 Amit és ahogy egy embertárs közvetlen nekem,
közvetve pedig saját magának árthat -
Vádirat, bűnlajstrom és gyónás, bűnvallás
Én pénzzel is segítelek, persze!
„csak” hát magas kockázatom miatt uzsora a kamat…
*
Igyekszem rólad kompromittáló információkat szerezni,
s azt „jó helyre” eljuttatni
*
Beárullak a tanító néninél,
hogy az iskolából hazafelé tegnap mit is mondtál róla
*
Anonim feljelentelek az adóhivatalnál, rendőrségnél,
hátha találnak nálad valamit – de mindenképp zaklatnak
*
Találóan-hihetően megrágalmazlak,
hátha azért valami rajtad ragad a ráfogásból…
*
Gonosz tréfát eszelek ki:
te kétségbeesel, mi meg fölédhajolva arcodba röhögünk
*
Nagy tétben fogadást kötök veled -
de én biztosra megyek…
*
Dezinformállak vagy összezavarom gondolatmeneted,
hogy ne tudjál jól dönteni
*
Rábeszéllek, hogy hamisgyöngyökért
add oda nekem a legféltettebb kincseidet
*
Téged is társként bevonlak a buliba,
majd a haszonnal lelépve rádverem a balhét
*
Sokáig hitegetlek a szerelmemmel,
majd pofára ejtelek, s így végleg begubózol…
*
Csak áltatsz szerelmeddel,
közben élvezettel figyeled vergődésem a hálódban
*
Addig-addig hízeleg a ravasz róka,
míg ki nem ejti elé szájából a sajtot a holló
*
Ott gáncsolsz és teszel keresztbe, ahol tudsz –
lehetőleg sötétben vagy titokban
*
Gúnyolsz testi- vagy beszédhibámért,
egyéni szokásaimért, származásomért…
*
Vagy meg sem hívsz csoportunk rendezvényére
vagy hathatósan kiutálsz, kipenderítesz onnan
*
Ha egy kicsit is örülnék a jó híreknek,
te mindig rögtön kapásból elszomorítasz…
*
Ellopod, „lenyúlod” ötleteimet,
származásukat letagadva tollaimmal ékeskedsz
*
Legszebb közös emlékeinket mocskolva
mintha megkísérelnéd életem kifosztani!
*
Bizalmammal visszaélve
távollétemben beleolvasol titkos naplómba, leveleimbe
*
Titokban megrongálod vagy tönkre teszed
eszközeimet, gépeimet, bútoraimat, emléktárgyaimat stb.!
*
Bizalomgerjesztő mosollyal tőrbe csalsz,
s piros, de mérgezett almával megetetsz
*
Ha kiszedtél belőlem,
vagy véletlen megtudtál valami lelki szennyest:
közszemlére kiteregeted azt
*
Kis és nagy nyilvánosság előtt
rendszeresen válogatott sértéseket vágsz a fejemhez
*
Bántó gúnynevet eszelek ki,
s ennek hangoztatásával igyekszem ezt rádragasztani!
*
Levakarhatatlanul rádtapadva
halálosan unalmas dumámmal agyad elzsibbasztom
*
Éjt nappallá téve személyesen és telefonon
zaklatsz szerelmi, üzletei ajánlatoddal!
*
Irgalmatlan szamaritánusként
nem nyújtasz testi-lelki elsősegélyt a bajbajutottnak
*
Te magad okozod nekem a bajt,
majd áldozatod cserbenhagyva elhúzod a csíkot…
*
A vesztemre törve azon ügyködsz,
hogy meg se kapjam vagy elveszítsem munkám
*
Egy hangos „szellemes” nézőtéri beszólással
teljesen kizökkentesz a szerepemből
*
Segítőkészségemmel visszaélve
mindig kérsz, kéregetsz valamit, pumpolsz engem
*
Sűrű látogatásaiddal,
végtelen hosszú telefonjaiddal
a végkimerülésig lefárasztasz
*
A gyanakvás magvát észrevétlen elvetve
megmérgezed a társas bizalom légkörét
*
Szakmai tekintélyeddel visszaélve
– egy riválist kiiktatva - leminősíted munkám…
*
Jobb ügyhöz méltó buzgalommal
Naphosszat azon töröd a fejed:
legjobban mivel bosszanthatnál fel
*
Még meg se vizsgáltad, amit vettem,
máris teljes gőzzel fikázod, lepocskondiázod!
*
Pont akkor zavarsz meg,
amikor a legjobban koncentrálok a kötélen „táncolva”
*
A tudtomon kívül kísérletezgetsz velem:
például úgy teszel mintha udvarolnál…
*
Rejtekhelyről figyeled, mihez kezdek
az utamba tett zsinegre kötött pénztárcával
*
Holtbiztos tippel jössz,
amibe most vagy soha minden pénzem be kell fektetnem,
a rizikót persze elhallgatod vagy direkt alábecsülöd…
*
Szerelmeddel magadhoz láncolsz,
majd éheztetsz vagy érzelmileg zsarolsz stb.stb.
*
Kapott vagy kreált rémhírekkel szőnyegbombázol,
nehogy véletlenül nyugodtan éjszakázzak
*
Szétzilálod-széttöröd agyam és időm,
nehogy elmélyülhessek alkotómunkámba!
*
Halálom után támadsz és ócsárolsz,
amikor én már nem tudom megvédeni magam
*
A jogszabályok tág keretein belül
a legrafináltabb módon háborítod a csendem
*
Csúnyán káromkodsz már csak azért is,
mert tudod, mennyire érzékeny vagyok rá
*
Úgy beszélsz velem, mintha hülyegyerek/öreg lennék,
akire mindent rá kell hagyni
*
Nagyon keveset vársz tőlem
katalizálva önértékelésem béka segge alá süllyedését
*
Olyan magas követelményeket támasztasz,
hogy csak kudarcélményeim halmozom
*
Eltakarod előlem a Napot,
elzársz a nem látható, de valós Égi reménysugarak elől
*
Illúziókba ringatsz:
csak hadd higgyem, hogy
én tényleg énekes pályára termettem
*
Indiszkréten hallgatózol
vagy a holmimban kutatsz bármilyen terhelő adat után…
*
Irányított beszélgetésünkből az derül ki,
hogy én mennyire buta, műveletlen vagyok
*
Olyan erővel sugározom ki rád a depressziómat,
hogy a te életkedved is elmenjen
*
Tudván tudva ártatlanságom,
bogarat teszel illetékes fülekbe: gyanúba keversz…
*
„Gyógyító” piócaként
tapadsz rám és szívod a vérem:
te hízol, én meg elfogyok
*
Akkor keresel csak, amikor szükséged van rám,
aztán kapcarongyként eldobsz?
*
Dróton akarsz rángatni mint egy bábut:
minden lépésem irányítod, ellenőrzöd…
*
Kisgyerekként megbotránkoztatsz,
nyolc hónapon túl gyógyuló lelki sebet okozva!
*
Elviselhetetlen terheket teszel vállamra,
majd sajnálkozol rossz testtartásomon…
*
Ha egy kezdeményezésem kis sajkája kifut a tengerre,
rögtön megtorpedózod
*
Te csak az igazat mondtad, ez igaz,
de rosszkor és rosszul, így lebunkóztál vele!
*
Oly közel állsz hozzám,
annyira ismered érzékenységeimet:
egy szóval is szíven tudsz döfni
*
Annyira imádod, önisteníted magad,
hogy – ha törik, ha szakad – engem is képedre formálsz…
*
Mintha gonosz varázsló lennél,
aki tekintetével szellemóriásból törpévé változtat
*
Annyira gyűlölsz, hogy
ebbe nem csak te pusztulsz bele,
de magaddal rántasz…
*
Elkísérlek minden fellépésedre:
fújolok minden ballépésednél, kárörvendek hibádnál
*
Féltékeny testvér,
aki vélt-valós gyerekkori sérelmeiért
holtáig bosszút áll!
*
Kisajátítod magadnak a Nagybeteg szerepet,
hogy velem kevesebbet törődjenek
*
Te vagy az értelmi szerző vagy te követed el a csínyt,
de ügyesen rám kened, hogy rajtam verjék el a port…
*
Te megdobsz lágy kenyérrel,
de én – büszkeségből - kemény kővel doblak vissza
*
Olyan képet formálok és terjesztek rólad,
hogy sokan ellenségüket lássák benned!
*
Dezinformállak
mint Monte Christo a bosszújában,
s így önmagad teszed tönkre…
*
Vagy a hátad mögött feketítelek be,
vagy amikor a főnökeiddel épp együtt talállak
*
Azért csúfollak ki
- hangosan és kórusban -,
ami neked is fáj: a vénlányságod miatt…
*
Kigúnyolom szegénységed, sántikálásod,
dadogásod, cigányságod, idegenséged…
*
Védekezésből támadok:
lemihasznázlak, lesemmirekellőzlek, lenaplopózlak stb.
*
Bármilyen kis családi-baráti vitás ügyben
szívesen hamis tanúskodom ellened!
*
A suttogó pletyka-propaganda módszerével
keltem-terjesztem rossz híredet…
*
Névtelen életveszélyes fenyegetéseket küldözgetve
Folyamatosan idegesítelek, megzavarom nyugalmadat
*
Mondhatsz te bármit, az biztos,
hogy én rögtön cáfolom, az ellenkezőjét állítom!
*
Nem bántalak,
de mindig fenyegetően viselkedek
mint aki rögtön ütni akar…
*
Csak fölényeskedsz
és alig várod az alkalmat, hogy nyilvánosan leégessél…
*
Csak addig „barátkozol” velem,
amíg egyfolytában csicskázok és helyeslek neked
*
Amíg pénzem, hírem és befolyásom van vagy lehet,
addig közelemben sündörögsz,
ha süllyed a hajóm, elsőként pucolsz el…
*
Mintha atyám vagy papom, istenem lennél:
te mindig jobban tudod, nekem mi a jó
*
Titokban még esetleg beszélsz velem,
de mások előtt szégyellsz velem mutatkozni
*
Az ellened elkövetett vétkem sose bocsátod meg:
legyen inkább mind a kettőnknek rossz?
*
Minden lehető helyzetben érezteted velem,
hogy én „rangon aluli” barát vagyok
*
Velem csak akkor foglalkozol,
ha már minden más dolgod teljesen befejezted?
*
„Ha ló nincs, szamár is jó” alapon
fordulsz hozzám,
csinálsz velem programot!
*
Én komolyan veszem adott szavad,
de meg szeretsz könnyelműen ígérgetni…
*
Nehezen fordulok hozzád szorultságomban,
mert kalács helyett tanácsot adsz
*
Ha külső támadás, inzultus érsz,
nem állsz ki mellettem, gyorsan elspurizol
*
Ha téged ér támadás, a hátam mögé bújsz,
hogy én fogjam fel az első csapást…
*
A hátamon kapaszkodtál fel,
de csak ugródeszkának használtál, s rögtön eldobtál
*
Sajnálod tőlem
a jó szót, az elismerést, a dicséretet –
legfeljebb mélyen hallgatsz
*
Állítólag szeretsz, de ezt annyira nem tudod kifejezni,
hogy ez sose derült ki – inkább az ellenkezője
*
Rám hagyod a nehéz,hálátlan, piszkos munkát –
türelmetlenül sürgetsz, olykor még bele is zavarsz
*
Ha adsz is valamit fölöslegedből,
elvárod, hogy hálaadó imába foglaljam neved
*
A legkisebb gondod is nagyobb annál,
hogy figyelmeztess a közeledő veszélyre
*
Kétszer ad, aki gyorsan ad?
Te olyan lassan adsz, hogy még a felét sem éri…
*
Támogatásodnak feltételei:
át kell térnem a hitedre vagy hűségesküt kell tennem
*
Olyan vagy mint egy kakukkfióka,
aki betolakszik a fészekbe, majd kilök onnan
*
Gondatlanságból vagy előre megfontolt szándékkal:
folyamatosan rabolod a nekem is oly drága életidőm
*
Csak azért van rám szükséged,
hogy előadhassad valakinek végtelen történeteid
*
Ha akár egyszer is megbuktam a „vizsgádon”,
nem adsz új esélyt javításra…
*
Vagy durván végleg eltaszítasz magadtól
vagy lelki függőségbe láncolva tartasz!
*
Annyira „szeretsz”, hogy mindent megengedsz
s nem nyesegeted le vadhajtásaim
*
Vallási, iskolai, katonai köntösben
teljesen betörsz, hogy kezes bárányod legyek
*
Bármi rosszat elhiszel, amit rólam hallasz,
s már nem is vagy kíváncsi énrám…
*
Mintha az ördög bújt volna beléd,
tudod, hogy mikor zavarsz a legeslegjobban
*
Gátlásossá teszel:
alig mondanék valamit,
rögtön letorkollsz vagy kifigurázol!
*
Unalmad elűzésül velem szórakozol,
passziózol vagy a bolondját járatod velem!
*
Most az egyszer még adsz ugyan kölcsön,
de érzékelteted: ez a legutolsó eset volt!
*
A mélyvízbe dob, hogy úszni tanuljak,
de a bajban nem dob mentőövet, nem ugrik utánam!
*
Minden szavamba belekötsz,
minden döntésem kritizálod:
elveszed önbizalmam
*
Ha üldözőim elől hozzád menekülnék,
nem adsz menedéket, nem kockáztatsz…
*
Nagyon humoros, szellemes ember vagy –
de mindig az én rovásomra tréfálkozol!
*
Ha hitelfelvételemhez keresek kezest,
bújkálsz előlem vagy nyíltan „elhajtasz”…
*
Biztosra ígérsz munkát, kenyeret,
s én nem is keresek tovább, majd: sehol semmi…
*
Olyan közel férkőzik hozzám,
hogy megtudja, mivel kínozhat, zsarolhat
*
Soha nem szerettél feltétlenül,
mindig ki kellett érdemelnem kegyed
*
Telistele jószándékkal
nagy buzgalommal kövezed utam a földi pokolba
*
Pihenni vágyó vendégként fogadom,
ő dologházat varázsol otthonomból…
*
Ha már kudarcot vallott,
„nagy bölcsen” engem is lebeszél a páros életről
*
"Erőszakmentesen" vagy miattam erőlködve,
szirénhangoddal elcsábítasz, lefejvadászol szektádnak…
*
Ugye csak nekem akarsz jót,amikor magad alá szervezel
az Amway-ben és a hasonló barátboldogító rendszerekbe?
*
Elhiteted velem,
hogy megfogtam az isten lábát, s pilótajátékra hívsz
*
Abban a hiszemben tartasz,
hogy van igaz jó barátom,
s így nem keresem tovább...
*
Te csak jót mondasz nekem,
de nem őszintén, hanem hazudva: így ártasz!
*
Hízelgésed gátolja igaz önismeretem:
így rosszul választok pályát, társat stb.!
*
Anyagi és szellemi kiskorúságban tartasz,
hogy életfogytig fölöttem anyáskodhass, apádkodhass
*
Segítőkészségemmel visszaélve
mindig kérsz-kéregetsz: mondhatni pumpolsz engem
*
Barátian ölelgetve kitapogatod gyenge pontjaim,
hogy majd odadöfjél (és tényleg oda is döfsz)
*
Magadhoz láncolsz,
érzelmi függésben tartasz,
majd csicskáztatsz…
*
Nagyon keveset vársz el tőlem -
elhiteted velem,
hogy nem vagyok képes többre
*
Fokozat nélkül
túl magas követelményeket támasztasz:
aminek csak kudarc és csőd lehet a vége ...
*
Kapcsolatunk megszakadásától félve
nem szembesítesz élethazugságaimmal...
*
Illúziókba ringatsz:
csak hadd higgyem,
hogy tényleg énekes pályára termettem
*
Te csak az igazat mondtad…
de rosszkor és rosszul,
így lebunkóztál vele
*
Atyáskodva
bábuként dróton rángatsz:
te jobban tudod, mi a jó nekem
*
Ismeri érzékenységemet,
mégis egy poénért kockára teszi barátságunkat
*
A tanár-diák kapcsolat
megszűnte után is
osztályozod jó-rossz válaszaim
*
Türelmetlenül-figyelmetlenül hallgat:
ő mindig tudja, hogy mit akarok mondani
*
Annyira imádod magad,
hogy engem is a képedre formálnál
*
Évek óta hallgatlak,
mégis a leglényegesebbeket elhallgattad előlem
*
A tanácsomat kéred,
de nekem kínvallatni kéne téged a tényfeltáráshoz?
*
Időm s szellemi energiám áldozom,
Hogy jó tanácsot adhassak,
de ő egyet se mérlegel, egyet se fogad meg
*
Addig van mellettem,
míg jól megy sorom
vagy ennek várományosa vagyok
*
Amikor már minden tudásom „leszívtad”,
köszönet nélkül odébbállsz?
*
Nem értem haragszik, hanem ellenem
*
Nagyítóval keresi és el is túlozza hibáimat
*
Előbb kifoszt,
Majd azután abból megalázva alamizsnát oszt
*
A kákán is csomót kereső,
Az eleven fába is belekötő
*
Kapcarongynak használ, ill.
Amikor kell, elővesz lábtörlőnek
*
Úgy nézel rám, s beszélsz velem,
Hogy én szellemi törpének érezzem magam
*
Ott gáncsolsz, ahol csak tudsz
Akadályversennyé tennéd a pályafutásom
*
Mérgezed körülöttem a levegőt
*
Hamis illúziókba ringatsz
*
Úgy teszel, mintha beavatnál
És abban a hiszemben hagysz,
mintha tényleg be lennék avatva
*
Felizgatsz, majd kielégületlenül hagysz
*
Ismered a gyengéimet,
Tudod, mivel vagyok kísérthető és kísértesz…
*
Amiért jutalmaz ígérsz, azért büntetsz
*
Szexuálisan zaklatsz
*
Csak heccből, fogadásból stb. teszed a szépet
*
Kiteregeti a családi szennyesem -
Közszemlére teszi gyónási titkaimat
*
Ugródeszkának használ,
engem letapos, hogy ő feljebb emelkedhessen
*
Borsot tör az orrom alá - kibabrál velem
*
Egy intrikus,
Aki összeugrasztana a legjobb barátommal,
Hogy ő legyen a nevető kárörvendő harmadik
*
Megosztani és leuralni próbálsz minket,
Éket versz közénk, hogy a szakadékká táguljon,
S kapcsolatunk végleg elszakadjon
*
Az örökös szemrehányó -
A szó szoros és átvitt értelmében is…!?
*
Pofátlanul rabolod a drága időmet,
Visszaélsz a majdnem végtelen türelmemmel
*
Beleköpsz a levesembe
*
Kiénekli a sajtot a számból,
Hízelgéssel levesz a lábamról
*
Az én farkammal veri a csalánt
|
