 EGYMONDATOS LÉNYEGKERESŐ KÍSÉRLET
Alapötlet - nyersfogalmazás - kidolgozás
Inkább rongyokban jársz,
Hogy a gyereked divatos legye - és szégyelljen…
*
Jaj, csak a gyereknek mindene meg legyen,
(és így garantáltan életre nem való legyen?)
*
Ha a haza az áldozatáért rosszal-rosszul fizet,
akkor rögtön átáll s a legnagyobb ellensége lesz!
*
Mennyire büszke rá, hogy nem tud hazudni:
az ostromló ellenségnek is elmondja gyengéit!
*
Míg a bekapott potyagólért ostorozod magad,
máris egy újat kaptál, esetleg egy még nagyobbat…
*
Hétköznap semmi „őrültség” – a gyüliben, dizsiben,
csak szombaton jöhet egy óra „extázis” öttől hatig!
*
A gyerek kegyelemkettese érdekében eljátszva,
az alkoholista apa szerepébe túlságosan is beleélte magát
*
Oly alaposan fontolgatod,
hova ültesd el magad-magod, míg késő lesz
*
Gyermekkora süllyedő világa hajójáról
semmit se ment ki a még lakatlan szigetre?
*
Meddig megy el a nagy alázatoskodásban –
neki jó az életben a statisztaszerep?
*
Megfutamodsz a szerelmi kihívás elöl:
Hűbele Balázs inkább idegen országért ontja véred
*
Azért szülsz gyereket,
hogy ezzel végleg magadhoz bilincseld szerelmed?
*
Több sebből vérzel, fél lábbal a sírban,
de a fodrásznál ülsz, hogy frizurád csinosítsa?
*
Hova jutott Monte Christo grófja,
aki életét a jogosnak tűnő bosszúnak „szentelte”!
*
Miért lett öngyilkos a Nyomorultak Javert felügyelője,
Aki amúgy szakmája-hivatása kiválósága volt!?
*
Potenciális-aktuális barát előtt bezárulsz,
egyszer látott vadidegen útitárs előtt megnyílsz?
*
Lakása egy „tisztaszoba”, amit csak vendége használhatna,
ha élete nyugalmát-unalmát meghívással kockáztatná…
*
Ünnepre - mint Szaros Pista - kirittyented magad,
a napestig hordott munkaruha-cipő ócska, kényelmetlen
*
Mintha mindig a sötét bábukkal sakkoznál –
Nem kezdeményezel, te csak reagálsz a másikra?
*
Te nem vagy egy panaszkodós típus:
neked akár még a fejedre is tojhatnak
*
Semmi hatalmat senkinek, semmi paternalizmus:
döntsön mindenben a gyereked, vagy legyen vétójoga
*
Csak semmi két-három lépés távolság,
ő a gyerek bratyizós barátja: így modern szülő, tanár
*
Fő a békesség? Kerülöd a legkisebb konfrontációt is:
fejedre nő a nő, a főnök, a kolléga és a szomszéd…
*
Sokáig csak nyelsz, nyelsz,
majd egyszer csak szétrobbansz…
*
Nem tudván a lényeget,
egy vesszőt sem enged el a szentírásából…
*
A bölcsőtől a koporsóig
az osztályon aluli fapados életre fizetsz be?
*
Annyira megtetszik a teremtett mesevilág,
hogy végleg beköltözöl, kivonulsz a való világból
*
Minden közeli és távoli ismerőst
mélyen és hosszan meggyászolsz?
*
Mert tegnap jót főztél,
ezért ma is ugyanazt és ugyanúgy főznéd?
*
Szigorúan betartja a törvényeket:
méltányosságból se „kivételez”!?
*
Másból sem áll az élete
mint próba-szerencse kísérletezgetésből
*
Még lakása bejárati ajtaját nyitandó is
újból végigpróbál minden egyes kulcsot
*
Nem tudva-merve kifejezni-kimutatni érzéseid,
azok - szép lassan, de biztosan - sorra elsorvadnak…
*
Isten apácának teremtette:
de megfelelési késztetésből férjhez ment!
*
Kitartásként éli meg,
ami már csak a csúcson túli szánalmas vergődés
*
Szeretnél megszépülni,
ezért sminkeled agyon idegen mintára arcod
*
A komolytalan játékot kerülendő
úgy focizol mintha az vérre menne?
*
Úgy viselkedsz „illemtudásból” a vendégségben,
Mintha egy magatehetetlen, rokkant kripli lennél?
*
Nem akarván túl otthonosan mozogni,
nem találva fel magát túlterheli vendéglátóját
*
Belátva: nem lehet tökéletesen jó,
nem éri be félmegoldással: inkább teljesen rossz lesz?
*
Ami nem volt kötelező házi feladat,
azt öndicsőítő magánszorgalommal végzi…
*
Ne akadékoskodj, hisz egyértelmű az eset,
s a 12 dühös ember is sietne halaszthatatlan dolgára!
*
Szándékában tiszteletreméltó,
Mégis erőszakmentességre terrorizált család…
*
Nem tudod bevenni, hogy az evangélium egyik főhőse,
a bűnbánó Magdolna, aki előbb tér meg, mint a jó Mária
*
Ha már egyszer kibírta a csúcsterhelést,
Akkor ezután soha alább már nem is adja?
*
Nem akar mást betegségével terhelni:
így még egy önsegítő csoportba se jut el!
*
Ő a legjobb a kisegítő osztályban,
így ebből nem váltana jövőre se…
*
Inkább eltitkolod betegséged –
mert nem bírod ki, hogy valaha másra is szorulhatsz?
*
Sok jó bába között is elveszhet gyerek,
pedig nincs egyetlen boszorka sem köztük
*
Pénisz komplexusodat
bazi nagy autó üzemeltetésével kompenzálod?
*
Hiányzik férfiasság az arcodból, mozgásodból, kiállásodból, az egész lényedből, jellemedből
*
Te minden akarsz lenni:
egyszerre férfi és nő, gyerek és felnőtt?
*
Az a jószívű kontár vagy,
aki minél lelkesebb, annál több kárt okoz…
*
Ha élete nem foglalható pöttyös leányregénybe,
nem biztos a happy end, akkor mérget rá: öngyilkos lesz!
*
Annyira fölülemelkedsz az emberek napi ügyén-baján,
hogy csak elvont általánosságok eseteit látod bennük
*
Nemcsak kifelé állsz ki gyerekedért,
de azután még otthon se veszed őt elő?
*
Te még az ostromállapotban is
mindent újra és újra megvitatnál…
*
Nemes hivatás egy komoly létproblémán gondolkodni –
hiábavaló parazita mesterség kiagyalttal tenni ugyanezt
*
Nemlétező dolgok kutatására
áldozod fel saját és családod életét…
*
Önleleplező, ha egy egész napra kiborít,
hogy egyvalaki eléd furakodott a sorban…
*
Páni félelemmel „várod” az öregkorod,
Mondván, hogy „nem akarsz másra szorulni”!?
*
Az egy ideig használt, majd dobott kapcsolat
valójában nem egy önkezű lelki öncsonkítás?
*
Miután lebuktál, milyen az a bevásárlás,
ahol tüntetően kell jelezni: te most biztosan nem lopsz…!?
*
Életfogytig titkolnod vagy magyaráznod kell:
mi a munkád/foglalkozásod - kétes az egzisztenciád?
*
Elveszett ember vagy, ha elérik:
szégyelld tisztes szegénységedet…
*
Ha már dől a ház, a munka hőse vagy –
de hol voltál előtte hosszú éveken át?
*
Elvetettségedben mindig új társaságba mész,
hogy ott ismét premieren debutálva előadd magad
*
A bűvész tud(at)ja: „csal” és a közönsége is:
de téged (senki)ki (sem) figyel(meztet)?
*
Oly terepre vonul – költészet, festészet -,
ahol nehéz mérni, megítélni a teljesítményt - könnyű a blöff?
*
Lakásod már készen vetted, a feleséged rendezi be –
Te meg naphosszat úgy teszel, mintha élnél benne?
*
Egy álruhás rendőr, ellenőr, próbavásárló stb.
tartós szakmai-foglalkozási ártalmainak listája
*
A nomád vándorlást dicsőíti,
pedig de szívesen verne már gyökeret…
*
A sok-sok kudarc nem tört meg,
de a váratlan siker romlásba dönt?
*
Pusztán már attól bűntudatod van,
ha valamit bűntudat nélkül, önfeledten élvezel?
*
Nem tud mulatni, ünnepelni –
az árlapra, a holnapi felkelésre gondol…
*
Csak semmi erősebb színdinamika,
Csak semmi vadítóbb-pörgetős zene?
*
Hogy ne ábrándítsd ki rajongóidat,
öregedve bujkálsz a világ elöl?
*
Állandó ügyeletes jópofaként
te csinálsz magadból pojácát…!
*
Taszítóan piszkos, büdös –
vagy túlillatosított, cicomázott piperkőc?
*
Származási-családi adottságaidat
születési hibaként radíroznád ki?
*
Rengeteg energiát pazarol:
mindenkit az ő gyülekezetébe terelne…
*
Mindent fényűzésnek ítélsz,
amit a Földön nem mindenki engedhet meg...
*
Idő előtt végelgyengül,
mert minden, de minden ellen védőoltást kér
*
Ha csak autóstoppal utazhatna,
akkor inkább mások világjárását nézi…
*
Ihlet helyett szorgalom - vagy pont megfordítva!?
Nincs tertium datur!?
*
Botránykőként nyom agyon
a bal lator kegyelmi példázata!
*
Vagy a haza nem térő tékozló fiú
vagy a méltatlankodó „jó testvér”?
*
Azt hiszed, megvan a tuti életrecept,
hogy üdvözülésed biztos útja, ha mindig rosszul jársz?
*
Tiszteletreméltó, milyen hévvel építi a házát –
nagy kár, hogy homokból homok fundamentumra!
*
Nem eszel a tiltott gyümölcsből,
de keserű a szád és a csókod íze…
*
Példaképei vonzó életéből
mazsolázza össze az övét: egy felskiccelt fantomkép
*
Sosem késik el a prédikációjáról,
ha egy-két lelki sebesültön átugrik is…
*
Csak gazdagak tanácsát kéri: Isten vihette fel dolgukat,
s akinek ő pénzt ad, annak észt is ad - aki boldogul, az boldog)
*
A kis lépések biztos taktikáját vallod,
pedig most éppen egy széles szakadék áll utadban
*
Csak a rendőri körözés esetén derül ki,
neki tulajdonképpen nincs is különös ismertetőjele…
*
Nem „komplikálja” az életét –
ő se megy sehova, hozzá se jöjjön senki…
*
Nem bízz semmit a véletlenre: Már most tudd.
hol leszel fél év múlva este és mi lesz a vacsorád?
*
Hiába beszélsz az angyalok nyelvén,
Ha szeretet nincs benned, lópikulát sem ér
*
Egész napod arra megy el,
hogy helyet keress magadnak, ahol éjjel meghúzhatod magad!
*
Egy mai költő ne legyen érzelmes:
így posztmodernül ironizálgatsz?! (szerelmet is így „vallasz”…)
*
Mintha vészhelyzetek sorozata lenne az élet,
Mindig csúcsra járatsz, s a vésztartalékokat mozgósítod
*
Csak imitálod az élettánc lépéseit –
biztosan a másvilágra tartalékolsz!
*
Isten ügyét akarván védeni
te mindig többet mutatsz, mint amid van?
*
Gyógyultnak, s nem – most – tisztának véve
hagyod megkísérteni s a bukásba vinni magad?
*
Magadat akarod becsapni?
Sámlira állva méred meg a magasságodat?
*
Az ihletet bejegelnéd,
hisz csak nem fogsz az utcán állva-ülve írni?
*
Két füled van neked is és egy szád,
Mégis kétszer annyit beszélsz, mint hallgatsz
*
Folyton úgy kárhoztatod magad,
mintha tévedni nem lenne általános emberi dolog,
*
Ha naiv idealista illúzióiból veszít,
akkor keserű-cinikus karrierista lesz ?
*
Mozgásban hiszi magát:
a világ halad, ő holtvágányon áll vagy tolat…
*
Hiperaktívan brusztol a részcélokért –
fél megállni és elmeditálni a végcélokról?
*
Betartva a munkavégzés minden hivatalos előírását:
ez már majdnem vagy tényleg kvázi lassító sztrájk?
*
Úgy teszel mintha számodra teljesen közömbös lenne
az elismerés, a pozitív visszajelzés - a kitüntetés stb.!
*
Csak egy várakozás fűti mozdonyát:
dicséret, kitüntetés, rang s cím
*
Nem mered megcsókolni a szerelmed,
S ezért kitalálod, hogy ez egy plátói kapcsolat
*
Aki abban élvezkedik,
Hogy magát becsmérli, köpködi
*
Egy nagy manipulátor eszköze
Egy álszent ügy buzgó balekja
*
Ha már te esendő, gyarló ember vagy,
Akkor már legalább az élettársad legyen tökéletes
*
A szívedben nem vert mély gyökeret a hited -
Egy aktuálisan hallott tetszetős érv rögtön eltérít utadból
*
A Gonosz a legmodernebb fegyverekkel támad,
De te ósdi, elavult, selejtes eszközökkel véded magad
*
Kipipálod emberi-polgári kötelességeidet
Pl. egy gyermeket vállalsz, s akkor ez le van tudva
*
Az egész világot megnyered,
De - örökre - oda a lelki békéd
*
Ami után tülekedsz, rohansz, az egyre távolabb,
Miközben látóhatáron kívül kerül, ami karnyújtásnyira volt
*
Akkor érzed magad jó kereszténynek,
Ha úgy élsz a világban, mint aki született vesztes
*
Inkább megígéred, de azután mégsem mész el,
Mintsem hogy inkább ne ígérnél semmit, de megtedd
*
A tanítod, mestered bölcs szavait nem szívleled meg,
Bezzeg a gonosz tetteid jó példának tartod, s követed
*
Egy vigaszod van:
Az embert gyűlölöd, a tettet azt nem!?
*
Egy nyelven beszélsz,
És azt is csak a konyhanyelven
*
Úgy tudod és érzed, hogy nincs bocsánat,
Ezért hiábavalóságnak gondolod a bűnbánatot
*
Nem tudsz magadon uralkodni, magadnak parancsolni:
Ha éppen szomjas vagy, akkor semmi más nem érdekel
*
Alibi játék(os)
Alibi házasságok és barátságok
*
Addig vállalod a pozíciód, a rangod, megbízatásod,
Amíg az előnyökkel jár és kecsegtet, de ha süllyed a hajó…
*
Abban a reményben gazemberkedsz,
Hogy ezzel soha sehol senkinek nem kell elszámolnod
*
Minden szarságtól félsz,s az így be is teljesedik,
Egyedül a teremtőtől és gondviselőtől, istentől nem?
*
Főcélod: sok - minél több - pénzt keresni
A lehető legkevesebb munkával, áldozattal
*
Csendes árulások - cserbenhagyások,
A közélet előli - okosan megideologizált - elmenekülések
*
Készületlenül ér,
Hogy a nagyobb pozícióval nagyobb kísértések is jönnek
*
Amit nappal felépítesz,
azt éjszaka lerombolod
*
Ide lőjetek!
Meztelenül állig felfegyverzettekkel szemben
*
Nincs benned alázat,
Az ajtón belépve sem hajolsz meg - bevered a fejed
*
A legrosszabbat feltételezed a másikról,
Amíg többször meg nem bizonyosodsz az ellenkezőjéről
*
Állva veszel el,
Pedig térdre ereszkedve erősebb lettél volna
*
Huncut az ember, amíg meleg
*
Az ünnepi, vagy a vendégvárási előkészületek
Nálatok átalakulnak egy tortúrás szükségállapottá
*
Szenvedélyesen vadászol,
De csak virtuális kaland-pótlékokra
*
Minden mozgót célpontnak tekintesz,
És felszólítás és kérdés nélkül lősz rá
*
Senki - így magad - előtt se mersz kitárulkozni,
Mert egyszer valaki még ezzel valahogy visszaélhet
*
Minden nap más istennek áldozó -
De a legtöbbet mégis Mammon oltárán
*
Urakkal egy tálból cseresznyéző
*
Indiszponáltság
Rossz formaidőzítés
*
Nappal bezzeg embert csinálsz magadból,
Éjszaka meg jön az ördögi önkárhoztatás - kárhozat
*
Akinek a gyereke az életműve, életigazolása,
Alig várja, hogy szüljön, s utána mindenről lemondjon
*
Aki egy pohár bort sem iszik,
Annyira fél, hogy nem az esze fog dominálni
*
Akinek minden alkalom/ürügy az ivásra
*
Minden apróságon felháborodó - örök háborgó,
akinek ez a lételeme: felháborodom, tehát vagyok
*
Majd ha lediplomáztam…
Majd a mennyországban…
*
Hűtlenül kezeled
a rádbízott szellemi javakat
*
Maszatolás - elkenés - összemosás
*
Felfedeztetik veled ferde hajlamaidat,
S megtanítanak megmagyarázni: az is egyenes, sőt!
*
Te csak olyan távolságból látod a hazád,
Hogy neked csak holt térkép, távoli bolygó a hazád
*
Tele vagy jó szándékkal,
És tetteidnek mégis rosszak a következményei!?
*
Egy fenékkel két lovon ülő
Két szék között a pad alá eső
*
Vagy mindent egyszerre akarsz csinálni,
Vagy rossz - esetleg pont fordított - sorrendben
*
Látni vágysz, s ezért a Napba tekintesz
*
Minden, ami van, másként is lehetne
Egész életed egy merő esetlegesség
**
|
