Igen, mondott volna, ha Erdő Péter bíboros, Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke mellett, Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége elnöke nem tiltakozott volna a főhajtás ellen, amely ennek fényében nem került megrendezésre.
Az indok akkor az volt, hogy a megemlékezés dátuma egybeesik az Auschwitz-cal kapcsolatos nemzetközi emléknappal. Természetesen a valóság egészen más, hiszen csak a dátumot kellett volna egy héttel előbbre vagy későbbre csúsztatni.
Napjainkban, Magyarországon…
Most június 18-án lesz vitéz nagybányai Horthy Miklós születésének 150. évfordulója, amelyre a Hazatérés Templomában, június 17-én, 10h-kor ünnepélyes istentisztelettel kíván megemlékezni a nagytiszteletű vezető lelkész és református közösségével együtt a Horthy Miklós Társaság.
Ennek kapcsán jutott eszembe egy régmúlt születésnap:
A kormányzó születésnapját méltatta a zsidóság.
"A Pesti Izraelita Hitközség Horthy Miklós 76. születésnapján a Wesselényi utcai Hősök templomában hálaadó istentiszteletet tartott. A hitközség elöljárósága, képviselő testülete testületileg megjelent, képviseltették magukat az összes felekezeti szervezetek és intézmények. Dr. Hevesi Ferenc főrabbi, ünnepi beszédében emlékezett meg a Kormányzó Úr dicsőséges országlásáról, s könyörgő imában kérte a Mindenhatót, hogy áldja meg Kormányzó Urunkat és a magyar hazát… Az istentisztelet a Hiszekeggyel kezdődött és a Himnusz eléneklésével ért véget." (Magyarországi Zsidók Lapja. 1944. június 18-án).
Hozzá kell tennem, hogy az eseményt követő ünnepségen felolvasásra került a magyarországi és Erdély-honi zsidóság 1848. március 17-i kiáltványa is:
„Magyarok vagyunk és nem zsidók, nem külön nemzetbeliek, mert mi csak akkor vagyunk külön vallás-felekezet, midőn imaházainkban köszönetünket és legbensőbb hálánkat intézzük a Mindenhatóhoz, a hazára és ránk is árasztott kegyelemért, de az élet minden egyéb viszonyaiban honfiak, csak magyarok vagyunk!”
Vajon azóta, ki és mi változhatott?
Zetényi-Csukás Ferenc
Horthy Miklós Társaság
elnök
