Mende-monda sok esik a háznál. D.

Ment. Még senki sem vádol, már mented magad. KV.

Mente. Ki a hideget adja, mentét is ad mellé. ML. - Ködmen nem mente. D. - Közelebb az ing a menténél. D. - Kurta mint a huszár-mente. D. - Közös mint a ribai mente. Ny. 22. - Közös mint a szentkirályi nemes mentéje a feleségével. S. - Mentéjének prémje is kimutatja a kevélyt. D. - Nem verik ki a mente ujjából. (Nem könnyü dolog.) Pázm. - Sokat ráncigálják a mente ujját. (Hazudik.) D. - Széllel bélelt a mentéje. B.

Mentség. Bármint tapogasd, kopasz a mentség. BSz. - Házasság, rabság; özvegység, mentség; szűzesség, nemesség. B. - Kopasz mentség. KV. - Köhögés jó mentsége rossz kántornak. E. - Minden vétek talál magának mentséget. E. - Nem sok mentség kell az igazmondáshoz. E. - Rossznak sok a mentsége. E. - Sok mentsége van a gonosznak. D.

Menny. Ha öröm nem volna, menny is pokol lenne. E. - Nincs zsidónak mennyben jussa. S.

Mennydörög. Ugy néz mint a macska, mikor mennydörög. Ny. 5.

Meny. Ángyomnak szólok, hogy menyem is megértse. S. - Azért intik a leányt, hogy a meny is tanuljon. D. - Fiának szólott, menye is érthet belőle. E. - Lányomnak szólok, de a menyem is értse. Sz. - Lányomat szidom, menyem is értse. ME. - Megforog vele, mint a sápi biró a menyével. Ny. 11. - Minden napa gyűlöli menyét. KV. - Napa ritkán alkuszik meg menyével. S. - Napad nem gondolja, hogy ő is csak meny volt. KV. - Nem találja helyét, mint Csatakné a menyének. (L. hely.) Ny. 7. - Vőm nem fiam, menyem nem lányom. Ny. 5.

Menyasszony. Akaratos menyasszonynak ebrúd a farára. D. - Ebjárta menyasszonyi táncát. D. - Eltalálta mint vőlegény a menyasszonyát. Ny. 6. - Eltörődött mint a karádi menyasszony. S. - Ha szép a menyasszony, arról is panaszolkodhatni. D. - Kéreti magát mint a menyasszony. Ny. 20. - Kész lakodalom, de nincsen menyasszony. D. - Kimutatja a majom a menyasszonyságát. Sz. - Ma menyasszony, holnap asszony, holnapután komámasszony. Cz. - Még akkor Éva is menyasszony volt. Sz. - Szemérmes mint a menyasszony. KV. - Ugy ül mint a kompolti menyasszony. (Rátartós.) Ny. 10.

Menyecske. Büszke mint az előhasi menyecske. D. - Előhasu menyecske. D. - Jó férj hóna alul ugrik ki a kövér menyecske. Cz. - Gyermekre madarat, vén emberre ifju menyecskét, németre bort ne bizz. E. - Kardos menyecske. S. - Kikapós menyecske. D. - Menyecskének ha mézből volna is a napája, nem kedves. Sz. - Öreg ember, ifju menyecske, ott terem Jancsika. (Biztos gyermek.) K. - Őszi macska, tavaszi menyecske. (Nem jó.) D. - Szemérmes mint az uj menyecske. S. - Szégyenlős mint az uj menyecske. S. - Téli kutya, nyári menyecske. Ny. 5. - Tűzről pattant menyecske. E. - Uratlan menyecske. (Ringyó.) D. - Urától tanul a menyecske. D. - Vén lányt férjhez adják, menyecskének hivják. B. - Világos felhőnek, dalos menyecskének ne örülj. Ny. 16. - Zala hala, Zala rákja, Zala menyecskéje. ME.

Menyecskés legény nem házasodhatnék. D. - Menyecskés legény nem örömest házasodik meg. KV.

Mennydörgés. Ha a villámlás agyon nem üt, annak mennydörgése se bánt. D. - Messze villámnak késő mennydörgése. E. - Szép napok után következik a mennydörgés. D. - Mennydörögj, de be ne üss. D. - Nem mindig üt be, mikor mennydörög. E.

Mer. A ki mer, az nyer. E. - A ki meri, az nyeri. E. - Ki hamarabb mer, hamarabb nyer. D. - Merni kéne a templomban fütyülni. Ny. 11. - Nem mer a puskával egy szobában hálni. E. - Nincs merje. E. - Nincs mersze. D. - Próba szerencse: a ki mer, az nyer. S.

Mer. (Merit.) Felhőből nem merhetsz vizet, mert messze van. Ny. 4. - Rostával merít vizet. D.

Meredekre nehéz felhágni. D.

Merész katona mellett a félénk is vitéz. D.

Merül. Délről derül, bocskor merül. (Eső.) Ny. 22. - Ki csak akkor gondolja meg magát, mikor merül, későn bánja meg, hogy vizre ment. D.

Mese. Dajka mese. ME. - Fejetlen mese vall legtöbb becsületet. E. - Fejetlen mese is hirre kaphat. D. - Hegedűszóban szép mese. E. - Kétszer mond egy mesét. D. - Mely szolga sok mesét tud, ritkán dolgos. B. - Mese, mese beszédje. D. - Mese, mese, mesd ketté. (Üres beszéd, nem ér semmit, edd meg.) E. - Mese, mese, mess kenyeret, egyél hozzá aludttejet. S. - Mese beszéd. E. - Mesét kolbászért. KV. - Olyan nincs, még a mesében sincs. Ny. 5. - Ritka mese hazugság nélkül. D. - Siketnek mond mesét. KV. - Zöld disznóról mesét mondok. (L. disznó.) E. - Mesélő szolgának ritkán helyén dolga. E. - Jó mesés ritkán jó dolgos. E.

Mesgye. Megtalálták a mesgyét, mint az orgonista ur kaszásai. Ny. 4.

Messiást vár. (Hiába.) Ny. 4. - Várják mint Messiást. E.

Mesterember pénzre fekszik, pénzre kel. Ny. 2. - A mesterembernek arany pádimentuma vagyon. KV. - Egyik mesterember gyűlöli a másikat. KV. - Inkább suszter, mint mesterember. Ny. 4. - Jó mesteremberek egész világ hazája. (Mindenütt megél.) D. - Mesterembernek, ha piszkos is a keze, mégis aranyos. D. - Mesterember pénzt lát. E. - Prókátor mesterember. (Hazug.) D.

Mesterségesen a ki esküszik, mesterségesen hazudik. Cz.

Mezitláb. Csizmában kereste, mezitláb költötte. D. - Felöltözött nagy cifrán, mezitláb mint a cigány. Ny. 11. - Ha papucsban kezded, mezitláb ne végezd. D. - Hétköznap mezitláb, vasárnap cipőben. E. - Mezitláb jár, hogy csizmáját kimélje. D. - Mezitláb jár, mint a kutya. S. - Mezitláb jár, mint a Botka kutyája. Ny. 22. - Ne rugdalózzál, ha mezitláb vagy. Ny. 1. - Nyakig mezitláb. S. - Papucsban kezdeni, mezitláb végezni. KV. - Mezitlábos szűz. (Repedt sarku rima.) D.

Meztelen. Anyaszült meztelen. (Szegény.) D. - Egyik lába mezitelen, a másikon semmi sincsen. D. - Mezitelent nem lehet kifosztani. D. - Meztelen csonton veszekednek. B. - Meztelen mint a cigány gyerek. E. - Meztelen mint a cigány purdé. D. - Meztelen mint a csiga. S. - Meztelen mint a kisujjam. D. - Meztelen mint a küllő. D. - Meztelen mint az egér. M. - Meztelen tetű. D.

Mező. Az erdőnek füle van, a mezőnek szeme van. (L. fül.) Ny. 2. - Az erős erdőt szánt, a gyenge a mezőn sem boldogulhat. Ny. 9. - Azé a vár, kié a mező. KV. - Csendes mint a sik mező. D. - Csendes mint télen a mező. D. - Kopasz a mező. (Fej.) D. - Kopasz mint a sült mező. D. - Mezőn halász. D. - Ritka mint kakuk a mezőn. KV.

Mécs. Eltört a mécses. (Sír.) E. - Eltört a mécses cserép. Ny. 2. - Ha mécsben a zsir sok, a mécset is eloltja. D. - Lassan ég, mint a mécs. D. - Magától is elalszik mint a mécs. D. - Mécs cserép. (Értéktelen.) D. - Mécs is magát emészti. D. - Rátartja magát, mint a mécses cserép. E. - Törött mécs. D. - Ugy áll a szád, mint a félegyházi mécs. S.

Méh. Döglött méh nem hord mézet. D. - Felzajdultak, mint méhek a köpüben. Ny. 12. - Jóllakott méhnek nem kell virág. Ny. 2. - Méhecske meg nem száll dögön. E. - Méhdongás nélkül mézet nem vehetni. D. - Nem aggasztja méhecskét a tél. E. - Örvend a méh, ha kakukfüvet érez. D. - Mézet akarsz enni, méhet kell megölni. D. - Szorgalmas mint a méh. E. - Van méze és méhe. D. - Van méze, van pénze. D. - Zeng mint a méh. D.

Mély. A bolond mély vizbe veti a keritőhálót. D. - Eszes disznó mély gyökeret ránta. M. - Fattyu ágak mély gyökeret nem vernek. Pázm. - Fattyu csemete mély gyökeret nem ver. D. - Mély gyökeret vert, nehéz kihuzni. D. - Mély mint a buzaverem. D. - Mély mint a kút. D. - Mély mint a Tisza. D. - Mély mint a tenger. D. - Mély mint a világosi kút. D. - Mély vizbe vetette hálóját. B. - Okos disznó mély gyökeret ránt. E.

Mélyen. Hogyha mélyen szántasz, beletörik ekéd. ME. - Ne áss mélyen, mert beletörik ásód. S. - Vén ökör mélyebben hágdossa a sarat. D.

Méltatlan. Becsületed sérted, ha méltatlant kéred. K. - Nem méltó méltatlant pénzeért dicsérni. D.

Méltó a munkás az ő bérére. E. - Méltó volna, hogy bezsindelyezzék fejét. (Rövid eszű.) B. - Méltó volna, hogy százrétű pacalba varrják a fejét. KV. - Nem méltó sarujának sziját megoldani. E. - Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba belépj. Szentir.

Méltóság. Sok álomszakasztást kiván a méltóság. KV. - Szerelem, méltóság egy székbe nem férnek. F. - Téren (síkon) is tántorog gyakran a méltóság. KV.

Ménes. A lapost lepi a ménes, a dombost nem szereti. Ny. 18. - Egy kanca nem ménes. D. - Elég egy ménesből egy csikó. Ny. 6. - Kolompos vezeti a ménest. D. - Sohse búsulj, van az Isten ménesében. (L. búsul.) Ny. 6. - Van az Isten ménesén. (Vigasz ha a feleség elhagy.) Ny. 24.

Ménló. A jó ménló vagy megvakul,vagy megbénul. E. - Búsul mint a feltekert ménló. (L. búsul) D. - Megszokta, mint a ménló a kapálást. D. - Ménló mellett a kanca falja fel az abrakot. D. - Ménló ritkán rugja meg a kancát. D. - Nyeritő ménló. (Kurvás.) D. - Póráz nélkül tekergő ménló. D.

Mér. A milyen mértékkel te mérsz, oly mértékkel kapod vissza. E. - Az eget méri. D. - Budai vékával mér. (L. Buda. Hazudik.) E. - Finggal mérik ott az emberséget. E. - Kétszer mérj, egyszer vágj. S. - Könnyü a vizet mérni. D. - Lábat mér a csizmához. E. - Nálunk is a sógorok fingjára mérik az emberséget. E. - Gyűszűvel méri a bort. D. - Nem mérik itt vékával az észt. D. - Nem singgel mérik az embert. Ny. 19. - Ördög mérte, elszakadt a lánca. (Messze út.) E. - Rostával méri a vizet. K. - Rossz rőffel mér. B. - Tetejével méri, mint Bódván az aludttejet. (Szivesen adja.) Ny. 2. - Ugy méri mint a sáfránt. S. - Vékával méri a pénzt. D.

Mérő. Nincs Budának mérője. (L. Buda.) D.

Mérges. A haragost kevés, de a mérgest sok ideig kerüld. D. - Édes, de mérges. D. - Felborzad mint a mérges komondor. D. - Megtámad mint a mérges kutya. D. - Mérges asszonynak haragos leánya. Cz. - Mérges gomba. D. - Mérges mint a darázs. D. - Mérges mint a hörcsög. S. - Mérges mint a kanpulyka. S. - Mérges mint a kigyó. D. - Mérges mint a kurta kigyó. E. - Mérges mint a kutya. D. - Mérges mint a kinek esze nincs. D. - Vigyoritja fogát mint a mérges kutya. D. - Mérgesen feni fogát. D.

Mérföld. Az ördög mérte azt a mérföldet, akkor is kötele elszakadt. (Hosszu út.) D. - Akárhány mérföld, csak közel legyen. B. - Egy mérföld meg egy darab. (Messze.) D. - Fogadott ló megröviditi a mérföldet. (Jobban hajtják.) KV. - Fogadott lónak rövidebb a mérföld. E. - Ördög mérte mérföld. E.

Mérték. A milyen mértékkel te mersz, olyannal kapod vissza. E. - Betelt a mérték. E. - Budai mértékkel fizet. (Hazudik. L. Buda.) E. - Jól tud a mérték mellett szabni. (Csal.) D. - Megüti a mértéket. E. - Mérték nélkül is megszabják a nadrágot. E. - Jó a bor, de mértékkel. D. - Jó mértéket tartani. E. - Kinek reggel fáj a feje, jele hogy mult este nem tartott jó mértéket. K.

Mértékletesség legjobb örökség. KV. - Mértékletesség, kivánt egészség. KV. - Mértékletesség többet ér az orvosságnál. B. - Többet ér orvosnál a mértékletesség. E.

Mértéktelen ital minden betegségnek oka. (Vagy: anyja.) KV.

Mész. Fehér mint a mész. D. - Kinek mesze nincs, fehér földdel meszel. D. - Kinek mesze nincs, sárral tapaszt. D. - Kinek posta a szája, meszet gyujtnak alája. (Hirhordó.) D. - Mész, bors, csuklya, sok rosszat elfedez. K. (Eltakar. KV.) - Mind esze, mind mesze. E. - Más falát meszeli, magáé fekete. E. - Okos embernél próbált dolog mind az ész, mind a mész. E. - Sok a dolgom, mind szorgos, sok a gyermek mind rongyos; nem érek rá meszelek, tésztát gyurok, reszelek. Ny. 5. - Olyan fehér, mint a kit a meszesgödörből huztak ki. (Nincs köszönet benne.) Ny. 14. - Tej gyanánt a meszet itta meg. D. - Mészégető kemence a gyomra. D.

Mészáros. Komotizál mint a mészáros kutyája a napon. Ny. 1. - Mészáros, keze-lába mind szaros, az erszénye aranyos. E. - Mészáros nem könyörűl a bárányon. E. - Mint a kancsal mészáros. (Másfelé néz és másfelé vág.) E. - Nem kell a mészáros kutyának korpa. D. - Timár, sörfőző, mészáros, szappanyos, ezek keze aranyos. D. - Vén mészáros-kutya nyalja a bárányt, ha már meg nem foghatja. D. - Zsiros mint a mészáros nadrág. D.

Mészárszék. Csendes mint bőjtben a mészárszék. D. - Eb a mészárszék hús nélkül. D. - Galambház kész mészárszék. E. - Jól kapált kis kert, második mészárszék. KV. - Mészárszékban van haszontalan csont is. D. - Nagy a csendesség, mint nagypénteken a mészárszékben. Cz. - Szegény urnak galambház a mészárszéke. D.

Métely. Egészséges mint a mételyes juh. D.

Mézes. A mi szabad redves, a mi tiltott mézes. KV. - Igen mézes beszéd alatt aligha fulánk nincsen. D. - Éhes gyomornak mézes falat a zabkenyér héja is. KV. - Kenyérhaj is mézes falat gyanánt esik éhes embernek. K. - Mézeshetek. ME. - Mézeskalácscsal csalogatják. ME. - Mézes madzag. (L. madzag.) KV. - Mézes madzag helyett kigyót talált. M. - Mézes madzaggal kötötték meg. (Igéret.) Ny. 7. - Mézes madzagot huzott a száján. (Igérettel rászedte.) D. - Mézes-mázos a beszédje, ugyan hol lesz az ebédje. (L. beszéd.) Ny. 5. - Mosolyog mint a mézes kalács. Ny. 9. - Száján végighuzták a mézes madzagot. KV. - Szereti mint galamb a mézes buzát. E.

Mézgás. Addig hántsd a fát, mig mézgás. Ny. 4.

Mi. Ez ám, a mi. D.

Miatyánk. Csak a miatyánk tartja. Ny. 2. - Csak nagyjából tudja, mint Magics a miatyánkot. E. - Elmondja mint a miatyánkot. ME. - Elvesztette mint tót a miatyánkot. Ny. 3. - Farkasnak mondják, miatyánk; ő azt mondja: bárányláb. KV. - Hallotta hirét, mint az apáthiak a miatyánknak. Ny. 1. - Hullatja mint tót a miatyánkot. Ny. 6. - Miatyánk! bárányláb. E. - Miatyánk Isten! nagy korsó. D. - Miatyánk nélkül nincs kenyér. S. - Miatyánkkal nem veszik be Komáromot. E. - Ne hullasd, mint tót a miatyánkot. Ny. 14. - Ne szánd a papolót; egy miatyánkot sem mond hiába. D. - Nem tudod még a miatyánkot sem. Decsi. - Pap sem mondja kétszer, csak a miatyánkot. B. - Piszkálja, mint tót a miatyánkot. Ny. 6. - Sok miatyánk, kevés vakarcs. B. - Told meg egy miatyánkkal. (Még egy kis ideig dolgozzál rajta, javitsd.) Ny. 2. - Tudja mint a miatyánkot. ML.

Mihaszna ember. D. - Nagy mihaszna. ME.

Mihály. Amit Miska megtanul, Mihály sem felejti el. E. - Búsul mint a cigány szent Mihály napján. (Beáll a hideg.) D. - Elvisz a szent Mihály lova. (Halál.) Csokonay. - Fél mint a cigány a szent Mihálytól. D. - Meglapul mint a légy szent Mihály napja után. S. - Megrugta szent Mihály lova, ki sem gyógyul soha. D. - Szent Mihály után, ha harapófogóval húznák is a füvet, még se nő. E.

Mihók. Bekukkant, mint bolond Mihók Debrecenbe. (L. Debrecen.) E.

Mikolai. Kinálgatják egymást, mint a mikolaiak. S. - Ne mikoláskodjunk, ne kinálgatózzunk. (L. kinálgat.) Ny. 16.

Miksa. Meghalsz mint Miksa lova. Ny. 5.

Mindegy. Akár ég, akár pokol, neki mindegy. D. - Akár túrják, akár gyúrják, mindegy. D. - Akárki mit tartson felőle, neki mindegy. D. - Mindegy fene. D. - Mindegy mint a képesnek. Ny. 1. - Mindegy neki, akár sütöd, akár főzöd. D. - Mindegy ördög. E. - Mindegy patvar. S. - Mindegy tatár. S. - Szűrdolmány vagy dolmányszűr, mindegy. D. - Vagy Örzsike vagy nem Örzsike, már most mindegy. E.

Mindenki. A kit mindenki szeret, nehéz megőrizni. E. - Egy óra sincsen, mely mindenkinek egyaránt szolgálna. KV. - Ki mindenkinek barátja, mindenkinek bolondja. KV. - Ki mindenkit szorit, senkit sem szorit. D. - Ki mindenkire vigyorog, senkit sem szeret. D. - Még Isten sem tehet mindenkinek igazat. KV. - Mindenkinek át kell ugornia egyszer a bolondok árkát. Ny. 6. - Mindenkinek tetszeni lehetetlen, akarni bolondság. E. - Mindenkire agyarkodik. S. - Mindenkivel ujjat huz. ME. - Nehéz mindenkinek száját bedugni. M. - Nincs oly szakács, ki mindenkinek szája izént (ize szerint) főzzön. Sz.

Mindennap. A restnek mindennap ünnepe van. D. - Akár mindennap főttet egyen. (L. eszik.) D. - Mindennap egy nap mulik rajtunk. D. - Nem mindennap ragyog a nap. D. - Neki mindennap Dömötör napja van. (L. Dömötör.) D. - Nem mindennap van Csicsón búcsu. Ny. 3. - Nem mindennap van Miskén vásár. (Pestmegye.) Ny. 3. - Nincs mindennap zabáló csütörtök. (L. csütört.) Ny. 22. - Nincs mindennap vasárnap. S. - Túrós lepény, tejes bab, de jó volna mindennap. Ny. 22.

Mindenes tarisznyát tettek a nyakába. (Koldussá tették.) Ny. 4.

Mindig. A pap se jó mindig. E. - Jó a tréfa, de nem mindéltig. M. - Mindig vadászó, semmit sem fogó. KV. - Nem lesz mindig eső. KV. - Nem mindig fuj a vak Tamás. (L. fuj.) D. - Nem mindig van Pakson vásár. Ny. 7. - Nem tarthat mindig, mint Gombornak háza. (Tömésközben összedőlt.) Ny. 5.

Mindszenti. Fennakadt mint a mindszenti gólya. (L. gólya.) Ny. 2. (A torony tetején. Ny. 6.) - Megy mint Buza Kata a mindszenti úton. Ny. 6. - Mindszenteket csinálok veled. (Cseléd elbocsátás.) Ny. 1.

Mirigy. Irigy mint a mirigy. E. - Ragadós mint a mirigy. D.

Mise. Hamar mise, kurta prédikáczió, hosszu kolbász. D. - Kis mise, nagy mise, utoljára semmise. (Minden pártnak szolgált, semmi haszna sem volt belőle.) E. - Milyen a malac, olyan a mise. Ny. 8. - Néha misét sem hallgat a sekrestyés. D. - Süketnek nem mondanak két misét. M.

Misi. Bohó Misi. Ny. 4. - Bohó Misi, de hájas. (L. hájas.) E. - Bohó Misi módjára. ME.

Miska. Ez csak kis Miska hozzá képest. ME. - Ez csak sipka-miska. Ny. 6. - A mit Miska megtanul, Mihály sem felejti el. E. - Magyar Miska módjára. E. - Magyar Miskásan. (Derekasan.) E. - Meggyömöszölték ugy magyar Miskásan. Ny. 5. - Rátalált mint vak Miska az első székre. Ny. 3.

Miske. Nem mindennap van Miskén vásár. Ny. 3. - Szalad mint a miskei malac. Ny. 8. - Világnak szaladt, mint a miskei malac. (Miske, Pestmegye.) ME.

Miskolc. Benne vagyunk, mint a miskolci asszony a pincében. E. - Csak a szeme látszik, mint a miskolci kocsonyának. Ny. 19. - Pislog mint a miskolci kocsonya. E. (Kocsonyában a béka.) ME. - Mosolyog mint a miskolci árpacipó. (Repedt. Keservesen.) Ny. 9.

Mocsai. Menjünk neki a mocsai tónak. S. - Mindig egyforma, mint a mocsai haraszt. Cz.

Mocsár. Disznó a mocsárban. (Jól érzi magát.) D. - Disznónak kedves fürdő a mocsár. B. - Ki disznó után indul, mocsárba jut. B. - Nehéz a disznót a mocsárról elszoktatni. B. - Visszatér eb az okádásra, disznó a mocsárra. B.

Mocskol. A szép köntöst inkább mocskolja a rossz erkölcs, mint a sár. B. - Utcu bocskor! meg ne mocskolj. E.

Mocskos beszélgetés, erkölcsvesztegetés. E. - Mocskos száju. S. - Szurok mellett kiki mocskos. D.

Mocsok. A mocskot ugyan kivehetni a selyem ruhából, de előbbi fényességét vissza nem adhatni. D. - Nincsen barom mocsok nélkül. ME. - Inkább megtetszik mocsok a tiszta ruhán, hogysem a fazékon. Pázm. - Nehéz a fehérből a mocskot kivenni. D. - Tiszta pofára is hull néha egy kis mocsok. D. - Tiszta ruhán legjobban kitetszik a mocsok. D.

Mogyoró. Férges mogyoró. D. - Ha sok a mogyoró, sok kurva lesz. E. - Gözühordta mogyoró. (Ép.) E. - Kifogyott mint mogyoró a tokjából. E. - Kikopott a beszédből, mint mogyoró a tokjából. B. - Ki sokat válogat a mogyoróban, utoljára férgesre talál. E. - Lyukas mogyoró. D. - Nem ér egy férges mogyorót. Pázm. (Lyukas.) D. - Nem hordja gözü férgesét a mogyorónak. E. - Üres mint a férges mogyoró. D. - Zörgő dió, mogyoró, siró gyermeknek való. B. - Ha a hörcsökös asszonyt meg akarod szeliditeni, járd meg vele a táncot a mogyorósban. (Verd meg.) K. - Mogyorófa-olaj furcsa olaj. (Bot.) D. - Sok a somfa pálca, de a mogyoró még több. D.

Mohács. Bácsi, kend nem mohácsi. S. - Több is veszett Mohácsnál. Sz.

Mohón kapja mint éh tyúk a taknyot. D. - Mohó ebnek vakok a kölykei. D. - Mohó, bohó. E.

Mohosodik. Gyakran hengergetett kő nehezen mohosodik meg. E.

Moly. Az óra folyton foly, nem eszi meg a moly. KV. - Fehér fátyol alatt gyakorta moly vagyon. E. - Kivetették a molyette kucsmáját. D. - Mint moly a ruhának és féreg a fának, ugy árt a bánat a szivnek. KV. - Moly a ruhát, bánat a szivet. E. - Nehéz a molyos bőrt kicsáválni. Cz.