|
A boldogtalan emberi életek sokfélesége és egysége - ABC
Teológiai, filozófiai és társas-lélektani vizsgálódások - Mo. XXI
The windmills of your mind
nézd
mint egy kerék ami forog, szinte soha meg nem áll
így az ember tipeg-topog, örök útvesztőben jár
mint a mámor ami kerget, ami űz és visszatart
mint az óra, mit percek szédült karneválja hajt
látod mindig egymást váltva jön az árnyék meg a fény
míg a világ körbe-körbe forog fáradt tengelyén
vihartépte szárnyakon, mint egy régi szélmalom
Mint egy barlang mit az eső ezer kristálycseppje vájt
mint egy sebhely, mint egy rossz szó, ami tegnap még úgy fájt
mint egy furcsa keserédes félig elfelejtett íz
mint egy kavics, ami csobban, aztán fodrot vet a víz
látod mindig egymást váltva jön az árnyék meg a fény
míg a világ körbe-körbe forog fáradt tengelyén
s áttör legszebb álmodon, mint egy régi szélmalom
Szobád mélyén néhány fénykép néhány csendbe süppedt szó
épp így őrzi nyári fényét, nyári titkait a tó
mint egy színpad, mint egy díszlet, mint egy régi-régi dal
mint egy gyermek, akit visznek, hogyha menni nem akar
mint egy labda, ami gurult, szállt a játszótéren át
mint a könnyek, miket sírnak kint a lombjuk vesztett fák
mint egy lábnyom kint a porban, amit elsodor a szél
mint az álmok, miket megöl sorban elhervaszt a tél
Mint egy kerék ami forog, szinte soha meg nem áll
így az ember tipeg-topog, örök útvesztőben jár
ezen elgondolkodom és a szívem fáj nagyon
mint egy fáradt szélmalom
szövegíró : Michel Legrand (zene) - Bradányi Iván (szöveg)
*
Az egyik „barátod” a fejedhez vagdossa az igazságokat,
Távozása után egy nullának, csődtömegnek érzed magad,
A másik meg hízelgő beszéddel altat el, vesz le a lábadról,
Vagy a balhited táplálja és hülyeségekre bíztat, bátorít stb.
*
Hamis alternatíva
Vagy minden véleményre hallgatsz,
És úgy jársz mint az öreg, a gyerek és a szamár meséjében,
Vagy senkire nem hallgatsz, senki véleményét nem kéred…
*
Virtuális életpótlék folyósítása -
Mintha az üvegen át nyalnád a fagyit…
*
Cinkosságra nevelve -
Neked elnézik a kis disznóságokat,
Te belemész a stiklikbe, umbuldákba,
Elvesztve így erkölcsi alapod,
Hogy a nagy rablókat megítéljed…
*
"Ránk, emberekre nagyon jellemző,
hogy amíg a dolgok függőben vannak,
és van még esélyünk rá,
hogy tovább és egyre tovább húzzuk,
mindig reménykedünk, hogy
a legközelebbi utcasarok mögött megtaláljuk a jót,
és ezért sohasem ragaszkodunk hozzá, hogy
ott legyünk boldogok, ahol éppen vagyunk.
De mihelyt megállapodunk,
és azt hisszük, hogy most aztán biztos a siker,
ott állunk egy téglafal előtt.
Nem fordul felénk a szerencse,
sőt meglehetős feszültséget okozva várat magára.
És ilyenkor sajnálkozva gondolunk vissza az elmúlt időkre,
amikor még elszökhettünk,
és valahol a láthatáron lebegő felhők között eltűnhettünk.
Így ígérünk magunknak
mindig újabb országokat, újabb esélyeket,
csodálatos dolgokat,
és kergetjük egyre tovább az álmokat,
és közben provizórikus életet élünk."
(C. G. Jung)
*
Prokrusztész ágy
Amikor a katonát szabják a ruhához -
Belenyomorítva, belecsonkítva
vagy ki-kínfeszítve, szaggatva kinyújtva…
*
Sohasem volt még kutyád,
S azt hiszed, hogy az is csak egy játékszer,
Amit ha megunsz, akkor a polcra lehet tenni
*
Helyettesíthetőség
Ló helyett olykor a szamár is jó
(de csak olykor vagy ideiglenesen!)
De már alvás helyett nem lehet enni
Vagy a gyereket kedvenc állattal pótolni
Vagy egy jóbarát helyett sok jó ismerőst bírni
*
Rövid és hosszú táv
Milyen hosszú távra tervezel?
Megnyersz egy csatát, de háborút vesztesz?
És milyen az a bizonyos Pirruszi győzelem?
Még egy ilyen győzelem és végünk!
Egy alkalmi hódítás miatt oda a házaságod?
*
Vesztő taktika
Nem mersz mindent egy lapra,
Nem mersz mindent egy nőre/férfira tenni,
A végén egyiknek sem kell ilyen komolytalan alak,
Több vasat is tartasz a tűzben és több lóra is teszel,
Egyszerre több pályán is elindulsz - szét is szakadsz…
*
Túlbiztosítás
Csak turistairoda szervezésében mész le a tengerpartra
Már huszonévesen a nyugdíjas korod anyagi hátterét szervezed
Annyi élelmet halmozol fel éleskamrádban, mintha háború lenne
*
Ami ingyen van, azt nem becsüljük
Csak ha kezd elveszni természetesnek vett egészségünk?
Csak ha megdrágul a víz vagy elfogy körülöttünk a levegő?
Ami a legértékesebb, az megfizethetetlen: pl. az anyai hivatás,
S ezért nem is kell, sőt nem is szabad ezt pénzzel is honorálni?
Mennyi munkája - vére, verítéke, könnye - van anyádnak abban,
Hogy te huszonvalahány éves korodra majdnem felnőtt lettél?
*
A híres oroszlánvadász, aki egy vadmacskától is betojik,
S aki puszta lábbal is nagyot rúg az állatok királyába,
Ha előtte már többször meggyőződött arról, hogy döglött…
*
Ócsó mán a pásztor,
Nincsen becsületi!
A nagy gazdák előtt
Mind huncut a nevi.
Ha valamije van
Azt mondják, hogy lopta,
Ha semmije sincsen,
Hogy elkorhelkodta.
Hát a szegény pásztor,
Hogyne szomorkodna:
Kicsinke a kenyér,
Kevés a szalonna.
*
Két dudás egy csárdában?
*
Kincstári optimizmus és az operettes happy end
*
A mundér becsülete mindenek felett?
*
Mint száműzött, ki vándorol
A sűrű éjen át,
S vad förgetegben nem lelé
Vezérlő csillagát,
Az emberszív is úgy bolyong,
Oly egyes-egyedül,
Úgy tépi künn az orkán,
Mint az önvád itt belül.
*
Bátorságpróba vagy vakmerősködés
Felesleges-káros hősködés - bizonyítási kényszer
(Pl. Erik Kastner: A repülő osztály c.„ifjúsági regénye”)
*
Az igazságtalan állam
Nem más mint egy rablóbanda
(Szent Ágoston - Aurelius Augustinus)
*
Az egyoldalú, kikényszerített szerződés semmis
Mi a helyzet az ún. társadalmi szerződéssel? Az nem ilyen?
*
Csalás és csalódás
Amikor kilóg a lóláb
Amikor kiderül, hogy töke van a mennyasszonynak
*
Másnak kaparni ki a gesztenyét?
Csak bőven termő bamba diófája ne legyél senkinek
*
Akinek úgy kell élnie,
Hogy mellkasán nemhogy a dögcédula,
De egy méregfiola lóg a vészhelyzetre…
*
Úgy dobálod le magadról a terheket,
Hogy teljesen biztos lehetsz benne:
Aki veled van, vagy utánad jön,
Lelkiismereti vagy alárendeltségi okból
Nem tudja nem felvenni,
Legfeljebb él a morgás elidegeníthetetlen jogával…
*
Nem azért lázadsz, lázítasz a hatalom ellen,
Mert te sokkal jobban szeretnéd csinálni-csináltatni,
Hanem mert téged nem vettek be e buliba,
Amúgy ha odakerülsz, akkor te is pont agy csinálnád…
*
Először félistenként nézel szüleidre,
Majd ledöntöd és megtaposod a bálványt,
Megtagadod és szégyelled őket -
Mindent teljesen másként akarsz csinálni
Sokkal jobban, szebben, igazabban akarsz élni…
És a végén mégis úgy élsz mint anyádék. Apádék,
S pont a leginkább jogosan kritizált dolgokban?
*
Arany János:
Civilizáció
Ezelőtt a háborúban
Nem követtek semmi elvet,
Az erősebb a gyengétől
Amit elvehetett, elvett.
Most nem úgy van. A világot
Értekezlet igazgatja:
S az erősebb ha mi csinyt tesz,
Összeűl és – helybehagyja.
1877 körül
*
Állatorvosi ló
Hányféle szempontból lehet ugyanazon ember kisebbségben?
Történetesen zsidó, bevándorolt, homoszexuális, rokkant stb.
Esetleg még munkanélküli, szegény vagy nyomorgó, tanyasi stb.
Adott időszakban ezek halmozottan hátrányos helyzetbe hozzák.
*
Ima és „ima”
Amit már csak az ima tart össze…
Amikor más semmit nem tehetsz, csak imádkozhatsz
Amikor csak úgy teszel, mintha imádkoznál
Amikor mechanikusan eldarálsz egy sablont
Amikor dolgozni kéne, és te helyette imádkozol
Amikor az ima a legolcsóbb, legkockázatmentesebb lépés
*
Kecskére bízni a káposztát
A rókát kinevezni a tyúkudvar csőszévé
Az ellenségnek megvallani titkos terveinket
Rablóbandára bízni az ország kormányzását
Kleptomán kleptokratára bízni a közpénz kezelését
*
Nagyobb a füstje, mint a lángja
Hegyek vajúdnak és egérke születik
*
A hipokrita krízise
Hasadtlelkű kétéltű
Vizet prédikál, de bort iszik
(De az ért a bűn hódol az erény előtt...)
*
Aki viszont hallgatja az igaz tanítást,
de tettekre nem váltja,
hasonlít ahhoz az emberhez,
aki házát alap nélkül építette a puszta földre.
Amikor rázúdult az árvíz, háza azonnal összedőlt,
és nagy romhalmaz lett belőle
*
Börtön depriváció
Amiktől meg vagy, meg lehetsz fosztva
Otthon, élettárs, érintés, könyvtár, evőeszközeid, bútorod,
Kiskerted, kutyád, életviteli szokásaid, klímád, kedvenc ételed,
Kuckód, jó szomszédok, lakókörnyezeted, ruhád és cipőd, sapkád,
Zongorád, eszmecseretársak, vendégség, rendezvények látogatása,
Kirándulás, grundfoci, áldott magánosság, civil kezdeményezés,
Politikai megmozdulás, vallásod gyakorlása, szerelmi-nemi élet,
Gyereknevelés, továbbtanulás, hivatásgyakorlás, pénzkereset stb.
*
Irgalmatlan szamaritánus vagyok és
csak akkor segítek a bajbajutott embertársamnak
Ha ezzel nem késem le a misémet, ahova sietek
Ha nem piszkolom be kezem, vérzem össze új ruhám
Ha ez nekem nem kerül se - sok - pénzbe, se túl sok időbe
Ha biztos lehetek benne: minden ráfordításom hamar megtérül
Ha nem keveredhetek bajba (pl. gyanús lehetek: én vertem meg)
Ha a segítségnyújtás után bőven marad még bukszámban pénz
Ha a helybenhagyott áldozat jóbarátom, de legalább nem ellenség
Ha a rám szoruló megígéri: felépülése után megtér, rám szavaz…
Ha az egyszeri segítség után több dolgom már biztos nem lesz vele
Ha az összevert, kirabolt embernek még elvihetem a papírjait stb.
Ha a testi-lelki elsősegélynyújtásom másnap a lapok címlapjain…
Ha senki sem tud róla, és így nem rohannak majd meg kéregetők…
*
A természet keveset kíván - a képzelgés sokat
Adósrabszolgává tett modern ember: mesterséges szükségletek,
Amiket csak túlmunkával és túlköltekezéssel, hitellel elégíthet ki
*
Egy mai Frankenstein
Amikor te magad akarnál egy ideális embert összerakni,
Az általad ismert, elképzelt emberek számodra vonzó részeiből,
Amiből a végén itt is csak egy tökéletes emberszörny kerekedne ki,
De te lehet, hogy életed végéig ezt az ideált keresed - persze hiába…
*
Kimazsolázós
Amikor az általad ismerni vélt, vagy elképzelt emberek életéből
Kiveszed a neked tetsző, általad irigyelt elemeket (siker, pénz stb,)
Ezeket szívesen megosztanád velük, de arra már nem gondolsz,
mi a rossz a gazdag, híres, hatalmas mindennapi/ünnepi életében,
s hogy például ritkán lesz valaki nagy költő, színész, prédikátor stb.
a szenvedés aranyfedezete nélkül - dudás lennél pokoljárás nélkül?
*
Áldás vagy átok?
A tehetség, a gyermek, a gazdagság, a szerencse -
A beléd szoruló tehetség beléd rohad, s kiszenvedsz
Az elnevelt, elrontott gyerek lesz életed megkeserítője
A váratlan és túl nagy főnyeremény magasra emel, majd leejt
*
,,Vajon a vak vezethet-e vakot?
Nem esnek-e mindketten verembe?”
*
Metamorfózisok
Hamvas üde szűzies kislányból kiégett, büdös kurva
Angyalkából zsémbes házisárkány - (A. J.: Jóka ördöge)
Nagyreményű őstehetségből ifjú titán (ti tán még hasznát veszitek…)
Matematika zseniből cirkuszi fejszámoló művész
Életlendületes világmegváltóból kiégett, „cinikus bölcs”
A társadalom ellen bosszút forraló gályarabból becsületrendes
Nyegle, antiszociális lumpen-proli fiúkból hős pesti srácok
Rút varangyos békából világszép királylány
*
Olyan ember vagy és vagyok
Akinek az őszintesége nem más, mint szalonképes szadizmus
Aki a besúgást összetéveszti az igazmondással, tanúskodással
Aki az eleven fába is beleköt, aki a kákán is csomót keres
Aki csak sorrendet ront a mondatban, főzésben, építésben stb.
Akinek mint Midász királynak, teljesül a kívánsága: attól koldul
Aki hol ökör-következetes, hol meg naponta váltja az elveit
Aki nap mint nap vizet prédikál, de bort iszik a gyereke előtt
Aki csak az orráig lát, aki levágja az aranytojást tojó tyúkot
Aki sajátjait kihajigálja a betolakodó kakukkfióka kedvéért
Aki önként nem áldoz fel semmit, így végül élete áldozódik be
Aki csak akkor nyújt segítséget, ha áttérsz a hitére, pártjába
Aki mindenre csak pénzért - így ezért bármire - hajlandó…
Aki mindenét eladja, csak az eszét nem - mert azt elissza
Aki áruba bocsátva elidegeníthetetlen jogait adósrabszolga lesz
Aki egy jó poénért akár saját tulajdon szülőanyját is eladja
Aki többet beszélget egy nap idegenekkel, mint gyerekével
Aki keresztbe lenyelné azt, akit őt meri jópofán ugratni
Aki engedi magát madárijesztőnek, bohócnak felöltöztetni
Aki csak akkor és addig ad kölcsön esernyőt, ha süt a Nap
Aki bőven megelégszik azzal, hogy híres emberek életét kukkolja
Aki jó soráért magát dicséri, balsoráért balszerencséjét átkozza
Akik minden fényes gagyiról azt hiszik, hogy színarany ékszer
Aki csak szimpatikus embernek ad kölcsön, de aki kér…
Akik a kormányváltástól remélik szex-nyomoruk végét
Akik a klasszikusokat lebutítva, képregényként „olvasták”
Akiknek azért olyan jó a lelkiismerete, mert amnéziásak
*
Tanulj meg fiacskám komédiázni
Szegény-szegény apró legény,
Ma este munkába állsz!
Mókázz, nevess, hogy pénzt keress!
Ha kell a fejedre állsz!
Most még tiéd, mező s a rét,
Most még van játékszered,
De este már a munka vár,
Kezdődik az életed!
Refrén:
Tanulj meg fiacskám komédiázni,
Tanulj meg kacagni, sírni, ha kell,
Tanulj a rosszhoz is jó képet vágni,
Magaddal törődj csak, más senkivel.
Ne higgy a barátnak, hű szeretőnek,
Ne higgy az eskünek, ne higgy soha,
Tanulj meg fiacskám komédiázni,
Mert minden, minden csak komédia.
Nem voltam én mindig szegény,
Jó anyám gonddal nevelt,
Ágyam fölött Ő őrködött,
Altatódalt énekelt.
Múlt az idő és jött a "Nő"
Én hittem neki bután,
Cirkuszban volt, ott lovagolt,
Mentem a cirkusz után!
Refrén:
Ő volt a fény, éltem egén,
Miként egy oltári szent,
De jött egy más komédiás,
Ő most a másikkal ment,
Anyuska volt... anyuska nincs,
Anyuskád cserbenhagyott,
De jó apád vigyáz reád,
Ő lesz őrangyalod.
R
efrén:
|
