Nagy örömömre szolgál, hogy a »Magyar közmondások és közmondásszerü szólások« címü gyüjtemények a millennium évében láthatott napvilágot, mert ez mint szerény fotográfia sorakozik a nagyszerü alkotások mellé, melyek annak megörökitésére készültek. A magyar közmondásokban a magyar nemzet szelleme, jelleme, bölcsessége, élettapasztalása, humora nyilatkozik meg; ezeket könnyen kezelhető alakban kodifikáltam munkámban, hogy vele a magam módja szerint a magyar nemzeti geniuszt megünnepeljem. Ezt a talán nem egészen érték nélküli fotográfiát a magyar hazának dedikálom élete első évezredének alkonyán és a másodiknak hajnalán, - a hazának, kit teljes életemben nem hangos szóval, hanem csendes munkával szerettem.

A jelen alkalommal nem szándékom értekezést irni a magyar közmondásokról, noha ez igen érdekes fejtegetés volna, mert azoknak ugy alakja, mint tartalma erre bőséges anyagot nyújt, - hanem csak egy kis tájékoztatót akarok müvemhez irni.

1864 óta gyüjtök tizenegy nyelven közmondásokat az ugynevezett cédula-rendszer szerint; minden közmondást kis papirszeletre irtam. 1894-ben a rendezéshez fogtam és 1895-ben megjelent első gyüjteményem, a latin »Florilegium«, elsőnek azért, hogy ez utját egyengesse és mutatóul szolgáljon a külföldön megjelelendő gyüjteményeimnek. A magyar gyüjtemény a millennium évére volt szánva. Ez a legbőségesebb gyüjteményünk, noha még távolról sem teljes. Erdélyinek 9000 szólása van, gyüjteményemben 25.336. Az elrendezésben az Erdélyi-féle alapszó-rendszert tökéletesebbé tettem. Nála egy közmondás csak egyszer, egy alapszónál fordul elő, - azonban egy közmondásban gyakran két-három jellemző szó van és e tekintetben a gyüjtő és olvasó eltérő nézetben lehetnek és ez gyakran másutt keresheti és hiába, mint a hová a gyüjtő iktatta; ezen gyüjteményben egy közmondás annyi alapszó keretében fordul elő, a hány jellemző szó van benne és igy az olvasó, bármelyiknél keresi, meg is találja. Ezen alapszó-rendszernek igen nagy előnye az is, hogy együtt találjuk mindazon közmondásokat, melyek egy-egy alapszóra vonatkoznak és igy a mozaikszerü képben megismerhetjük azon egész eszmekört, melyben egy-egy fogalom közmondásilag érvényesült, miáltal az egyes alapszavak egész kisebb-nagyobb monográfiakká bővülnek, a mi sok esetben igen érdekes és tanulságos. A Dugonics-féle tárgycsoportos rendszer kezdetleges; a Sirisaka-féle ábéczés rend teljesen czélszerütlen. Az egyes közmondások mellé, a hol szükségesnek vélem, egy pár szóban magyarázó észrevételeket csatoltam, azonban azokat a képtelen cigányadomákat, meséket, stb., melyekkel némely gyüjtő a közmondások közlését kiséri, mint tudományos szempontból teljesen értékteleneket, mellőztem. Gyüjteményembe felvettem a közmondásszerü szólásokat is, mert ezek részben közmondások in nuce, részben itt-ott előfordulható közmondások töredékei - és ezüst edénynek cserepe is értékes!

Gyüjteményemben megvan a régibb gyüjtők összes anyaga és azt a saját gyüjteményemmel kiegészitettem. Minden közmondásnak megneveztem gazdáját, ki használta irásban először. A közmondásoknak ilyen történelmi alapon való csoportositása uj dolog, nincs mása a közmondások egyetemes irodalmában; ez a munka sok nehézséggel járt és kétségkivül sok hibával is, de mindenesetre érdekes. Minden szólás annak jegyével van ellátva, ki használta irásban először; igy például ezt: »falra borsót hány«, Decsi János (1583) és utána minden gyüjtő használta, - a gyüjteményemben az Decsi nevével fordul elő, a többi valamennyi nevének mellőzésével. Innen van az is, hogy a hires Szirmay nevével csak kevés van jelölve, mert ő jórészben Kis-Vicay mondásait használta, azért a kettőben közöseket Kis-Vicay jegyével (KV.) kellett jelölnöm, mert ennek gyüjteménye 1713-ból való, Szirmayné pedig 1805-ből. A közmondások minden jellemző változatát, variációját is felvettem, a mi hol nyelvészeti, hol tartalmi szempontból érdekes. Például Szenci Molnár Albert (1604) ezt mondja: »némának anyja sem érti szavát«, Kis-Vicay (1713): »néma gyermeknek anyja sem érti szavát«. A későbbiek mind Kis-Vicaynak erőtlenebb mondását használták Szenci Molnár Albert tömörebb szólása helyett.

Talán nem lesz érdektelen a gyüjteményben levő közmondások statisztikája sem. Decsi Jánostól (1583) van 62, Szenci Molnár Alberttől (1604) van 343, Pázmán Pétertől (1613) van 160, Kis-Vicaytól (1713) van 1697, Mikes Kelementől (1735) van 66, Faludi Ferenctől (1787) van 36, Kovács Páltól (1794) van 282, Baróti Szabó Dávidtól (1804) van 117, Szirmay Antaltól (1805) van 340, Dugonics Andrástól (1820) van 10. 182, Ballagi Mórtól (1850) van 2018, Erdélyi Jánostól (1851) van 4966, Czuczor Gergelytől (1870) van 120, a Nyelvőrből (1872-1895) van 2184, Sirisakától (1891) van 1350, népdalokból van 128, különböző iróktól van 35, a függelékben van 370, én közöltem először 580-at. Ezen statisztikából kiderül müvei hiányossága, például csak az is, hogy Pázmán és a népdalok még nincsenek kellően kiaknázva. Még egy pár évig munkám kiegészitésén fogok dolgozni és a második kiadás teljesebb lesz.

Végül köszönetet mondok azoknak, kik munkám kiegészitéséhez a függelékben szivesek voltak hozzájárulni, valamint Gyulay Pálnak is, a ki kegyes volt munkámnak az akadémia és a Kisfaludy-társaság erkölcsi és anyagi támogatását kieszközölni. Hálás köszönet neki és a nevezett intézeteknek!

Budapesten, 1896. a millennium évében.

A történelmi szempontból eszközölt rendezés röviditéseinek magyarázata: DJ. = Decsi János (1583); M. = Szenci Molnár Albert (1604); P. = Pázmán Péter (1513); KV. = Kis-Vicay (1713); ML. = Mikes Kelemen levelei (1735); F. = Faludi Ferenc (1787); K. = Kovács Pál (1794); BSz. = Baróti Szabó Dávid (1804); Sz. = Szirmay Antal (1805); D. = Dugonics András (1820); B. = Ballagi Mór (1850); E. = Erdélyi János (1851); Cz. = Czuczor Gergely (1870); Ny. = Nyelvőr (1872-95), az Ny. mellé tett szám az évfolyamot jelenti; S. - Sirisaka Andor (1891); Np. = Népdal; ME = melyeknek eddig régibb eredete ki nem mutatható

A. A ki a-t mond, b-t is kell mondania. E. - Az öreg A-t sem ismeri. E. - Még a nagy A-t sem tudja. E. - Nem akart tovább menni az a-nál. D.

Aba. Aba nem posztó. D. (Daróc nem posztó; paraszt nem úr.) - Aba posztó. D. (Durva úr.) - Nem aba nadrágja. D.

Aba. Lesz még Abán bucsu. E. (Lesz még nekem is jó dolgom.)

Abau. Abauba küldeni. E. (Kikosarazni. A leánykérő ifju kijelentette, ha nem kapja meg a leány kezét, elköltözik Abaujba.)

Abbahagyni. A lusta ló meginditja ugyan a kocsit, de ismét abbahagyja. D. - Ha a medve megszagolta a mézet, abban nem hagyja. D. - Ha friss vize volna, abbahagyná a legjobb sört és csupán bort innék. D. (Iszákos.)

Abc. A szamarat abc-ére tanitja. D. - Annyit tud hozzá, mint tyuk az abc-éhez. D. - Az abc-ét se tudja, mégis papolni akar. D. - Az abc-ét sem tudja, mégis katedrába áll. E. - Ez csak az abc-éje. E. (Könnyü része a dolognak.) - Ért hozzá, mint bagoly az abc-éhez. Ny. 14. - Még az abc-én sem ment keresztül. B. - Nem mehetett tovább az abc-énél. D. - Szamárt tanit abc-ére. KV. - Tud hozzá, mint tyúk az abc-éhez. D. - Mi is tudjuk az abc-ét. ML.

Ablak. Ablakján a pénzt ki nem szórja. D. - Ablakon hányják be neki. E. (Szerencsés.) - Ablakot ugrik. D. (Rosszban járt, baj érte.) - Ha a szükség beköszön az ajtón, a szeretet akkor az ablakon ugrik ki. D. - Ha ablakkal beéred, ne nyiss kaput sziveden. D. - Ha feje befér is az ablakon, de nyelve be nem férhetne. D. - Ha Isten akarja, az ablakon is beveti. D. - Házadnak ablakán senkit se hagyj benézni. D. - Kár hogy a szíven ablak nincs. D. - Késő akkor betenni a kalitka ablakát, mikoron a madár kiröpült belőle. Bethlen Gábor levél. - Kiment a ház az ablakon. E. (Megtudták mi történt a házban.) - Kinek Isten akarja, az ablakon is beveti. D. - Kivered az ajtón, bejön az ablakon. E. - Mindent az ablakon vetnek be neki. D. (Szerencsés.) - Nem teszi az ablakába. E. (Nem fog vele dicsekedni.) - Talán az ablakon hányják be neki azt, a mitől meggazdagodik? D. - Téli ablak. E. (Pápaszem.) - Vak ablak. D. - Világos mint a vak ablak. Ny. 1.

Ablakfa. Se kin se ben, mint az ablakfa. E. - Ugy áll mint az ablakfa, se kinn, se benn. Ny. 8. - Ugy van mint az ablakfa, se kivül, se belül. Ny. 5.

Abrak. A likacsos abraktól nem fickándozik a pej. D. (Szalmától.) - Abrak pucolja a lovat. Ny. 6. - Az abrak piszkálja az alfelét. Sz. - Az abrakját hordozó lónak nem törik fel a háta. B. - Biztatja, mint cigány a lovát abrakkal. ME. - Éhes csikó abrakkal álmodik. E. - Ha rugdos a ló, végy el abrakából. D. - Ha a lónak pénze volna, abrakot forditana rajta. D. - Hazajár, mint Buki lova az abrakra. D. (Visszatér oda, hol jobb dolga volt.) - Könnyü Szentmihálylovát abrak nélkül tartani. D. (Szentmihálylova a min a holtat kiviszik.) - Legjobb ostor az abrak. E. - Ló elli a csikót, de abrak az anyja. E. - Lusta lónak korbács az abrakja. D. - Ménló mellett a kanca falja fel az abrakot. D. - Röhög mint ló az abrakra. ME. - Szabódónak bot az abrakja. D. - Ugy örül mint éh ló az abraknak. D. - Vén ló is megröhögi az abrakot. K.

Abrakmérő. Felvitte Isten a dolgát, mint az abrakmérő katonának. Ny. 2.

Abrakol. A harcolás előtt abrakold a lovat. D. - Akkor abrakolja lovát, mikor harcra indul. D. - Késő hegy alatt abrakolni a lovat. Ny. 4. - Megröstül a ló is, ha nem abrakolják. D. - Ne akkor abrakolj, mikor indulni kell. E.

Abrakos. Abrakos csikó könnyen fickándozik. E. - Nyakában az abrakos tarisznya. ME. (Jól el van látva.)

Abrakvivő. Abrakvivő lónak nem törik fel háta. E.

Abroncs. Mind lepattant hordajáról az abroncs. D. (Nagy kár érte.)

Abroncsol. Abroncsold be fejét, mert tanulásban megreped. D. (Gúny; nem tanul.)

Abrosz. A mely abroszt sokan viselnek, szöszszé válik. B. - A sáhos abrosznak szebb a szine mint a visszája. B. - Az abrosz végre szöszszé válik. D. - Felrázta az abroszt. Ny. 2. (Nem kap enni.) - Hosszú az asztal, keskeny az abrosz, rövid a vacsora. Ny. 3. Np. (Rossz gazda.) - Ismerem az abroszt, szöszből fonták. D. (Alacsony származásu kevély ember.) - Keskeny az abrosz. E. (Külső pompa, szegény konyha.) - Más abroszához törli kését. D. (Más házánál élősködik.) - Oly nagy a hája, mint az abrosz. D. (Étkes.) - Széles az asztal, keskeny az abrosz, vékony a vacsora. E. (Rossz gazda.) - Sokat viselt abrosz szösszé válik. D. - Vastag abrosz, vékony ebéd. Ny. 6. (Szegénység.) - Viselt abrosz szöszszé vált. D.

Acél. Acél anyának tüzkő a leánya. D. - Acél a feje, vasalt a nyaka. D. (Konok.) - Acél is, koha is. D. (Könnyen haragra lobban.) - Acél pennának is elkopik a foga. D. - Acéla jó, de kohája rossz. D. - Asszonynak minden fazékoldal acél. E. (Minden csekélységért tud megharagudni.) - Azt se mondta, cseréljünk acélt. E. (Szó nélkül távozott.) - Csupa acél, csupa vas. D. (Erős.) - Jó az acéla, de tűzköve rossz. B. - Könnyebb az acélt eltörni, mint meghajtani. D. - Mellökön acél, hátukon vas, de belül a nyul, nem pedig a sas. D. - Minél jobban hevítik a vasat, annál jobb acél. D. - Nehéz az acélt meghajtani. D. - Nyakas, mint az acél. D. - Ruhája is acél. D. - Tűzköves acélas asszony. ME. (Haragos.) - Vargát kéri az acél edzésre. D.

Adás. Adás-vevés, nem mind nyerés. ME. - Szép az adás, de szebb a titokban maradás. Ny. 2.

Adat. Maga eszi meg a tojást, levét szolgájának adatja. D. (Javát maga eszi meg.)

Adakozik. Könnyü a máséból adakozni. KV.

Adogat. Eb adogasson, hogy fogyogasson. Ny. 23. (Nem adok, nem fogy.)

Adomány. Bor, buza, szalonna, égnek fő adománya. BSz. - Igéret adományt vár. D. - Szépség a jósággal Istennek nagy adománya. D. (Ritka együtt.) - Tót adta, tót elvette, ebnek adománya. E. - Tót adta, tót elvette, tót eb adománya. D.

Adomás. Adomás sziv is viaszként megolvad. D. (Adakozó, lágy szivű.)

Adonyi. Adonyi asszony, megcsalja az urát. Ny. 15. (Adonyból való, könnyen ád másnak.) - Nem adonyi ember. ME. (Nem ad senkinek semmit).

Adorján. Három Burány, hat Adorján, kilenc huncut. Ny. 23. (Családnév; olyan családokról, hol mind rossz.)

Adó. A holtaktul is adót kér. D. (Kapzsi.) - A holtakon is adót szedne. ME. (Kapzsi.) - Az adó, rossz szó. ME.

Adószedő. Rosszabb az adószedőnél. ME.

Adósság. A régi adósság annyira felmegy, hogy végre el sem éred. B. - Bizonytalan adósságnak szalma a kamatja. K. - Bizonytalan adósságnak szalma az interese. KV. - Búsulással nem fizetsz adósságot. E. - Csak part meg adósság ne volna. Ny. 6. - Egy szálig kifizették az adósságot. D. (Verés.) - Ha eszed van, adósságot ne csinálj, elveszted a hitelt. D. - Három űzi ki az álmot az ember szeméből: a szükség, az adósság és a pör. Ny. 20. - Minden adóssága a korcsmákban. D. (Részeges.) - Pénzzel, nem búsulással fizetik az adósságot. B. - Sok esztendei bú-gond sem fizethet ki egy pénzárnyi adósságot. D. - Szalma adósságnak polyva interese. E. (Rossz adósság.) - Szalma adósságnak pörnye az interese. D. (Rossz adósság.) - Szomorú mint a ki adósságba jár kapálni. Ny. 2.

Adózni. Szegénynek nincs miről adózni. D.

Adta. Erősen fújja az adtát. (Káromkodik.) - Neki szokott katona az adtának. D. - Neki szokott mint katona az adtának. E. - Ritka magyar adta nélkül. D. - Tatár étel, török tánc, magyar adta, ördög lánc. E. (Tatár étel, korbács; török tánc, talpverés; magyar adta, káromkodás; ördög lánc, rabbilincs. Átkok.)

Adtáz. Cifrán adtáz, aki megszokta. D. (Káromkodik.) - Tömlöczben is adtáz. D. (Bajban.)

Aggaszt. Nem aggasztja a méhecskét a tél. E. (Szorgalmast.)

Aggatózik. Aggatózik mint a csipkebokor. E. (Tövis.)

Aggnő. A görbült aggnőnek agg a regéje is. D. - Aggnő beszéd. P. (Mese.) - Csak szófia beszéd és aggnő rege. P. (Pletyka.)

Aggott. Nincs oly megaggott róka, mely tőrbe ne kerüljön. D. (Vén.) - Már a biróságbul is kiaggott. D. (Kivénült.)

Aggottan. Mit ember ifjánta tanul, azt aggottan is nehezen felejti. KV.

Aggódik. Aggódik mint a tőrbeesett madár. D. - Aggódik mint a tőrbeszorult madár. B. - Kinek nincsen lova, nem aggódik rajta. KV. - Másnak javán aggódik. D. (Szomorú, irigy.)

Aggszó. Aggszó, de igaz. M. és P. (Régi szólás.)

Agy. Igen fen kezdesz héázni, elszédül agyad. P. - Tök az agya, gané a veleje. D.

Agyba. Agyba-főbe. E. - Agyba-főbe a szökevény katonát. D. - Agyba nyakázzák a lopót. D. (Ütik.)

Agyafurt. Agyafurt. E. (Ravasz.)

Agyag. Nehéz az agyagot ásni. D.

Agyar. A kutyának is van néha agyara mint a disznónak. D. (Rossz embernek.) - Bus vadkan a tölgyfa gyökerének is neki vágja agyarát. D. - Kihasadt az agyara. Ny. 2. (Jókedve kerekedett.) - Se foga, se agyara. D. - Végtére a vadkannak agyarai is elkopnak. D.

Agyaras. Agyaras vadkan. D.

Agyarkodik. Agyarkodik mint a legdühösebb vadkan. D.

Agyonlő. A ki szerencsétlen, bottal is agyonlövi magát. D. - Agyonlőtte, mint Paska a szamarat. Ny. 1. (P. neszt hallott istállójában; add meg magad tolvaj, mert lelőlek, a szamár nem felelt, P. lelőtte.) - Puska nélkül lőhették agyon. D. (Szerencsétlent.)

Agyonrúg. Rúgó ló sokszor tulajdon mesterét agyonrúgja. KV.

Agyonszúr. Jobb vastagon megdöfni, mint vékonyan agyonszúrni.

Agyonütni. Vén embert venyigével is agyonüthetni. D. - A jó ebet nem ütik agyon egy turóért. K. - Fejszével kell agyonütni, hogy meghaljon. E. - Egy csapással kettőt akar agyonütni. D. - Csak azért kiván egy fertályig mennykő lenni, hogy minden élőt agyonüthessen. D. - Egy kézzel a bika szarvát tartja, a másikkal agyonüti azt. D. (Erős.) - Nagypénteken kereplővel fogják a nyelvét agyonütni. (Nyelves.) - Ő reá bizzák, kit a mennykő agyon nem üthet. D. - Egy turóért nem ütnek agyon egy macskát. Ny. 6. - Nád ütötte agyon az urát. K. (Csekélység okozta halálát.)

Agyonvág. Mesterét a szablya olykor agyonvágja. E. - A kard önnön mesterét is agyonvágja. D.

Agyonver. A nyulat egy lovon verik néha agyon. KV. - Egy hegyes turóért agyon nem verik az ebet. D. - Gyakorta agg lovon verik farkast agyon. KV.

Agyvelő. Az ő agyveleje sem uborka. P. - Kótyagos az agyveleje. D.

Ajak. Ajakába harapott. E. - Ajakon termett, nem szivben fogant szó. E. - Felbigyeszti ajakát. D. - Két fog, két ajak zárja be a nyelvet, mégis kiszökhetik rajtok. D. - Kopasz mint a német ajak. D. (Német nem hord bajuszt.) - Megcsuszamodott ajka. P. (Eljárt szája.) - Lepittyedt az ajka. (Szégyen érte.) - Mérgében ajakát rágja. D. - Nem szivből ered az ajakon nőtt szó. D. - Nem egyéb az ajakon termett szónál. D. (Üres beszéd.) - Rágja-marja ajakát. E. - Rózsa ajak, tövis nyelv. D.

Ajándékoz. Liptóvármegyei sajtot ajándékoz, hogy érte lovat nyerjen. Sz. - Örömest oda ajándékozná mindenét, ha el nem vennék. D. (Fösvény.) - Sipot ajándékoz, hogy lovat nyerjen. K. - Sipot ajándékoz, hogy érte lovat kapjon. KV.

Ajál. Ajálja uraknak irását, hogy koncukat nyalhassa. D. (Dedicatio.)

Ajánlólevél. Orcáján hordozza az ajánlólevelet. D. (Szép.)

Ajtófél. Ajtófélre van akasztva a kanál. (Vége az ebédnek.) Ny. 11.

Ajtónálló. A mely pap jó hallgató, végre ajtónállóvá teszik. E.

Akad. A fogasra akadt. (Felakasztották.) D. - A pénteki kolbász megakadt a torkán. E. - Futja a farkast, oroszlánba akadt. D. - Hohér pallosán akadott. D. - Horogra akadt. D. - Hurokra akadt a torka. D. - Lepényt keresett, tehénganéra akadt. D. - Nem hal a vizbe, kinek fel kell akadni. D. - Nyomába akadtak a szalmahordónak. (Tolvajnak.) D. - Reá akadt kasza a kövecsére. D. - Torkán akadt a szálka. Ny. 1. (Rajtakapták a hazugságon.)

Akadály. Elég szerencsésen iparkodik, kinek a szerencse semmi akadályt nem tesz. E. - Midőn a bort nyeli, semmi akadály a torkán. D. - Nagy akadály a szegénység. E.

Akarat. A nagy dologban az akarat is elég. KV. - Az akarathoz erő is kivántatik. KV. - Az ur akaratján kell ügetni. (Szerint.) M. L. - Akarat ellen is kitetszik a szomoruság. D. - Ki nem veheti hasznodat, értse jó akaratodat. B. - Nagy benne az akarat. (Készség.) ME. - Nagy benne az akarat, mint a vén leányban. D. - Nagy benne az akarat, mint a vén lóban. E. - Nagyobb benne az akarat, mint az erő. ME. - Nincsenek egy akaraton, mint Fodor Márton lova Kabán. (Egyik jobbra, másik balra huz.) Ny. 11.

Akaratos. Akaratos kanca. (Szeszélyes asszony.) D. - Akaratos Kelemen. (Fejes.) E. - Akaratos menyasszonynak ebrud a farára. (Bot.) D. - Akaratos mint a Bende vágója. (Nem arra vág a merre kellene.) Ny. 8. - Vasfejü, kemény akaratu. E.

Akarás. A nem akarásnak sok oka lehet. D. - Nem akarás, fejvakarás. Cz. - Nem akarásnak nyögés a vége. M.

Akaró. A könnyü is nehéz a nem akarónak. E. - Könnyü az akarót rábeszélni. KV. (A kinek mihez kedve van azt szivesen megteszi.)

Akaszt. Akasztani való. D. - Egyetlen egy gyermek akasztani való. (Nem jó az egyetlen.) E. - Gyilkos akasztja a lopót. D. - Hamar előkerül, mint akasztandónak a nap. D. - Mindenkivel tengelyt akaszt. (Összevesz.) D. - Nyakas a cigány is, mikor akasztani viszik. E. - Orgazdát egy szeggel feljebb akasztják. E. - Szél kerekedik, aligha nem akasztottak. D. - Ugy retteg, mintha akasztani vinnék. D. - L. felakaszt.

Akasztat. Azóta szaporodnak a tolvajok, mióta nem akasztatnak. D.

Akasztott. Lóg, mint az akasztott ember. D. - Nem fél holló akasztott embertől. D. - Örül, mint a varju az akasztott embernek. D.

Akasztás. Akasztás se esik ingyen. D. - Akasztással is elhiresedik az ember. D. - Halogatja, mint cigány az akasztást. Ny. 18. - Huzza, halasztja, mint cigány az akasztást. Ny. 5.

Akác. Kétszer nyilik az akácfa levele. (Hosszú ősz, másodszori szerelem.) Np. - Megfizetnek, mikor az akácnak levelei lehullanak. (Száraz levele is soká fán marad.) D.

Akár. Akár alá, akár fel. (Elmehetsz.) ME. - Akár ég, akár pokol, neki mintegy. B. - Akár ide, akár oda. E. - Akár turják, akár gyurják, neki mindegy. B. - Akár zuhog, akár puhog, egy dolog. E.

Akárki. A gazdagnak akárki is rokona. D. - Mindegy neki akárki mit tartson felőle. D. - Szemébe mer nézni akárkinek. D. - Szemébe mer nézni akárki fiának. E. - Van mit leróni akárkinek. (Mindenki bűnös.) D.

Akárhonnét. Akárhonnét legyen, csak legyen. KV.

Akkora. Akkora mint a kakasugrás. D. - Akkora mint a veréblépés. D.

Akol. Éhes, mintha csősz-akolban hált volna. (Szegény, üres.) Ny. 2. - Egy akol, egy pásztor. ME. - Farkast aklodba ne zárj. D. - Farkasnak mutatsz aklot. E. - Reászokott, mint farkas a juh-akolra. D. - Türelmes birka, sok fér egy akolba. ME.

Alabastrom. Fehér mint az alabastrom. D.

Alacsony. Alacsony asztalon bátorságosabb enni. B. - Alacsony házban barátságosabb élni. ME. - Alacsony kunyhóbul is támad nagy ember. E. - Alacsony lélek. D.

Alakos. Erszénytfejő alakos. (Kicsalja a pénzt.) D. - Szemfényvesztő hitvány alakos. D.

Alamizsna. A vak koldusnak is alamizsnán szeme. D. - Alamizsnán szeme. D. - Aranyat ad a koldusnak alamizsnául. D. - Beszél a barát, alamizsna vége. D. - Beszél a barát, beszél, alamizsna a vége. B. - Énekel előbb a deák, aztán kap alamizsnát. D. - Énekel a koldus, ugy kap alamizsnát. E. - Ki idős lánynyal hál, alamizsnát ád. ML. - Lopott pénzből alamizsna. E. - Nincs savanyubb az alamizsna kenyérnél. Cz. - Okosnak a játék, vaknak az alamizsna. E. - Szemesnek a játék, vaknak alamizsna. D. - Szemesé a világ, vaké az alamizsna. D. - Szolgálója alamizsnát ád. (Gazdag ház.) D. - Ugy kellett, mint koldusnak az alamizsna. Ny. 6.

Alamuszi. Alamuszi macska hamarább megfogja az egeret. E. - Alamuszi macska nagyot ugrik. E. - Alamuszi macska egeret fog. E. - Alamusta teremtés. D.

Alamustaság. Alamustaságnak nem kell hinni. Cz.

Alant. Jobb alant kezdeni és fönt végezni. E. - Mely tyúk fent kotkodál, alant keresd tojását. E. - Nagyon alant jár a fogással. (Átlátok a szitán.) D.

Alap. Nagy viaszgyertyákat csöpögtettek alapjába. (Far.) D.

Alatt. Asztal alatt keveri a kártyát. (Csal.) E. - El lehet majd lába alatt járni. (Akasztófára kerül.) D. - Szür alatt hánya a fittyet. (Gyáva.) D. - Verebek vannak a süvege alatt. (Nem köszön.) D.

Alattomban. Az örökös sirása alattomban való nevetés. KV. - Alattomban maró kutya. D. - Ki nyilván sokat dicsér, alattomban gyaláz. D. - Korán-későn orcájára kerül az embernek a nem jó, ha alattomban cselekedte is. D.

Alattvaló. Süketnek és némának kell lenni, ki alattvalókkal békességben akar élni. E.

Alá. A felfujt hólyagot tolja a viz alá. D. - A világ lépcsőin ki fel, ki alá jár. D. - Bak alá teszi a fejős dézsát. D. - Hol fel a talpával a kerék, hol alá. E. - Két szék között a pad alá. E. - Ki fel, ki alá. M. - Kinek pósta a szája, meszet gyujtnak alája. (Pletyka megjár.) D. - Lábbal fel, fővel alá. KV. - Maga alá hozta a kis széket. (Saját kényelmét keresi.) D. - Magas polcról pad alá. D. - Másnak orra alá tormát reszel. D. - Mennyit fordul a kerék fel, annyit alá. D. - Vitézségök miatt a pad alá bujtak. D.

Aláirni. Pénzért az ördögnek is aláirná magát. (Eladná.) D. - Vékonyan fog a pennája, tán már soknak irt alája. Np. (Sokat szerelmeskedett férfi.)

Alányelni. Nem lehet a szót alányelni. D.

Alánéző. Alánéző macska. (Alattomos.) Sz. - Alánéző macskának nem kell hinni. E. - Alánéző macska szárazon mosdik. (Ravasz.) Sz.

Alánő. Alánő, mint az ökör farka. M. - Alánő a szegény, mint az ökör farka. (Összehuzza magát, meghuzódik.) D.

Alábbhagyni. Alábbhagyott benne. (Olcsóbban adja.) B. - Bezzeg alábbhagyta mostan. M. - Hagyd alább jó szász. (Hátrább az agarakkal.) P. - Hagyd alább jó szász, mert nem babodban találták. (Nem vagyok szemét.) KV.

Alávaló. Alávaló csigért isznak barátságért. (Barátságból rossz bort is.) KV. - Alábbvaló a faszúnál. D. - Alábbvaló a pondrós kutyánál. (Kukacos, koszos.) D. - Alábbvaló a sajtkukacnál. D. - Alábbvaló az élő husba esett nyünél. D.

Alázni. Alázni és felezni. (A feles legyen alázatos a gazdával szemben.) B.

Alázatos. Alázatos, mint a tejen rajtakapott agár. D. - Alázatos, mint a páva. D. (Kevély.) - Alázatos, mint itélet előtt a bünös. D. - Alázatos, mint a lyukba szorult farkas. ME. - Alázatos mint az ügyevesztett. D. - Alázatos mint az ügyefogyott. ME. - Alázatos mint a koldus. D. - Alázatos mint a kin kifogtak. D. - Alázatos mint a barát. D. - Alázatos mint a macska. D. - Alázatos mint az őszi légy. D. - Alázatos mint az elcsapott szolga. D. - Alázatos mint a leforrázott kutya. D. - Alázatos mint a verembe esett farkas. E. - Alázatos mint a pap macskája. B. - Alázatos mint az anyámasszony macskája. Ny. 1. - Alázatos macska hamar elkapja az egeret. D. - Alázatos macska nagyot ugrik. D. - Nagyon alázatos, nagyon gyalázatos. ME. - Ritka a kicsiny, ki alázatos. (Kis termetü.) KV. - Idővel a kevély alázatos is lehet. D.

Alázatosság. Alázatosság nem gyalázatosság. B.

Aldi. (Alfel.) Jó hozzá láttak az aldihoz. (Jól elverték.) D.

Alfel. Az abrak piszkálja az alfelét. Sz. - Alfelére ütötték a nemes levelet. Cz. - Ebhájjal kenték az alfelét. KV. - Kegyelmes tolvajnak hegyes nyárs az alfelébe. M. - Kigyóhájjal van megkenve az alfele. (Verés nem fáj.) Ny. 2. - Kiporolták az alfelét. E. - Nyüvek termettek az alfelében. (Rossz.) D. - Ravasz hájjal kenték alfelét. D. - Sir-rí, mint kinek sással metszik az alfelét. D. - Sok küszöböt nyalt az ő alfele is. (Sok helyről kidobták.) M. - Zab szurja az alfelét. (Nagyon jó dolga van.) D.

Alföld. Alföldön zarándoskodik esze. (Bolond.) D. - Sokat ér egy alföldi csendes eső. E. - Lám megmondtam Angyal Bandi, ne menj az alföldre. Np.

Alja. A legszebb buzának is van alja. D. - Ha leszedted fölit, edd meg az alját is. E. - Sok beszédnek sok az alja. E. - Sok szónak sok az alja. E. - Viz alja. D.

Alkalmas. Alkalmas tavalyiban. (Divatból kiment.) M.

Alkalmatlan. Alkalmatlan vendég az éhség. KV. - Alkalmatlan vendég a vénség. ME. - Szeretetben egy harmadik mindig alkalmatlan. (Szerelemben.) ML.

Alkalmatosság. Alkalmatosságnak kopasz a hátulja. (Meg kell ragadni.) D. - Élni kell az alkalmatossággal. B. - Maga alkalmatosságán. (Gyalog.) B. - Idő, alkalmatosság mutatja ki a jó szolgát. D.

Alkalom. Élj az alkalommal. ME. - Üstökén kell ragadni az alkalmat. E.

Alkonyodik. Alkonyodik a napja. (Vén.) D. - Az alkonyodó nap fáradtak pártfogója. D. - Az alkonyodó napot kevesebben imádják. E. - A részegnek későn virrad, hamar alkonyodik. D. - Ha a nap lehanyatlik, a virág is alkonyodik. D. - Télen a nap is hamarább alkonyodik. D.

Alku. Az istennek szavát megvetni nem alku. (Nem nyereség.) D. - A szerencsének hizelkedni nem alku. (Előny.) D. - Ezen nincs alku; ugy van mint a péknél a zsömlye. Ny. 4. - Hosszu alku a házasság. E. - Itt nincs alku; szabott ár. ME. - Jobb az ösztövér alku, hogysem a birónak kövér végzése. B. - Későn a papsajtjára jönni nem alku. D. - Könnyü a rossz lóért az alku. (Szivesen túladnak rajta.) D. - Nehéz a jó marháért az alku. D.

Alkuszik. Alkuszik mint cigány a lóra. E. - Alkuszik mint zsidó a gyapjura. E. - Alkusznak immár a róka bőrére. D. - Likon kivül jó alkudni. (Nem szorultságban, bajban.) KV. - Nehéz sok sasfinak fészkökben alkudni. (Megférni.) D. - Nem jó előre alkudni a róka bőrére. ME. - Pénze nincs mégis alkuszik. D.

Alóla. Alóla a gyékényt el nem rántották. (Nem halt meg.) D.

Alom. Eb a kutyával egy alomba, nem egy járomba illenek. D. - Lustább a disznónál, mert ez megveti alomját. (Piszkosabb a disznónál.) D. - Még a disznó almot is el akarja adni. KV. - Nem döglik meg a disznó a maga alomjától. K.

Alpári. Alpári ember. (Együgyű.) D. - Megjárta az alpári táncot. (Megverték.) D. - Okos az alpári ember. (Együgyű.) D. - Sorba mén, mint az alpári biróság. (Mind egyformák.) Ny. 5.

Alsó. Gyors, mint az alsó malomkő. (Mozdulatlan.) Ny. 1.

Alszél. Büdösen fuj az alszél. E.

Aludttej. Az aludttejet is megfujja. E. - Aludttejnél fehérebb. D. - Bajos már az aludttejből tejfölt csinálni. Ny. 15. - Ha Mária akarja, aludttej is elsül. D. - Ha isten akarja, aludttej is elsül. E. - Kinek egyszer megégette száját a kása, az aludttejet is megfujja. E. - Megtetézték, mint Bozsván az aludttejet. (Nem lehet.) Ny. 4. - Nekiesett mint tót az aludttejnek. Ny. 3. - Nem aludttej, hanem meleg vér folyik a magyar ember erében. D. - Olyan mint a légy az aludttejben. E. - Összement mint az aludttej. E. - Szereti mint a tót az aludttejet. E. - Szép mint a légy az aludttejben. D. - Tetejével méri, mint Bodván az aludttejet. (Szivesen adja, ha el is szóródik.) Ny. 2. - Ugy méri mint Bodván az aludttejet. Ny. 6.

Alul. Alul derül, bocskor merül. (Lesz eső.) E. - Térden felül, púpon alul. (Köldökön alul.) E.

Aluszékony Aluszékony állat. D.

Alvás. A békés alvás jobb a békétlen táncnál. D. - Akkor jó elhagyni az alvást, mikor legjobban esik. E. - Az alvás evés helyett esik szegény embernek. KV. - Éhes embernek étel gyanánt esik az alvás. E. - Hetes eső, hármas ünnep, jó gyomor: gazda morgás, béres alvás, komondor (Rossz dolgok.) D.

Alvinczy. Kend az Alvinczy. (1809-ben tábornok, rossz fegyvert adott.) E.

Alvó. Délig alvó. (Rest.) E. - Ez is a hét alvók közül való. E. - Felkölti az alvó macskát. (Mérges.) D. - Ha az alvó ebet felköltöd és megmar, azt nyerted vele a mit kerestél. D. - Ne higyj az alvó ebnek. E. - Őrizkedjél az alvó kutyától. E.

Amaz. Ez volna amaz? KV. (Ez az a hires?)

Anda. Anda Pál hadába való. (Papucshős. Az 1598-ik 31 tc. azt rendeli, hogy a tábort követő asszonyt zsákba kell varrni és vizbe fojtani. Anda Pál minden héten engedélyt kért, hogy feleségéhez mehessen.) Sz. - Anda Pál hadából való. B.

Andalog. Ugy andalog, mintha feje sem volna. D.

András. András bácsi mondja: röndnek muszáj lenni. (Rendőrök ügyetlen rendcsinálók.) ME. - Vége Vig Andrásnak. E.

Angyal. A béke angyala kövesse az utast. D. - A békességet az angyalok is hirdették. D. - A víg angyalok is örömöt hirdettek. D. - Akkor még az angyalok a földön jártak. (Régen volt.) Ny. 6. - Angyal a szava, de ördög a szive. E. - Angyalbőrbe öltözött. (Ártatlan). Ny. 2. - Angyal képében is ördög. D. - Angyal mulék felettünk. KV. - Angyal szól belőled. (Jó hír.) E. - Angyal szól belőled, ha bort emlegetsz. D. - Angyal ül a szemöldökén, ördög szeme alatt. D. - Az angyaloknak közt is voltak pártosok. D. - Az angyaloknak is a kevélység ártott. D. - Az ezüst angyalokat szállni tanitja. (Ellopja.) D. - Kövér mint a trombitás angyal. E. - Nem megy többé oda, a hova az angyalok nem járnak. (Szükségére; meghalt.) D. - Sátán szolgájának nem használ az angyal bőr. (Fehér ruha.) Ny. 2. - Se ördöge, se angyala. (Hirtelen.) D. - Sok ördög sem ér egy angyalt. D. - Utcán angyal, otthon ördög. D.

Angyali. Békével élnek az angyali karok. D.

Anna. Feltette szent Anna kontyát. (Boros asszony; Anna napi nagy mulatságok.) D.

Antal. Antal a fejed. (Féleszü.) M. - Antal harasztjára bocsátotta. (Bolondozik.) Cz. - Megjött Antal Budáról. (Próbáltam, káromon tanultam.) M. - Megjött Antal Budáról, zöld ágat hozott orrában. (Féleszüt küldtem, soká maradt, bolondul végzett.) Decsi János. - Ki hinné, hogy Antal is bőjtöljön. KV. - Kiverte orcáját szent Antal tüze. (Borvirág.) D. - Kiverte a szent Antal tüze. (Orbánc.) E. - Legjobb prokátor a tokai Antal. (Bor antalag; bor beszédessé tesz.) B. - Van módja benne mint Antalnak az ebütésben. (Üt mint a bolond óra.) KV.

Anyajegy. Homlokán az akasztófa anyajegy. D.

Anyatej. Az anyatej legédesebb. B. - Legjobb étel az anyatej. E. - Olyan édes mint az anyámteje. Ny. 2. - Részegnek a bor édes anyateje. - Megemlegette édes anyja tejét. (Jól megverték.) - Ugy beszél mint anyjatejével beszopta. E.

Anyaszült. Anyaszült meztelen. (Nagyon szegény.) D.

Anyámasszony. Alázatos mint az anyámasszony macskája. Ny. 1. - Anyámasszony katonája. (Gyáva.) Ny. - Fohászkodik, mint anyámasszony szüretkor. Ny. 23.

Anyás. Anyás gyermek. KV.

Anyányi. Anyányi liba. (Ügyetlen nagy lány.) E.

Anyó. Hol gyáva az apó, anyó nevén hivják a fiukat. E.

Anyós. Egy anyós volt jó, azt is elvitte a Manó. ME. - Vőnek, ha mézből való is, nem kedves anyósa. S. - Zöld lovat, okos oláhot, kedves anyóst nem lehet találni. ME.

Annyira. Annyira van tőle, mint az ég a földtől. B.

Apad. A kis bögre hamar forr, de hamar is apad. D. - Hol árad, hol apad. ME.

Apányi. Apányi a böndője, de nincs hozzá tehetsége. (Nagy evő, nem szerez annyit.) Ny. 2.

Apó. Hol gyáva az apó, anyó néven hivják a fiukat. E.

Apagy. Apagyra készül a szeme. (Aprót pislant.) E.

Apáca. Apácát anyácaságra szabadit. M.

Apáti. Hallotta a hirét, mint az apátiak a miatyánknak. (A törökvilágban ezt is elfelejtették.) Ny. 1. - Jön-megy, mint Apátiban a szatyor. (Szatyor nevü kutya.) D.

Apáturaság. Hal barát, hal szamár változik az apáturság. Sz. - Meghal a barát, él a szent, változik az apáturság. K.

Apolgat. (Csókolgat.) Ki bárányt apolgat, a kosót sem gyülöli. E.

Apostol. Apostolok közt is volt egy Judás. D. - Apostolok lován jár. E. - Apostolok oszlása. ME. - Tizenharmadik apostol. Sz. - Tizenkét apostol közt is volt egy Judás. E. - Tizenkét apostol között is volt egy rossz. D.

Aprit. A mit apritottál, magadnak kell megenned. B. - Az urak apritják, nyomorultak lakják. (Urak vétenek, szegények bűnhödnek.) KV. - Egy tálba apritnak. D. - Ha apritottad, egyed is meg. KV. - Holdba apritottak, mint a zöleiek. (Az asztalon fénylő holdvilágot tejfelnek nézték.) Ny. 3. - Könnyebb a tálba apritani, mint bele keresni. D. - Megeszi a mit a tálba apritott. D. - Van mit apritani a tálba. D. - Van mit apritani a tejbe. (Gazdag.) D. - Van ott mit apritani a tejbe. Ny. 7 és 10.

Apró. A nagy disznók mellett apraja is elkel. D. - Apró a tücsök, de hangos a szava. D. - Apró barom a kecske. M. - Apró homokporból válik a nagy domb. D. - Apró mint a dohánymag. D. - Apró mint a mákszem. D. - Apró mint a muslinca. D. - Apró mint a mustármag. E. - Apró mint a pozdorja. D. - Apró pénzzel kifizettem. (Sértem a sértegetőt.) E. és Ny. 15. - Apró szeleteket szel. D. - Apró szent. ME. - Apró szemü szűz. (Hunyorgató.) D. - Hamis apró lélek. (Kis.) D. - Huszas, márjas, nem apró pénz. (Meg kell becsülni.) E. - Minden nagynak apró a kezdete. K. - Nagynak is apró a kezdete. D. - Hányan vannak az apró szentek? ME. - Nagyja után az apraja is elkel. E. - Néha apraja után a nagyja is elhull. D. - Nyelv apró tag, de nagyot mozdithat. D. - Terebes rózsák is apró bimbókból erednek. E. (Minden szépnek, nagynak apró a kezdete.)

Apróra. Apróra rágták szivét. D. - Megette a fene apróra. ME. - Ne mindent apróra, néha hasábra is.

Apróstul. Apróstul, cseprőstül, iastul, fiastul. (Mindenestül.) BSz.

Apródonként. A tömött tárház is apródonkint elfogy. D. - Ki apródonként költ, tovább beéri vagyonával. K.

Aprólék. Lúd aprólék. (Kis értékű.) D. - Minden aprólékra ne csiripelj. (Kicsinységért ne pörölj.) D. - Nem jó minden aprólékot arany tollal irni. (Fontoskodni.) D.

Apróz. Aprózza a lépést. ME. - Aprózza immár a szavakat. (Részeg.) D.

Arad. Marad, mint Arad. Ny. 2. - Olyan vén mint az aradi országut. ME.

Aranyos. A fösvény kivánsága aranyos szegénység. D. - Aranyos hüvelyben füzfa kard. B. - Aranyos kantár szamár fejéhez: bot a tegezhez. P. - Az özvegynek ha aranyos is a kapufája, özvegy csak. Ny. 21. - Második asszonynak aranyos a segge is. (Feleségnek.) ME. - Mesterembernek, ha piszkos is keze, mégis aranyos. D. - Mészáros, keze-lába mind szaros, az erszénye aranyos. E.

Aranyozás. Képet nem aranyozás, festés, hanem imádás tesz bálvánnyá. D.

Aranygyapjas. Aranygyapjas vitéz. (Gazdag nagy úr.) D.

Arasz. Ha elhuztad az ölet, huzd el az araszt is. Ny. 4. - Huncut a paraszt, ha csak egy araszt. ME. - Huncut a paraszt, mihelyt három araszt. Ny. 5.