Magyar viselkedéskultúránk megrontása (9.)
2018. január 15. Ifj. Tompó László - Hunhír.info
Gárdonyi Géza egyik vallomáskötetében (Én magam, 1935) egyenesen úgy fogalmazott, hogy „ebben az elzsidózsargonozott országban maholnap fehér holló a magyarul beszélni tudó ember”, amelynek jeleként „egy emberöltő alatt talán egyszer hallunk a színpadon valakit kifogástalanul verset mondani”.
Gárdonyi nem gyűlölt senkit sem, nem volt antiszemita. Egyszerűen csak azt szerette volna, hogy mi magyarok ne használjunk felesleges idegen kifejezéseket, melyek ráadásul gondolkodásunktól, lelkiségünktől, viselkedéskultúránktól is eltérnek. (Nemcsak bizonyos zsidó kifejezések majmolásától idegenkedett, hanem a germanizmusoktól is – mégsem tekinthetnők őt ilyen alapon németellenesnek.)
Makkai szerint a „zsidó szólásmondások” unos-untalan való sulykolása jellemzi közbeszédünket (163. old.):
„Budapest ma is tele van zsidó szólásmódokkal és ezeket antiszemita emberek is használják. Jól nevelt emberek tartózkodnak a legkirívóbbaktól. Ilyenek: a „sag schon”, a „mondd már”, a „nekem legyen mondva”, a „te jó Isten!” és mások, amelyek németből fordított jiddis eredetű szólások. Jobb elemek ugyancsak igyekeznek elkerülni a kifejezetten zsidó szavak használatát, de ezek sok helyütt mégis közkeletűek. Ilyenek: „kóser”, „ajser”, „kabbala”, „jampec” stb. Általánosabban elterjedtek a kevésbé észrevehető zsidó szólásmódok, mint például: „mit tudom én”, „csak nem fog megharagudni”, „maga csak tudja”, „tegye azt ó” és így tovább. A nyelvbúvárok a zsargonból szép szókincset gyűjtöttek össze. Ajánlom mindenkinek azok felkutatását és elolvasását.”
Nos, felkutatásukra többen is vállalkoztak: Makkai könyve előtt tíz évvel látott napvilágot Bárczi Géza (1894-1975) nyelvész tanulmánya (A „pesti nyelv”. Budapest, 1932. Magyar Nyelvtudományi Társaság. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 29.) Ebben így fogalmazott:
„Mindenki előtt ismeretes, hogy a pesti ember társalgási, sőt nem egyszer írott nyelve is általában sok tekintetben eltér a nem pesti magyar köznyelvtől. Az átlagos pesti ember igen sok olyan szót, de főként kifejezést és mondattani fordulatot használ, mely a legtöbb magyar ember nyelvérzéke előtt hibásnak, magyartalannak, idegenszerűnek tűnik fel. Ez az idegenszerű, sőt a beavatatlanok számára sokszor érthetetlen szó- és kifejezéskészlet, amelyet a puristák annyiszor megróttak és megrónak, különböző eredetű és különböző társadalmi osztályokból indul ki.” Hozzáteszi: „A német elemek mellett legszámosabb idegen elem a héber (a talmudi. és aramaeus elemeket is ideszámítva).” E szavak mind a „nyugati, németes”, mind a „jiddisch” ejtés sajátosságait megőrizték.” A teljesség igény enélkül fel is sorol e szavakból számosat:
meló (meloche): munka pónem: arc lenovné (levóne): holdvilág zóf: ezüst forint ezóff: egy forintos hóhem: ravasz, ügyes, okos, bölcs, tudós sovjet: bíró ajser, ojser: gazdag, üdv, szerencse kajah: erő bájesz: ház mesüge: bolond, őrült, hülye jájem: borravaló jatt: kéz kóli: hazugság
Bárczi még tovább menve megjegyzi: „Sok héber eredetű szó rabbinikus meg jiddisch továbbképzés vagy ferdítés folytán erősen megváltozott alakban szerepel, sőt néhány német szó is galíciai közvetítésről tanúskodik.” Ezekből is ad ízelítőt:
mísz: csúnya, rossz, kellemetlen (geringwärtig) hirig: kártyán jel, melyet a hamiskártyás körömmel csinál hargenolni: verekedni havrüsze: tolvajbanda betüach: bizalmas grüder: lárma, kiabálás (Geruder) hojsz, hajsz: nadrág (Hose) huligán: semmiházi laholni, lahizni: nevetni (lachen) cseherli: kocsma (zechen) marhecolni: futás közben lopni (marchetzen) brahis: erőszakos chóchem, hóhem: ravasz, okos, ügyes kajakos: erős héder: szoba, cella Mohambé, Mókombé (bé-város): Budapest Mókemvóf: (vé-város): Bécs flukesz: káromkodni (fluchen) achremn, akrem: hátulról, hátsó, utána következő fuksz: arany (fuchs) klapec: fiú, kis gyermek(tót klapec) fechtolni, fechtölni, frektolni: koldulni blechelni: fizetni auzor: kincs, értéktárgy bárzli, bajzli, bázli: vasút szchajre, szajre: lopott árú kszive, ksziverl, szivedli: pénztárca bószhart, booser, boszor: hús siker: részeg
Bárczi és Makkai példáit kiegészítendő, álljon itt Fiumei Sebestyén jegyzéke is (Jiddis jövevényszavak a magyar nyelvben, 2012):
abrakadabra: csoda (varázsszó) ajvé – jaj, ó jajj ajvékol – jajveszékel ajrah – ágrólszakadt, koldusszegény vendég ajser – gazdag, módos, tehetős amhórec – műveletlen, tudatlan ember, paraszt ássze! – egészségedre! (tüsszentéskor) áváde – persze, természetesen, hogyne, mindenképpen azeszpónem – pimasz, szemtelen balagán – rendetlen, zűrzavaros baldóver – élelmes, ügyes, tekintélyes ember (tolvajnyelvből: „lopást kitervelő tolvaj”) bálebósz – a ház ura (szó szerint: háztulajdonos) balek – balfácán, szerencsétlen balhé – botrány barhesz – kalács behemót – nagydarab bencsol – áldást mond (étkezés után) besóresz – nyereség, haszon biz hundertcvancig– százhúszig (születésnapi köszöntés) blincsesz – palacsinta bobemájsze – dajkamese bóher – fiatalember; rabbiképző növendéke bóvli – ócskaság böhöm – hatalmas brahi – tréfa, vicc cefetül – rosszul, betegen córesz – baj, szenvedés, nyomorúság, probléma, szegénység csacsener – befolyásos ember csodálója, aki őt körülhízelgi, tetteit, mondásait túlbuzgóan helyesli csakliz – elcsen, megkaparint csehó/cseherli – kocsma, lebuj, söröző dafke – csak azért is dajdajozik – énekel dálesz – nyomor, szegénység davenol – imádkozik éca – ötlet éceszgéber – tanácsadó efser – talán, esetleg, lehet elpaterol – eltesz szem elől, megszabadul valakitől fárbrengen – együtt lenni, énekelni, tanulni, jó hangulatban inni és enni fárher – vizsga, felelet, számonkérés fárherol – vizsgázik, felel feh – pfuj (nemtetszést kifejező szó) féjgele – madárka fuser – kontár frúm – vallásos, istenfélő, judaizmus előírásait betartó zsidó gajdesz – enyészet, pusztulás, pokol, halál gajdol – ordibál, kornyikál, énekel gajra megy – elromlik, tönkremegy, felbomlik gáleh – (borotvált) keresztény pap galíciáner – kelet-európai jiddis nyelvű, félparaszti zsidó, „kaftános” ganef – tolvaj gefilte fish – töltött hal ger – zsidóságba betérő gezeresz – felhajtás, cirkusz, zűrzavar glatt – problémamentes, sima goj – nem zsidó (szó szerint: nép) gólesz – diaszpóra (száműzetés) gornist – semmi, senki, egyáltalán nem hadova – üres beszéd hadoválni – össze-vissza beszélni, mellébeszélni hajlak – szökés hakni – előadóművész alkalmi fellépése vidéken halef – kés hámántásen – háromszög alakú zsidó sütemény, melyet Purim ünnepére szokás készíteni handlé – kereskedő, ószeres happol – elvesz, megragad, lop hapsi – férfi hargenol – megver haver – barát házer – disznó héder – szoba héderel – semmit tesz, tartózkodik valahol hefszek – szünet hejmis – otthonos, családias. zsidóknál kb. annyit tesz mint földi; „honfitárs” hergel – bosszant herót – undor hipis – bűnügyi motozás; házkutatás hirig – verés, verekedés, pofon hóhem – okos, ravasz, fölényes; nagyokos homecol – lakást kovásztól megtisztít hohmecol – okoskodik, körmönfontan érvel, bölcselkedik hücpe – pimasz/-ság, szemtelen/-ség, vakmerőség jampec – furcsa öltözetű léha fiatalember jatt – borravaló, megvesztegetési pénz jerüse – örökség (tárgyi) jontif – ünnep jórcájt – évforduló jubileum– évforduló júdengássze – zsidó gettó kajakos – erős kajla – görbe, lekonyuló kampec – vég kapóresz – veszteség, kár, veszendőbe ment kaserol – mentegetőzik, magyarázkodik; tisztára mos kecele – cicamica knassz – ítélet koffer – táska kóser – jó, alkalmas kóved – megtiszteltetés, dicsőség kibic – kívülálló; nem száll be, de beleszól a játékba krach – csőd krejzleráj – szatócsüzlet krepláh – hússal töltött tészta (kb. ravioli) kricsmi– kocsma kumzicc – dínom-dánom, zenés összejövetel, mulatság, találkozó kvatter – keresztapa, maffiózó kvitli – kártya, cetli, kívánságcédula lébecol – könnyedén, gond nélkül él lejmol – kéreget lejnolás – olvasás luftmensch – „romkocsmák félhomályában merengő személy” macera – kellemetlen dolog, poklosság macesz – ropogósra kisütött, vékony kovásztalan kenyértészta, melyet a zsidók pészahkor fogyasztanak majci – kenyérdarabka majré – aggodalom, félelem májsze – történet, mese mámelosn – anyanyelv markecol – kirabol, fosztogat, betör (valahová), lop, rabol mázli– szerencse mázltov – gratuláció mecíje – jó üzlet (olyan olcsó/annyira megéri, mintha találta volna valaki) melák – nagydarab, hatalmas ember meló – munka mensch – nemes lelkű ember mesüge – hülye, bolond mesümed – kitért, hitehagyott, más vallásra áttért zsidó mismásol – elken, eltussol, homályosít, leplez mísz– nem tetszetős, nem kívánatos (fiatal nő); rosszkedvű, lehangolt míszmahhol– elkedvetlenít, lehangol, kedvét szegi mohambé – Budapest mólés – piás, italos morasá – örökség (szellemi) mószerol – beárul móz – fájer kártyajáték; pénz muri – buli, mulatság mükce – tiltott gyümölcs, tabu náhesz – öröm, élvezet (szellemi értelemben) nébih – gyámoltalan, nyámnylia, balfasz nepper – csaló, üzér, üzleti felhajtó, gagyizós házaló nu – nos pacák – férfi pacek – fej, búra pájesz – fültincs, pajesz párnósze – jövedelem, megélhetés paterol – elküld pászkenol – dönteni, határozni, döntvényt hozni (eredetileg halachikus kérdésekben) pilpul – okoskodás, értelmetlen vita, hajszálhasogatás pónem – arc puca – hímvessző rahedli – rengeteg, sok, csomó, halom ráhmónesz – sajnálat, szánakozás; szánalomra méltó ember rebah – haszon rebecen – a rabbi felesége rejnigol – kizsigerel rifke – nő; prostituált saccol – becsül (például időt, összeget) sakter – mészáros samesz – szolga, mindenes sájgec – nem-zsidó (szitokszó, zsidókra használják) sájle – kérdés sajtli – paróka séró – haj siker – részeg siksze – parasztlány (nem zsidó) simlis – sunyi, szélhámos, tisztességtelen sisere-had – zajos, gyerekekből álló embercsapat skajah – szép munka, rendben, hurrá, oké, ez remek, gratulálok slamasztika – szorongatott helyzet, baj sláhmónesz – ajándék slemil – ügyetlen, két balkezű ember slepp – kíséret sleppel – cipel slepptúra – áru teherkocsiról történő értékesítése smasszer – őr, fegyőr smokk – nagyképű ember (faszkalap, szó szerint: pénisz) smucig – fukar, irigy smúz – beszéd, társalgás, fecsegés smúzol – dumál, cseveg, fecseg, pletykál snóderol – adományoz snorrer – koldus, kéregető sóher – fukar, pénztelen sólet – bab, főtt hússal srác – fiú stetl – zsidó falu, városka stika – titok stikli – darab; trükk, csel sügér – bolond süve – gyász szajré – holmi, lopott áru szaszerol – kifigyel, kikémlel szimhe – öröm, boldogság tajtsiker – holtrészeg tapenol – fogdos, tapogat tarhál – kéreget, koldul télakol – megszökik tifle – keresztény templom tóhesz – fenék topis – rongyos tré – elnyűtt, rossz minőségű, vacak tréfa – vicc tréfli – nem kóser trenderli – négy oldalú pörgettyű gyerekeknek (oldalain egy-egy héber betűvel: nun, gimel, hé, sin) tróger – faragatlan, nyers, mihaszna ember untam – ügyetlen, félszeg, sótlan ember vamzer – árulkodó, áruló, besugó vigéc – házaló, ügynök; nagymenő vihtigmahol – fontoskodik vircsaft – társaság, ügyvezetés vitib –özvegy zágson – jól van az, nem érdekel, nem bánom zájgezint – viszlát! (szószerint: légy égészséges) zengeráj – züllött hírű zenés kávéház, vendéglő, mulató; jiddis zugszínház
Szintén hasonló szójegyzékkel találkozhatunk amúgy a Magyar tudományos Akadémia Judaisztikai Kutatócsoportja közreműködésével, Frojimovics Kinga, Komoróczy Géza, Pusztai Viktória, Strbik Andrea szerkesztésében 1995-ben megjelent „A zsidó Budapest” című tanulmánykötetben.
E többnyire csupán gazdasági, kereskedelmi életre összpontosuló kifejezések meglehetősen materialista környezetbe szorítják be az azokat használók gondolatvilágát, ami a magyar természet erősen idealista mivoltától idegen. S ezt, tehetnők hozzá, nemcsak Gárdonyi vette észre, hanem irodalomtudósok is (Alszeghy Zsolt, Bánhegyi Jób, Pintér Jenő, Várkonyi Nándor, Zoltvány Irén).
Nyilván nem csak a fentebbi kifejezések valóságos meghonosulása miatt, de erre való tekintettel is írhatta joggal 1945-ben Déry Tibor:
„A magyar nyelv kiált segítségért. Ha nem hallgatjuk meg, elpusztul. Mind rosszabbul beszélünk és írunk, azaz lassanként megöljük a nyelvet. Mintegy hű és pontos tükörben nyomon követhetjük a nyelvben a közszellem ijesztő hanyatlását, a társadalmi fegyelem felbomlását. A könyv tükre a léleknek. Soha olyan lomposan nem beszéltek az emberek, mint manapság. A napi sajtó stílusa a pongyolaság; közleményeiben, híreiben egymást érik a legsúlyosabb nyelvtani hibák, hirdetései szűrő nélkül kerülnek a lapba. A mozi, a köznyelv másik nagy nevelője, nem marad el a versenyben, a képfeliratokat kísérő szövegeket a nép legádázabb ellenségei találják ki, kik még az elemi iskola próbáját sem állnák meg. A rádió is tetézi a hanyagságot. A könyv is megrontja a nyelvet, nem beszélve az élmény-irodalomról, amelynél szennyesebb hullám nem söpört végig a magyar irodalmon. Az idegen művek tolmácsolásában olykor nem találni egyetlen mondatot sem, amely a legelemibb mondattani vagy nyelvtani szabályokat megtartaná. A politikusok és a tudós előadók is nyomorítják a nyelvet ...”
Oh jól vigyázz, mert anyád nyelvét bízták rád a századok S azt meg kell védened. Hallgass reám. Egy láthatatlan lángolás Teremté meg e nagy világot s benned az lobog. Mert néked is van lángod: Szent e nyelv! S több kincsed nincs neked! Oly csodás nyelv a magyar. Révület fog el, ha rágondolok is. Ne hagyd hát, hogy elmerüljön, visszasüllyedjen a ködbe, melybõl származott E nemes-szép alakzat… Rossz idõk futottak el feletted, Megbontott a téli gond és romlásodat hozta, megtapodtak, Megbolygatták hitedet, az eszed megzavarták, szavak áradatával ellepték, Áradás szennyével borították be kertjeid, vad vízi szörnyek ették virágaid – majd a vad burjánzás Mindent ellepett utána – oly termés volt ez a térségeken emberek! Hogy üszökké vált minden, aminek sudárrá kelle szöknie…
Így írt egykor Füst Milán, a közismerten zsidó származású, de önmagát magyarnak valló költő-író. Ő is idegenkedett a fentebbi zsargontól. Tanulhatnánk tőle.
(Folytatjuk.)
» Magyar viselkedéskultúránk megrontása (1.) » Magyar viselkedéskultúránk megrontása (2.) » Magyar viselkedéskultúránk megrontása (3.) » Magyar viselkedéskultúránk megrontása (4.) » Magyar viselkedéskultúránk megrontása (5.) » Magyar viselkedéskultúránk megrontása (6.) » Magyar viselkedéskultúránk megrontása (7.) » Magyar viselkedéskultúránk megrontása (8.) » Magyar viselkedéskultúránk megrontása (9.) » Magyar viselkedéskultúránk megrontása (10.) » Magyar viselkedéskultúránk megrontása (11.)
|