1976-ban a Magvető Kiadónál kis kötet jelent meg Sumer és Magyar címmel, amelynek szerzője, Komoróczy Géza a gúny fegyverét fordította ellenünk. Az irományt még megjelenése évében olvashattam és a szumir-magyar rokonság elméleten otrombán viccelődő mű éppen arról győzött meg, amit Komoróczy Géza a Heti Hetes elődjeként irigyen tép, szaggat, marcangol, hogy a magyarok ősei teremtették bolygónk két leghatalmasabb kultúráját, egyiket a Kárpát-medencében, a másikat Mezopotámiában.

Nem csak rám volt ilyen hatással, a magyarok Istene éppen azzal büntette Komoróczyt és megbízóit, hogy tapasztalniuk kellett, a gúnyirat hatására tízezrek váltak a szumir-magyar rokonság meggyőződéses híveivé és kutatóivá. A szerző számára művének másik nemkívánatos „hozadéka”  Badiny Jós Ferencnek, a Buenos Aires-i Jezsuita Egyetem sumerológus professzorának hozzá intézett nyílt levele volt, amelyből egy nagyszerű tudományos és hazaszerető könyv kerekedett: aMah-gar, a magyar. Ebben Badiny Jós Ferenc rávilágít arra a terrorra, amely a történetírást, különösen az őstörténetet uralja. Pl. a Philadelphiai Egyetemi Múzeumban őrzött 3600, többnyire megfejtetlen agyagtábla sorsára, amelyek csak azon kutatók számárahozzáférhetők, akik követik az „uralkodó megfejtési irányzatot”, vagyis hogy szumir nép nem is létezett, hanem csak a semita proto-akkád.

Igazolhatom a professzor urat a Gold Book Kft-nél 2000-ben megjelent Legendás civilizációk című, gazdag kiállítású kötettel is, amelynek kutató szerzője David M. Rohl minden anyagi lehetőséget, még műholdas terepjárót is megkap téziseinek bizonyításához, miszerint mind a szumir, mind az egyiptomi kultúra sémi gyökerű. Nekünk pedig el kéne fogadnunk a finn ugor származás és nyelvrokonság elméletét,„amelybe, ha belenyugszunk, elveszünk és átadjuk helyünket a magyarosodó hébereknek, akik az oláhok kal együtt törnek be a magyar ősiség örökségébe” –írja Badiny Jós Ferenc.

Komoróczy holt nyelvnek nevezi a szumirt, ugyanúgy, ahogy a magyar rovásírást is kihalt írásnak nevezik ellenzői, ezzel szeretnék a felesleges kacatok dobozába gyömöszölni. Itt is alkalmazzák jellemző üzleti fogásukat, jól leértékelni, majd olcsón felvásárolni. Az, hogy egy nyelv, egy írás évezredeken át fennmarad minden pusztító törekvés ellenére, éppen életképességét, életerejét igazolja.

Badiny Jós Ferenc következetesen és türelmesen javítgatja Komoróczy hibáit, pl. a sumer szó helyes ejtésével, a szumir nyelvjárásokkal, az asszony szó ékjeleivel kapcsolatban. Csatasorba állítja a szumir-magyar kapcsolat lehetőségét felvető külföldi szaktekintélyeket. Az angol Rawlinson aszumirok olyan feliratairól számol be, amelyet szkíta nyelven írtak. A francia Lenormant tanulmányozta nyelvemlékeinket, Sayous pedig sok időt töltött Magyarországon. A német Ruge az asszír mondakör turáni eredetét bizonyította. A magyarországi hivatalos körök nem csak hogy nem örültek ennek, hanem még tiltakoztak is a külföldi kutatók legnagyobb meglepetésére. Nagy Géza történész írta erről a jelenségről, hogy „a mai Magyarországon bizonyos bátorság kel ahhoz, hogy valaki a sumir nyelvre hivatkozzék.”

Az „Akiket mégsem lehet letagadni” című fejezet szépen méltatja a tudomány igazságait a karriernél értékesebbnek tartó kutatóinkat. Torma Zsófiát a hivatalos régészet kitagadta, lexikonokban alig szerepel. Nevének említése nélkül mégis az ő eredményeit használják fel olyan világszerte istenített régészek, mint az angol Colin Renfrew.

Torma Zsófia hatalmas leletgyűjteményének jó részét széthordták, megdézsmálták a belőle élő kutatók, pl. a horvát Vasics, akinek kezén tűnt el a Tor-ma gyűjtemény egyik legértékesebb darabja, egy szumir feliratos orsónehezék.

A tatárlakai leletek az egész világ sumerológusainak figyelmét felkeltették a 60-as években, a hazai hivatalos hozzáállás az elhallgatás volt, mivel Erdély földje ideiglenesen az országhatáron kívülre került a trianoni diktátum következtében. A szumir kapcsolatról szóló első magyar könyv szerzője Ferenczy Gyula volt a XIX. század végén, az ő nyomdokain indult el a 14 nyelvet beszélő Dr. Varga Zsigmond.

Az emigrációba kényszerült Dr. Bobula Idát a tekintélyes amerikai Smithsonian Institute kérte fel egy tanulmány megírására a szumir technológiáról, Komoróczy mégis kétségbe vonja felkészültségét. Gosztonyi Kálmán nyelvész szófejtéseit a legnagyobb francia nyelvészeti intézet adta ki. Dr. Novotny Elemér szumir-magyar szövegazonosításaival vívta ki a 29. Orientalista Világkongresszus vezetőinek figyelmét. Komoróczy felületességére jellemző, hogy Novotny munkájával kapcsolatban összekeveri Kézait Anonymussal. Fehér Mátyás Jenő, Csőke Sándor, Zakar András szintén Komoróczy céltábláivá váltak.

Badiny Jós Ferencet a nemzetközi tekintélyű René Labat professzor hívta meg a 29. Orientalista Világkongresszusra, a Sorbonne-ra, ahol a szumir magyar azonosságot bizonyító előadását a kongresszusi bizottság elfogadta. Az esztergomi várkápolnáról írt fejezetben szót emel a Pilis-hegység, Dömös, Pilisszentkereszt és Esztergom közötti területek elhanyagolt és el pusztított régészeti anyagáért. A várkápolna egyik oszlopán a hivatalos változattal ellentétben nem a kőfaragó, hanem Nagy Arszák, a pártus birodalomalapítójának feje látható, akinek Attila is leszármazottja. UR-NAMMU törvénytábláit nálunk is ismerték, ezért„ a várkápolna nem kápolna, hanem a királyság legfőbb székhelye, ahol 14 oroszlán legfőbb bíróként ítél a tizenötödikkel, a királlyal. . . ”

Badiny Jós Ferenclegnagyobb érdeme népünk hagyományainak tisztelete és e hagyományok keresése, feltárása, közkinccsé tétele. Ennek köszönhetően ki meri mondani, le meri írni, hogy a hivatalos körök által folyamatosan hangoztatott ezer éves szent államiság egy nem magyar érdekű uralmi rendszer, amely a nem magyar népcsoportok anyagi, erkölcsi és politikai támogatásával igyekszik beolvasztani minket a folyamatos betelepítési hullámok idegen népségeibe.

Áttérítettek erőszakkal a római hitre, elvették írásunkat, de vannak kitörölhetetlen hagyományaink. Ilyen a Nimrudi eredet tudata. Nimrud az Isten-szellem tündöklő fia, IZ-DU-BAR GILGAMES. Badiny Jós Ferenc aggódva teszi fel műve végén a kérdést: „Megérti-e a mai magyarság a Nimrudi felhívást? Észreveszi-e, hogy jövője ennek az ősi hagyománynak tudatosításábanés vallásos kegyelettel való ápolásában rejlik?”

E tudományos, szellemes, hazaszerető vitairat olvasása közben egy párbaj képe sejlik fel az olvasó szeme előtt, amelyet a párbaj nemes hagyományait betartó, nemzetét védő lovag vív az őt állandóan kicselezni próbáló, hátba támadó, betolakodó idegen ellen. A kötet része a teljes életmű újbóli megjelentetésének, amelynek következő, idénre tervezett kiadványai aJézus király, a pártus herceg, valamint a Káldeától Istergamig 2. része.

Friedrich Klára: Badiny Jós Ferenc tudományos munkásságáról – II. rész

Nincs felnőtt ember a Földön, aki Jézust nem ismeri, és alig van, aki nem szereti őt. Mert ő kedves, segítőkész, okos, türelmes, önfeláldozó, igazságos, bátor, szép. Olyan, mint a magyar emberek. Nem véletlenül. . .

Badiny Jós Ferenc könyvét minden nyelvre le kéne fordítani, mert fellebbenti a fátylat arról, amit Biblia összeállítói és a judeo-kereszténység képviselői átírtak, eltakartak, elhomályosítottak. Mindezt tréfásan Saul rabbi huncutságainak nevezhetnénk, ha lenne kedvünk tréfálkozni. De nincs. Túl sokat vesztettünk, túl sok ártatlan vér folyt el, túl sok rovásírásos pergamenről vakargatták le idegen kezek a tintát és írtak rá helyette latin betűkkel egy szánalmas, hazug, új történetet. E latin betűk papjai az Isten és az ember közé tolakodtak, mintha Isten és az ember között tolmácsra lenne szükség, mintha Isten olyan nyelven beszélne, amelyet csak ők érthetnek.

Természetesen voltak és vannak más papok is, a Magyar Demokrata hetilap is írt róluk Harcos papok, politikai keresztényekcímmel. ők nem isten és az ember közé állnak, hanem Isten és az ember mellé, ahogyan ő tette 2000 évvel ezelőtt.

Jézus életéről az apostolok tudtak volna hitelesen tudósítani, írásaikat azonban, ahogyan a mi rovásírásos kódexeinket, elpusztították, ezért úgy tűnik, csak a Saul-Pál által meghamisított életút, az „áldozati bárány” története maradt. Az igazság azonban mindig átragyog, akármilyen sűrűn szövikis a hazugság hálóját, így 1945-ben az egyiptomi NAG-HAMMADI-ban megtalálták az apostolok írásainak kopt nyelvű másolatait. Közülük a legnagyobbérdeklődést Mária Magdolna, helyesebben Magdalai Mária evangéliuma váltotta ki. ő valószínűleg a mózesi törvényeknek és a nőgyűlölő Péter apostolnak köszönhetően értékelődött le, holott tudós asszonyként méltó társa volt Jézusnak.

Jézus származásáról a keresztény egyházak azt állítják, hogy Dávid királyleszármazottja, aki Izrael második királya volt i. e. 1012 és 972 között, és akinek gonosz és botrányos életéről Sámuel könyvéből értesülünk. Nem nagy dicsőség tehát e fa gyümölcsének lenni, de Jézusra ez nem is igaz. Jézus édesanyja az akkori fénykorát élő pártus birodalom egyik hercegi családjából származik, az ADIABENE tartományt birtokló és szintén Adiabenenevet viselő pártus nemesek az ősei és rokonai.

1603-ban Kepler prágai csillagász a Jupiter és a Saturnus együttállását tanulmányozva és összefonódott fénycsóvájukban gyönyörködve kiszámítot ta, hogy i. e. 6-ban hasonló csodálatos fénysugár keletkezett, a Betlehemi Csillag. 1925-ben a mai Irak területén, az ősi sumer városban, Sippar-ban egy csillagvizsgáló ékiratai között ennél pontosabb adatot találtak, ez i. e. 7. évre helyezi a csodás eseményt. Minderről Badiny Jós Ferenc már a Magyar Demokrata 1996/27. számában tanulmányt közölt.

A Szűzanyáról írva a professzor úr megenged magának egy személyes megjegyzést: „Nagyon szeretem Jézus Édesanyját, Máriát. . . “megtudjuk, hogy a Szűzanya, a Fény Szüze tisztelet, a sumér mágus vallásból származik és azt is, milyen nyelvészeti bakugrásoknak köszönhetően lett az Adiabene nemzetségből származó, József keresztnevet viselő hercegből a zsidó József, az ács. Bizony a finnugrászok is tanulhatnának belőle!

Rendkívül izgalmas annak a helynek a története, ahonnan Gabriel arkangyal, a jó hír hozója érkezik. Ez Sippar, Én-Lil sumer Istennek földi lakóhelye. Az itt lévő hegy felső, 15-20 méter vastag rétege üveggé van égve, valamilyen elképzelhetetlen energiájú hőhatás következtében, kb. 100 négyzetméter területen. Meggyőződésem, hogy itt űrhajók szálltak fel, le, kozmikus csata zajlott. Ház a hídon című kis könyvemben idézem Nicolas Postgate-t, aki tudósít arról, hogy a Bagdad környéki Birsz-Nimrud zikkuratot szintén olyan megüvegesedett téglafal halmok veszik körül, amelyre a tudósok nem találtak eddig magyarázatot.

A professzor úr könyvének legszebb része Jézus születésének, a Fény születésének leírása, amelyet Badiny Jós Ferenc egy, a British Múzeumban őrzött okmány alapján közöl. Jézus i. e. a 7. évben, augusztus 11-én született. A zsidó okiratok egyébként maguk határozzák meg Jézus származását ekképpen: „ Te gonosz, te gonosznak fia, az istentelen Nimród fiának fia. . . “. 1999. augusztus 11-én, Jézus 2005. születésnapján teljes napfogyatkozásvolt Magyarországon, égi jel, figyelmeztetés. A legerősebb és leghosszabban tartó abban a sávban volt, amelybe nagyanyám szülőhelye, Ozora esik. A néphagyomány szerint itt, a Kálvária-domb alatt van eltemetve a leghatalmasabb hun király, az Attila mögött méltánytalanul háttérbe szorított Roga, aki bizony nem fordult volna vissza sem Ravenna, sem Róma kapui előtt. Talán intés, jel volt ez a napfogyatkozás a világ gonoszaihoz, hogy ha a jézusi szeretet örököseivel, a magyarokkal továbbra is gyalázatosan viselkednek, akkor a leghatalmasabb hun uralkodó és hadvezér, Roga fog felkelni másfél évezredes álmából és rendet teremt.

„Kaptok majd jeleket rólam” üzeni Jézus és egyik ilyen jele a Torinói Lepel. Azt bizonyítja, hogy ő, aki Égi Fényként érkezett hozzánk, nem halt meg, hanem Égi Fényként közöttünk van ma is. Jézus követőit legvérszomjasabban Saul rabbi üldözte, „fenyegetéstől és öldökléstől lihegve”. Hamar észre kellett vennie azonban, hogy a tan terjedése megállíthatatlan, ezért hihetetlen arcátlansággal Pál apostol néven az élére állt. Természetesen meglehet világosodni és meg lehet tisztulni, de akkor vezekelve a sor végére kell állni. Saul-Pál azonban a tanulatlan, hiszékeny emberek együgyűségét kihasználva megmásította Jézus tanait – akit egyébként soha nem látott személyesen. Antiochiában Péter apostolra támadt, pogánysággal vádolva őt. Ez még jól is hangzana, de Péter, a Kőszikla, Róma püspöke, kapzsiságból maga is vérrel szennyezte be kezét. Az apostolok cselekedeteinek 5. részében olvashatjuk, hogy egy házaspár, amikor csatlakozott Péter gyülekezetéhez, nem tette le teljes vagyonát az apostol lábaihoz, hanem némi kis részt megtartott magának. Péter ezért mindkettőjüket halállal sújtotta.

Alig telt el néhány évtized azután, hogy Jézus földi alakban eltávozott – tanításainak, életének meghamisítása, beszennyezése máris megkezdődött. Badiny Jós Ferenc féltő, értő és szeretettel tisztogatja őt a kapzsi, irigy kezek által rádobált sártól, hogy igaz és teljes fényességben láthassuk a mi Atyánk fiát.

magyarmegmaradasert/magyarno.com