. - Fűzfasulyok ez, Mátyás! (Hazugság.) Ny. 2. - Maga fejére csinál sulykot. Pázm. - Megmosták sulyokkal, ama tót szappannal. E. - Messze veti (hajitja. E.) a sulykot. B. - Messze veti a nyárfasulykot. (Nagyot hazudik.) Sz. - Nekiszokott, mint hetes (durva) vászon a sulyokhoz. D. - Sulykot csinál fejére. Pázm. - Tiszta (sima) fából ki látott sulykot? Ny. 6.

Sulyom. E. - Sulymot. E.

Suskás. Igen suskás. B.

Susuj. Elment hire mint Susujnak. (Kuruc vezér Rákócy táborában.) Ny. 1.

Sut. Elmehetsz a sutra. (Gyáva.) E. - Kukucskál mint az Eperné kenyere a sutban. Ny. 3. - Megesküdt a sut a kemencével. B.

Suttyó. Gyermek nem suttyó. D.

Sug a szamár a fiának. (Asztalnál ha összesugnak.) Ny. 8. - Sug a szamár a lónak. Ny. 5.

Südőből lesz a disznó. Ny. 5. - Südő leány. ME.

Süket. A ki süket, bolond is. E. (A ki részeg, kurva is. Ny. 4.) - Annyi neki, mint a süketnek a jó reggel. Ny. 22. - Fülel mint süket disznó a buzában. E. - Hallgat mint süket disznó a rozsban. Ny. 4. - Süket mint a ló tavaszszal. Ny. 2. - Süket mint őszszel a molnár. (Sok a dolga, rátartós.) Ny. 8. - Süketnek és némának kell lenni, ki alattvalókkal békeségben akar élni. E. - Süketnek mond mesét. KV. - Süketnek nem mondanak két misét. M. - Süketnek való. E. - Tartja mint a süket az ajtót. Ny. 2.

Sületlen. Háromszor fűtött be neki, mégis sületlen vette ki. Ny. 24. - Kéz után keletlen, lapát után sületlen. (L. keletlen.) E. - Sületlen beszéd. S. - Sületlen málé az esze. D.

Sülve jó a kenyér. B. - Az oláh csak sülve jó, akkor is a fene egye meg. Ny. 2. - Nem sül ki az ő fejéből. E. - Sülve-főve együtt vannak. S. - Sülve jó a paraszt, akkor is a fene egye meg. Ny. 13.

Sült. Egybegyültek a jól sültek. BSz. - Ha sültjét eheted, ne lakj jól fokhagymájával. D. - Ma sült. E. - Nagyobb füstje, mint sültje. D. - Nem azé a sült, a ki forgatja. D. - Porba esett sültje. D. - Senki szájába nem repül a sült galamb. Sz. - Sült bolond. D. - Szájába sült galambot vár. D. - Szerencsés sörét, melyet a sült nyulban találni. D. - Ugy bámul, mint a sült hal. Ny. 8. - Várja mig (vagy: hogy. D.) szájába repül a sült galamb. E.

Sündisznó. Elesett mint sündisznó a réten. Ny. 5. - Elheverne a sündisznókkal egy ágyban. D. - Sziszeg mint a sündisznó a buzában. D.

Sürög-forog mint a fing a gatyában. ME.

Sűrű csóknak baj a vége. Ny. 5. - (B...s. ME. - Gyerek. S.) - Sűrű fingnak szarás a vége. ME. - Sűrű gazda, ritka guba. Ny. 6. (Ritka gatya. D. - L. gazda.) - Sűrű mint a náderdő. D. - Az emberséget sűrűn veték, de alig kel. D. - Sűrűn kel mint a sűrűn vetett buza. D. - Sűrűn vetik a jót, de ritkán kel. D.

Süt. Azt gondolja a gyerek, hogy azért nincs kenyér, mert nem sütnek. Ny. 2. - Egy kemencében sütnek. D. - Együtt sütik a fánkot. D. - Ki mint őröl, ugy süt. M. - Mindegy neki, akár sütöd, akár főzöd. D. - Minél rosszabb a sütő, annál szaporábbak a cipók. (Rosszul sült cipó lassan fogy.) D. - Neki sem sütnek külön hurkát. S. - Olyan mint az estig sütő asszony. (Nem tud dolgával elkészülni.) Ny. 6. - Olyat még a pék se süt. Ny. 3. - Otthon süti a gesztenyét. E. (Makkot. D.) - Süsd meg! E. - Sütheted, főzheted, meg is eheted. E.

Sütnivaló. (Ész.) Bomlik a sütnivalója. D. - Elkelt a sütnivalója. E. - Elment a sütnivalója. E. - Sohasem volt sütnivalója, nem is lesz. D. - Kevés a sütnivalója. ME.

Sütet. Elég abból egy sütet. (Rosszul sikerült.) Ny. 2. - Elég egy sütetből egy lepény. ME.

Sütés. Béles sütéshez, úri névhez sok kivántatik. E. - Egy sütésben két lepény. D. - Elég egy sütésben egy cipó. D. (Lángas. D.) - Sokszor azon is elmarad a sütés, hogy nincs liszt. Ny. 8.

Sütőlapát. Annyira hajit apád, mint a sütőlapát. Ny. 2. - Ugy félek én apától, mint a sütőlapáttól. Ny. 3.

Süveg. Az esküdt ember süvegének is több az esze. Ny. 20. - Egy süveg alatt két fej. E. - Elkapta a süveget. E. - Előbbvaló a süveg a kontynál. (Férfi asszonynál.) E. - Feltette az Orbán süvegét. (L. Orbán.) M. KV. Sz. - Gyönyörködik mint majsai ember a süvegben. Ny. 5. - Hegyes mint a tót süveg. D. - Kérd tőle süvegét, subáját is oda adja. D. - Kopott süveg pad alatt hever. E. - Lityeg-fityeg, mint vén csánk a süvegen. E. - Ősz fejnek süveget emelj. S. - Sapkát cserél süvegen. Pázm. - Süveg nem csákó. D. - Szépen elkapta a süveget. D. - Több gond vagyon a gazdag fejében, mint szőrszál nyusztos süvegében. K. - Veréb van a süvege alatt. (Nem köszön.) D.

Süvegel. Rejtett kincsnek, titkos hegedűnek kevesen süvegelnek. KV.

Sváb. Annyi mint a sváb gyerek. D. - Svábnak negyven éves korában jön meg az esze. ME. - Sovány mint a sváb lábszár. D.