EUGÉNIUSZ NAGY TESTAMENTUMA

Bölcs-balga, boldog-boldogtalan emberek

Édenkertépítő táltos/pokoljáró állatorvosi ló

Életminőség nagyszótár: ötletcsírák, magok - VIII.

CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY

A BÉKÉTELENKEDŐ

TAVASZ

Ejnye, már az esztendőnek

Silány napjai eljőnek,

Itt a kedvetlen tavasz.

Locsos, pocsos minden napja,

Komor a bőjtmás hónapja.

Április csalárd, ravasz.

Sovány szelek süvőltése,

Száraz porral kerengése

Torkot, mellyet terhelő

Huruttal kerűl elő.

Kinek volna kedve benne!

Bárcsak hamar vége lenne

Únalmas óráinak.

Szemem bármerre tekintsen,

Sem gyümőlcse semmi nincsen

Kertem puszta fáinak.

Mit ér zőldje a szőlőnek,

Ha rajta fürtök nem nőnek,

Mit ér a bimbó, virág,

Ha körtvélyt nem nyújt az ág?

Barmaim, jaj, be soványok,

Elfogyott a takarmányok,

Már sem széna, sem mező,

Ezer az ember szükségi,

Nincs új, elfogyott a régi,

Majd kihúz az éhező.

Ó, bárcsak hamar nyár lenne,

E silány tavasz elmenne;

Uram! Uram! talán már

Nem is fog már lenni nyár!

NYÁR

Haj, haj, no! be elfáradtam,

Ugyan nagyon megizzadtam,

Adjatok egy kis vizet!

A nyári napnak hésége

Éltünk terhe, veszettsége

Csak, csak illyennel fizet;

Uram, szűntesd a héséget,

Mert magunkat is eléget.

Tikkasztó kánikulánk

Bűnünkért van csapva ránk.

Testünket alig bírhatjuk,

Lélekszakadva aratjuk

Ami kis termésünk jött;

Vetegettük hideg szélbe,

Most takarjuk forró délbe

Dudva és bogács között;

Amit e' még meg nem fojtott,

Szipoly és sáskaraj tojt ott,

S amit ez is meghagya,

Elsütötte a ragya.

A hosszú napnak terhétől,

A munka keménységétől

Csigázódik életünk.

Mégis mindezért végtére

Mi a szegény ember bére?

Aggunk s alig ehetünk.

Mennykő, villám és mennydörgés

Mind, amit nyer a könyörgés,

Forgószél és jégeső,

Ami a munkánkra jő.

ŐSZ

A fejem már majd megbódúl,

Annyi a gond, melly rámtódúl,

Érik a gohér nagyon.

Szintúgy félek még előre,

Ha ránézek a szőlőre,

A szüret s baj itt vagyon;

Restellek már ki is menni,

Eső esik, mit kell tenni,

Alhatnám is, de nem is,

Mozogni kén nékem is.

Most jőnek már, haj, most jőnek

A megaggott esztendőnek

Legkomorabb részei,

Borong, tolong a kedvetlen

Őszi felhő, és szűnetlen

Bugyognak lőcs cseppjei.

Bent ásítok, kint meg ázom,

Bent didergek, kint meg fázom,

Szomorú ősz, haj, haj, haj!

Benn is baj most, kinn is baj.

Bárcsak meleg napfény vólna,

Vagy kemény télre hajólna

Már ez a locspocs idő.

Mert most setét ködbe fedve

Sínlik az embernek kedve,

S azért hozzám más se jő.

De ha jő is, mit csinálunk?

Csak únalom lakik nálunk;

Most is bú és álom nyom:

Jaj be fáj a vékonyom.

TÉL

No eljöttél valahára,

Gyászos tél, a főld nyakára,

És az erszényt oldozod:

Együk most már munkánk bérét,

Igyuk saját testünk vérét,

Már az inséget hozod.

Igazán, hogy minél rosszabb

A te részed, annál hosszabb,

Életünkből majd fél rész

A te napjaidba vész.

Elrablod a kikeletnek

Tején hízott természetnek

Gyönyörűségit magad;

Mindent, amit a termékeny

Nyár s ősz adott a vidéken,

Fagyod tőlünk elragad.

Csak számodra munkálódunk,

Érted élünk és aggódunk,

S midőn mindent elragadsz,

Magad csak kedvet sem adsz.

Tömlöccé teszed szobánkat,

Kertünket és gyümőlcsfánkat

Zúzzal virágoztatod.

És azalatt nagy lármával

Kimormolsz szélhahotával

S jégfogad vicsorgatod.

Ne dúld fel minden kedvünket,

Enyhítsd megúnt életünket,

Bocsásd hozzánk a tavaszt,

Szívszakadva várjuk azt.

*

*

Félszívvel

Mész a templomba és a színházba,

S csodálkozol, hogy nem történik veled semmi,

Semmi izgalmas önismereti szellemi kaland,

Semmi pokoljárás, katarzis, megtisztulás,

Ünnepi purgatórium és mennybeszállás...

*

„Jólnevelt”

Annyira jólnevelt vagy,

Vagy inkább szemérmes, gátlásos,

Aki nem szeretne élelmesnek látszani,

Hogy hiába kínálnak meg egyszer a finomsággal,

Először nem fogadod el.

Mivel ezt többet nem ismétlik,

Mert őnáluk külhonban ez a szokás,

Te meg röstellsz nyíltan, expressis verbis kérni,

Ezért nemcsak éhen maradsz,

De neheztelsz vendéglátódra és magadra is…

*

Korrupt

Nemcsak a vas, de minden ember,

Sőt minden közszolga, tiszt-viselő is

Korrumpálható, megvesztegethető…?

Pénzzel nálad is mindent el lehet érni,

Több pénzzel meg az ellenkezőjét is…

Csak akkor háborodsz fel, de nagyon,

Ha ennek épp te vagy a kárvallottja…

*

Imádó

A nagy szerelmedet imádod,

Ő bármit kérhet tőled, megteszed -

Isten viszont csak feltételesen szereted

(ha pl. rögtön és maradéktalanul teljesíti

„imába foglalt” hosszú és balga kívánságlistádat)

*

Naiv

Ember a fronton, a lövészárokban

- Kérem! Ne lőjenek, itt emberek vannak!

*

Leköteleződés

Szabadnak gondolod magad,

Hogy bárkitől bármilyen ajándékot elfogadj,

- és még azt is mondod: nem akarod megbántani -,

Pedig minden egyes eset szabadságodat kurtítja

*

A szabadság gyöke

Nem jól ismered anyanyelved

Nem fogod fel annak szellemi eligazítását

Nem véletlen, hogy egygyökerű, egylényegű

A szabadság és a szabály, a szabatosság – a rend

Így csak szabados lehetsz, aki az ördög rabszolgája…

*

Kármentő

Ha a „Jóisten”

jégesője elveri a termést,

Akkor te dühödben ásóval-

kapával besegítesz

Úgymond: hadd lássuk

Uramisten, mire megyünk ketten

Ezzel nem a Jóisten eszköze,

de az ördög jobb/balkeze vagy.

*

Prokrusztész ágy

Fakó minden teória, a lét aranyló fája zöld,

S te így, ilyen kifakultan látod a virágzó rétet,

A nagy mindenség ki-kibújik a Rendszeredből -

De te addig csonkítod, míg bele nem gyötörhető…

*

Árnyékbokszoló

Behunyt szemmel vagdalkozol,

S így persze/sajnos pont azt éred,

aki a legeslegközelebb áll hozzád

(üsd, vágd: nem apád, nem anyád!?

…dehogynem!)

*

A család nemtője

Ha rablótámadás érné szeretteidet,

Akár az életed árán is megvédenéd őket,

(legalábbis ezt fennen hangoztatod)

De hogy a krumplit ma te pucold meg,

Az neked nem elég magasztos feladat…

*

Statiszta

Olyan az élete,

Mint azon a filmszereplőé/statisztáé,

Aki csak egy-egy jelenetben tűnik fel,

Arra kap instrukciót, de az egészet sosem látja…

*

Kullancs

A kis kullancs-hazugság,

Ha nem vágtad le a fejét

Beléd, beleidbe ontja a mérgét

És megbénít, elsorvaszt, leépít…

*

Kebelbarát

Kis kígyót melengetsz kebleden,

Az feléledve beléd mar, vagy

A végén óriáskígyóvá alakul,

Mely rádtekeredve megfojt

*

Bemenet Elek

Az egyik ajtóstul ront a házba,

A másik még csak nem is kopog, zörget,

És méltatlankodik, hogy nem eresztik be…

És van, aki viszont nyitott, kitárt kapukat dönget.

És van, akit kidobnak az ajtón, s visszamegy az ablakon

*

Macska

Frakk és a cicák állatmeséje

Álnok, törleszkedő, hűtlen macskaként viselkedő

Aki folyton csak szemtelenül követelőzik a gazdájától,

S ha úgy adódik, az első alkalommal meg is lopja azt…

(közben még feljelentve, rágalmazva a házőrző kutyát)

*

Képzelt beteg

Magadat betegnek tettetve

Anyagilag is élősködsz a családodon

De még ennél is jóval nagyobb baj az,

Hogy a képzelt beteg terrorizálja a kis családját,

És busásan fizeti a léhűtő szélhámos „doktorokat”

(s előbb-utóbb bele is tanul a betegségbe – úgy marad…)

*

Balfácán

Feltéped zubbonyod: ide lőjetek!

Kiterített lapokkal játszol hamiskártyásokkal

Önként és dalolva beleszaladsz a nagy pofonokba

Stb.

*

Irigy kutya

Inkább betegre zabálod magad,

Csakhogy a másiknak ne jusson egy falat se

Legközelebb viszont - pont ezért - te halsz éhen…

*

Protekciós

Szocialista összeköttetéseid révén

Ugyan sikerült a főszerepet megkapnod,

De nagy bajban vagy, ha lehull a függöny

És a közönség, az ezerfejű cézár fog ítélni

*

Békaperspektíva

Nem mer/vagy nem képes

A humor magaslatára felmászni,

Ahonnan eltörpülne óriásinak látszó gondod

Így viszont a kis gond is óriásként fenyegető…

*

Önveszélyes

Túlbecsüli saját képességeit,

És alulbecsüli korlátait, gyengeségeit

Csakúgy, mint ellenfeleiét, sőt ellenségeiét…

*

Pedáns asszony

Tisztaságmániád őrületbe kergeti társad,

Otthontalanná teszi a helyet, ahol él(né)tek -

Pedig te csak a kosz és rendetlenség ellen vagy

Te csak minden szeretteid tiszta otthont akarsz…

*

Mamahotel igazgató

Hogy is viselnéd el azt a szörnyűséget,

Hogy évtizedeken át nevelt édes fiacskádat

- aki elment férjed után egyetlen támaszod -

Csak úgy ukmukfukk elrabolja egy vadidegen?

*

Bumeráng

Mint aki felfelé,

az égre köpköd,

És minden az ő fejére,

nyakába csurog vissza

*

Kontraproduktív

Addig-addig hajkurászod

az olyannyira áhított népszerűséget,

míg rá nem találsz a jogos népszerűtlenségre…

*

Redundancia

A szó elrepül

és sok a háttérzaj,

Ott nem árt ismételni,

akár kétszer is elmondani.

De mindezt te írásban is teszed:

(Maga bolond: mindent kétszer ír le?!)

*

Tautológia

Úgy teszel,

mintha valamiről állítanál valamit,

De közben csak ugyanazt mondod más szavakkal,

Vagy netán éppen a magyarázandóval magyarázol…

*

Mennyiség/minőség

Te a munkában hiszel?

Egyre többet dolgozol, amennyit csak bírsz:

Olykor akár napi 16 órán át is írsz, írsz és írsz…

S szörnyű igazságtalannak érzed: sehol a remekmű!

*

Lincselés

Egy legény se volt talpon a vidéken

Egy ember se volt, aki megakadályozta volna,

Hogy a gyerekei szeme láttára agyonverjék az apát,

Aki pedig megállt, amikor kis balesetet okozott,

S nem egy áldozatát cserben hagyó volt…

*

Fogadalmas

Szegénységre fogadó

Az ún. szent szegénységet

Anélkül magasztalod egyedül üdvözítőként,

Hogy valaha csak egy ideig is gazdag lettél volna

*

Vakmerő

Farkasszemet néző

Egy férfi nem félhet a farkastól,

Hisz nem is bánt ő, csak megkóstol!

*

Szeréna

Annyira szerény,

Hogy még azt is titkolja,

Amire csak ő tudja a választ!

(Goethe: csak a mihaszna szerény)

*

Balhitű

Hiszel egy jósnak -

Készpénznek veszed

Azt a sok-sok leendő jót,

Amit neked jó pénzért megígért?

*

Menedék

A házasságkötés,

A családalapítás életkihívásai elöl

Behátrálsz egy magasztos szent hivatás

Lehetőleg éjjel-nappal üzemelő menhelyére

*

Fedezék

Az anyukád szoknyája mögé bújsz,

Ha számon kérnék viselt dolgaidat, csínyeidet,

Vagy a karoddal-kardoddal kéne a hazát védeni

(anyámasszony katonája, nyámnyila és a többi…)

*

Állati jó-rossz

A kiskutyádat élettárssá emeled,

S reá öntöd szíved minden melegét!

Vagy elzárod magad a (házi)állatoktól,

S csak potenciális ennivalót látsz bennük,

S nem társat, tanítót és tanítványt stb. stb.

*

Gyászos

Nap, mint nap úgy teszel

Mintha a férjed még mindig élne:

Lakásodból múzeum, kripta, emlékház lesz.

Mindent a szemnek, de semmit a kéznek…!?

*

Büszke „beteg”

Amit szégyellned kellene és gyógyítani,

Azzal dicsekszel: pl. munkaalkoholizmus!

Pedig a betegség felismerése és tudata nélkül

Még minimális esélyed sincsen a gyógyulásra…

*

Protezsált

Sokáig áltatod magad,

Pedig csak a protekció segített be ide -

De csak addig tudta ez pótolni tehetséged,

amíg egyszer, először fel nem gördül a függöny

*

Vaksági eskü

Ígéri-fogadja: rá se néz más nőkre!

Igaz, egy idő után nőként már a feleségére se…

Leépül fogékonysága a női szépség erotikájára…

(mintha egy szerzetes élne az apácává tett nő mellett)

*

Ösztönös

Az ösztön a bennünk élő isten!?

Ahogy az életösztön, úgy a nemi is.

És te úgy teszel, mint a kanos kan kutya:

Ráugrasz minden veled szembejövő nőstényre…

Egy kedvéért nem mondasz le az összes többiről…

*

Menthetetlen

Jó király – rossz tanácsadók?

Hízelgőkkel veteti magát körül,

S így nem lát(hat)ja, hogy meztelen!

És jaj neki, ha nem jön egy gyerek,

Aki még nincs beépülve az érdekhálóba,

Akit még nem tettek cinkos bűnpártolóvá,

Akinek van még tiszta látása és mersze…

*

Illuzionista

Szüksége van a bűnös világnak

Egy ilyesforma élő legendára is:

És ő készséggel adja is hozzá magát,

Nem fosztja meg embertársait

Egy hamis illúziótól…

*

Álterhes

Gyereket beszéltek a hasadba,

S már magad is gömbölyödni, dagadni látod?

Amikor éppen a cirkuszi hasbeszélő szól hozzád,

Akkor te azt a Jóisten hangjának, szavának veszed…

*

Pürroszi győztes

A csatát ugyan megnyered,

De magát a háborút elveszíted –

Olyan vérveszteséget szenvedsz,

Hogy ebbe később te is belehalsz…!

(de legalábbis súlyosan belerokkansz)

*

Álomviláglakó

Álmodban tiéd lett a királylány:

Reggel hiába lógott a bilibe a kezed,

Ezt te máris kész ténynek vetted,

Vagy ha nem, hát nem merted elhinni,

Hogy rád is vár valahol a te királylányod,

S inkább maradtál magadnak, magadban…

*

Blind faith

Vakon elhiszed,

Ha fiad egyszer azt mondja:

Ha valaki, hát ő nem drogozik…

Ennek ellenkezőjét feltételezni,

Messzemenő bizalmatlanság lenne!?

*

Öncsaló

Nem akarsz tudomást venni

Elburjánzó, áttételes rákodról,

Ami először rendellenes elváltozás,

Azt később neked jóindulatú dudor.

Vagy egy bagatell bütyök a lábadon.

Ez is az ún. kegyes öncsalás lenne?

*

Hipochonder

Éjjel-nappal vizsgálod magad

Nagyítóval és nagy gyanakvással

És hisztérikusan reagálsz a változásra,

Pedig csak a testi öregedés jelei azok…

(és ellenség mindenki, aki bagatellizálja)

*

Fiaskó

Királyfiaskodó

Nem akarod magad sajnáltatni,

Inkább erőn felüli lakomát rendezel…

Hadd higgyék, te nem koldus, de királyfia vagy…

Esélyes vagy: nem sikerül a hitetés, kudarcot vallasz

*

Jó gyerek

Ha egyszer megszidtak vagy kinevettek

Egy gyermeki kíváncsiságból feltett kérdésedért,

Attól fogva öncenzúrázod vagy elfojtod kérdéseidet,

S csak akkor beszélsz, ha téged kérdez a tanítód

És azt válaszolod, amit már tőle hallottál...

*

Tétlen/szimultáns

Mindent egyformán fontosnak tartasz,

Nem tudsz fontossági-időrendi sorrendet felállítani,

Ezért vagy bele sem kezdesz dolgaid intézésébe

Vagy egyszerre akarsz mindent elvégezni,

Kisdolgot-nagydolgot, mosakodást és evést stb. -

Szimultán, egy időben játszanál 100 sakkpartit…!?

*

Babonás

Ha nem jó lábbal kelsz fel,

Akkor visszafekszel az ágyba,

És ott is maradsz napestig, másnapig,

Hisz aznap jó, ha nem csinálsz semmit

(ha kirúgnak a munkahelyedről, az ő bajuk)

*

Engedelmes

Rossz-szó-fogadó

Szüleid fiút akartak,

Téged fiúnak neveltek,

S te – jó kislányként - nem lázadtál ellene!?

*

Sánta kutya

Más tollaival ékeskedik

Mintha ő ölte volna meg a hétfejű sárkányt

Rövid ideig sütkérezik más dicsfényében –

Majd annál nagyobb a blama, a pofára esés…

*

Világvég

Fordított rendes

A legnagyobb hazugság(ok egyike) az,

Ha a bűnöddel, mint erénnyel tüntetsz!

S ha ez ma nem ütközik ellenállásba, sőt,

Akkor elmondhatjuk, hogy süllyed a világ…

*

Coming out

Melldöngetően büszke,

Mert cinikus nyíltsággal vállalja:

Ő egy gazember – vagy nemsokára az lesz

(vesd össze: Shakespeare: III. Richárd)

*

Hipokrita

Elegendő a látszat?

Képmutatásod a bűn hódolata az erény előtt…

De ez csak egy közvetett, indirekt hódolat…

Mert mégis okosabbnak gondolod, hogy ha

Csak úgy teszel, mintha erényes lennél

*

Jónak tűnő

Akkor és úgy akarsz jó lenni,

Hogy ez rögtön nyilvánvaló is legyen…

(különösen akkor, ha magad sem tudod,

Vagy épp nagyon is tudod, hogy – nem - jót teszel…)

*

Bújócska

El- és bemenekülő

Az állandó döntéshelyzet, a felelősségvállalás

Elviselhetetlenül terhes: diliházba, rendházba bújik el -

A falu „bilincsei” elöl a szabadossá tevő városba menekülő,

Aki a túl sok választás elöl valami paramilitáris helyet keres.

*

Nem izguló

Hamar kifáradó

békés egymás mellett élés

Monogám vagy, és még hűséges is?

Utóbbi nem értékes, mert nem volt próbája…

Szexuális életed maximum páros önkielégítés!

*

Dialektikus

A mennyiség átcsap minőségbe

Ha sokszor-sokáig vagy valakivel együtt,

Akkor az a kapcsolat idővel magától átalakul:

Vagy igaz barátsággá, vagy boldogító szerelemmé…?

*

Kvantitatív

A mennyiség forradalmára

A középszered lehúzó ereje és terrorja

A könnyen manipulálható túlnyomó többség

Gőgös diktátorai és meghunyászkodó alattvalói…

*

Piperkőc?

Nem, ő nem cifrálkodó…

Életfogytig tartó „nazír” fogadalom

Nem nézel tükörbe, nem adsz magadra,

Nem tisztálkodsz és nem szépíted magad

Téged úgy szeressenek, ahogy épp kinézel…

*

NAGY JENCIKLOPÉDIA

A baj felismerése már a gyógyulás kezdete.

A bölcs mese, példabeszéd, amondás stb. rólunk szól,

Ismerjünk magunkra, s bátran változtassunk éltünkön!

Gyáva léleknek se szerelme, se gyereke, se humora,

se hivatása, se egészsége, se otthona, se hazája stb.

Szabad ötletek, gondolatcsírák, kísérletek, idézetek

Az Életminőség-lexikon anyag- és címszógyűjtése