Nagy Jenciklopédia – kis testamentum
Életminőség őrzés-javítás/romlás-rontás
Bölcs-balga, boldog-boldogtalan emberek
A földi/égi édenkertek, vagy pokoljárások
I. Nagy Magyar Életszótár – 10.
Reviczky Gyula:
Ifjú pesszimistának
Lemorzsolám felét már életemnek, Kétkedve mindig, csüggedezve gyakran. Szivem a nem birt távolért esengett; Zajért magányban, álomért viharban. Hogy önzésnél egyéb nincs a világon, Hogy élni büntetés, panaszkodám... S mikor már úgy is késő, most belátom: Jól élni az egyetlen tudomány! Az ember nyomorult, a sors kegyetlen... Olvastam egykor és vallám azóta, Bor közt vitázva, hangzatos rimekben... Sokan fujják; unalmas, régi nóta. A teremtés kontármű, elhibázott; Az ember bűnre, bajra születik... Szidják, szapulják ezt a szép világot; De élniök, hejh, mégis jól esik! Mert élni szép, mert élni jó, hiába! A száraz bölcselők bármit fecsegnek; Nincs köztünk, a kinek ne volna vágya Sokáig élni, mint - Schopenhauernek. Éltét jól élni által ki ne vágynék! S bár száz közől nem tudja egy alig: Nem dobja el, ha van egy szalmaszál még, Melyben reménye megfogódzhatik. Tekints körül! A ránczos képü dáma Elméjét folyvást azon töri, hidd meg, Bár udvarlóit örökölte - lánya: Hogyan toldhatná életéveit meg. S hány Tímon, a ki dörmög, mint a medve, Sált hord a legforróbb nyár közepén; S nem dugja ki az orrát sem, remegve, Hogy meghül és hogy náthás lesz szegény. És kik tagadnak mindent vakmerően?... Kik elpocsékolták az ifjuságot, Vagy koldusok lélekben, szíverőben S agyukban ferdék, erkölcsben fonákok. Minden csak önlelküknek viszsugára: Az igazság náluk csak hangulat. Gyanakszanak, köpködnek a világra, Mert lelkük tükre torzképet mutat. Vannak, kiknél dorbézolás az élet; Baromi módra sárban henteregnek, És azt szeretnék elhitetni véled, Hogy bűn s erény, rút és szép egyre mennek. Vakon szülöttnek a nap tiszta fénye S az éj sötétje egyformát hazud; És nem fog hinni soha semmi szépbe', A kinek benső szivvilága rut. Mások nem haragusznak, nem hevülnek; Csak egyszerűn nem hisznek semmi rosszban. Egyforma elitélteket becsülnek A Megváltóban és a két latorban. Az igazságért szenvedőt gunyolják; Gyöngéd szivekre nyelvet öltenek. Saját sivárságukban fel se fogják, Hogy szenvedés is boldogság lehet. Ne légy hát híve olcsó tagadásnak! Minden nagyot, dicsőt a hit teremtett; Hadd azt, barátom, hadd azok fajának, Kik csak magukkal érzenek türelmet. Hitvány világ, mondják e pesszimisták; Mert mint maguk, olyannak képzelik. Mások hibáit gúnyolják, leszidják; De envétkük' lomhán dédelgetik. Távol maradt a gondok réme tőled; Ne idézgesd fel hát ocsmány alakját! Vagy bölcsei e nyavalyás időnek Álmodni már az ifjakat se hagyják?... Eszményed' eddig tán fel nem találtad?... Tanulj keresni, bízni, küzdeni! Van még talán, mely nincs eloltva, vágyad?... Adj hálát: nem fogsz megcsömörleni! Szép, szép az élet, ifju kétkedő te! Penész büzét elűzi rózsaillat. Szép lány szemétől meg leszel büvölve, Sötét éjjel legtündöklőbb a csillag. Még ifju vagy, jövőd sok szépet ígér; Ragadd meg, mit a röpke percz kinál, S ne légy jelen, ne vergődéseimnél!... Engem már nem bocsát ki a hinár. Tanulj meg élni! A jót ne keressed Rideg könyvekben, elszáradt szivekben. Használd ki a mosolygó, röpke perczet. Üdvöt nem lelsz sehol, csak a jelenben. Hagyd azt a tant, hogy az ember vadállat, A töprengést a végokok felett A kárhozottak bélyegzett fajának, Kik születnek, hogy sírva éljenek.
(1886.)
*
Elcsúfított arcvonás
Vagy szándékos testi sértésből ered,
Vagy véletlen súlyos balesetből fakadóan
Vagy magad esel neki: smink, frizura, testékszer stb.
*
Emberhízlalás
Megtömnek, mint egy libát
Az éhségsztrájkoló kényszeretetése
Swift szerény javaslata: levágásra hizlalt gyerekek…
*
Rabló-pandúr
A rablóból lesz a legjobb pandúr, s fordítva
De mi van akkor, ha valaki egyszerre mindkettő
(lásd: Mézga család: a rendőrfőnök a maffiafőnök)
*
Amnézia
Kitörlik az emlékezeted
És azt mesélik be neked,
Hogy senkiházi, sehonnai vagy,
Akinek szégyellnie kell még a származását is
(ugyanezen dolgoznak országos léptékben is)
*
Destruktív rivalizálás
Nemtelen versengés - nem arra ösztönöz,
Hogy magadból a legeslegtöbbet hozzad ki,
De arra, hogy a másik sikerét akadályozd…
*
Kontraproduktív
Ágyúval lősz a verébre
A gyógymód több kárt okoz, mint maga a betegség
Mint mikor a rákos sejtek mellett/helyett pusztul az ép
*
Címkórság
Az összes fölösleges és káros tudományokból
Nagydoktori fokozatod, sőt akadémikusi címed van!
Nem a tapasztalatot/tudást, de a plecsniket halmozod
*
Lassú-gyors
Unatkozva tényleg lassan telik, vánszorog időd,
Visszatekintve viszont szinte eltűnt a nagy semmibe!
Jobbik eset, ha csak kiesett, s más kárt nem okozott…
*
Sok hű-hó semmiért
Hegyek vajúdnak és egérke születik
Gyakran csekély vége a nagy készületnek.
Egy életen át terrorizálod a családod „művedért”…
*
Önpiszkoló
Felfelé köpköd, és széllel szemben pisil:
Csoda, hogy mocskos és undorkeltő lett?
Bumeránghatás…
*
Szerencsebérlet
Óriási mázli: vérszemet kap…
Ha egyszer sikerült átúsznod a folyót –
Ismét próbálkozol, mintha az már rutinból menne?
*
Aránytévesztő
Aki nagyon túllő a célon
Aki egy szúnyogot akar lecsapni,
s leveri a herendit is/agyoncsapja a bírót…
*
Eminens diák
Aki mindenből minimum jó érdemjegyre vágyik
Szégyelli a közepest, hát még az elégségest és
Bukásfóbiás – minden tanárnak meg akar felelni…
*
*
Helytévesztő
Aki focizik, és nem bírja a zrikát, ugratást
És aki minden jópofa ugratásra óriásit ugrik
Aki egy mimóza, de elmegy foci játékvezetőnek…
*
Buhera
Aki örökre berendezkedik a szükséglakásba
És a szükségmegoldásokra, a gányolásra stb.
Aki nem előzi meg, maximum hárítja a bajt
(ha már minden kötél szakad…)
*
Raktár-lak
Szenvedélybetegként gyűjtöd, halmozod a holmikat,
Amiket azután a bőség zavara miatt nem tudsz használni
És ami a hely szűkösségét okozza – élettér hiánybetegség
*
Torzó-torzuló
Születési rendellenességeidre rátettél egy lapáttal,
S nyíltan utálsz, vagy titkon gyűlölsz minden rendest
*
Fajgyűlölő
Szükséged van lenézett, megvetett emberképre,
Hogy így szürke, meghunyászkodó életed magasztaljad
Hisz már attól különb valaki vagy, hogy másmilyen vagy
*
Álérdem
Arra vagy büszke, hogy te nem vagy leszbikus,
Pedig ez nem a te érdemed, nem volt kísértésed
Pl. nem voltál éveken át egyneműek közé zárva stb.
*
Tréfa
Rosszul sült el a tréfád – tragédiát okoztál vele..
Áldozatod katonai büntetőosztagba került miattad
Emiatt azután kiiktatnád életedből a humor dimenziót
*
Teátrális
Minden mozdulatod szándékoltan hatásvadász
Úgy lépsz be egy társaságba, mint egy operaénekes
Ripacskodsz, pojácáskodsz, előadod magad, pózolsz stb.
*
Ajándéklét
Ajándék lónak ne nézd a fogát?
De hát akkor miért panaszkodsz annyit?
Miért vagy két lábon járó teleírt panaszkönyv?
A szobád négy fala, a világ négy sarka csak panaszfal?
Ajándék minden nap - életed a halálra ráadásul kaptad!
*
Alvászavar
Félsz elaludni!?
Rettegsz az álmaidtól,
Mert az álmok nem hazudnak
Az álmaidat nem tudod éber ésszel kontrollálni
*
Ábrándozásod
az életed megrontója
A bírhatót eladod álompénzed –
A sosem volt múltba, fantaszta jövőbe vágyva
Elmész a tálcán kínált egyszeri nagy alkalmak mellett
*
Csapda
Rossz vásár
Aki a létbiztonsága miatt lemond a szabadságról,
És pl. a mamahotelben marad, vagy eladja lelkét,
Az egy idő után a viszonylagos jólétét is elveszíti,
S már nem lesznek eszközei, hogy azt visszanyerje…
(ahogy ez pl. ’56 után történt a magyar emberekkel)
*
Büntethetetlen
Büntethetőséget kizáró ok
Ha pl. kisgyerek vagy beszámíthatatlan vagy,
De ha most/soha nem akar felelősségre vonható lenni,
Akkor a szabadságodról is időlegesen/végleg lemondott,
S el kell szenvednie a gyámságot, a gondnokságot,
Legrosszabb esetben még azt is, hogy diliházba zárják…
*
Nem mentség
Nem védő, de vádló
A részegség, az illuminált állapot
nem enyhítő, de súlyosbító körülmény
Hacsak nem erőszakkal itattak le téged.
De ha önként csináltál magadból őrültet,
Akkor fizethetsz évtizedekig gyerektartást,
Vagy ülhetsz éveket börtönben megrontásért…
(+ még a pedofilnek „járó” cellatársi bánásmód)
*
Elesett
Esek és kelek, ha még tudok
„Vigyázz, aki állsz, hogy el ne essél!”
Pofára esni – hasra esni – hanyatt esni
A felfuvalkodott egyszer győző, örök vesztő
Úgy hiányzott neki, mint üveges tótnak a hanyatt esés
Folyton az eget bámuló, aki elesik az első göröngyben…
*
Hiperaktív pótcselekvő
Ami nehezen és lassan változhat
És amire neked csekély a befolyásod,
Mint amilyen pl. a politikai rendszer,
Azzal foglalkozol gondolataidban és társaságban,
De ami akár egy döntéssel holnaptól változhatna,
S ami egy ugrást jelentene életminőségedben,
Pl. az élethazugságaiddal való szembenézés,
Azt elmismásolod, vagy örökké halogatod stb.
*
Az ördög bibliája
Szerencsejátékosok szerencsétlensége
Szenvedélybetegek – póker, makaó, ulti, tarokk
Elkártyázott vagyonok és becsületbeli adósságok
Tizenkilencre még egy lapot kérni – hazardírozás…
Ha nem profi/csaló, hamiskártyás, akkor tuti veszt
(az előbbi meg a lelkét, de olykor a szabadságát is…)
*
*
Veszélyes sugárzás
A boldog ember az sugárzó,
De a boldogtalanság is fertőző
(mint ahogy az unalom és az ásítás is az –
És ahogy a mondás tartja: egy bolond csinál százat)
*
Jó anyák
Jószándékkal kövezett út a pokolba
Ahogy pl. egy édesanya elrontja egykéjét,
Érzelmileg zsarolva, jól magához láncolva,
A felnőtté válástól amúgy is rettegőt infantilizálva
*
Analfabéta
Hiába van kezedben a végrendelet,
Mely jó fordulatot adna sorsodnak,
Ha nem tudod a szöveget elolvasni,
Vagy nem érted annak jogi nyelvezetét
Akkor az csak egy összepiszkolt papírdarab
*
Nyelő
Nyögve nyelős
Se lenyelni, se kiköpni
Megakad a torkán, s megfullad
Mindent lenyel/megetetnek vele
Még az élő békát is lenyomják torkán
*
Lemondó
"Ne mondj le semmiről.
Minden lemondás egy kis halál.
Ne mondj le semmiről.
Minden halál gyilkosság (lélekontás):
Meghalni bűn, ne mondj le semmiről,
Isten művét rongálja bármi rontás,
meghalni bűn, ne mondj le semmiről:
minden vágyad az Isten szava benned
mutatva, hogy merre rendelte menned."
Babits Mihály.
*
Nem mindegy
Nyelvtudás-hiányos
Amnézia vagy amnesztia
Internátus vagy internálás
Megörülni vagy megőrülni
Örvendő lány vagy örömlány
Együttmunkálkodó vagy kollaboráns
*
Befolyásolható
Mint egy szivacs, vagy nádszál
Mindig annak a véleményét osztja,
akivel éppen a legeslegutoljára beszélt
(vagy mindenben a véleményvezér szavát szajkózza)
*
Kivétel
Ő nem általánosít
Amíg ő nem halt meg,
addig nem hiszi el, hogy ő is halandó lény
(így váratlanul, készületlenül kel az utolsó útra)
*
*
Árnyékbokszoló
Mindenfelé üt-vág,
Nem nézi, nem láthatja kit és hol ér az ütés
Hátha így csak eltalálja azt az egy ellenséget is
(Igaz, beszerez közben még hozzá pár újat is…)
*
Maga-mentő
Nem ülteti el a magot,
hetvenszeres termés helyett
még az az egy mag is elpusztul!
(aki menteni akarja életét, elveszíti azt…)
*
Bűnbak
Nincs bátorsága az önvizsgálatra,
helyette intenzíven bűnbakot keres,
akire minden bűnt rá lehet olvasni,
és ami átmenetileg meg is nyugtatja -
majd mehet minden tovább a rossz vágányon…
*
Álomfejtő
Vagy nem foglalkoznak álmaikkal,
Mintha azokhoz neki semmi közük sem lenne,
Avagy belepistulva tényleg szó szerint értik azokat
Illetve „szakértőkhöz” rohangálnak a megfejtésért…
*
Öngyilkos
Hullához kötözve
A nagy szent könyvek
holt betűihez bilincselve
rohasztják el magukat az emberek
(mint anno az etruszkoknál a kínhalál:
az elevent a holthoz erősítve sorsára hagyni)
*
Játszma
Magamat azért szapulom piszkosul,
Hogy te azután annál inkább dicsérhess -
Önostorozásom csak egy felhívás a hízelgésre,
Hiúságom mentől gyakoribb-erősebb legyezgetésére
*
Dicsérve szidni
Megdicsérem a fiam,
„bezzeg ő milyen mintaférj!”
hogy egy mozdulattal egyből lehúzzam a férjem!
Mindezzel magamról állítok ki rossz bizonyítványt…
*
Mérce
Ahhoz képest jó vagyok?
Például focikapusnak koromhoz képest.
De a szakmámban, hivatásomban
nem védekezhetsz ezzel.
Ott a mindenséggel mérd magad!
Különben te leszel vigaszdíjként
focisták között a legjobb filozófus,
és filozófusok között a legjobb focista.
*
Hasonló
a hasonlónak örül?
Hiába van szám szerint sok kapcsolatod,
ha ezek mind hasonló emberekhez kötnek:
ugyanazokat az életstratégiákat példázzák,
a lelki problémákat ők hasonlóan "oldják meg":
például valamilyen testi-lelki drogba, alkoholba,
vagy munkaalkoholizmusba fojtják bánatukat...
*
Orbán Ottó: Töredék
Oly korban éltem én a földön, mikor a majom visszaszállt a fára, a százrészes tévédrámák közé, hol a hős daliás menedzser, lő, sose fél, s az elhagyatott nő könnyek közt kefél. Oly korban éltem én a földön, mikor Elektrát elektronikába úsztatta át a nagy képmutató; világképén a Föld roppant vegyesbolt – vehetsz Wilkinson pengét s Knorr levesport! Oly korban éltem én a földön, mikor a hajló nádszál volt a mérték, és Siker a mi Urunk-Istenünk, és prófétája a nézői pontszám, és híg szar gyűlt a kincseskamra polcán. Oly korban éltem én a földön, mikor az ember egy fotelben ülve rágcsált, sörözött, lazított, butult, s mint akit magába új vízözön nyel, bámulta saját vesztét mély közönnyel. Oly korban éltem én a földön, mikor a Guttenberg-galaxist mikrofilmre vették, betűivel meg pókereztek, és a főhelyen egy világító szemétláda állt, s élő adásban látta az emberiség a Nagy Agyhalált…
*
Az
Életminőség-romlás
Nagy Jenciklopédiája XXI.
előmunkálatai: címötlet- és nyersanyag gyűjtése
|