Petőfi Sándor Meddig alszol még, hazám?
Meddig alszol még, hazám? A kakas rég felkelt, Kukorékolása rég Hirdeté a reggelt.
Meddig alszol még, hazám? A nap is föllépett, Beözönlő sugara Nem bosszantja képed?
Meddig alszol még, hazám? A veréb is fenn van, Telhetetlen bendejét Tömi asztagodban.
Meddig alszol még, hazám? A macska is fenn jár, S tejesköcsögöd körül Kotnyeleskedik már.
Meddig alszol még, hazám? Kaszálód füvére Csaptak a bitang lovak, S legelnek széltére.
Meddig alszol még, hazám? Íme vincelléred Művelik nem szőlődet, Hanem a pincédet.
Meddig alszol még, hazám? Szántanak szomszédid, S a magokéhoz oda- Szántják földed szélit.
Meddig alszol még, hazám, Míg rád nem gyúl a ház, Mindig, míg a félrevert Harang föl nem lármáz?
Meddig alszol még, hazám, Szép Magyarországom? Föl sem ébredsz már talán, Csak a másvilágon!
(Koltó,1847.okt.)
ARANY JÁNOS LÓRA...!
Lóra, magyar, lóra! most ütött az óra, Nem is óra ütött: vészharangot vernek: Tűz van! ég a házad! a világ fellázadt: Most kell talpon állni a magyar embernek.
Északról, keletről, délrül, naplementrül Az egész szomszédság mind ellened zendül; Akivel megosztád falatodnak felét, Legelébb is az köt készakarva beléd.
Ezt a szép síkságot, ezt a dús alföldet, Ménedet, gulyádat irigyelik tőled; Elhagyják a köves terméketlen rossz tájt, S a tiéden vágynak tenni ingyen-osztályt.
Mutasd meg azért is, hogy e puszta róna Halálthozó lakhely másunnan-valóra; Vize, levegője van neki vesztére: Szívfájást kap tőle s mind elfoly a vére.
(1848)
________________________________________
Vátesz Más ejtés szerint: vatisz, vátisz.
Kelta látnok, jós, tanácsadó, a kelta értelmiségi kaszt tagja. Feladata az istenek akaratának kifürkészése, előjelek értelmezése, a naptár gondozása, a jó és rossz napok meghatározása és az adott napon indított cselekmények kimenetelének megjóslása. Fontos szerepet töltenek be a kelta törzsek életében, az általuk meghatározott fordulónapok, jeles időszakok határozzák meg az egyszerű emberek éltének ritmusát, a vetés, aratás idejét, a családi események idejét és módját, de a vezetők se kezdenek semmiféle komolyabb vállalkozásba a váteszek jóváhagyása nélkül.
Váteszek és az ómagyarok
Brennus király is a kíséretéhez tartozó váteszek útmutatása alapján választotta ki azt a napot, amikor három irányból megtámadta az Átkerült területeket. Mivel serege gyakorlatilag egy nap alatt megsemmisült (a vátesze is életét vesztette, ahogy arról a Gergoi-ének is beszámol), a többi vátesz utólag hibásnak bélyegezte meg a döntést, a támadás napját pedig örök időkre "rossz nappá" nyilvánították, az a kelta, aki jót akar magának, ezen a napon nem kezd bele semmibe, főleg nem házasodik, nem hoz komoly döntést, sokan ki sem mozdulnak a házukból egészen naplementéig.
Az emancipáció során a bárdokhoz hasonlóan a váteszeket is megpróbálták saját céljaikra felhasználni az ómagyar hatóságok, kedvező előjeleket kérve különféle ómagyar műveletek kelta értelmezéséhez, volt, hogy az emancipátorok bevonulását egy "jó naphoz" igazították (vagy a megtörők támadását egy rosszhoz). Mivel azonban a váteszek jóval szorosabb kapcsolatot ápoltak a druida papokkal, mint a bárdok, a kezdeti együttműködés hamarosan ellehetetlenült, a druidák mindenhol elhíresztelték, hogy az ómagyarokkal együttműködő váteszek (és persze minden kelta) elveszíti az istenek jóindulatát. Hamarosan a váteszek is illegalitásba vonultak vissza és élénk ómagyarellenes tevékenységet fejtettek ki. Ómagyar részről főleg a váteszek emberáldozatokban való közreműködésére építették az ellenük kifejtett propagandát.
forrás: http://hu.omagyar.wikia.com/wiki/Vátesz
|