 MIÉRT NE LENNÉK BOLDOG? KITERÍTENEK ÚGYIS…
Szellemtörténetek és életképek – szabad ötleteim jegyzéke
Minden egész eltörött: részek egy kirakós szellemi életjátékhoz
REMÉNYIK SÁNDOR
AZ ÉN LELKIPÁSZTOROM
"És a tűz után egy halk és szelíd hang hallatsszék."
Kir. I. 19:12
Járosi Andornak
Láttam az Igét sas-szárnyon repülni,
Elzúgni izzó Illés-szekeren, -
Dóm-lelkek pillér-berkeit bejártam,
Testté az Ige mégse lett nekem.
Gyönyörködni jártam a templomokba,
Mint a hangversenyekre, tárlatokra,
A lelkem minden szent beszéd után
Csak muzsikával, képpel lett tele,
A nagy poézis fergeteg-szele
Az építő szó boltíve alól
Süvöltve tört ki, s úgy markolt belém.
Csak ezt lestem, csak erre vártam én.
Égett a szívem pogány csipkebokra,
Szent szél szította szándéktalanul, -
A láng szomjazta a forgószelet,
S a tűzből született egy költemény
A "Christi imitatio" helyett.
Jöttek ragyogó s zordon vértezetben,
Jöttek óriás prédikátorok,
És ostoroztak, és égbe ragadtak, -
Csak ezt a szócskát: "én bűnös vagyok",
Nem bírták velem úgy értetni meg,
Ahogy Te tetted, én "kicsi papom",
Általad lett a templom menedékem,
És vigasztalásom, és otthonom.
És Te tetted, hogy megértettem én,
Hogy mégis több az Evangelium,
Több, mint a leggyönyörűbb költemény.
És Te tetted, hogy fordulok magamba,
S a szent vacsora után legalább
Jobban vigyázok tettemre, szavamra.
Te tetted, ha türelmesebb vagyok,
Tudván: nagy dolog a kicsi dolog.
Ledobhatatlan keresztem alatt
- Ezt is Te tetted - már meghajolok.
Te tetted ezt, - a bús nevelő-évek,
Szakadások, törések, temetések
Csupán a segítségedre siettek.
És látod, látod: ezt ismét Te tetted,
Hogy bennem lassan életté remegnek
A szók: "Kegyelem és békesség nektek".
*
Napi igehelyek
1.
A KEGYELMI AJÁNDÉK, AMI KÖTELEZ
Kérlek tehát titeket,
én, aki fogoly vagyok az Úrban,
éljetek méltó módon ahhoz a hivatáshoz, amelyet kaptatok,
teljes alázatosságban, szelídségben és türelemben.
Viseljétek el egymást szeretettel.
Igyekezzetek megtartani a lelki egységet a béke kötelékében.
Egy a test és egy a Lélek,
amint hivatásotok is egy reménységre szól.
Egy az Úr, egy a hit, egy a keresztség.
Egy az Isten és mindeneknek Atyja,
aki mindenek fölött áll, mindent áthat, és mindenben benne van.
A kegyelmet azonban mindegyikünk
Krisztus ajándékozásának mértéke szerint kapta.
Ő tett egyeseket apostollá,
másokat pedig prófétává vagy evangélistává,
ismét másokat pedig pásztorrá és tanítóvá,
hogy alkalmassá tegye a szenteket a szolgálat végzésére
Krisztus testének felépítése céljából,
amíg mindnyájan eljutunk
a hitnek és Isten Fia megismerésének egységére,
az emberi érettségre,
olyan életkorra, amelynek mércéje Krisztus teljessége.
Ef 4,1-7.11-13
2.
A BETEGNEK KELL ORVOS
Amikor Jézus továbbment onnan,
meglátott egy embert, aki a vámnál ült.
Máténak hívták.
Megszólította: ,,Kövess engem!''
Az fölkelt és követte őt.
Történt pedig, hogy amikor asztalhoz ült a házban,
íme, sok vámos és bűnös jött,
és letelepedett Jézussal és tanítványaival együtt.
Ezt látva a farizeusok megkérdezték a tanítványait:
,,Miért eszik a ti Mesteretek vámosokkal és bűnösökkel?''
Ő meghallotta ezt és így szólt:
,,Nem az egészségeseknek kell az orvos, hanem a betegeknek.
Menjetek és tanuljátok meg, mit tesz az:
,,Irgalmasságot akarok, és nem áldozatot'' [Óz 6,6].
Nem az igazakat jöttem hívni, hanem a bűnösöket.''
Mt 9,9-13
*
Valamit valamiért?
A patkányok is segítik egymást?!
Egymás között, a csoporton belül,
aki velük jót tett, azzal ők is jót tesznek,
egyfajta értelmes önzés "erkölcse" értelmében.
Keresztelő János azt tanította,
hogy ha van két inged,
add oda a rászorulónak az egyiket.
Jézus még ennél is többet követel:
add oda mindkét inged...
Biztos, hogy őt akarod követni?
*
A hibás előítéletek táptalajai
Az emberek már gyerekkortól
egyre homogénabb csoportokban élnek:
kik laknak a szomszédságba,
kik járnak a lakópark játszóterére,
kikkel jársz óvodába és általánosba,
kikkel jársz különfoglakozásokra, sportolni?
Elkerüli így egymást szegény-gazdag,
magyar-cigány, ép-fogyatékos, keresztény-zsidó…
*
Hasonló a hasonlónak örül?
Hiába van számszerint sok kapcsolatod,
ha ezek mind hasonló emberekhez kötnek:
ugyanazokat az életstratégiákat példázzák,
a lelki problémákat ők hasonlóan "oldják meg":
például alkoholba,
vagy munkaalkoholizmusba fojtják bánatukat...
*
A jó és rossz hallgatások
Amikor a hallgatás aranyat ér,
amikor hallgatni bölcsebb,
amikor hallgatni dicsőség (kínvallatnak),
amikor a hallgatás cinkos vétek,
amikor a hallgatás beleegyezés,
amikor a hallgatás szégyen,
amikor a hallgatás titoktartás,
amikor a hallgatás nem tudás…
*
Csak egyikünk járhat jól?
Vagy te nyersz vagy én?
Zéró kimenetelű játszmákban vagyunk,
ilyenekből áll az életünk?
Ki kit győz le a megjelenésével,
A társalgásban, a karrierben,
A párválasztásban, a gyarapodásban?
Így csak az ördögöt boldogítjuk,
ő lesz a nevető harmadik...
*
Az egyik 19, a másik egy híján 20
Mire te választási helyzetbe jutsz,
addigra már csak az a két lehetőség marad,
ami csak a lényegtelen részletekben különbözik...
Lényegüket illetően
teljesen ugyanolyan vagy borzasztóan hasonló
autók, pályák, pártok, tévécsatornák,
ételek és életek stb. között„választasz” ?
Ha hagyod magad manipulálni,
ebbe a hamis illúzióba ringathatod magad…
*
Ön- és közveszélyes
Teljes gázzal hajtani a kocsit,
életveszélybe kerülni és mást veszélyeztetni,
semmi másra nem figyelni,
csak az előzésekre,
mintha egy beteget vinnél orvoshoz,
pedig csak sportot űzöl,
erőt fitogtatsz,
vagy haza akarsz érni a meccsre...
Lehet, hogy a kórház vagy börtön vár az út végén.
Vagy – ahogy ki szokták írni – vesedonor lehetsz…
*
Az út és a végcél
Rohanni, lélekszakadva -
lerövidíteni, sőt kihagyni magát az utat -
legszívesebben már ott lennél, odavarázsolnád magad -
lehetnek ilyen helyzetek,
amire kaphatnánk három szabadjegyet,
hogy a gondolat sebességével repüljünk,
de ebből rendszert csinálni?
Ha gyalog megyek, mindent megszemlélhetek,
ha kerékpáron, akkor már elsuhannak a részletek,
ha autóba zárulok, már köszönni is csak fejmozgással,
ha gépen szállok fölébe, akkor térkép e táj...
*
Mi mindent fejez ki egy köszönés?
Jót kívánok: jó napot, jó éjszakát.
Utalok a napszakra.
Érzékeltetem viszonyunkat:
Szimmetrikus vagy aszimmetrikus?
Tegező vagy magázó?
Civil vagy katonai?
Közismert vagy szlenges?
Netán titkos, jelszószerű?
Kifejezem tiszteletem: Tiszteletem.
Kifejezem közös hitem: Dicsértessék...
Utalok rá, hogy kollegák vagyunk:
Például: Jó szerencsét!
Röviden jellemzem hangulatom
stb. stb.
*
Veszíteni tudni kell
Veszíteni tudni kellene
Ha nem nyersz, sértegeted a győztest?
Ha vesztésre állsz, felállsz s elvonulsz?
Ha erősebbtől kaptál ki,
akkor se ülsz le máskor, mással?
Ha nem volt szerencséd,
akkor is magad korholod?
Ha hibádból vesztettél,
ezt nem bocsátod meg - oda a napod?
Ha nem vagy a legjobb a játékban,
másban is feladod?
*
Megmérettetési alkalmak
Amikor itt és most produkálni kell,
amikor kiállítódik a bizonyítvány rólad.
Amikor felelsz, vizsgázol, szerepelsz,
vagy felvételizel iskolába, állásra stb.
Kinek használ, kinek árt a drukk, a lámpaláz,
kiből a legtöbbet hozza ki, hogy ilyen komolyan veszi,
kit meg leblokkol a nagy akarás,
aminek nyögés lesz a vége...
Ki meg azért teljesít rosszul, múlja alul magát,
mert egyáltalán nem motivált,
nem izgatja a feladat teljesítése...
*
A teljesítmény kényszerzubbonya
Hogyan csináljunk
egész életünkből
vizsgahelyzetek sorozatát?
Vizsga lesz
minden ebéd és minden szeretkezés,
és a társaságba is azért visznek el,
hogy ott levizsgázzál,
s jaj neked, ha megbuksz
illemtudatlanságból, műveletlenségből stb.
(Befejezetlen mondat - bidé)
*
Reményik Sándor
Igaz beszéd hitem dolgában
Most vallani kell, végsőt vallani.
- Volt-e hited egy szikra bárcsak? -
Pár porszeme reámtapadt
Hívő lelkek virágporának.
- A virágporral mi lett, mondd meg?! -
Áldozatul esett esőnek.
Sokszor éreztem idegennek,
De néha áldott ismerősnek.
- Istent, mondd, érezted-e mint Atyát? -
Soha. Ködös volt, ködös valami.
Legtöbbször a Szépségben láttam.
Nem tudok róla többet vallani.
- Jézusoddal hogy mint volt dolgod? -
Mutatott néha tiszta útat.
De kinek ő csak itt reménye:
Minden embernél nyomorultabb.
- S a Szentlélek szállott-e rád
Valaha is szelíd galambként? -
Ó ez igaz. Hogy írtam volna
Nem önmagamtól annyi költeményt?
- A bűnnel, a bűnnel hogy állasz? -
Bántam sokszor - most már nem bánom.
Kényszerítőn szükségszerű,
S magaménak azt sem találom.
- De te hirdetted a Kegyelmet! -
Most azt mondanám: szent véletlen.
Akkor is megduzzadt bennem a szó,
Jaj, ha bárkit félrevezettem.
- Hiszel-e a Feltámadásban? -
Hagyjátok ezt a bús-édes mesét.
Dante vándorolt három túlvilágban.
Nekem az ösvény síromig elég.
|
