MIÉRT NE LENNÉK BOLDOG? KITERÍTENEK ÚGYIS…
Szellemtörténetek és életképek – szabad ötleteim jegyzéke
Minden egész eltörött? Részek egy kirakós szellemi életjátékhoz
Petőfi Sándor
RONGYOS VITÉZEK
Föl tudnám én is öltöztetni
Szép rím- s mértékbe versemet,
Amint illő meglátogatni
A társasági termeket.
De eszméim nem henye ifjak,
Kik élnek, hogy mulassanak,
Hogy felfürtözve, keztyűs kézzel
Látogatóba járjanak.
Nem cseng a kard, nem dörg az ágyú,
A rozsda-álom lepte meg;
De tart a harc... a kard s az ágyú
Helyett most eszmék küzdenek.
Ott állok én is a csatában
Katonáid közt, századom!
Csatázok verseimmel... egy-egy
Harcos legény minden dalom.
Rongyos legények, de vitézek,
Mind bátran harcol, bátran vág,
S a katonának bátorsága
Teszi díszét, nem a ruhák.
S nem kérdem én, hogy költeményim
Túlélnek-e majd engemet?
Ha el kell esniök talán e
Csatában: ám hadd essenek.
Még akkor is szent lesz a könyv, hol
Meghalt eszméim nyugszanak,
Mert hősök temetője az, kik
A szabadságért haltanak.
Pest, 1847. április
*
"Végül is meggyőződtem,
hogy semmit sem várhatunk a kormányoktól
és elérkezett az idő, hogy lemondjak mindenféle reményről
és az időt és erőt arra kell szentelni,
hogy független életlehetőséget teremtsünk
magunk és családunk számára.
Ezt a meggyőződésemet követtem,
örökre lemondva hazámról és Dél-Amerika felé vettem utamat."
(Cetz János)
*
Nyomóerő
Ha szétterülsz és hason kúszol,
Talán nem szakad be a jég, s nem nyel el a mély,
De ha „büszkén” két lábbal állsz és toppantasz, hát…
*
Elég ha csak a kisujjadat adod az ördögnek
Elég, ha csak a ruhád elkapja a gépszíj és bedarál
*
Személyválogatás
A parvenü újgazdaghoz fordulsz bölcs tanácsért,
S nem a kolduló szerzeteshez, vándorprédikátorhoz
*
Anyanyelvtelenül
Milyen más lenne az életünk,
Ha egymással csak írásban, mutogatva,
Egy felnőttként tanult idegen nyelvet törve,
Vagy csak szinkrontolmáccsal tudnánk „beszélni”?
Mi minden árnyalat és szín sikkadna el közlendőnkből?
*
Erdősi Sylvester János:
Az magyar népnek, ki ezt olvassa (1539.)
Próféták által szólt rígen néked az isten,
Az kit igírt ímé vígre megadta fiát,
Buzgó lílekvel szól most es néked ez által,
Kit hagya hogy hallgass, kit hagya hogy te kövess.
Néked azírt ez lűn prófétád, doktorod, ez lűn
Mestered, ez most es, melyet az isten ada.
Ez próféta szavát hallgasd, mert tíged az isten
Elveszt, és nyomos itt nem lehet a te neved.
Itt ez írásban szól mostann es néked ez által.
Hütre hiu mind, hogy senki se mentse magát.
A ki zsidóúl, és görögűl, és végre diákúl
Szól vala rígen, szól néked az itt magyarúl:
Minden nípnek az ű nyelvén, hogy minden az isten
Törvínyinn íljen, minden imádja nevit.
Itt vagyon az rejtek-kincs, itt vagyon a kifolyó víz,
Itt vagyon az tudomány, mely örök íletet ad.
Lelki kenyír vagyon itt, melyben mikor íszel, örökké
Ilsz, mely az mennybül szálla, halálra mene.
Az ki teremt, tíged megvált örök bizodalmad azért.
Ennek azért szolgálj mindenkor tiszta szüvedvel,
Ennek mindenkor tígy igaz áldozatot.
Tigedet ez hozzá viszen s nem hágy mikor így mond:
Bódogok, eljövetek; vesszetek el, gonoszok!
*
Népdalkincs
Hány népdaluk van a németeknek
És hányat tartanak nyilván a magyarok?
Hány népdalt tudott anno egy falulakó,
Ami elég volt minden bánatát-örömét kifejezni?
*
A nyelvében él a nemzet
(bár nyelvével még egy nemzet se nemzett)
*
Kultúrfölény
Hogyan maradt fenn a magyarság,
Annyi vész, tatárjárás, hódoltság, háború,
Szellemi gyarmatosítás, janicsárképzés,
betelepítés és kivándoroltatás stb. után?
*
Elévülés és priusz
Elévülhetetlen érdem és bűn
Pl.: emberiségellenes, háborús bűn
és az emberiség jótevői - korunk hősei
*
Mesebeszéd?
Jótettért jót érdemelsz?
Miért tennél jót olyasvalakivel,
Akivel életedben először és utoljára találkoztál
(vagy az a helyzet, hogy az utóbbit nem tudhatod?)
*
Ócsó mán a pásztor,
Nincsen becsületi!
A nagy gazdák előtt
Mind huncut a nevi.
Ha valamije van
Azt mondják, hogy lopta,
Ha semmije sincsen,
Hogy elkorhelkodta.
Hát a szegény pásztor,
Hogyne szomorkodna:
Kicsinke a kenyér,
Kevés a szalonna
*
Csodás „véletlen”
Amikor egy másik vonat elé mész ki,
Amin az a valaki ül, aki a szerelmed lesz,
Pedig ő is tévedett: rossz vonatra száll fel
*
Csonkolás – öncsonkítás
Mennyit lehet le- és kivágni egy emberből,
hogy még élhess, életjeleket mutass?
Mennyi mindenről lehet végleg lemondani,
Hogy életem ne degradálódjon puszta túléléssé?
*
Fantom fájdalom
Amputált végtag „helyén” érzett fájdalom
*
Illyés Gyula
KOSZORÚ
Fölmagasodni
nem bírhatsz. De lobogsz még,
szél-kaszabolta magyar nyelv, lángjaidat
kígyóként a talaj szintjén iramítva - sziszegvén
néha a kíntól,
többször a béna dühtől, megalázott.
Elhagytak szellemeid.
Újra a fű közt, a
gazban, az aljban.
Mint évszázadokon át a behúzott
vállú parasztok közt. A ne szólj szám, nem
fáj fejem aggjai közt. A
nádkúpban remegő lányok közt, mialatt
átrobogott a tatár. A
szíjra fűzött gyerekek közt, amidőn csak
néma ajak-mozgás mímelte a szót,
mert hangot sem tűr a török, mert
arcba csap ostor -:
most mutatod meg,
most igazán - nekem is, mire vagy jó,
most a pedigréd: a címered, hajszálgyökerednek
kőharapó erejét.
Összemosolygás nyelve; a titkon
össze-világló könnyek nyelve;
a hűség nyelve; a föl nem adott hit
tolvaj-nyelve; remény laissez-passer-ja;
szabadság
(percnyi szabadság, kortynyi szabadság, foglár háta mögötti szabadság)
nyelve; tanár-kigunyolta diák, szerzsán-legyalázta baka,
összeszidott panaszos, hivatalnokok-unta mamácska nyelve;
csomaghordók, alkalmi favágók, mert
gyárba se jó, szakmára sem alkalmas (mert
nyelv-vizsgát se megállt) proli nyelve; az ifjú
főnök előtt habogó veterán
nyelve; a rendőrőrsön azonnal
fölpofozott gyanúsított
mélyebbről fakadó tanúság-
tétele, mint Lutheré;
kassai zúgárus, bukaresti cselédlány,
bejruti prostituált szüle-hívó
nyelve; köpések-
mosta, dühpírja-törölte
orcájú fiaid közül egy, íme:
szólni tudó más nyelveken is,
hű európaiként
mondandói miatt figyelemre,
bólintásra becsült más népek előtt is:
nem léphet föl oly ünnepi polcra,
nem kaphat koszorút
oly ragyogót, amelyet, szaporán lesietve ne hozzád
vinne, ne lábad elé
tenne, mosollyal bírva mosolyra vonagló
ajkad, fölnevelő
édesanyám.
*
Nominális és reális
A fizetésed pengő-milliárdjai és a vásárlóértéke
*
Az én nevem és a te neved -
Minek neveztek, s minek nevezzelek
Embernevek és állatnevek
Becenevek és gúnynevek
*
Szerelmes földrajz
Az ország és szerelmem testének feltérképezése
*
Nem is olyan vicces
Egy férfi és egy nő szerelmeskedik az ágyban,
amikor meghallják, hogy megnyikordul a bejárati ajtó.
- Ó, gyorsan tűnj el, ez biztosan a férjem! - suttogja a nő.
A férfi felugrik, felkapja a ruháit és már indulna az ablak felé,
amikor megáll és így szól:
- Hé, álljon meg a menet! ÉN vagyok a férjed!
*
Petőfi Sándor -
TÉLI VILÁG
Megölte valaki magát,
Az hozta ezt a rút időt.
Fuj a szél, táncol a tányér
A borbélyműhelyek előtt.
Hol a boldogság mostanában?
Barátságos meleg szobában.
A napszámos, napszámosné
Tuskót fürészel és hasít;
Daróc pólyában gyermekök
A szélvésszel versenyt visít.
Hol a boldogság mostanában?
Barátságos meleg szobában.
Jár nagy léptekkel föl s alá
A katona az őrhelyen,
És számlálgatja lépteit;
Kínjában mást mit is tegyen?
Hol a boldogság mostanában?
Barátságos meleg szobában.
A hosszulábu drótostót
Kopott gubáját cepeli;
Az orra érett paprika,
S hidegtől folynak könnyei.
Hol a boldogság mostanában?
Barátságos meleg szobában.
Barangol a vándorszinész
Egy falutól a másikig;
Meleg ruhája nincs ugyan,
De mindazáltal éhezik.
Hol a boldogság mostanában?
Barátságos meleg szobában.
Hát a cigány?... vacog foga
A rongyos sátorok alatt;
Kopogtat a szél és bemegy,
Bár a cigány nem szól: szabad!
Hol a boldogság mostanában?
Barátságos meleg szobában.
Megölte valaki magát,
Az hozta ezt a rút időt.
Fuj a szél, táncol a tányér
A borbélyműhelyek előtt.
Hol a boldogság mostanában?
Barátságos meleg szobában.
(Pest, 1845. február.)
*
Szezám, tárulj!
Egy jól feltett kérdésre keresni a választ,
jól megfigyelve a dolgokat
és józan eszed logikusan használva,
bátran gondolkozva és képzeleted szárnyán repülve,
ez olyan, mint amikor birtokában vagy a varázsigének,
amire megnyílik a kincses barlang
és szabad a gazda...
Amúgy meg hiába rágsz át könyvhegyeket,
csak beléjük temeted magad!
*
Midász paradigma
Ha egy gyerek minden kívánsága teljesülne,
akkor lehet, hogy csokiból lenne az egész világ,
s az rögtön nyilvánvaló és józan eszünkel belátható,
hogy ebből a jóból tényleg megárt a sok.
De mennyivel más a helyzet a felnőtt emberrel,
akinek már tényleg tudnia kéne, hogy mi az érdeke,
mi az, ami hosszabb távon is a javát szolgálja?
Ismerjük Midász király történetét,
akinek szó szerint minden arannyá vált a kezében...
*
Kívánságkútásó
Ha nagy leszek,
akkor szeretnék dúsgazdag ember lenni,
vagy hatalmas király vagy nagyon híres sportoló, színész,
vagy az emberiség tudós jótevője vagy hős megmentője?!
És persze egészséges mint a makk,
csodaszép, vonzó külsejű, aki a legszebb párt választhatja,
s akit ünnepelnek, s akinek versengenek baráti kegyeiért?!
A jótündértől csak azt kérném,
hogy egyetlen kívánságom teljesítse:
azt, hogy ezek után minden kívánságom teljesüljön...
*
Jóreménység foka
Könnyebb a tevének a „tű fokán” átjutni,
Mint a gazdagnak a mennyországba jutnia
*
Fecseg a felszín, hallgat a mély
Lelki könnyű- és nehézbúvárok
*
Önkívületi állapot
Aki kivetkőzik magából
És aki magába száll -
Vagy bezárkózik, begubózik
*
Lassú víz partot mos,
Sok lúd disznót győz
Sok kicsi sokra megy
*
Csipkerózsika álmát alussza
*
Hetet egy csapásra
*
Garai Gábor:
Artisták
Élő csipesz, lóg a trapézen
a férfi fejjel lefele,
foga közt kettős tárcsa, mintha
mágneses nyelvet öltene.
A vonzás túlsó pólusán függ
s forog a nő – feszül a száj!
Micsoda csók! – Köztük csupasz tér,
tömör csönd s véletlen halál.
Micsoda egymásrautaltság
leng itt ég alatt, föld felett,
micsoda gyakorlott makacs vágy
ment s kockáztat két életet!
Milyen figyelemben forognak
s mily fegyelemben, tudva: csak
együtt szállnak, ha egyikük vét,
mindketten aláhullanak !…
Ó, ha így tudnánk összefogni
egymásra bízott szeretők,
mintha folyton fönn-szállva, mintha
folytonos zuhanás előtt!
Ó, ha közös dolgok tevői,
így tartanánk egymást, ilyen
végzetes bizalommal egymás
fogában s idegeiben!
Ezrekbe fogódzók, ha hittel
mondanánk, mint ők odafönn
élik, hogy: a másik ügyéhez
egész létemmel van közöm!…
Forog, forog a nő a férfi
foga közt – tompul a zene,
csak dob kopog. – Valami gyors vég,
bármi föloldás kellene!
No most!… Földet ér a mutatvány.
Fönt már a taps függönye leng.
S ők ketten egyetlen groteszk bók
szobrában állnak idelent.
1962
*
A költők és bölcsek az erkölcs törvényhozói?
*
Büntetőügyben
Ha téged vádolnak, választhatod a hallgatást,
Ha az élettársadat - nem kötelességed tanúskodni,
S te mégis nyilvánosan magadra vallasz?
Pedig nem is kínvallatnak?
(Csak épp a lelkiismereted kínpadján fekszel…)
*
Szarnak-bajnak nincs gazdája,
Se van aki éppenhogy magára vállalja,
S nemcsak a magáét, de még a másét is?
*
Bába és bábáskodás
Szókratész az agórán.
Rávezetni a felismerésre,
Vagy segíteni, hogy emlékezz?
Nem keresnél, ha már nem találtál volna meg?
*
A víz
Ami szomjoltó, tisztító, gyógyító, öntöző, malomhajtó,
És ami fullasztó, jégként hajósüllyesztő, áradva romboló
*
Mint egy részeg paraszt,
Aki a ló egyik oldaláról mindig átesik a másikra
*
A kincskeresők izgalmi állapotában leledzeni,
Felfedezni az életmegváltó aranyigazságokat,
A dicsőség a tiéd - a haszon mindenkié: közkincs
*
Leskelődni a női napozóban
Meglesni mások intim együttlétét
Kukkolni a kiválasztottak Nagy Életét
Majd alkohollal színezni ki a te szürkédet
*
Sok beszédnek sok az alja
Sok beszéddel takargatni az igazságot
*
Ha egy állatnak nevet adsz,
Akkor azt már nem fogod megenni?
*
Ha korán érkezel, még minden zárva
Ha későn jössz, már minden elfogyott
*
A mese és a műalkotás rólad szól,
Nem régiekről, nem másokról, nem a szomszédodról,
S ha megértetted, akkor vedd magadra inged:
Változtasd meg életed!
*
A filozófusok idáig csak magyarázták a világot,
Mi viszont meg is akarjuk változtatni - írja Marx.
A bölcs az nem egy munkaidejében tudományos kutató,
De egy bölcsen élő ember, aki tanácsot is tud másnak adni
*
A nevelőket ki neveli?
*
Ha kergeted, elszalad előled
Mint a boldogság rebbenékeny kék madara…
*
A sötétben félelmedben fütyörészel
*
Külső és belső látáskorlátok:
Leoltják a villanyt, napfogyatkozás - farkasvakság
*
Csak az embernek
van vagy lehet humorérzéke?
És csak az ember tud nevetni?
Ezt a képességet adta a Teremtő,
hogy pl. könnyebben viselje nehéz sorsát…
*
Élményszegény és élménygazdag
*
Semleges - pozitív és negatív kifejezések
Szerencse - jószerencse - balszerencse
*
„Kompromisszum”
A feleség forrón szereti, a férj jéghidegen,
Abban egyeznek meg, hogy langyosan fogyasztják…
*
Több szem többet lát
Rész szerint van meg bennünk az ismeret
(orvosi konzílium - vének tanácsa)
*
Az igazság szabaddá tesz
És a tévedés, a hazugság meg rabbá?
*
Egy dologról mindent,
Mindenről valamit tudni
*
Aki sokat markol, keveset fog
Ha minden akarsz lenni, semmi-senki sem leszel
*
Nézni és látni
„A tanítványoknak,
akik azt akarták tudni a Mestertől, hogy
miféle meditációt végez reggelenként a kertben,
így válaszolt:
- Amikor figyelmesen nézem a rózsabokrot,
akkor teljes virágzásban látom.
- Miért kell valakinek figyelmesen néznie,
hogy lássa a rózsabokrot?- kérdezték.
- Mert máskülönben nem a rózsabokrot látja az ember,
hanem a saját előregyártott gondolatát a bokorról.”
*
Anyanyelv ápolás - miért: beteg?
*
YESTERDAY'S PAPERS
The Rolling Stones
Who wants yesterday's papers
Who wants yesterday's girl
Who wants yesterday's papers
Nobody in the world
*
Az egyéni informális alkuk,
A szolidáris összefogás helyett -
Megosztva és leuralva - egyenként megvéve…
*
Hóhérmunka - hóhérdinasztia
És amikor a hóhért akasztják…
*
Fények és árnyak
Árnyjáték és árnyékvilág,
Árnyoldal - a Hold árnyékos oldala
|
