Pohár. A tele pohárnak tanácsán indul. B. - Bátrabb fakannából inni, mint arany pohárból. KV. - Bolhapohár. (L. bolha.) BSz. - Czoki pohár. (Búcsú.) E. - Egy-két pohár borban sok jó barát lakik. B. - Elbirja a poharat, de nem a gyűszűt. (L. gyűszű.) D. - Ez a pohár bujdosik, éljen a barátság. Np. - Fenekére lát a pohárnak. B. - Gyakran megárt a szent János pohara. (L. János.) D. - Hol poharak csúsznak, titkok sikamlanak. D. - Igyuk meg a szent János poharat. E. - Két híg tojásnak közepe egy pohár bor. D. - Könnyü pohár mellett vitézkedni. KV. - Légy van a poharadban koma. (L. légy.) Ny. 1. - Muljék el tőlem e pohár. E. - Poharak közt történt. Sz. - Soha nem látná többször az Istent, mintha pohár fenekén lakna. K. - Teli pohár a tanács szaggatója. E. - Teli pohár, üres tanács. E. - Üres dió, üres pohár, ha eltörik sem nagy kár. E. - Vitéz a pohár mellett. KV.

Pokróc. Addig nyujtózzál, meddig a pokróc ér. E. - Aláteritették a vizes pokrócot. (Eszére téritették. Az alvajáró ágya elé vizes pokrócot tesznek.) E. - Goromba mint a pokróc. E. - Lazsnakosnak pokrócos a társa. D. - Ráteritették a vizes pokrócot. B. - Rövidebb a pokróc mint az ágy. E. - Szeretne költeni, de rövid a pokróc. (Nem tellik.) E. - Tovább nyujtózik mint a pokróc ér. E.

Polc. Felült a polcra. (Nagy hangon beszél.) E. - Ki nem vágy a polcra, le sem esik onnét. D. - Könnyü a magas polcról lehullani. D. - Magas polcról pad alá. D. - Nevet mint az árpacipó a polcon. (L. árpa.) Ny. 5. - Polcra tette a fogát. (L. fog.) Ny. 5. - Mindenki nagyobb polcra óhajtozik. B. - Senkinek sem tetszik az alsó polc. B.

Polgár. A polgárok egyezsége legjobb kőfala a városnak. (Latin.) B. - Polgár és paraszt között csak a fal van közben. (Város fala.) D.

Politikus csizmadia. E. - Politikusnak lelkiismerete. (Nincs.) D.

Poltura. Egy garasos malacnak poltrás kötele. D. - Hánykódik mint a poltrás malac a garasos kötélen. E. - Nem adnám egy puttony poltráért. Ny. 14. - Nem ér egy fapolturát. D. - Poltrás malac, garasos kötél. E. - Kapálj (kaparj) kurta, lesz poltura. B.

Polyva. A polyva megég a tűzben, az arany pedig ott tisztul. D. - Annyi mint a polyva. D. - Ki polyvát rostál, nem szolgálja meg a napszámot. D. (Nem keresi meg a napszámot. E.) - Megvan mint öreg ló a polyván. (Nyomorúságosan.) Ny. 5. - Olcsó mint a polyva. D. - Polyva közül válik ki a buza. S. - Pénz nem polyva. S. - Pénzt teremt a polyvából is. D. - Polyvába takarta Isten a buzaszemet. E. - Szalma adósságnak polyva interese. E. - Szuszog mintha polyvát evett volna. E. - Több pénze mint polyvája. D. - Van pénz mint polyva. Ny. 3.

Pompa. A nagy pompa erszény koporsója. KV. - Legkisebb pompa is elég nagy költség. D. - Pompa költséggel jár. KV. - Úri pompa, koldus konyha. B. - Pompás temetés sok pénzvesztegetés. KV.

Ponciustól Pilátusig ment. D.

Pondró. Az embert megeszi a pondró. D. - Egye meg a pondró, az is a nagyobbik. D. - Kényén-kedvén nevelkedett pondró. D. - Puha húsban terem meg a pondró. D. - Ritka pondró dög nélkül. D. - Alábbvaló a pondrós húsnál. D. - Ha magad pondrós vagy, mást tetvesnek ne mondj. D. - Pondrós mint a döglött kutya. D. - Pondrós, nem hiába fickándozik. D.

Ponty. Duna pontya, Tisza kecsegéje, Ipoly csukája legjobb bőjt, ha szerémi borban főtt. Cz. - Karó között a pontyka. (Árviz.) E.

Ponyva-irodalom. ME. - Dajkálta (őrizte) mint a tiszta buzát a ponyván. Ny. 21. - Három nem jó ha sokat hever: kereskedőnek a ponyvája, fonónak a rokkája, takácsnak a bordája. Ny. 20. - Nem árulok veled egy ponyván. (Dolgunk nem közös.) Ny. 1. - Ponyva-had. (Cigányok.) B.

Por. A bika a port a maga fejére vakarja. (Dühös.) Ny. 2. - Elütötték rajta a port. E. (Elverték. S.) - Fejére vakarta a port. D. - Hamar poru. (L. hamar.) BSz. - Hosszu köntöst port ver. B. - Iszom a bort, rugom a port. E. - Jó mag porban is kikel. D. - Kirázta már az iskola porát. D. (Lerázta. ME.) - Maga fejére vakar port. KV. - Máricusi por aranyat ér. S. - Merre fuj a szél, por is arra terül. D. - Nagy port vert fel. S. - Otthon is porban hevert. D. - Por seggibe, más helyibe. (Meghalt, más lesz helyébe.) E.- Porában sem kapták. (Nem érik utól.) E. - Porát is elhordották a szelek. D. - Porba buzát, sárba árpát. (Jó vetni.) S. - Porba esett konca. Sz. - Porba hullott pecsenyéje. D. - Port hint a világ szemébe. (Német.) ME. - Rossz pora van, nem sül ki. (Puskapora.) E. - Számtalan mint a por. M. - Tüsszög mint bocskor, mikor nagy a por. E.

Poros. Mást kefél, maga legporosabb. D. - Száraz mint a poros út. D.

Poroz. Lassan seperj, ne porozz! Ny. 2.

Porzik. Ládd! ládd, nem is porzik utána. D. - Ugyan porzik utána. (Kevély.) D.

Porcika. Ravasz annak minden porcikája. D.

Porcogós. Rászokott a porcogósra. D. - Szereti a porcogóst. D.

Porció. Előre százados tizenkét porcióval. (L. előre.) D. - Porciószedő (adószedő) kegyetlen katona. D. - Rávárják a kutya porcióra. D. - Volt része a kutya porcióban. (Verés.) B.

Poronty. (Kölyök.) Eb teregette porontya. D.

Poroszka. Nehéz agg lóból poroszkát csinálni. KV. - Szapora mint a poroszka ló. D.

Portéka. Add elő ördög, nem a te portékád! (Elveszett tárgy.) Ny. 24. - Eb a kalmár portéka nélkül. D. - Érkezik mint Bukó portékája. (Soha.) Ny. 5. - Szegény kalmár az, ki tartani (nagyra tartani, dicsérni) sem tudja portékáját. B. - Vásár nélkül is elkel a jó portéka. B.

Posztó. Aba nem posztó. (L. Aba.) D. - Boszantja mint a vörös posztó a bikát. S. - Kezében az olló is, a posztó is, vágja a merre akarja. Ny. 6. - Kétszinü mint a morva posztó. S. - Megérdemli, hogy posztóba varrják fejét. KV. (Rövid eszü.) - Nem arra való, hogy posztóba varrják fejét. M. - Nem posztóba, hanem zsákba illik feje. D. - Ő sem a közepéből (javából) való a posztónak. Ny. 18. - Posztóba varrják fejét. (Bolondos beszédü.) Sz. - Se pénz, se posztó. E. - Siet mint béka a veres posztóra. (Hivatalt vadász.) E. - Összement, mint pukovai posztó. E. - Rosszul hasad a posztó. E. - Vörös mint az ángliusi posztó. D.

Posztószél szűken van a Varga-utcán. D. - Van bőven mint szabó szemetén a posztószél. Ny. 2.

Potrohos. Keserves anyának potrohos gyermeke. (L. gyermek.) E.

Potya fráter. ME. - Jó a potya. S. - Szereti a potyát. S.

Potyondi. Megszentelték mint a potyondiak a sapkát. (L. megszentel.) Ny. 1.

Pozdorja. Apró mint a pozdorja. D. - Ásitozik mint kutya a pozdorján. S. - Kis kutya is pozdorját keres. D. - Mint az agár a pozdorjánál. (Hever.) E. - Nyujtózkodik mint eb a pozdorján. D. - Pozdorja esett a szemébe. (Fonásnál álmos.) Ny. 2. - Pozdorjának haszna az eltemetés. (Semmi.) D. - Száraz mint a pozdorja. D. - Pozdorja kócból nem lehet jó fonalat csinálni. B.

Pozsonyi. Feszit mint a pozsonyi kutya Nyitrában. Ny. 5.

Pócs. Ugy néz ki mint egy pócsi szűz. (Terhes.) Ny. 11.

Pók. Illik mint szögletbe a pók. E. - Illik szájára a csók, mint szegletbe a pók. Ny. 1. - Virágból is mérget szí a pók. E.

Pókháló. Ha Isten akarja, pókháló is kővár. D. - Hol Isten őriz, pókháló is kővár. E. (Oltalom. B.) - Könnyü a pókhálót eltépni. S. (Leszakasztani. D.) - Pókháló szakasztáshoz nem nagy erő kell. B. - Pókháló hamar elszakad. D. - Pókhálón felakad a légy, de azon a darázs keresztül veri magát. D. - Pókhálós az erszénye. E. - Ritka mint a pókháló. D. - Tele erszénye pókhálóval. D. - Vitéz embenek pókháló kővár. D.

Pókos a lába. (Hibás.) ME.

Pópa. A pópát sem kergetné meg. (L. pópa.) D.

Póráz. Egy pórázon futnak. Pázm. - Egy pórázra van fűzve. D. - Hánykódik mint ürge a pórázon. Np. - Nem hagyom hosszu pórázra. E. - Póráz nélkül tekergő ménló. D. - Rövid pórázra fogták. Ny. 3. - Rövidebb pórázra fogták. E.

Pórul járt. (Megjárt.) D.

Pósta. Csigapóstán jár. B. - Kinek pósta a szája, meszet gyujtnak alája. (Hirhordó megjár.) D. - Lengyel pósta. (L. Lengyel.) K. - Póstán jár a nyelve. D. - Vén mint a posta-út. Ny. 13.

Pózna a nyaka, nem hajol. D. - Nyirpóznával fejét póználni. (L. fej.) M.

Pödör. Gangosan pödörgeti kajla bajuszát. D. - Ha bajuszát felpödriti, ember a ki bántsa. D.

Pöffeszkedik mint a béka. E. (Mint a fölfuvalkodott béka. S.)

Pöfékel mint valami török basa. (Füstöl.) Ny. 12.

Pökdös (köpköd) mint a zsidó. ME. - Pökdösi a szavakat. D. - Vért pöksz tőle. E.

Pör. Ha nem aranyozod prókátorod markát, későn jutsz pörödhöz. B. - Három űzi ki az álmot az ember szeméből: a szükség, az adósság és a per. Ny. 20. - Hosszu pörön a biró nyertes. E. - Jobb kárt vallani, hogysem pörbe indulni. B. - Pörrel kezdi, patvarral végzi. D. - Prókátorra pörödet bizod, egy ingben hagy. Sz. - Prókátorra pöröd, uj orvosra élted ne bizd egészen. KV. - Sovány egyezség többet ér a kövér pörnél. B. - Sótartó feldől, pör lesz a háznál. S.

Pörös. Henyélő prókátort nem szeret a pörös. D. - Két pörös fél közt harmadik a nyertes. (Latin.) S. - Mindakét pöröst meghallgatja az okos biró. D. - Pörös atyafiak. ME. - Pörös tehén tölgyét a prókátor feji, tejfölét biró nyeli, bőrét a zsidó lesi. S.

Pörlekedni. Nem jó fecskének a verébbel pörlekedni. B. - Jobb száraz kenyér békeséggel, mint hizlalt borju pörlekedéssel. K.

Pöröl. A ki pöröl, erősen pöröljen. KV. - Ki nagy urral pöröl, könnyen tarisznyát löl. (Koldusbotra jut.) D. - Ki urával pöröl, Isten az orvosa. M. - Ki urával pöröl, prókátora Isten. D. - Zsidó jobbágy, tár kincs; tót jobbágy, zsiros konyha; magyar jobbágy, pörlő társ. K.

Pörje. Szántatlan földet pörje birja. B.

Pörnye. Még a pörnyéből is pénzt teremt. D. - Szalma-adósságnak pörnye az interese. D. - Szalmapörnye. D. - Szalma-pörnye könnyen elalszik. D. - Száraz mint a pörnye. D.

Pörköl. Búsan énekel, mint a szárnyapörkölt szunyog. D. - Egy disznót pörkölnek. D.

Pösz. A szöszt is pösznek mondja. (Vén.) D.

Pötyög. Lassan kása, ne pötyögj. (Fiatal hallgass.) Ny. 5.

Pőre. Eljött immár Simon Judás, jaj te neked pőre gatyás. (Hideg.) D.

Pőrölj. Könnyebb a könyv a pörölynél. D. - Megszokta mint cigánypurdé a pőrölyt. D.

Praktika. Róka most a világ, bölcs a praktikában. D.

Préda. Egyik költő, másik préda. D. - Körülgondolta mint Préda. (A papok Préda nevü szolgája a prédikációban azt hallotta, hogy a bűnt elgondolni és tenni egyforma vétek. Mikor kiküldötték, hogy a szénakazalt árkolja körül, az árkot nem ásta meg, hanem körülgondolta.) E. - Nehezen ereszti el az akasztófa prédáját. D.

Prédikáció. A kutya egy koncért a prédikációt is elhagyja. D. - Jó a hosszu kolbász és a rövid prédikáció. Sz. - Nem él vele, mint Bite a prédikációval. (Kocsmás; felesége templomba küldötte, hogy javuljon.) Ny. 1. - Papnak példás élete prédikáció. D. - Rövid prédikáció és hosszu kolbász tetszik a parasztoknak. KV. - Nem lesz belőle prédikációs halott. (Énekes temetésnél nagyobb a prédikációs, ilyennel gazdagot vagy hires embert temetnek.) E.

Prédikál. A pap is kenyérért prédikál. Ny. 13. - Egész nap prédikál mint a pap. S. - Főbiró prédikált temetésén. (L. főbiró.) E. - Ha pap volna, egész nap prédikálna. D. - Pap is kenyeret prédikál. Ny. 1. - Pap se hiszi, a mit prédikál. Ny. 6. - Pap se prédikál kétszer. B. - Vizet prédikál s maga bort iszik. B.

Prém. Ördöggel bélelt, farkassal prémzett. S. - Rókával bélelt, farkassal prémzett. K.

Prépost. A sok locsogásban fehéret köp mint a prépost. D. - Fehéret köp mint a prépost. E. - Kőágyi prépost lett. (L. kőágyi.) E. - Ujság, mint préposton a zsámiska. Ny. 4.

Pribék. Erős és pribék ellen nincs pecsétes levél. BSz. - Pribékké lőn. Pázm.

Próba. A heti próbát sem állhatta meg. (Rossz cseléd.) D. - A szükség próbája az igaz barátságnak. KV. - Előbb próbára, aztán munkára. BSz. - Kiállotta a tűzpróbát. E. - Kiállotta a próbahetet. D. - Próba szerencse: a ki mer, az nyer. S. - Próbával jó a szerencse. KV. - Ritka kasza próba nélkül. D. - Ritka szent próba nélkül. D. - Sok próbával válik a jó kapa. D. - Tizenhárom próbás. (Jó ezüstben tizenkilenc rész közt tizenhárom tiszta ezüst.) E.

Próbál. A ki egy tűt lop, ökröt is próbál az. KV. - A ki nem próbál, nem nyer. KV. - Szerencse próbálva jó. D. - Annak tetszik a katonaság, a ki nem próbálta. D. - Barátot szerencse hoz, szükség próbál. S. - Csak próbálni akartam eszedet, jó volnál-e királynak. E. - Eleget próbálja a tűfokot, még sem találja. (Vén.) D. - Idő próbálja meg a barátot. S. - Mit tudna az, a ki semmit nem próbált. KV. - Szerencsét próbál. E. - Tűz próbálja meg a vasat. D. - Üllő próbálja meg a vasat. D. - Vagy élek, vagy halok, szerencsét próbálok. B. - Nem szó, hanem próbálás kell ahhoz. Ny. 2.

Processzus. Jobb egy szép amica (kiegyezés), mint a legszebb processzus. D.

Próféta. Egy próféta sem kedves a maga hazájában. Sz. - Hamis próféta. E. - Nem hiszek prófétának, ki oly darab kenyeret megeszik, mint magam. E. - Saul a próféták között. KV. - Senki sem próféta maga hazájában. E.

Prónai. Összement mint a prónai szűr. (Uj, esőtől összement.) Ny. 12.

Pruszkai. Egész nap ásitozik mint a Pruszkai gyereke. D.

Pruszlik. Cifra mint Ripcó ángya pruszlikja. Ny. 1.

Puf Belegrád. M.

Puha. Minél puhább a hús, annál keményebb csontja. D. - Puha kenyér, öreg ágy. (Öregnek való.) Ny. 3. - Puha mint a bársony. E. - Puha mint az irós vaj. E. - Puhára esett. ME.

Puhog. Akár zuhog, akár puhog, egy dolog. D.

Pujka. (Pulyka.) Anyjuk után pipelnek a pujkák. D. - Álmos mint a beteg pujka. D. - Elülhetünk már mint az egri pulyka. Ny. 3. - Farbarugta mint Terjék a pulykát. (L. far.) Ny. 1. - Hurukkol mint a pujka. D. - Kakas pulyka. D. - Kakast ültet pulyka-tojásra. D. - Megennéd, mikor pokolban pujkapásztor lesző. Ny. 2. - Nála a pujkasült, cinege. D. - Néha a vak pujka is megleli a magot. D. - Olyan mint a pujkakakas. E. - Pujka volt a pecsenyéje. (L. pecsenye.) E. - Pulykafej. (Hasznavehetlen.) D. - Pulykamérgü. E. - Pujkát vágtunk, kedves vendég jött. B. - Szebb a páva, mint a pujka. S. - Szent mint Bodóné pujkája, mert kan nélkül tojik. Ny. 1. - Tarka mint a pujkatojás. (Szeplős.) D. - Világgá ment mint a tót asszony pujkája. Ny. 19.

Purdé. Fél-fél kanálkával a purgyénak. (Mértékkel.) E. - Ha nincs furó, kalapács, nincs a purdénak kalács. E. - Megszokta mint cigánypurdé a pörölyt. D. - Többet tud ehhez a cigánypurdé is. D.

Purgáció. Általment rajta, mint a purgáció. ML.

Puska. A mig puskát keressz, a varju el is száll. E. - Akkor keres puskát, mikor elrepült a varju. KV. - Az én kardom sem fűzfa, az én puskám sem bodzafa. KV. - Bátor a hol puskát nem hall. D. - Borodat, feleségedet, pipádat, puskádat ne bizd másra. S. - Csütörtököt mondott a puskája. ME. (Vetett a puskája. D.) - Három katona, kilenc puska. D. - Illik neki, mint zsidónak a puska. S. - Magától is elsülhet a puska. D. - Minden rossz puskának van egy kifogása. E. (Van egy fogó vége. Ny. 14.) - Mintha puskából lőtték volna ki. E. - Nem mer a puskával egy szobában hálni. E. - Nem sült el a puskája. E. - Pénzedet, pipádat, puskádat, paripádat. (Ne bizd másra.) ME. - Puska nélkül lőtték agyon. (Szerencsétlen.) D. - Puska végén is meg mernék rá esküdni. E. - Ritka puska fogás nélkül. D. - Rossz puska, kinek fogása nincs. E. - Rosszul sült el a puska. D. - Rozsdás puskacső. D.

Puskás. Minden rossz puskásnak van valami kifogása. Ny. 9. - Nincsen puskás, a ki nem hibázott. D.

Puskapor. Apja tűz, anyja puskapor, fia csupa láng. D. - Elfogyott a puskapor. E. - Elfogyott a puskapora, mint a nagyidai cigányoknak. (L. Nagyida.) Sz. - Ellődözték a puskaport, mint a nagyidai cigányok. E. - Feszit mint a puskapor. E. - Hamar beleakad, mint a tűz a puskaporba. D. - Hamar fellobban, mint a puskapor. S. - Nem találta fel a puskaport. E. - Nincs annyi puskapor, hogy helyéből kivesse. D. - Puskapor gyujtásra elég egy szikra. D. - Száraz mint a puskapor. D. - Talán te találtad fel a puskaport? D. - Tüzes mint a puskapor. D. - Vén asszony: puskapor. S. - Indulatos, puskaporos. E.

Puszta. Csendes mint a puszta malom. D. - Hat puszta falut is eltart tanácscsal. (Bolond.) D. - Hét (kilenc. D.) puszta faluban nincs párja. E. - Hogyne volna gazdag, mikor két pusztája van: az egyik »ha volna«, a másik »jó volna«. Ny. 24. - Kiáltó szó a pusztában. E. - Négy puszta vármegyében nincs nagyobb ész. (Esztelen.) E. - Puszta malmon, száraz gáton vámot nem vehetsz. Sz. - Puszta malom nem sok hasznot hajt. E. - Puszta pajtából is repül olykor bagoly. E. - Pusztába kiált. S. - Pusztába mondott szó. E. - Szava elhangzik a pusztában. S.

Putnok. Hajlik mint Putnok. (L. hajlik.) S.

Putri. Félre putri, jön a kunyhó. D.

Puttony. Jobb egy marok szerencse, mint egész puttony ész. D. - Nem adnám egy puttony poltráért. Ny. 14.

Púp. Térden felül, púpon alul. D.

Púpos. Upré (előre) púpos, ur hivat. Ny. 3.

Pünkösd. Hamar mulik, mint a pünkösdi királyság. D. - Karácsonykor kalács, husvétkor ha lehet, pünkösdkor a kenyér is jól esik. (L. karácsony.) Ny. 24. - Pünkösdi hó, nem kell hordó. (L. hordó.) S. - Pünkösdi királyság. E. - Pünkösdi királyság, nem nagy uraság. B. - Régen elmult a pünkösdi királyság. D. - Régen volt az, mikor pünkösdi király volt. D. - Rövid mint a pünkösdi királyság. (Egy napig tart.) B. - Szép mint a pünkösdi rózsa. S.

Püspök. Bolond pap az, a ki nem akar püspökké lenni. Ny. 13. - Kinek pápa a barátja, könnyen lesz az püspök. D. - Legjobb a püspök falatja. E. - Miért nem lettél püspök. (Akkor nem kellene nehéz munkát végezned.) E. - Püspök leszek én akkor. E. - Püspöködnek se. E.