|
SZABAD ÖTLETEK JEGYZÉKE
A legszebb hivatásból a leghitványabb mesterség?
Karosszék vagy terepantropológusként,
vagy mint naív szótárkészítő vagy misszionárius:
előkészítem a gazdasági és szellemi gyarmatosítást
*
Szándékosan boldogtalanítom
magam és így szeretteim körét,
emberáldozatokat hozok a Szellem oltárán,
hiszen így lehetek termékeny nagy alkotó!
*
Ridegen vagy álszenteskedve,
magam alá rendelem a hozzámtartozókat:
mindenki csak eszköz
a – még meg nem értett - Nagy Célomhoz…
*
Velem lehet és érdemes tárgyalni!
Nemcsak a piacon engedek a negyvennyolcból:
szakmai, sőt erkölcsi dolgokban is megalkudok
- büszkén „kompromisszumkészségemre”…
*
Mintha janicsárokat nevelnék
az elrabolt keresztény gyerekekből…
*
Meztelenek ellen állig fegyverben vívom
úgymond fair play
szócsatáimat, szellemi párbajom –
s még a játékszabályokat is én diktálom!
*
Parafenomén vagyok:
szinte gyereket tudok beszélni a hasadba,
vagy olyan hasbeszélő vagyok,
aki a hasára ütve hantázik, lódít, füllent…
*
Mások ötleteit és műveit
pofátlanul, nyíltan einstandolom,
vagy titkon, suttyomban, orvul
plagizálom, lenyúlom
*
Újság(íróságom) csak fedőtevékenység:
mint kém vakond várom a hívó parancsot,
amikor riasztják az alvó ügynököket…
*
Se jót, se jól nem alkotok:
de büdös a munka -
mégsem lennék újra
derék szántóvető vagy lakatosinas
*
Ha Krisztus ma közöttünk járna,
szólóban virágszőnyeggel fogadnám,
de ma is elsőként kiáltanám a kórussal:
Feszítsd meg!
*
Leeretnekezem, leszektásozom
tetszhalott, múzealizálódó, lefáradt
és életidegen egyházam
lelkes, újító reformáló ébresztgetőit!
*
A leégéstől rettegve
olyan légkört teremtek,
hogy ne is merj mást kérdezni,
mint amire rég kész a válaszom
*
Mint a Gazdi pulikutyája és vezérkosa:
nyájba terelek és elbirkásítok, kopasztok,
majd a vágóhídra hajtok
*
Az iróniával és a gyilkos gúnnyal
Lemészárolom, csírájában elfojtom
a rivális életképes gondolatcsecsemőket
*
Egyszer s mindenkorra
betöröm az ifjak vadcsikó lelkét:
ne fickándozzanak , hajtsák járomba fejük,
s még szemellenzőt is rájuk
*
Aranyketrecemből
szajkóként szórakoztatom
a szörnyen unatkozó
vagy világfájdalomban szenvelgő publikumom
*
Egy hiú remény éltet és áltat:
ez az irdatlan betűmennyiség
előbb-utóbb majdcsak minőség lesz…
*
Tudásommal visszaélve
annyira megszégyenítlek
és elbizonytalanítalak,
hogy még azt se tudd: fiú vagy, vagy lány!
*
Privatizáltam és továbbműködtetek
egy pártállami szellemi sterilizáló-kiherélő műhelyt
(ami mára kétpártdiktatúra konformmá vedlett)
*
„Holt nyelveken”, titkosírással stb. értekezem
a lélek halhatatlanságáról, az emberi boldogságról –
úgysem tudnak vagy mernek visszakérdezni,
a kollegák meg viszonosságot várva rámhagyják…
*
Addig van jó sorom,
míg nem értenek –
különben kiderülne:
blöffölök, szélhámoskodok, csalok…
*
Én állítom magamról: Nagy Ellenálló voltam,
mások: „csak” a Gonosz kísértéseinek engedtem
*
A védtelen kisebbségek rovására
nagy hangon és durván viccelődök,
hogy a kocsmában népszerű legyek
(de előtte azért jól körülnézek…)
*
Magamat a végletekig elaprózom
csakhogy címeimet, funkcióimat halmozhassam –
ezeket koporsómba teszik, más nem marad utánam
*
Szegényes fantáziám, béna gondolkodásom
még a tévedéseiben is terméketlen és érdektelen…
*
A bűnbakra mindig meglévő igényt
még fel is erősítem,
majd fizető megrendelésre ki is elégítem
*
A mindenkori Szókratészt
az ifjúság megrontásával vádolom,
az írástudókat farizeusnak nevező Jézust rendőrkézre adom
*
Szellemi képességem és bátorságom
állat- és emberheccben,
s már nem gyerekes gonosz csínyekben,
ugratásban élem ki
*
Úgy figurázom ki
az egyház és a papok ballépéseit,
hogy a fürdővízzel együtt a gyereket,
az istenhitet is kiöntsétek
*
Mindig a könnyebb ellenállás felé haladsz,
Nem abból indulsz ki, hogy miből van hiány,
Hogy mire van égető szükség,
Hanem hogy Te mivel tudnál nagyot dobni…
*
Gyerekeket fanatizálsz,
örök üdvösséget ígérsz
és örök kárhozattal fenyegetsz,
ha valaki nem vesz részt a keresztes hadjáratban
*
Bárkinek bármily „önéletrajzot”
megírok, átkozmetikázok –
önbecsapásban folyamatosan
átképzek és gyakorlatoztatok…
*
Van, amit nagyon tudok,
amire nagyon szenzibilis vagyok:
hogy itt és most
milyen hamis illúziókba ringatózna nyájas olvasóm
*
Egy szavadba,
és sok forintodba kerül:
olyan hamis portrét festek rólad,
amilyennek te szeretnéd látni magad
*
A te kérdéseid
Vagy sugallmazók,
Vagy álkérdések,
Vagy rosszak,
Vagy pszeudo „költői kérdések”,
Vagy félrevezetők,
Vagy érdektelenek stb.
*
Logikai, szónoki tudásod
És hipnotikus-szuggesztív erőd
Rossz ügyek szolgálatában veted latba –
A köznapi erkölcsi maxima téged nem korlátoz…
*
Minden élethelyzetben
mintha titkos ügynök lennék:
leselkedek, hallgatózok, „kémkedek”,
holmidban és lelkedben turkálok és vájkálok…
*
Nemcsak külsőm vézna –
elég egy beígért tasli:
még anyámra is rögtön bármi terhelőt rávallok!
*
Pletykás vénasszonyoktól,
Vagy az ellenérdekű féltől szerzem be
A leghitelesebb információimat
*
Egy férfi se akart lefeküdni veled:
ezért a szüzesség
ill. az önmegtartóztatás szentségét hirdeted,
és mindenhol paráznaságot „érsz tetten”…
*
Elromlott házasságod megjavítása helyett,
A nyitott házasságok üdvözítő voltát zenged -
Arról viszont már mélyen hallgatsz,
amikor épp ez teszi végleg tönkre (házas)életed.
*
Én voltam az első renegát,
aki a komfortérzését fokozandó
Rodostóban a muszlim hitre tért át
*
Gazdasági, jobblétre vágyó kivándorló volt,
de saját legendát kreálva
politikai menedékjogot követelt magának,
de az igazi üldözötteket kintről sem segítette…
*
Öncélúan tobzódó önsanyargatásommal,
mint annak idején Oszlopos Simeon,
sokakat én magam riasztok el az istenhittől
*
Az előnyök szédelgő felnagyításával,
a hátrányok kicsinyítésével csallak lépre –
mire már felvilágosodnál, már nincs kiútad…
*
Irgalmatlan papként
a misére sietve
lelki elsősegélynyújtás nélkül,
szó nélkül robogok mellőled tovább
*
El se vetem reggel a magot,
s nem viselem gondját,
ha nem halálbiztos már az esti,
de legalábbis a másnap reggeli szüretelés
*
Testi, de főleg lelki korbáccsal és mézesmadzaggal
a világcirkuszban lélekidomárkodok,
oroszlánt késztetek-kényszerítek pitizésre
*
Az emberek jótevője is lehettem volna,
de gyenge vásári mutatványossá,
egy trükköző Zampanóvá züllöttem el
*
Nekem teljesen mindegy,
hogy legjobb tanítványom
híres és zseniális pandúr
vagy hírhedt betyár, haramia lesz?
*
Az elmebajtársak megszokott körében
teánkat, borunkat hörpintgetve
kedélyesen és langy unalomban
önagyonülésezzük és ajnározzuk magunkat
*
A napi babra aprómunka,
a pepecselés undora miatt
közkincseinket legszívesebben
a feledés feneketlen kútjába dobnám
*
Szelektíven hallok,
szántszándékkal „hallucinálok”.
Úgy csinálok mintha
a külső súgás belső hang lett volna
*
A mindenkori Hatalommal,
annak legitimitásától függetlenül
személyre szóló titkos különbékét,
egy magán-megállapodást kötök…
*
De jure vagy de facto
utazó kulturális követként
hamisan rossz képet festve
módszeresen járatom le „hazámat”
*
Inkább maradsz felesleges, sőt: parazita
ún. szabadúszó, egy „szellemi segédmunkás”,
csakhogy a kulturális főváros,
az ország vízfejének nyüzsgésben maradhass…
*
Még soha nem éreztem – szakmai stb. – alázatot,
de már hallottam róla és a legjobban én definiálom…
*
Lankadatlanul mosom el
a normálist a perverztől elválasztó
olykor tényleg keskeny,
de mégis meglevő és létfontos határt…
*
Fajsúlyosabb,
de egy súlycsoportban levő riválisom
szisztematikusan kerülöm, letagadom
vagy ellehetetlenítem, diszkvalifikáltatom.
*
Én vagyok a tiszta, naiv, idealista
de jövőbemutató lelkesedéseteket
rutinos cinizmussal lehűtő, lehidegzuhanyozó
túltapasztalt nagyöreg léhűtő…
*
Leszólom, lesajnálom,
másra alkalmatlannak mondom
tudományunk népszerűsítésére
egyedül vállalkozó kollegám
*
Örök öreg, vén diákként
erkölcsi munkanélküli vagyok.
Ezt fedezni, időhúzásból
halmozom végzettségeim számát…
*
Túlélem magam: nem a csúcson hagyom abba,
még gépre kötve, szenilisen is foglalom a helyet
|
