|
A boldogtalan emberi életek sokfélesége és egysége - ABC
Teológiai, filozófiai és társas-lélektani vizsgálódások - Mo. XXI.
József, Attila
Kései sirató
Harminchat fokos lázban égek mindig
s te nem ápolsz, anyám.
Mint lenge, könnyű lány, ha odaintik,
kinyujtóztál a halál oldalán.
Lágy őszi tájból és sok kedves nőből
próbállak összeállítani téged;
de nem futja, már látom, az időből,
a tömény tűz eléget.
Utoljára Szabadszállásra mentem,
a hadak vége volt
s ez összekúszálódott Budapesten
kenyér nélkül, üresen állt a bolt.
A vonattetőn hasaltam keresztben,
hoztam krumplit; a zsákban köles volt már;
neked, én konok, csirkét is szereztem
s te már seholse voltál.
Tőlem elvetted, kukacoknak adtad
édes emlőd s magad.
Vigasztaltad fiad és pirongattad
s lám, csalárd, hazug volt kedves szavad.
Levesem hűtötted, fújtad, kavartad,
mondtad: Egyél, nekem nősz nagyra, szentem!
Most zsíros nyirkot kóstol üres ajkad –
félrevezettél engem.
Ettelek volna meg!… Te vacsorádat
hoztad el - kértem én?
Mért görbítetted mosásnak a hátad?
Hogy egyengesd egy láda fenekén?
Lásd, örülnék, ha megvernél még egyszer!
Boldoggá tenne most, mert visszavágnék:
haszontalan vagy! Nem-lenni igyekszel
s mindent elrontsz, te árnyék!
Nagyobb szélhámos vagy, mint bármelyik nő,
ki csal és hiteget!
Suttyomban elhagytad szerelmeidből
jajongva szült, eleven hitedet.
Cigány vagy! Amit adtái hízelegve,
mind visszaloptad az utolsó órán!
A gyereknek kél káromkodni kedve –
nem hallod, mama? Szólj rám!
Világosodik lassacskán az elmém,
a legenda oda.
A gyermek, aki csügg anyja szerelmén,
észreveszi, hogy milyen ostoba.
Kit anya szült, az mind csalódik végül,
vagy így, vagy úgy, hogy maga próbál csalni.
Ha küzd, hát abba, ha pedig kibékül,
ebbe fog belehalni.
*
Zsebek és zsebesek
Az üres zsebű nem fél a rablótól,
Azt nem lehet kizsebelni -
És aki mindent be akar zsebelni,
Egész életében csak a zsebét tömi?
A világból és embertársaiból csak annyit lát,
Hogy onnan kivesznek vagy beletesznek…
A halottas ruhán nincsen zseb.
(Ha mégis van, hát teljesen felesleges,
Éppen annyira, mint halottnak a csók…)
*
Vandalizmus -
A tárgyak nem ütnek vissza,
Bár a dolgok is könnyezhetnek…
*
Viktimológia
Ki az, aki szinte áldozat szeretne lenni?
Ki van erre a szerepre mintegy predesztinálva?
Ki az, aki szinte tálcán kínálja magát a tettesnek?
*
Két szék között a pad alá esni
Egy fenékkel nem lehet két lovat megülni
*
Összeegyeztethetetlenségek
Főfoglalkozásban bíró vagyok, a mellékben végrehajtó
*
Minden stimmel
Csak éppen kiherélték
Csak épp a méregfogát húzták ki
Csak éppen a lényeget nem említette
*
Csak egy nap a világ -
Nem lehet előre, hosszabb távon tervezni:
Rablógazdálkodást folytatsz: nem vetsz, csak aratsz, kaszálsz
*
A kíméletlenül őszinte ember
éppen úgy élvezi a kíméletlenséget, mint az őszinteséget.
Talán még jobban is.
Richard J. Needham
*
Ha akarom, vemhes,
ha akarom, nem vemhes
Legénnyel is hálni és szűznek is maradni?
*
Mindegy mit, csak beszéljenek rólad?
Neked mindegy, hogy híres vagy hírhedt vagy?
*
A gyerekvállalás a nők hobbija, úri passziója
*
Miért nézed a szálkát atyádfia szemében,
a magad szemében pedig
miért nem veszed észre még a gerendát sem?
*
VÁCI MIHÁLY:
MINTHA
Ez a folyó itt mintha folyna,
az éj is mintha éjjel volna;
- az ember mintha olyan volna,
milyennek lenni lenne dolga.
Mintha élet lenne az élet,
éltetne is , míg csak leéled,
s mintha elég is lenne néked
mindaz, mivel végül beéred.
Én is mintha önmagam lennék,
sugárzik bennem néhány emlék,
pedig más vagyok régesten rég,
nem az mi voltam, s mi lehetnék.
És te is mintha csak te lennél,
mikor nevetsz , mintha nevetnél,
s mert felderengsz még, hogyha fény ér,
éppen olyan vagy, mintha élnél.
Minden dolog teszi a dolgát,
az érdem elnyeri a zsoldját,
a szó olyan, ahogy kimondják,
Mi a bajod? Tudod? Na szólj hát!
A szeretet mintha szeretne,
a szerelem mintha lehetne,
a hit mintha még hitegetne,
s mintha hinni lehetne benne.
Minden dolog épp olyan mintha
öntökélyére lenne minta;
tökéletes hinta a hinta,
a kulcs az ajtókat kinyitja.
Ami van mintha tényleg lenne,
a teremtés mintha teremne,
a lét mintha tényleg létezne,
a rend is mintha rendbe lenne.
*
Jelen!?
Jelenléti ív - névsorolvasás - csak testben jelen
Elmentek otthonról? (Absent minded - angolul)
Ki „él” a múltban, ki a jövőben, ki álomvilágban?
Ki az, aki itt és most nem oszt és nem szoroz?
*
Test és lélek
Üres vagy tele hassal lehet jobban filozofálni?
Ha a nyakadon a kés, akkor beszűkül-e tudatod?
A fáradt és éhes ember a kánikulában ingerlékeny, ugye?
Hogyan tudnál énekelni, ha közben csavargatják a kezed?
*
Annyira ragaszkodsz a szabad szóláshoz,
hogy bármit odaadsz, bármit felveszel érte?
Például a diliflepnis stigmát, a bolond bélyeget stb.,
ami miatt már senki nem vesz komolyan: rádhagyja…
*
Azt hiszed, te tudatlan, hogy
a messziről közelgő óriás csak egy törpe,
ezért nem is teszel megfelelő óvintézkedéseket.
*
Annyira szent neked minden nyomtatott írás,
Hogy egy kicsi, de súlyos nyomdahiba miatt
Majdnem megmérgezed és kiirtod a családod
*
A napi biztos betevő csontért
Lemész kutyába, felveszed a szájkosarat,
És gazdádnak leteszed a nagy hűségesküt
*
Rejtjelezve küldesz S.O.S. üzenetet,
Vagy a tenger fenekére küldöd palackpostádat
*
Mintha a fejedre ejtettek volna…
Mintha mindig rákmenetben közlekednél
Mintha mindig csak leselkednél a világban…
Mintha rosszhiszemű jogcímnélküli lakos lennél a Földön
*
Az egyik egyáltalán nem törődik álmaival,
Hisz az nem valóság, álompénzen mit se kapni,
A másik meg naphosszat próbálja pontosan felidézni,
Álmoskönyvekbe temetkezik, álomfejtőket hízlal…
*
Úgy bánsz magaddal
Mintha valaki a gitárral verné be a szöget:
Lehet arra is használni, de arra a kalapács jobb.
Viszont abból nem lehet dallamokat varázsolni!
*
Csak azt hiszed, amit láthatsz.
A lélek sincsen, hisz nem látható.
A gitár is a fán termett, nincs alkotója.
*
Székely bácsika Pestre utazik a rokonokhoz látogatóba,
és a fiára bízza a gazdaságot arra az időre, amíg távol lesz.
Ahogy visszatér,
a fia már várja a lovaskocsival a vasútállomáson.
Elindulnak haza, és beszélgetni kezdenek.
Azt mondja az öreg:
- Minden rendben volt, fiam?
- Igen apám.
- Semmi baj nem történt?
- Semmi apám.
Az öreget nem hagyja nyugodni a dolog, és tovább faggatózik:
- De tényleg semmi baj sem történt?
- Hát... Eltört a villa nyele.
- Eltört a villa nyele? Hogyan tört el a villa nyele?
- Hát, mikor vittem a kutyát elásni...- Miért, megdöglött a kutya?
- Igen.
- Hogy történt?
- Letaposták a lovak és a tehenek...
- Letaposták? Hogy-hogy letaposták?
- Megriadtak, amikor kigyulladt az istálló.
- Kigyulladt az istálló!? Mitől gyulladt volna ki az istálló!?
- Hát apám, átfújta a szél a zsarátnokot a nagyházról...
- Hát az is leégett!?
- Igen, de a macska a hibás.
- Már hogy lenne a macska a hibás?
- Felborította a gyertyákat, amikor ravataloztuk a nagymamát.
- Meghalt a nagymama??! Dehát...
- Akkor ütötte meg a guta, Isten nyugosztalja, amikor édesanyám
megszökött a postással...........
- Megszökött a postással?! Hát akkor minden rendben van fiam.
- Hát ezt mondtam én is.
*
"A filozófia
első és legfontosabb része az,
amely tanítások gyakorlati alkalmazásáról szól;
például hogy nem szabad hazudni.
A filozófia második része
a bizonyításokat tartalmazza:
miért nem szabad hazudni?
A harmadik rész
az előzőeknek alapvetésül és megvilágításul szolgál;
miért bizonyítás ez?- kérdezi,
mi a bizonyítás? mi a következtetés? mi az ellentmondás?
mi az igaz és mi a hamis?
A harmadik rész tehát a második miatt szükséges.
A második pedig az első miatt.
A legfontosabb azonban,
amellyel mindig foglalkoznunk kell, az az első rész.
Mi viszont fordítva csináljuk.
A harmadik résszel töltjük időnket
és minden buzgalmunk kimerül vele kapcsolatban.
Az első résszel egyáltalán nem törődünk.
Így történik,
hogy hazudunk ugyan,
de a bizonyítási módja annak,
hogy nem szabad hazudni,
kéznél van nekünk.”
Epiktétosz Kézikönyvecskéje -
vagyis a sztoikus bölcs breviáriuma
|
