BOLDOG-BOLDOGTALAN POÉZISE ÉS BÖLCSELETE
SZABAD ÖTLETEK ÉS VÁLASZTOTT IDÉZETEK JEGYZÉKE



Bikini: 
A szabadság rabszolgái - dalszöveg


1. Utolért minket az ezredvég,
Túl vagyok mindenen, mi jöhet még?
Mintha a cél csak az volna,
Ki jut előbb a pokolra.

2. Kőkorszak ez itt, nem a jövő,
Múlik az idő, az emberölő.
Bennem a remény hamuvá lett,
Pörög az élet mint az orosz rulett.

R. ||: Rabszolgák rabszolgáljatok,
Rabszolgák meg ne álljatok!
Rabszolgák - szolgáljatok! :||

3. Magamért jöttem vissza, nem titok,
Megtanulom tőled, amit nem tudok.
Kivárom az időt és olyan leszek,
Hogy drágán adok és olcsón veszek.

4. Sok beszédnek sok az alja,
Csak az nem érti, aki nem akarja.
Tízmilliónyi Isaura
Legyen már végre a maga ura!

R

http://www.zeneszoveg.hu/dalszoveg/1117/bikini/a-szabadsag-rabszolgai-zeneszoveg.html

* 

A jószándék önmagában is dicséretes,
Pláne, ha van erő és elszántság a kivitelhez
És vele jót is érünk el, s nem pont a rosszat
Mert a pokolhoz vezető utat is kövezhetjük…

*

Ok-okozati kapcsolatok – kauzális
Céltételezés és eszközhasználat – teleologikus 
Szándék és eredmény - következmény 

*

Cél
Célkitűzés 
Céltudatos – céltalan 
Célállomás, végállomás 
Célközönség
Célegyenes 
Célozgatás 
Célba találni 
Rajt-cél győzelem 
Célirányos 

*

A cél halál, az élet küzdelem,
S az élet célja e küzdés maga!?

*

Lankadatlanok 
Első szóra jönni és nem lankadni 
Töretlen lelkesedéssel kitartani, véghezvinni 

*

Amilyen nehezen adódik a jó alkalom,
Olyan könnyen csúszhat ki a kezedből

*

Megkettőzi bűnét az, aki nem szégyelli.

*

Mint a vasat a rozsda, 
úgy emészti az irigy embert saját lelke.

*

„Anda Pál hadába való.
Jelent felesége akaratján járó férfit, 
minő volt, állítólag Anda Pál, miskolci polgár.”

*

Kend az az Alvinczi?
Mondani szokták, 
mikor valaki használhatatlan tanácsot vagy eszközt ajánl; 
miképp Alvinczi tábornokról fennmaradt, 
hogy a francia háborúban rossz fegyvereket 
osztatott volna ki a fölkelt nemességnek, 
s egy nemes vitéz által, egész gúnyosan így szólíttatott meg: 
Kend az az Alvinczi! stb.

* 

„Alpári ember
Együgyű - azon történeti adatból, 
mikor Alpáron meghagyá magát csalatni 
Zalán, fehérlovon eladván országát.”

*

A magyar bölcselet jó hagyományai

A népmesék, balladák, közmondások
A reformáció korabeli Biblia fordítások
Prédikációk, Szentírás-magyarázatok
Hitvallás, katekizmus, ars poetica 
Önéletírások – bizonyságtételek 
Parainesis – erkölcsi tanítások 
Fabulák, tanmesék, példázatok 
Bölcseleti költészet, próza, dráma
Jeles íróink füveskönyvei 
Nagy gondolkodók aforizmái (pl. Eötvös)
Emberbarát filozófusok jó magyarosításai 

*

Magyarországon elkövetett erőszak
Például a magyar nyelv német szellemű „tana”
Például a magyar bölcselet germanizmusai –
Mintha a mi nyelvünk nem lenne alkalmas erre,
Ahogy Lukács György életművét németül is írta…
És mi Eőrsi magyar fordítását szívtuk magunkba…

*

Mit lehet hamar megutáltatni a diákkal?
Például a matekot, a filozófiát, a politikát– 
A könyvolvasást és a gondolkodást, a közéletet?
Hogy hamar belássa: 
ezek nehéz vagy mocskos dolgok,
hagyja ezeket szakemberekre, másokra stb.

*

Csak a szemedbe szidlak,
A hátad mögött dicsérlek
(hogy ne bízzad el magad)
Vagy jobb megfordítva?
Vagy mindkettő véglet,
S van valahol egy középút?

*

Ha elromlik az autó, 
Megyünk/mehetünk a szervizbe,
Ha nem tudjuk mi megszerelni.
Ha elromlik a kapcsolatunk, 
Akkor vagy úgy teszünk, 
Mintha mi sem történt volna,
Vagy akkor sem keresünk segítséget,
Ha nem sikerül házilag megjavítani
(barkácsolni, buherálni, toldozni stb.) 

*

Korunk gyermekei
Az apa nélkül felnőtt fiúk
Vagy mert nem látják nappal,
Vagy mert a válás után anyjukkal élnek

*

Féltékenységek 
A férj a gyerekkel is megcsalható

*

A gyerek non stop nagyítóval figyeli szüleit, 
s jaj nekik, ha nem következetesek,
ezt rögtön kiszúrja, s (vissza)él vele?

*

Ha az apánál nem ér el valamit a gyerek,
Akkor szalad az anyjához – és fordítva?
Akár ki is játssza őket egymás ellen,
S ő lesz a nevető – később síró – harmadik?

*

Az apa az aki szigorral számon kér, büntet,
Az anya az, aki eltussol, irgalmaz, vigasztal?
Végleg beszorulni ebbe a hálátlan szerepbe?

*

A parasztok békében élnek egymással
A békétlenséget a városból szítják közöttük

*

Batthyány Lajost fel akarták akasztani,
Hogy még kivégzésekor is megalázzák,
De mivel megsebesítette a nyakát,
Így kénytelenek voltak golyó által…
(S mindez egy sötétszobás kaland miatt is,
Amikor véletlenül kiderült, ki volt a hölgy:
A császár anyja – s ő akarta eltüntetni a tanút…!?)

*

Egy nagy és szép ügy hősi vértanúja, 
aki lelkét visszaadta Istennek, 
de emléked örökké élni fog szíveinkben, 
emléked élni fog
az utolsó magyar legutolsó lélegzetvételéig.
— Teleki László Batthyány Lajosról 

*

A halálraítélt szabadon választhat:
Akasztás, golyó vagy villamosszék,
Vagy élve eltemetés, meglincselés stb.
A neki jó,méltó kivégzési mód…

*

Az egész földet elborítja sugárival a nap, 
de csak az boldog, ki érzi melegét; 
a polkör szerencsétlen lakosa 
önnyomorúságát látja hideg fényében. 
Így van az istenség ideájával is: 
lenyom a hit, ha nem boldogít.
Eötvös József 

*

A barátság legnagyobb próbája nem az, 
ha a magunk hibáit tárjuk fel barátunknak, 
hanem, ha neki tárjuk fel az övéit.
Franz Kafka 

*

A boldogság, a gazdagság és a siker 
mind különböző célok melléktermékei 
- közvetlenül maguk nem lehetnek célok. 
Denis Waitley

*

A boldogság talán 
az erdőben élő szarvashoz hasonlítható leginkább. 
Néha előjön az erdő sűrűjéből, és meglátogat. 
De a tolakodó közeledést nem szereti, 
ha meg üldözőbe veszed, biztosan elmenekül előled. 
Ph. Theroux

*

Életidő számítás/felfogás 
Örökké akarok élni. Eddig sikerült.
Ma kezdődik életem hátralévő része.

*

Az emberi idő nem körben forog, 
hanem egyenes vonalban fut előre. 
Ez az oka, hogy az ember nem lehet boldog, 
mert a boldogság az ismétlődés utáni vágy. 
Milan Kundera

*

Grafitti cinizmus 
A hangya egész nyáron dolgozott. 
A tücsök pedig egész nyáron hegedült. 
Télen mindketten megdöglöttek.

*

Hiszek az Egy Istenben!
Miért titkolnám, miért rejtegetném?
De miért mutogatnám, miért hivalkodnék vele?

*

Életünk minősége
és az ételünket készítő háziasszony
ötletessége, leleménye, figyelmessége,
tisztasága, gondossága, kedvessége…


*

Nincsenek ketten a földön, 
akik mindenben egyetértenének.
De én magammal mindig,
sőt még élettársammal is legtöbbször – 
főleg a lényeges kérdésekre adott válaszokban  

*

Addig jár s korsó a kútra, míg el nem törik
Addig röpköd vissza a légy, míg beleesik a mézbe

*

Szóláskeveredés 
Akinek vaj van a fején, az ne menjen a Napra
Akinek valami van a füle mögött, az titkolózik

*

Kolduló szerzetes 
Aki mindenkit szolgál, azt senki sem fizeti

*

Sok hűhó semmiért
Hegyek vajúdnak és egérke születik

*

Szájtáti alak 
A sült galamb nem repül a szádba
Ha a száj csukva, nem repül bele a légy.

*

Összefogásban az erő
Sok lúd disznót győz

*

Lassú víz partot mos
Sok kicsi sokra megy
Ha valaki naponta száz fonalat fon, 
egy év múlva gyapjú köpenye lesz.

*

Annak keresd inkább a tanácsát, aki megríkat, 
és ne csak/főleg annak, aki megnevettet.
(Nagy nevetésnek sokszor sírás a vége…)

*

Kiskorában Blaskó Péter 
úgy menekült a közszerepléstől,
mint ördög a szenteltvíztől
(nem szenvedett szereplési viszketegségtől)
Egy makrancos csikóból gyakran ragyogó ló lesz.

*

A szükség törvényt bont
A hideg megtanít szenet lopni

*

Élj azzal, aki imádkozik, és te is imádkozni fogsz, 
élj azzal, aki énekel, és te is énekelni fogsz.
Élj azzal, aki a fészkébe piszkít és te is…

*

Dobd a tóba, 
és egy hallal a szájában fog felbukkanni.
Árultass vele vizet a sivatagban, 
és hoppon marad, éhkoppot nyel

*

A részeg ember ok nélkül nevet.
Sok józan még jó okkal sem nevet

*

Azt mondták a tevemadárnak (= strucc): "Vidd!" 
Azt válaszolta: "Nem tudom, mert madár vagyok".
Azt mondták neki: "Repülj!" 
Azt felelte: "Nem tudok, mert teve vagyok".

*

Az egyik ember két kezével tartja a plafont,
Hogy rá ne zuhanjon kis családjára,
A másik meg viccelődve csiklandozza,
Vagy jobb esetben kibicként nyeglén beszól…

*

Megtalálja a zsák a foltját 
Nem esik messze az alma a fájától
Az egyik tizenkilenc, a másik egy híján húsz 

*

Értetlenül állók 

Sok házaspárt-élettársat látni, 
akiknek a magyar az anyanyelvük,
mégis csak egy vadidegen ember előtt,
már csak a válóperük során mondják el,
hogy tulajdonképpen mi bajuk is volt egymással.
Pedig még az anyja sem érti a szavát a gyereknek, ha néma
(a néma szavunk rokon a némettel, 
ami a nem érthetőt, az idegent jelentette...)

*

Beszéd és hatalom

A tanár feleltet
Ki kérdez – kinek kell felelnie
Gyereknek, asszonynak „Hallgass’” a neve
Kié az utolsó szó?
Dictum factum
Akkor beszélj, ha kérdezlek 
Kikérdezlek, faggatlak, vallatlak 
Hangszórón rágalmaznak – tátogva védekezel 
Idegen nyelven szól az ügyész és a bíró 
Parancsszóra megváltozni 
Varázsszóra nyílik a barlang 
Kezdetben vala az Ige – logosz 

*

Reductio ad absurdum
Ha lehet férfinak férfival, nőnek nővel,
Akkor miért ne lehetne apának lányával,
Vagy a pásztornak a nyájával?

*

Mérgelődjek? Mér ne gelődjek? 
Én kopok, te kopsz, ő kopik 

*

Ékszer - ékesség 
Éktelen káromkodás 
Ékesíti a kart a kard 
Éket ver közéjük

*

Amit a lakatlan szigetre vinnék:
Pl. Móra Ferenc: A vadember és családja

*

A nem fogtok lógni:
Munkát a kommunistáknak
(és aki nem dolgozik, az ne is egyék) 
A Magyar Október Párt egy szlogenje

*

Amikor Jókai a kiegyezés után
Saját lazasága, pumpolhatósága
És felesége költekezési mániája stb. miatt
Végzetesen eladósodott zsidó honfitársainál,
Akkor nem kezdeményezte, de nem is ellenezte,
Hogy a császár, a „Ferenc Jóska” konszolidálja…
(kegyes a Gondviselő: Petőfi ezt nem élhette meg!)

*

Mi tart vissza attól,
Hogy a vonat alá ne ugorjak
Egy rossz, kétségbeesett pillanatban?
Elgondolom, hogy még mi dolgom van a Földön,
Elgondolom, hogy hány ellenségem csak erre vár,
Elgondolom, hogy szeretteimnek ártanék ezzel stb.?
Vagy az elemi életösztön, ami reflexszerűen működik?

*

Emlékszem egy filmre,
Kamaszkorom legszebb nyara,
Ahol egy élveteg pufi gyerek becsajozott
És egy felvilágosító-tanácsadó könyvet lapozott
Miközben áldozatára tehénkedve gyömöszölte azt…

*

Mintha úgy tanították volna nekünk,
Hogy az állat ösztönös, de az ember tudatos lény –
Nem vagyunk állatok, nem marakodunk a csontért,
S nem akar egy érett hím tüzeléskor bárkivel nőzni stb.
A köz java sok lemondást, önkorlátozást kíván tőlünk,
Igaz egy hangya vagy egy anyamadár is áldoz a fajért,
De minket erre a neveléssel programoznak be,
Amivel felül vagy alul is múlhatjuk az állatokat,
És nagy a baj, ha ezek nem lesznek ismét „ösztönösek”,
S minden mondatunk előtt el kell gondolnunk a szabályt,
A nyelvtanit éppúgy, mint az erkölcsit, illemtanit stb.
Még nagyobb baj, ha a belénk oltott/vert szabályok
Végleg kioltják az isteni életösztönöket (S-T-N)

*

Vörösmarty Mihály: A korcsokhoz

Hová rohantok átkozott gonosz fiak?
Mi készt ezekre? büntetlen
Fog hát az undok visszaélés bennetek
Tenyészni, gyáva fajzatok?
Az ezredes veszély alatt nyögő hazát,
Midőn serényen ébredez,
Imez fajúltak átkosan kelő hada
Alázza, dúlja, dönti meg.
Attila nyelve (melynek intő hangira
Remegve tért ki a világ
Előled, ó nagy hős!) íme dicső, talál
Korunkban ennyi megvetőt.
Az, ami lételünknek őre, s nemzetünk
Fő kincse szenved ily csapást!
Nagy átok ez fölötted, ó hazánk! öled
Sok álnokot nevel ma is,
Ki dúlva dúl, s javidban ellened veszélyt
Szerez, s egedre gyászt lehel.
Mért kelle hajdan meghasonlanod, magyar,
Hogy e nyomokra térj utóbb,
Holott ma ébredő napunkat fellegek
Űzik kietlen éj alá? 

Pest, 1819.