Életminőségünk kistükre – ABC
A balga, a „fogyatékos” és a balek
Ami sokat önsorsán kiki maga ronthat
Jelenségek/tünetek, diagnózis és terápia
A boldogtalan ember mondattára/világa – 3.
VÁCI MIHÁLY: MINTHA Ez a folyó itt mintha folyna, az éj is mintha éjjel volna; - az ember mintha olyan volna, milyennek lenni lenne dolga. Mintha élet lenne az élet, éltetne is , míg csak leéled, s mintha elég is lenne néked mindaz, mivel végül beéred. Én is mintha önmagam lennék, sugárzik bennem néhány emlék, pedig más vagyok régesten rég, nem az mi voltam, s mi lehetnék. És te is mintha csak te lennél, mikor nevetsz , mintha nevetnél, s mert felderengsz még, hogyha fény ér, éppen olyan vagy, mintha élnél. Minden dolog teszi a dolgát, az érdem elnyeri a zsoldját, a szó olyan, ahogy kimondják, Mi a bajod? Tudod? Na szólj hát! A szeretet mintha szeretne, a szerelem mintha lehetne, a hit mintha még hitegetne, s mintha hinni lehetne benne. Minden dolog épp olyan mintha öntökélyére lenne minta; tökéletes hinta a hinta, a kulcs az ajtókat kinyitja. Ami van mintha tényleg lenne, a teremtés mintha teremne, a lét mintha tényleg létezne, a rend is mintha rendbe lenne.
*
- Semmiről se mond le a kincsesbarlangban: rázárul/odavesz
- A biztonság kedvéért lassan autózó kerül a nagy veszélybe
- Mindig tovább nyújtózkodsz, mint ameddig a takaród ér
- Sosem érted, miért vagy ideiglenesen örökös pénzzavarban
- Szerelmét örökre magad mellett tudná: magához láncolja…
- Végkimerülésig fut olyan szekér után, mely nem veszi fel
- A szabadságot igen, az árát – a felelősség, áldozat – nem?
- A bálon oly jól leplezett jelmezed, álarcod: véglegesíted
- Kihagyod a felnőttkort: infantilis maradsz szenilis körettel
- Annyira szerény mafla: életszínjátékodban csak statisztál
- Gyakorlat teszi a mestert: memóriából szelektálja a szépet
- Nem mosakszik, inkább mást is mocskol: tisztábbnak látszik
- Örök haragot tartva más vétkéért önmagad bünteted
- Ő hős akar lenni: életveszélybe sodor, majd megment…
- Ami ingyen van, nem értékeli: természet, szellemi közkincs
- A majd mindent pótló szerelem helyett pótlékokat próbálgat
- Gyermeked elvesztése miatt a maradtat hanyagol/kényeztet
- Sorra fal új boldogságpirulákat, de detoxikálóban végzi
- Sehol nem ver gyökeret, nincs otthona – hajt „cigány véred”
- Beéri olcsó vigasszal: savanyúnak a szőlőt, amit nem ér el
- Mindegy milyen, csak gomba legyen: ehető/mérges/bolond
- Mindent dafke fordítva: félrevonult evő, nyilvánosan vécéző
- A kevesebb több: ismerősöd száz, de igaz barát egy sincs
- Idegen nyelved: hangosan, ismételve „érteted meg” magad
- Fék nélküli kerékpárral rohansz a vesztedbe a züllés lejtőjén
- Mindent tudni akar: legyen az rád nézve felesleges/káros…!
- Naphosszat gyötri agyát, hajszálpontosan emlékezni álmaira
- Mindent gyűjt és nem selejtez: kiszorul raktárrá lett lakából
- Isten nem ver bottal: bűnhődsz: ronda lelked kiül arcodra
- „Természetesen” viselkedve köpköd, szellent, fikázik: izolált
- Jó tündér! minden kívánságom teljesüljön: és úgy is lesz…
- Játéknak véve az életet amikor nem megy, nem ér a neved
- Csatákat még csak-csak nyer, de a háborút mindig elveszíti
- Röstellsz/már nem is tudsz sehol lazítani: túlfeszíted a húrt
- Még a feleslegből is rosszkedvűen, fogcsikorgatva adakozó
- Bármiről lemond, mindent lenyel csakhogy e körhöz tartozz
- Sokkal inkább vagy a királyok kutyája, mint a kutyák királya
- Lelki nemesedés a test rafinált gyötrése-sanyargatása által
- A legkisebb fájdalomtól is irtózik, inkább nem szül gyereket
- Egy világmegváltó álmodozó „felnőtt” egy álmos adófizetővé
- Egy elved neki is van: az elvtelenség: szélkakas, kaméleon
- Egy aranyköpésen „él”: csak kísértésnek nem tud ellenállni
- Nyugodtan verhetik a nőt, ő nem avatkozik más belügyeibe
- Minden kisdolog után ha marad idő, keresi Isten Országát
- Szolgálhatna nagy ügyet, de inkább úr egy szemétdombon
- Fájdalomfóbiás végleg érzéstelenítve: inkább kéjt se érez
- Ifjan adja a rezignált „bölcset”, öregen felforgatná a világot
- Ép elmét szándékosan megbontó: a kijózanodásodig őrült
- Kíváncsi lelki teherbírására: ellenségével költözik össze
- Vándorcirkuszos: „előadás” a társaságnak, majd odébbáll
- Az élni nem tudó retteg a haláltól: így egyfolytában haldokló
- Annyira élettisztelő, hogy rétkerülő, hátha hangyát tapos el
*
A színész
Valaha tudtam, hogy a szám Mikor mond tréfát És mikor beszél igazán.
Valaha tudtam, hogy a nevetés Mikor valódi arcomon És mikor tettetés.
Valaha tudtam, hogy a fájdalom Szívemben van-e, avagy tetszelegve Csak önmagam csalom...
Valaha tudtam, - ma már nem tudom: Összeolvadt az igazi És hamis hang a hurokon.
Összeolvadt a piros és a kék, A fehér és a fekete, Köröttem minden szürkeség...
Valaha tudtam, - ma már nem tudom: Koromsetéten hull a hó!... Az igazságom mind hazugság És hazugságom mind való!...
Hisznek bennem? Vagy kételkednek? Vagy ócsárolnak? -: Egyformán fáj az én szívemnek.
Ember vagyok, de sorsom feledem; Színész vagyok, de nem tudom, Hogy mi a szerepem.
Előttem minden ködbe vész. Egyszer ezt játszom, másszor azt, S fáradtan kérdem: Mikor pihen a nyűtt színész?
Be jó is lesz majd! Jön a béke... Való, hazugság szerte-válnak S komédiámnak vége, vége!...
DSIDA JENŐ
1924. május 16.
Ötletek, címszavak, gondolatbébresztők -
A Balgaság Nagy Jenciklopédiája előmunkálatai
|