Nagy Jenciklopédia – kis testamentum
Életminőség őrzés-javítás/romlás-rontás
Bölcs-balga, boldog-boldogtalan emberek
A földi/égi édenkertek, vagy pokoljárások
I. Nagy Magyar Életszótár – 5.
AZ HALÁLRÓL.
Ember vagy; készűlj: az halál felvonta talántán Már íjját, már tán nyilat is üt ki reád. Ember vagy; majd porrá léssz: azt, amit eleddig Éltél, már az halál birja, te nem vagy ura. Hajnali kort élsz még? ugyanez rettenthet: az ifjú Renden lévőkből több nyeresége vagyon. A gyökeres vén tőlgyfa nem hajt melegekre, fagyokra: Eggy deret, eggy forrót gyenge palánta kigyőz? Élet-üdőd kivirágzását most kezdi? ki tudja? A gyász-padra lehúll még ma virágja talán. Nyers, eleven vagy még? de körűl vagy véve veszéllyel: Eggy eset, eggy csuszamás a temetőre vihet. Eggy őnéki fejér márvány nyak, líliom homlok, Friss rózsákkal elűlt arca, pirossas ajak: S tar fő, horpadt szem, ráncos bőr, ritka fogakra Szállott száj, vőlggyel mély pofa, görbe derék. Ember vagy, múló vagy azért: megvetni tanúld meg, Amit az enyves halál róllad örökre lehúz. Útas vagy, nincs állandó maradásod: örökre Hol fogsz lelni helyet, sokszor eszedbe vegyed. Sokszor imígy gondolkodjál: Ha ki kellene mindjárt Múlnom, lelkem hová menne, s örökre hová? Illy készűlettel meg mernék halni, vagy elsőbb Másként intézném dolgomot Isten előtt? Amikoron leragad nyelvem, bédugja süketség Két fülemet, szemeim fényjit elállja homály, Megmerevít a végső dér, az halotti veríték Elfut, s éltemnek nem tudom adni jelét: Mit kívánandok, cselekedtem vólna? - Miveld azt Minden nap, minden nap les az éhes halál.
Baróti Szabó Dávid
(1786.)
*
Vigasztalhatatlan
A bú elemészti a húst
Lenne mit enni, de végelgyengül
Nem tud, vagy nem akar nem búsulni
Nem tudja feldolgozni a gyászt
Belerokkan a gyászmunkába…
*
Egy csónakban evezünk
Te a gályarab, ő a luxushajó fedélzetén
Egy csónakban eveztek, de nem egyfelé
Vagy ő csak mímeli, vagy beteget jelent…
Vagy ő csak vicceket mesél/vezényel…
*
Rosszaság
Honi soit qui mal y pense
Rossz az, aki rosszra gondol
Mindent direkt, szándékosan félreért –
Az ártatlan szólást is pajzánul értelmező
*
Vaktában
Bepánikolt vagdalkozó, tüzelő…
Hamar ellövi minden puskaporát,
S mire ott az ellen, már nincs tölténye…
*
Dzsentri karikatúra
Elkártyázod mindened,
A birtokod, a házad, a vagyonod,
majd nincs más hátra/előre: jön a főbe lövés…
(Ha csak nincs/nem volt egy „vén gazembered”…)
*
Fosztott
Semmi nem alanyi jog
Semmi nem magától értetődő
Minden lépésed meg kell indokolni
Minden lépéshez engedélyt kell kérni
*
Növekvő kín
Nem szabad megvakarni a viszkető helyet
Csorgó vízcsap mellett visszatartandó vizelet
Ha csiklandoznak, s tilos hangosan nevetned…
Egyre kibírhatatlanabb fogfájás – lekötözve…
*
Esztétikum
Taszító, undort keltő látvány és bűz
Torzók, csiricsáré színek, aránytalanság
Gnóm, taszító, viszolyogtató emberarcok
Stílustörések, eklektika és a többi, ecetéra
*
Álválasztó
Megvásárolt, halálra dolgoztatott rabszolga lesz
Vagy a biztos és kínos éhhalál sorsa vár rájuk…
Felakasszanak, agyonlőjenek, vagy villamosszék?
Most a baloldali vagy a jobboldali pártra szavazol?
*
Transzmisszió
A magyar szakszervezet,
Mint kommunista kádertemető,
Kiviszi a népet május elsején integetni
(aki jó fiú, az mehet a SZOT üdülőbe…)
*
Statárium
Rögtön ítélet – se vizsgálat, se tárgyalás
S nem csak háborús vészhelyzetben, de békeidőben
Mint amikor a családfő a tettenéréskor, vagy az anyai
Beszámoló alapján rögtön ítél és végre is hajt(at)ja azt
*
Önkímélő
Aki menti életét, az elveszíti azt…
Aki kíméli magát, a gyengeségbe hal bele
Az edzetlen, elpuhult test és lélek sebezhető
A gyermektelen nő immunrendszere erőtlenebb
*
Rákmenet
Előre – helyben – hátra
Elkésett lépés – hátralépés
Ennél már az is jobb lett volna, ha nem lépsz
*
A pénz az értékmérő
A piac ítélete az tényleg objektív
Minden más csak szubjektív ízléskérdés
Amit kevés munkáért a legjobban fizetnek
(pl. kurválkodás, árulás, bérgyilkosság stb.)
*
Hidegzuhany
A legjobb helyett a legrosszabb
Simogatás, cirógatás helyett pofon, ütés…
Nem olajozott kéz nem masszíroz - így: kínoz
*
Feladat
Egy bögre fagyos vízből
csak a kisujjad használva
lemosni az egész testedet
(ami kimarad, azt leforrázzák)
*
Kétarcú
Utcán angyal,
otthon ördög
Mindig az idegen az első
Minden sérelmedért szeretteidet ütöd?
*
Elbizakodott
Előre iszol a medve bőrére
Ha egyszer/tegnap nyertél,
Akkor ma miért is kapnál ki?
*
Kapituláció
Feltett kézzel megy ki a mérkőzésre
Aki előre borítékolja a saját vereségét
(esetleg még maga ellen is fogad…)
*
Hiányzó láncszem
A szád várja, de a kezed nem fogja meg…
Egy ember, aki nem adja tovább a stafétabotot
Egy feledékeny, akinél megszakad a hírlánc…
*
*
Mérték
Kismértékben orvosság, nagyban méreg
Az orvosságnak nem a mennyisége gyógyít
Ugyanaz, ami meggyógyíthatna, meg is ölhet…
*
Kétélű kés
A túl éles kés a tartó kezed is megvághatja
Pláne akkor, ha nem tudsz róla: egy eszköz,
Aminek nincs lelke – neked kell ügyelned rá…
Ha fegyvert ragadsz, fegyver által veszhetsz
*
A balek
És a lefölöző
Másnak bőven termő bamba diófa
Te vetsz, gondozol, aratsz: másé a haszon
Ő a te verejtékedből dúskál, te meg koplalsz…
*
Nyugi
Ne aggódj,
Hisz csak a szomszéd ház ég,
Nyugodtan dőlj hátra és ringatózz a hintaszéken…
Majd kijönnek a tűzoltók, ha időben elindulnak stb.
*
Háta közepe
A saját hátadat csak más szeme látja,
De te mégis csak tekered a nyakad, forgolódsz…
(„Akkor lássalak, amikor a hátam közepét…!”)
*
Félszívvel
Mész a templomba és a színházba,
S csodálkozol, hogy nem történik veled semmi,
Semmi izgalmas önismereti szellemi kaland,
Semmi pokoljárás, katarzis, megtisztulás,
Ünnepi purgatórium és mennybeszállás...
*
Sebezhetőség
Mintha sohasem fogtad volna fel, hogy
milyen könnyű kioltani egy ember életét!
A magadét éppen úgy, mint bárki másét…
Amikor meg már kész a baj, akkor már késő…
*
Bemagoló
Sablon szövegek szajkózásával
próbálnak udvarolni, szépet tenni,
pláne ha ez egyszer véletlenül bejött
(pl. maga úgy hasonlít az én édesanyámra…)
*
Tudni
Nem tudják,
Hogy nem tudnak,
Vagy rosszul tudnak valami létfontosat,
Ezért nem is kételkednek, nem is kérdeznek…
*
Tapintatlan
Azt érted igazmondáson,
Hogy mindenkinek mindent
Szemtől szembe meg kell mondani,
Egyenesen a szemébe kell vágni:
ha bandzsa, ha csúnya stb.
*
Kicsúfolva
Azért amiről azután
Tényleg a legkevésbé tehetsz:
Testi hibáért, beszédhibáért,
Szüleid szegénységéért,
És te ezért a föld alá bújsz
Szégyenedben…
*
Licitverseny
Ki nyeri el „A világ
legsajnálatraméltóbbja” díját?
És te jó eséllyel indulsz, mert
oly vastag a panaszkönyved…
*
Önbüntetésként
Arra kárhoztatod magad,
Hogy minden nap felgörgess egy kősziklát a hegyre,
Majd tehetetlenül végignézd gurulását vissza a völgybe
(bűntudatodtól szabadulnál e magadra rótt vezekléssel…)
*
Szerencsebérlet
Nem számolsz a szerencsének a
Természetéből fakadó forgandóságával,
És ha egyszer valami nagy szerencse ér,
Attól fogva bizton számítasz erre…
*
Jószerencséből bal
Hármat kívánhattok a jótündértől,
Nem érzed át az alkalom egyszeri jelentőségét,
Az élettársadnak is fontosabb, hogy lebunkózzon.
Így a kezdeti állapotnál rosszabbul végzitek…
*
Mártírkodó
Mintha keresnéd a szenvedést,
Sőt még akár a mártíriumot, a vértanúságot is…
Mondván, így tudsz fajsúlyt adni létezésednek….
De így csak hiú tragikomikussá váló figura leszel.
*
Minden eladó
Pénzzel sajnos túl
Ma már sok mindent el lehet érni.
De Te mindent azzal akarsz megvásárolni:
Minden olyat, ami csak ajándékként kapható…
*
Halhatatlan
Öröklétre kárhoztatva…
Addig imádkozol örök életért,
Míg a végén tényleg megkapod,
S azután már hiába könyörögsz kegyelemdöfésért.
*
Elszámoltató
Minden perccel,
fillérrel elszámoltatod élettársad,
már a házassági szerződésetek is több száz oldal –
mintha nem az együttélésre, de a válásra készülnél…
*
Róbert bácsi
Akinek a neve fogalom lett.
A népbarát ingyen-konyhás,
Vagy a nagystílű körözött szélhámos zsidó…
(Szabadkőművesség ma: hasonló taktika rajzolódik ki,
Egy kis nagydobra vert jótékonykodás és sötét üzelmek.)
*
Ákombákom ember
Mint akinek más-más alkotó
Rajzolta a fejét, a törzsét, a lábait,
S ők nem ismerték, amit a másik tett…
(mindez vonatkozik az öltözködésére is)
*
Pózna
Olyannyira
Beállítottak egy pózba,
Hogy szinte szoborrá merevedtél,
S alig mersz moccanni, mint azok
A híres őrálló katonák, akiknek
A bajuszuk se rezdül…
*
A rest kétszer fárad
A rosszul gombolt mellényt
nem kezded elölről gombolni…
És így sokszor több időt töltesz,
vesztegetsz, mégsem mész semmire
*
Kivételes pech
Azt hiszed, hogy épp
neked a legrosszabb a világon,
Mindenki másnak gazdagok a szülei és a rokonai,
Mindenki más teljesen ép, egészséges, szépséghibátlan
Így jobb sors helyett irigykedés és önsajnáltatás a részed.
*
EGGYMÁS ELLEN TÖRÉS.
Virrongtok, valamint az ebek; megemésztitek eggymást, Mint az halak: közelít már az halálos ütés. Több tagok eggy testet tesztek, s e testet azonban Minden tag sebbel terheli, fojtja s öli. Ennek szúrja szemét más bóldogsága; s hogy ásson Nékie vermet, azon tördeli, rontja fejét. Ez mást rág, hízelkedik az; nagy róka, pribék ez: Öszvezavarták a kűl szelek annak agyát. Felkever ez mindent; nem gondol semmivel; oh, azt Ítélnéd, hogy nincs Istene, lelke s esze. S amit gondolok, hogy magyarán megmondjam: üress ott A fel-vár, az hol illy zúrzavar elme lakik. Mert maga mellyed meg, mikoron más tollait húzza: Amikor atyjafiát veszti, kiveszti magát. Mondatik, hogy tüzesen felkeltenek a gyomor ellen A testnek dolgos tagjai néha-napon. Mint heverőt, koplaltatták. - Elvégre mi történt? Ellankadt az egész test vele s majd kiveszett. - Eggyesség kis erőt szaparít, jószágot öregbít: Visszavonás fő-fő kíncset, hatalmat eloszt. Sok vesszőköt is eggyenként eltörni csekélység, Mellyekkel soha nem birsz, ha nyalábba kötöd. Rómát, melly külső hadban győztes vala mindég, A belső szakadás végtire főldhöz üté. Kűl példákra mi szükségünk! kebelünkbe tekéntsünk, És könyvezni fogunk bús esetinknek okán.
Baróti Szabó Dávid
(1786.)
*
Az
Életminőség-romlás
Nagy Jenciklopédiája XXI.
előmunkálatai: címötlet- és nyersanyag gyűjtése
|