Te édesanya!
Tudtad, hogy az abortusz égő áldozat?

A 139. zsoltár az eleve elrendeltség, a predesztináció és Isten végtelen teremtő képességének éneke. Kevesen gondolunk arra, hogy rólunk szól ez az ének, arról, hogy a fogantatástól kezdve létezünk és ettől a pillanatától tudomásunk van önmagunkról, a minket körülvevő világról és Istenünkről.

Mindennapos az emberáldozat

2003-ban 53 000 művi vetélésnek nevezett emberáldozat volt Magyarországon. Az áldozati halottak több mint kétharmada házaspárok gyermeke volt.

Az elsőszülött fiú áldozatként való elégetése a föníciai népeknél általános volt. Istenüket Molok-nak (Moloch-nak) nevezték. Az egyik háború ideje alatt a karthágói papok 200 gyereket kértek áldozatra Molok-nak, de a győzelemre vágyó nép 300-at ajánlott fel.

Mit ír a Biblia az emberáldozatról? Mózes I. könyve leírja Ábrahám esetét, ahol az Úr szólítja meg Ábrahámot, hogy az elkészített áldozati máglyán ne égesse meg elsőszülött fiát, Izsákot.

A törvény így hangzott Mózes harmadik könyve 18. részében "Magzatodat ne add oda, hogy elégessék a Moloknak."

Majd a 20. részben mondja:

"Ha Izráel fiai közül vagy az Izráelben tartózkodó jövevények közül valaki odaadja gyermekét Moloknak, halállal lakoljon: kövezze meg az ország népe.

Én is ellene fordulok az ilyen embernek, és kiirtom népe közül, mivel Moloknak adta gyermekét, és ezzel tisztátalanná tette szent helyemet, és meggyalázta szent nevemet.

Ha pedig az ország népe mégis szemet hunyt fölötte, és nem öli meg azt az embert, aki odaadta gyermekét a Moloknak, akkor én fordulok az ellen, és kiirtom a nép közül ot és mindazokat, akik követik a paráznaságban, paráználkodva Molokkal."

Molok temploma a Jeruzsálem melletti Gé-Hinnóm v. Ben-Hinnom völgyben épült. A Ben-Hinnom völgy név jelentése, Hinnom fiainak völgye. Eredetileg mély, keskeny szakadék volt, meredek sziklás oldalfalakkal. A völgy arról nevezetes, hogy itt volt a Tófet nevű hely, ahol Moloknak mutattak be gyermek­áldozatokat, de a Baál-kultusz helye is itt volt. (Jeremiás könyve 19:5. Ezek a sorok a babiloni fogság elotti évben születtek.)

A Tófet elnevezés "utálatos, gyalázatos hely", de az is lehet, hogy arra a kézi dobra utal, amivel a Moloknak elevenen feláldozott gyermekek jajgatását nyomták el. A rabbinikus írások szerint Molok isten belül üres vasszobrának ökörfeje volt, egyéb részei pedig az emberéhez hasonlítottak. Az áldozatott a szobor karjaiba tették, amelyen aztán tüzes belsejébe vitték. Akház és Manassé idején különösen erős volt a Molok kultusz Jeruzsálemben (Krónikák könyve második rész 28:3; 33: 6). Az istenhívő Jósiás király i.e. 622-ben megfertőztette a Hinnom völgyét (Királyok könyve második rész 23:10, 14). Szemétlerakó hellyé és dögtemetővé tette ezt a pogány kultuszhelyet.

Az Újszövetségben a kárhozat ítéletének megjelöléseként emlegetett gyehenna név a héber Ben Hinnon görög átírása. (Máté evangéliuma 5:29-30, stb.) Így válik érthetővé, hogy milyen súlyos ez a kijelentés: "olyanná teszem e várost, mint a Tófet". Még annál a jövendölésnél is döbbenetesebb, hogy "Jeruzsálem Silóhoz lesz hasonló" (Jeremiás könyve 7:14; 26:6).

Hogyan történik ma az emberáldozat?

A mai emberáldozat hasonló, sőt, ha lehet még szörnyűbb, mint az ókori. A halálos felajánlást a törvények egyszerre tiltják és engedik. Az áldozat felett a szülőnek abszolút a hatalma. A felajánlás önkéntes, mint az ókorban, a közösség felé tett szülői nyilatkozattal. A felajánlás célja most is a jelenlegi rossz helyett egy jobb élet elérése, amiért a legdrágább kincs, a megfogant gyerek feláldozása történik.

Az áldozás viszont most sem biztosíték a jobb életre. A felajánlást formális és gyors vizsgálat követi, amiben csak egyetlen döntés születhet, a felajánlás elfogadása. Az áldozás költségét többnyire nem a szülők állják. Az áldozás előkészítésében, a szertartásban részt vevók Isten igéjét, a keresztényi elveket egyáltalán nem veszik figyelembe. És a legszörnyűbb, hogy a végső fázis most is az áldozat személytelen módon való elégetése. A halott felett gyászszertartás akkor sem volt és most sincs.

Isten most is bünteti az emberáldozatot. A büntetés szörnyű és teljes értékű, a nemzet halála.

Az áldozat a megfogant új ember, aki felett 1953 óta a szülő egyre nagyobb, sőt ma már szinte kizárólagos hatalommal rendelkezik.

Miben nyilvánul ez meg?

A büntető törvénykönyvi tényállás körének teljes leszűkítésében, az ádozati eljárás leegyszerűsödésében, a résztvevők számának csökkenésében, az áldozáshoz szükséges eszközrendszer kiteljesedésében és a folyamat felgyorsulásában. Régen csak néhány jól felszerelt kórház volt az áldozati templom. Ma már minden önkormányzati vagy állami kórház szülészeti osztálya köteles egy teljesen felszerelt áldozást végző "munkacsoportot" fenntartani. Hosszú évtizedekig az áldott állapotú nő bizottság elé állt. A bizottság mérlegelt, elfogadja, vagy elveti az áldozatot. Ma már bizottság sincs és az anya nyilatkozata utáni biológiai vizsgálatban csak két szempont van, az anya maradjon életben, és az áldozat legyen megfelelő életkorú.

Az anya áldozati felajánlásának célja az esetek több mint 90 %-ában a jobb élet hamis ígérete, hiszen a formanyomtatványon az anya súlyos válsághelyzetre hivatkozva kéri a halálos áldozatot. Tehát az édesanya hiszi, ha az áldozás megtörténik, akkor a válsághelyzet elmúlik és az élete jobb lesz.

A társadalom is hisz benne, mert mérlegelés nélkül fogadja el a felajánlást. De a szülők is és a társadalom is tudja, az áldozat halála után sincs semmilyen garancia a jobb életre. Sőt szociológusok és pszichológusok bizonyítják, írják és hírdetik, hogy a boldogság titka a gyerekekben, a család termékeny boldogságában van.

Ha tiszta szívvel bárki végiggondolja, nem mondhatja, hogy a magyar társadalom 2003-ban 50 000 anya helyzetén képtelen lett volna emberölés nélkül segíteni. Az ígéret tehát hamis és az áldozat értelmetlen.

Az anya több hétig mérlegelhet, mert saját áldott állapotát és az áldozat életkorát is egyre korábban és pontosabban megállapíthatja. Az anya kétféle indokkal kérheti gyermeke halálát, egészségügyi okra és súlyos válsághelyzetre hivatkozhat. Egyedül dönthet, és ha a súlyos válsághelyzettel indokolja az emberáldozatot, akkor senki nem vizsgálhatja az állítás valóságtartalmát.

Mindez olyannyira az anya lelkiismeretére van bízva, hogy még az apa sem szólhat bele.

A védőnő és az orvos nem mérlegelhet. Mikor az anya a halálos ítéletet meghozta, az áldozópapok - védőnő és orvos - csak biológiai szempontot néznek, tehát az anya életben maradását és az áldozat megfelelő életkorát. Ha ezek teljesülnek, akkor menthetetlen a kicsiny emberi élet, a törvény kötelezi a kórházat a gyermek megölésére.

Az anya titokban intézhet mindent. Az ókori szokástól eltérően, ma nincs nagy lelkesedés, az anya szégyelli a hazugságot és a pogány áldozatot. Az anya kis retiküljével és batyujával, bűnös titkával együtt bemegy az áldozati templomba és egy-két nap múlva - mintha semmi sem történt volna - hazamegy. Az áldozás, - tehát az emberölés - alatt az anya altatva van, önkívületi állapotban éli át a vele történő dolgokat.

Az áldozati edény az anya teste

Ez a legsúlyosabb pont, ahol az eljárás lényegesen eltér az ókoritól. Az ókorban az áldozati edény egy máglya vagy egy bikafejű embertestű fémszobor volt, ma viszont a fogantatásra és szülésre szolgáló élő anyai méh. Az áldozópap fémeszközökkel benyúl az anyaméhbe, ahol némán sikoltozva menekül a magzat, de az eszközök érzéketlenül széttépik a kicsi testet, összeroppantják a koponyát, és a földi maradványokat vákuum szívja ki.

Az áldozat sorsa az elégetés. A muvi vetélés után az áldozat földi maradványa, mint egészségügyi veszélyes hulladék folytatja útját a teljes megsemmisülés felé. Itt látható az ókori pogány kultusszal egy újabb párhuzam, hiszen a Molok kultusz helyét, ahol az áldozatok maradványai dombszerűen magasodtak, az istenfélő nép hulladéklerakóvá alakította. De a legszörnyűbb azonosság, hogy - az áldozatok földi útjában az utolsó stáció a jobb élet ígéretéért feláldozott ember temetése helyett - ma is a teljesen személytelen elégetés.

Egészségügyi szeméttel, gyógyszerekkel, kötszerekkel, levágott emberi testrészekkel, szöveti maradványokkal, emberi váladékokkal együtt égetik el a másfél literes kis tároló edénykébe zárt áldozati maradványt, a halott embert.Mikor az anya kilép a kórháznak nevezett áldozati templom kapuján és átéli az áldozás utáni szabadság ígéretét, a pillanat örömét, a friss levegővel beszívhatja halott magzatának áldozati füstjét is.

A művi vetélésért, áldozásért fizetendő ár nagyon kicsi, sőt szociális szempontok alapján el is engedhető, viszont a valós költségei, ha a következményeket is figyelembe vesszük óriásiak, de ezt nem a szülő, hanem a társadalom fizeti.

Isten büntetése ma

A tudomány emberei materialista eszközeikkel vizsgálták a tényeket, és pontosan megállapították a büntetés módját.

A társadalom bűnhődik. A demográfusok leírják, hogy a keresztény kultúrkörben - ott, ahol a művi vetélés a legnagyobb arányú - a népesség rohamosan csökken. Megállapították továbbá, hogy a népesedés csökkenésének egyik velejárója a művi vetélések nagy száma. Vita csak azon van, hogy következmény vagy ok a művi vetélés. Isten büntetése nyilvánvaló. A társadalom elöregszik és a népek, nemzetek megfogyatkoznak.

Közgazdászok szerint indokolatlan csak gazdasági okokra visszavezetni a művi vetélések nagy számát, hiszen generációról generációra javulnak az életfeltételek.

Az anya és az utódok bűnhődnek. A biológusok és orvosok leírják, a művi vetéléssel az anya teste maradandóan sérül, ami meddőséget is okoz, de koraszülést is kivált, és így a következő gyermek is károsodik. Magyarország vezet a koraszülések számában. Tehát Isten bünteti az anyát és gyermekét és az egész népet.

Posztabortusz szindrómának nevezik pszichológusok a művi vetélés utáni évekig, évtizedekig tartó lelki betegséget.

A művi vetélés károsan hat a következő gyerekgyerekgyermek nevelésére, a nemi életre, sőt a házasságra is. A tudósok a gyász és temetés hiányával magyarázzák a posztabortusz szindrómát. Szerintük az embernek génjeibe írt kötelessége a temetés és a gyász, és a szülők lelkében fel-fel­lán­­go­ló eleven seb a temetetlen halott gyerek. Isten büntetése nyilvánvaló.

A szociológusok tudományos módszerrel a boldog életet vizsgálták és megállapították, a boldog életnek egyetlen titka, a gyermekekben gazdag családi élet.

És hinni Istenben!

Csuja László biológus
hatgyerekes családapa

_______________

Fiatal pár jelentkezik a tiniambulancián. 
Kiderül, hogy a lány terhes...

A 15 éves fiú kérdésemre hetykén kioktat, hogy általában szoktak védekezni, de most kíváncsiak voltak, hogy képes-e a lány egyáltalán teherbe esni...Mintha csak játék lenne.

Természetesen a műtétre a lány már egyedül jön, édesanyja próbálja átsegíteni ezen a néhány napon. 
De talán egy élet is kevés lesz, hogy az élményt feldolgozza.

Magyarországon a 15-18 éves lányok felének már volt szexuális kapcsolata. 
A fiatalok talán úgy gondolják, ez "nem nagy szám", csakhogy a felmérések szerint a párok 90 százaléka semmilyen módszerrel nem védekezik az első aktusok során. 
A nem kívánt terhességek aránya így a tinédzserek közt lényegesen magasabb, mint a felnőtt nők esetében.



Óránként öt terhességet szakítanak meg itthon



Kis túlzással azt állíthatjuk: hazánk az abortuszok országa. A statisztikák szerint ugyanis minden órában ötöt végeznek el: 2007-ben összesen 43870 ilyen célú beavatkozás történt. 
De ami a legaggasztóbb: ebből 5109-et (azaz több, mint tíz százalékát), a 15-19 éves korosztályon hajtottak végre, és még a 14 éves és ennél fiatalabb korosztályra is "jutott" közel kétszáz terhesség megszakítás. Ugyan a mutatók fokozatosan javulnak, de még mindig igen magas az abortuszra kényszerülő fiatalok száma, főleg nyugat-európai összehasonlításban.



Magyarországon a terhességet kiskorúaknál szülői engedéllyel szakítjuk meg, általában a 12. terhességi hétig. (Kiskorúaknál lehetőség van ennél idősebb terhesség megszakítására is, bár ilyenkor inkább művi vetélésre kényszerülünk, ami már inkább a szülésre hasonlító módszer, részletezésétől most eltekintek.)



Az előkészületek



Kata, - nevezzük így a páciensünket -, túlesett a nőgyógyászati vizsgálaton, volt laborban, EKG-n, mellkasröntgenen, kétszer a védőnőnél. Könnyeivel küszködve jelentkezik édesanyjával a műtét előtti este a beavatkozásra. A lehetséges szövődmények ismertetése után mindketten aláírják a beleegyező nyilatkozatot, elmondjuk a beavatkozás menetét.



Ismét vizsgálat, ultrahang, majd felhelyezzük a méhszájba a méhszájtágítót. A csöppet sem fájdalommentes beavatkozás során egy speciális anyagból készült, ceruzabél vastagságú hengert helyezünk fel a méhszájba, mely a környezet nedvességtartalma hatására reggelre ujjnyi vastagságúra tágítja "kíméletesen" a méhszájat.



A tiniknél különösen sok a kockázat



Másnap reggel éhgyomorra, vénás altatásban végezzük a terhesség-megszakítást, amely során a feltágított méhszájon át vákuumszívó segítségével megszakítjuk és eltávolítjuk a terhességet. A műtétet követően néhány napig vérzés és menstruációszerű görcsök várhatóak.



A műtétkor a már kellően megrémült lányokat nem szoktuk ijesztgetni a szokásosnál is nagyobb kockázatok taglalásával, pedig ezek létező veszélyek. Mivel a tinilányok méhe jellemzően még éretlen a terhességre, általában későbbi időpontokban, már nagyobb terhességeknél végezzük a terhesség-megszakítást. A kisebb méh jobban kitágul, fala vékonyabb, könnyebb rajta sérülést okozni, rosszabb az összehúzódó képessége. Ezáltal nemcsak a sérülés, de a vérzés, sőt a leggyakoribb szövődmény, a szövet-visszamaradás veszélye is nagyobb, annak ellenére, hogy általában a legtapasztaltabb kollégák végzik az ilyen típusú beavatkozásokat.



Bár műtét kapcsán igyekszünk a lehető legkíméletesebben eljárni, a méhszáj lehetséges sérülései miatt a későbbiekben fokozódik a koraszülés valószínűsége. A több műtéten átesettek, - mert sajnos visszatérő eseteink is vannak -, kvázi fogamzásgátló módszernek tekintik a terhesség-megszakítást: Nem tudják, hogy a sok abortusz miatt a kívánt teherbeesés is nehezítetté válhat.
(Sőt! El is maradhat.)

Gianna Jessen from LMF CAM on Vimeo.