|
A boldog-boldogtalan ember
Szabad ötletek és idézetek jegyzéke
Mindenes gyűjtemény - életképek/szellemtörténetek
Ady Endre
Bujdosó kuruc rigmusa
Tíz jó évig a halálban,
Egy rossz karddal száz csatában,
Soha-soha hites vágyban,
Soha-soha vetett ágyban.
Kergettem a labanc-hordát,
Sirattam a szívem sorsát,
Mégsem fordult felém orcád,
Rossz csillagú Magyarország.
Sirattalak, nem sirattál,
Pártoltalak, veszni hagytál,
Mindent adtam, mit sem adtál,
Ha eldőltem, nem biztattál.
Hullasztottam meleg vérem,
Rágódtam dobott kenyéren,
Se barátom, se testvérem,
Se bánatom, se reményem.
Már életem nyugalommal
Indul és kevéske gonddal,
Vendégséggel, vigalommal,
Lengyel borral és asszonnyal.
Lengyel urak selymes ágya
Mégis forró, mint a máglya.
Hajh, még egyszer lennék árva:
Be jó volna, hogyha fájna.
Áldott inség: magyar élet,
Világon sincs párod néked,
Nincsen célod, nincsen véged,
Kínhalál az üdvösséged.
Elbocsát az anyánk csókja,
Minden rózsánk véres rózsa,
Bénán esünk koporsóba,
De: így éltünk vitézmódra.
*
A FELSŐBB VILÁG ÜZENETE
"Nem sok idő múlva egy Nagy Titok, amely az egész magyar múltról fellebbenti a fátylat a világ szeme elé tárul, és a világ megszégyenül. Elismeréssel tekint majd a megcsonkított és szétzúzott magyar népre. A hideg (idegen)szívű zsidóság gaztettei nyilvánosságra jutnak. Tönkrezúztak hazugságaikkal egy népet, amely szellemileg sokkal magasabb szinten állt, mint azt a világ gondolta. Az Őseredet Tudat megvilágosítja, felemeli, megtisztítja majd a lelkeket. Mélyreható irányításokat nyer, Hazát növeszt és kiteljesedik a Szellem.
Az öntudat elvesztésével elpusztul az erkölcs is, de az öntudat visszaszerzésével megteremtődik újra a Tiszta Élet is! Fölemelt fővel fogtok járni a világ színe előtt, mert az Igazság Világossága, Fényt ad majd minden magyar homlokra! Legyen a szívetekben a Jóisteni Szeretet békéje és éljetek a Nagy Események várásával és reményével! Emelje fel szíveteket a szomorúságból az a biztos tudat, hogy jó helyen vagytok, jó föld, Szent Föld az amelyen éltek! Az Ősök őrködnek a határokon, az Ősi Bérceken és óvják, védik a népüket! A Jóisten Kardja vezérel benneteket!
Higgyünk abban, hogy így van!"
(Badiny Jós Ferenc: "Napfogyatkozás")
*
Wass Albert: Jönnek
"Magyarok kaszáltak a réten. A levágott sarjú békés illata úgy lengte körül őket, mint szelíd és jószagú palást, amit a munka terített a vállaikra. Kaszák sercentek és csillantak az öregedő fényben. Rendek nyújtóztak végig a rét sima szőnyegén, s az emberek, ahogy csöndes békességgel és előrehajlított testtel a kaszát lendítették, mintha egy boldog jövendő ígéretével beszélgettek volna. Mikor megláttak, úgy gyűltek egyszerre körém, mintha pap lettem volna, a rét pedig templom.
-Hát igaz-e? Gyünnek a mieink?
-Jönnek-feleltem nekik.
Csillogó szemükbe néztem és éreztem, hogy az én szemem is éppen olyan erősen csillog, s ha eddig nem tudtam volna eléggé jól: abban a percben meg kellett volna éreznem, hogy mit jelent magyarnak lenni. Elsősorban jelent örömet, mindazt az örömet, ami beszületes szándékban s a munkában megterem, meg azt az örömet is, hogy az igazság mindig erősebb a hamisságnál, még akkor is, ha hosszú ideig szemérmesen eltitkolja erejét. Második sorban jelent büszkeséget, hogy bírni tudtuk a szenvedést , amit azért rakott Isten a vállunkra, hogy általa megerősödjünk egyrészt, másrészt pedig tanuljunk belőle és igazságosabbak tudjunk lenni másokkal, mint azok voltak velünk. Jelent még erős és jókedvű elhatározást is, hogy no világ, most aztán csudálkozz, ha újra kezembe veszem a kaszát. De ugyanakkor bánatot is jelent, igaz testvéri bánatot azok miatt, akik számára továbbá is a remény marad magyarságuk egyetlen vigasztalása. Ennyi mindent jelent magyarnak lenni, és éppen az a szép benne, hogy örömet is és bánatot is, büszkeséget is és erős elhatározást is egyszerre jelent. Talán még sok minden mást is jelent, de nem volt időm sokat gondolkozni rajta, mert a magyarok ott a réten olyan izgatottan rázták felém lelkük tarisznyáit, mely tele volt vágyakozással, reménységgel, kétséggel és aggodalommal, hogy őket kellett figyeljem tovább...
.. Néztem őket. Mintha egy apának gyermekei lettünk volna. hallgattam beszédüket, melyben kétség és aggodalom küzdött a reménnyel. Évszázados kétség, évszázados aggodalom és évszázados remény. S ahogy néztem őket, úgy jutott eszembe minden, mintha egy mozgóképszínházban lettem volna, melynek lepedője az én lelkem volt, masinája pedig az agyam, mely a képeket sorra vetítette a lelkemre.
Mindent, amin ez a nép huszonkét esztendő alatt keresztülment, megláttam újra, az első borzalmaktól az utolsó csendőrőrmester önkényeskedéséig, s ez egyszerre úgy eltemette bennem a békességet, hogy szegénynek még a kisujja sem látszott ki.
Szemem előtt döntötték be falusi házak ajtaját puskatussal, s szennyes, bocskoros, állati tekintetű katonák ütöttek, szúrtak férfit, asszonyt, gyereket. Lányokat tepertek le durva röhejjel a szalma közé, s én mindezt láttam ott abban a percben és láttam a megkínzottak vérben vonagló tekintetét. Hallottam halálra botozottak utolsó hörgéseit...
...Négy nap telt már el a tizennégyből. Még mindig nem mozdult senki. Izgatottan lestük a rádiót: indulnak a honvédek? Nem indulnak? Mi lesz?...
...Aztán jött a hír. Villám az idegekre.
-Átlépték a határt!
-Jönnek! Jönnek! Jönnek!!!
Jöttek. hallgattuk a rádió mellett. Az első falvak örömujjongása. Mámorban úszó Szatmár. Nagykároly. Nagyvárad. S mondták: hétfőn Dés. Kedden Szamosújvár. Kedden lesznek nálunk."
*
J
Egy szélhámos vallomása
Egy fiatalember lázasan tanulja a szóbeli érettségi tételeket.
Egy nappal az érettségi vizsga előtt riadtan konstatálja,
hogy a történelem tételekre nem maradt ideje.
'Mentsük, ami menthető!'- alapon EGY tételt azért megtanul,
mégpedig a 13-as számút, ettől rögtön elmúlt a félelme.
Másnap, amikor a 8-as számú történelem tételt húzta,
egy hirtelen mozdulattal visszadugta a többi közé.
- Na-na fiatalember, mit művel? Hányas tételt húzta?
- A 13-ast, de szörnyen babonás vagyok, ezért ijedtemben visszadobtam.
- Ilyen nincs!!! Tessék, mondja csak el a 13-as tételt!
A fiatalember jelesre vizsgázott.
*
J
Dolgozatok...
- Az ókorban a szabadokat csak a rabszolgák elégíthették ki.
- Amíg Madách a börtönben sínylődött, felesége romlásnak indult.
- Szulimán szultán az egri vár alatt haragjában megütötte a gutát.
- A janicsárok felmentek Budára, elszaporodtak és elfoglalták a várat.
- IV. Béla a tatárjárás után a kihalt nép pótlásáról személyesen gondoskodott.
- IV. Béla várromokat épített.
- A hős várkatonák általában nem érték meg a haláluk napját, mert már korábban elestek a csatában.
- Az Árpád-korban a szent életű férfiak és nők a kolostorokban közösültek.
- Mikor II. Endre a Szentföldön hazatért, országát és feleségét fenekestül feldúlva találta.
- Dugovics Titusz hátsóját a falnak támasztotta, és azon felmászott.
- A századfordulón Ady termékenyítette meg a tudósokat.
- Randóti Miklós fasiszta epítőtáborban halt meg.
- Móricz Zsigmond később megnősül, és elveszi feleségét.
- A néma Katrin hallgatag lett...
- Arany János 1817-től 1822-ig született.
- A Hunyadi László olyan ballada, amelyben a főhőst feldolgozzák.
- Rákóczi Ferenc úgy halt meg, hogy belefulladt a Rodostóba.
- Arany János velszi bárdokkal sújtott le a Habsburg-házra.
- Leonardo da Vinci két olasz földbirtokos volt a középkorban.
- Zrínyi Miklóst a bécsi kamara által feltüzelt vadkan ölte meg.
- Petőfi egy szegény cselédlány és a magyar nép fia.
- Petőfi mindent megtenne a nemzet érdekében, csakhogy ő is hősi halott legyen.
- Petőfi úgy rohant a csatába, hogy jobb kezében a vers, bal kezében pedig a kard volt.
- Kölcsey 1815 januárjától 1816 tavaszáig nem írt verset. Ebből az időszakból 3 verse maradt ránk.
- A vers első részében egy nagy lógó férfifejet látunk.
- A Csongor alá felsorakozó szereplők: Tünde...
- Egy gyermek kihordása 9 hónapig tart
függetlenül attól, hogy hány nőt alkalmazunk a feladat megoldásához.
*
Arisztophanész ars poetica
Mióta komédia kar feje lett, és mestere, a mi tanítónk
Soha nem fordult a közönséghez, dicsekedni minő ügyes ember;
De mivel sok irigy gáncsolja, a "korán" ítélő népű Athénben,
Hogy csúffá teszi a közönséget, s a várost játssza ki nyilván:
Most erre felelnie kell, "későn megbánó" Athénnek.
Azt mondja tehát a költő, hogy sok irántatok érdeme inkább,
Ki megóvott, hogy ne igen tudjon rászedni vidéki követség,
S ne örüljetek a hízelgésnek, pipogyán szájtátva közügyben ...
... mert igazat mond ő ezután is,
Vígjátékaiban, s jóra tanít, és boldogságra vezérel;
Nem hízeleg, és dijjat sem ígér; nem szed rá cifra cselekkel,
Ármányt se kohol, s nem főz le, hanem mindég a jóra tanít
*
Jean de La Fontaine:
A Farkas és a Kutya
(Le Loup et le Chien)
Egy Farkas csonttá és bőrré fogyott
- a kutyák oly jól őrizték a nyájat –
s egy eltévedt Doggal találkozott:
szép s nagy volt a ragyogó szőrű állat.
Széttépni? Hogyne, boldogan! –
tűnődött Csikasz; de hogyan?
A támadásból csata lenne,
Bodri keményen védekezne,
hisz ereje van, rengeteg…
Jobb lesz, véli, ha hízeleg;
s valóban, azzal környékezi meg,
hogy dícséri pompás pocakját.
„Barátom, neked is megadják
e hájat – hangzott a Kutya felelete. –
Költözz át, és jól jársz vele:
erdei társad szinte fordul
a sírba, mind oly satnya koldus,
hisz éh-koppon telik éjjele-nappala.
Biztonság? Mit nem még?! Nem kap ott senki semmit,
csak amit kínnal kiverekszik.
De ki engem követ, annak jobb a sora!” –
„S mi lesz a munkám?” – Kérdezte a Farkas. –
„Szinte semmi – felelt a Kutya – az utast
és koldust kell hogy űzd, ugasd;
hogy nyalj a háznak és legfőképp az uradnak;
ennek nyomán jön a jutalmad,
a sok jó zaba, mit a fizetésed ont,
a galambcsont és a csibecsont
meg a drága simogatások…”
A Farkas szinte sír, úgy tetszik neki, hogy
mily jövő vár rá, milyen álmok –
de meglátja, az Eb nyaka hogy kikopott. –
„Ez mi?” – kérdezi. – „Ez? Semmi.” – „Nono.” – „Csekélység.” –
„Halljuk csak!” – „Hát az örv, melyhez kötve vagyok,
tán az az oka, hogy a szőröm ott kitépték.” –
„Kötve vagy?! – szól amaz – hát nem jöhetsz-mehetsz
kedvedre?” – „Nem mindig, no de hát mi van abban?” –
„Az, hogy énfelőlem akármennyit ehetsz,
nem maradnék a kéjlakodban,
adna bár a világ kincset, vagyonokat!” –
felelt Farkas mester, s uccu – most is szalad.
/Szabó Lőrinc/
*
Mester és tanítványa
A Mester áll derékig a szarban. Kér egy fogót a segédtől, aki a csatorna szélén guggolva beadja neki. A Mester nagy levegőt vesz, befogja az orrát, lebukik és igazít valamit. Feljön, kér egy kalapácsot, lebukik, igazít valamit. Ez így megy egy darabig, míg el nem készül. A Mester kijön, csöpög róla a matéria, a csatornapatkányok riadtan menekülnek.
Odaszól a segédnek:
- Na látod fiam, ha tanultál volna, nem kellene egész életedben csak a szerszámokat adogatnod!
*
Varró Dani:
HARMINCKÉTÉVES MÚLTAM
- önfelköszöntő költemény
Harminckét éves múltam el,
csatában mégsem hulltam el,
sinen
se nem.
Csak ámulok, hogy jé, nekem
félig lefolyt az életem
gügye
ügye.
A volna lettbe billen épp,
létösszegeznem illenék
emitt.
De mit?
Harminckét év elslattyogott,
nem történt semmi nagy dolog,
kis ez,
kis az.
Van már nejem, van kisfiam,
s jut asztalomra kifli, jam,
diós
briós.
De elcsigáz a teperés,
az út, mely csupa hepe, és
csupa
hupa,
s ki lát, azt mondja: "Haj, Dani,
nem vagy te már a hajdani!"
Ez, öcs,
a göcs!
Hogy újra már nem kezdhetem,
sehogy se rendelkezhetem
e lett
felett.
Hogy jaj, a múlt pár passzusát
nem költhetem már basszus át,
alap
a lap,
s a jövő sincsen nyitva már,
hogy őszbe fordul itt a nyár.
Szar ügy,
farügy!
Mi nem lettem, már nem leszek,
tűzoltó, juhász, pl. ezek,
sem ács,
se más.
Nem végzek munkát, kétkezit,
költő vagyok, ha kérdezik:
badar
madár.
S habár szemöldököm közét
redőzi az alig közép-
korú
ború,
bár gyűl a szürke szerteszét,
fejem fölött a kerge-szép
azúr
az úr.
*
J
Egy rendőr sétált a sötét utcán, és beesett a kanálisba.
Így morfondírozott magában:
- Isteni szerencse, hogy nem volt rajta fedél,mert ki se tudnék jönni.
*
20 ok a szexre
A szex jó a testünknek, az elménknek és a stressz-szintünknek. A szex alapvetően egyfajta testmozgás. Még ha valaki nem is a csilláron szereti csinálni, akkor is serken a vérkeringés, összehúzódnak az izmok és a szervezetünkben endorfin szabadul fel: vagyis, jól érezzük magunkat.
Beverly Whipple, a Rutgers Egyetem híres szexuálpszichológusa szerint a szex és az orgazmus az eufóriás állapoton kívül érezhető egészségügyi előnyökkel is jár. A nemi aktus a szakértő szerint:
1. Hozzásegít a hosszabb élethez.
2. A legalább heti kétszeri szex csökkenti a szívbetegség és a stroke kockázatát.
3. Csökkenti az emlőrák kockázatát.
4. Erősíti az immunrendszert.
5. Segíti az alvást.
6. Fiatalosabb külsőt ad.
7. Javítja az általános fizikai állapotot.
8. Véd az endometriózis ellen.
9. Fokozza a termékenységet.
10. Szabályozza a menstruációs ciklust.
11. Enyhíti a menstruációs görcsöket.
12. Segít teljes ideig hordani a terhességet.
13. Enyhíti a krónikus fájdalmat.
14. Egyesekben csillapítja a migrénes fejfájást.
15. Javítja az életminőséget.
16. Csökkenti a depresszió kockázatát.
17. Csökkenti a stressz-szintet.
18. Javítja az önbecsülést.
19. Fokozza az intimitást partnerünkkel.
20. Segít a spirituális növekedésben.
Jessie Fano terapeuta szerint az is mindegy, milyen stílusban végezzük a nemi aktust. Valaki forrón szereti, más viszont nem, tehát függetlenül attól, hogy mozgékony vagy inkább lusta típusúak vagyunk az ágyban, a lényeg az, hogy élvezzük a fizikai érzéseket és a testünk által adott élvezetet. Mindenkinek ki kell használnia annak előnyét, hogy szexuális lény. A fenti felsorolás pedig bőven elég ahhoz, hogy könnyedén félresöpörhessük a nemiséggel kapcsolatos esetleges lelkiismeret-furdalásunkat.
*
10 érv a reggeli szex mellett
A reggeli a legfontosabb étkezés, halljuk nagyon sokszor. Ez egy remek gondolat, és ebből kiindulva, miért nem kezdhetnénk a napot egy kis lepedőakrobatikával? Hiszen a szex nem csak a lélekre van jó hatással, hanem a testre is. Egyre több olyan tanulmány lát napvilágot, amely szerint egy kiadós reggeli élvezet nagyon jó hatással van az egészségünkre. De valóban így van ez? Lássuk a magyarázatokat.
Erősíti az immunrendszert. - A szex hatására erősödik az immunrendszer, így ellenállóbbá válunk a fertőzésekkel, betegségekkel szemben. Tehát a reggeli szex olyan, mint egy nagy adag vitamint vettünk volna magunkhoz.
Érrendszer. - A szeretkezés megfelel egy konditeremben eltöltött délutánnak. Remek kardió gyakorlat. Erősödik a szív, és normalizálódik a keringés. Kutatások kimutatták, hogy azok az emberek, akik rendszeres nemi életet élnek, ritkábban esnek áldozatul olyan betegségeknek, mint a szívroham vagy agyvérzés.
Arcbőr. - Az arcunkon minden meglátszik. Ha stresszes az életünk, bánatunk, örömünk. A reggeli szex olyan mintha órákat töltött volna valaki a kozmetikusnál. Egy érzéki összesimulás után az arcbőr kipirul, a ráncok kisimulnak, így mindenki pár évet nyugodtan letagadhat.
Mint egy testedzés. - Hiszen átmozgatja a test minden részét. Egy nagyon fontos érv lehet a reggeli szex mellett, hogy nem csak a lelkünket ápolja, a kedvünket javítja, hanem aznapra letudhatjuk a „fárasztó" edzést is a konditeremben.
Remek ébredés. - A kardió edzéssel is felérő reggeli szeretkezés eredményeként energikusabbak és fittebbek lehetünk. Mintha megittunk volna egy nagy adag kávét. Tehát pozitívan tudjuk indítani a napot, amely további eredményekre sarkallhat.
Oxitocin. - Boldogsághormon. Szeretkezés közben annyi szabadul fel a testünkben, amely egész napra biztosítja a jó hangulatot számunkra.
Összetartozunk. - A reggeli összebújások egy idő után azt eredményezik, hogy a párban fokozódik az összetartozás élménye. A szex és a párkapcsolat között nagy az összefüggés, ezt mindenki tudja. Így a reggeli együttlétek alkalmával még a napot is pozitív élménnyel kezdjük.
Stressz oldó. - Egy gondokkal terhelt időszakban nem árt, ha többször megadjuk magunknak a szex nyújtotta örömet. Köztudott, hogy a szeretkezés stressz oldó, hiszen tisztább gondolatokkal, pozitívabban tudjuk indítani a napot.
Kellemes emlék. - Az esti szeretkezés után általában mindenki elalszik, így abból bizony kevés dolog marad meg a fejünkben. És biztonságosabb is, hiszen nem kell azon izgulni, hogy esetleg felébred a gyerek, vagy elkésünk a munkából. A reggeli szex emléke azonban megmarad az emlékezetünkben, amitől kicsit izgalmasabbnak fogjuk érezni az egész napot.
Szex ébresztő. - Végül. Ha szeretnénk egy kicsit megfűszerezni a párkapcsolatunkat, akkor iktassunk be reggeli hancúrozásokat. Hiszen ettől bearanyozódik a napunk, frissebbek, fiatalosabbak lehetünk. És az sem utolsó szempont, hogy erősödhet bennünk a szeretet érzése a párunk iránt.
*
Szöget ütött a fejébe.
Ne mondja senki, hogy a könyvekben nincs benne minden. és az antikvában
"És kiméne Jáhel Sisera elé, és monda néki: Jőjj be Uram, jőjj be hozzám, ne félj! És betére ő hozzá a sátorba, és betakará őt lasnakkal. ... Ekkor Jáhel, a Héber felesége vevé a sátorszöget, és pőrölyt vőn kezébe, és beméne ő hozzá halkan, és beveré a szöget halántékába, úgy hogy beszegeződék a földbe. Amaz pedig nagy fáradtság miatt mélyen aludt vala, és így meghala." Bírák könyve.
*
Arany János a "nyelvi játékos"
Nagykőrösön összetalálkozott az egyik tanártársa volt tanítványával.
A következő beszélgetés alakult ki közöttük:
"- Mi lett magából?
- Ügyvéd.
- S van ügye?
- Nincs.
- Akkor hát ügyetlen.
- De volt már egy.
- Akkor együgyű.
- De azt is csakhamar másra bízták.
- Akkor ügyefogyott."
*
Oly jó ez a vasárnap
1. Nincsen jobb a világon, folyvást csak ezt kívánom,
mint a heverés ott a meleg ágyon.
Ünnep és a vasárnap, nyugszom úgy mint az állat,
ennél finomabb dolgot ki kívánhat?
Kár, hogy csakis egyszer van egy héten vasárnap!
Hétfőt, meg sok többi napot miért is csinálták?
Nyújtózom a vacokban és túrok a lapokban.
Jaj de remekül érzem magam ottan!
refr.: Oly jó ez a vasárnap, az ember örül az ágynak,
álmában mosolyog, hortyog, mocorog óóó!
Nem kell ma korán kelni, nincsen ma dolog semmi!
Csak boldog, mosolyog, hortyog, mocorog óóó!
Jön a feleség, tálcát rak eléd, kávét meg a süteményt,
stampli konyakot vígan bekapod, erre pali vagyok én!
Oly jó ez a vasárnap, az ember örül az ágynak,
Oly boldog, mosolyog, hortyog, mocorog óóó!
2. Főnököm ma nem látom, tudnák, őt hogy utálom!
Jaj, hogy gyötör ő! Ez lesz a halálom!
Úgy elfog az utálat, ha rám száll az az állat,
máma nem eszi rólam le a májat.
Főkönyv helyett olvasgatom a jó regénykém,
és a keresztrejtvényt, ha lesz, megfejtem ezt én!
Felöltözöm patentul és a korzón szemet szúr
egy frissen kivasalt, finom, elegáns úr!
refr.: Oly jó ez a vasárnap...
*
J
Megy a székely a fiával horgászni.
Kieveznek a csónakkal, belógatják a csalit, majd leülnek.
Egy félóra múlva megkérdi a gyerek:
- Édesapám, miért lebeg a csónak a víz tetején?
- Azt én nem tudom - mondja az öreg.
Eltelik egy újabb félóra.
- Édesapám, a halak hogyan tudnak levegőt venni a víz alatt? - kérdi ismét a gyerek.
- Hát azt én nem tudom - feleli az öreg.
Kis idő múlva:
- Édesapám, miért kék az ég? - kérdi a gyerek.
- Azt nem tudom - mondja újra az öreg.
- És édesapám, nem baj, hogy ilyen sokat kérdezek?
- Nem baj fiam, ha nem kérdezel, akkor nem is okosodsz!
*
Átmeneti pénzzavar
Amikor Karinthy Frigyes pénzszűkébe került, mindig, mindenkinek ellpanaszolta, hogy milyen kevéssé becsülik meg a tehetségét, amit ezért kénytelen időről-időre aprópénzre váltani. Barátjának, Kosztolányi Dezsőnek is sűrűn taglalta rémes anyagi helyzetét.
Egy alkalommal például elmesélte, nem elég, hogy gyatrán fizetik, sokszor még kifizetni sem akarják. A rádió például több hete nem utalja ki egy rádiójáték honoráriumát. Kosztolányi értetlenül hallgatta, mert vele mindig pontosan elszámoltak.
- Hát állj a sarkadra, menj oda és olvass be nekik! – tanácsolta végül.
- Hidd el – felelt Karinthy – már megpróbáltam, de ezek ilyen lehetetlen emberek. Ragaszkodnak hozzá, hogy előbb írjam meg a darabot!
*
Rokonok vagy kitaszítottak?
„Ezért hagyja el a férfi apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez..." (Máté 19:5)
(szerző: Bob Gass)
Órákig tartó veszekedés után egy házaspár néma csendben autózott. Hirtelen egy tanyaudvar mellett haladtak el, ami tele volt öszvérekkel és szamarakkal. A férj gúnyosan megkérdezte: „A rokonaid?” A feleség így válaszolt: „Igen, anyósomék részéről.”
A házasság Isten ötlete volt, és jó ötlet. A házasságról beszélve Jézus ezt mondta: „Ezért hagyja el a férfi apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez, és lesznek ketten egy testté” (Máté 19:5).
Íme tehát az anyósok és apósok tízparancsolata:
1) Szeresd, tiszteld, becsüld a házaspárt!
2) Biztosíts nekik függetlenséget, állj ellen a késztetésnek, hogy „jobb módszert” akarj nekik mutatni!
3) Légy méltányos, és ne kritizáld őket, mert a kritika olyan, mint a bumeráng!„Mert amilyen ítélettel ítéltek, olyannal ítéltettek; és amilyen mértékkel mértek, nektek is olyannal mérnek” (Máté 7:2).
4) Ne keress hibákat! „Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek!” (Máté 7:1). Ne csapj le minden egyes tévedésükre, hacsak nem akarod, hogy veled is így bánjanak!
5) Ne élj vissza vendégszeretetükkel, és mindig telefonálj, mielőtt megjelensz náluk! „Ritkán tedd lábadat embertársad házába, mert megsokallja, és meggyűlöl” (Példabeszédek 25:17).
6) Ne várd el, hogy túl gyakran látogassanak!
7) Tartóztasd magad a kéretlen tanácsoktól! „Egész indulatát szabadjára ereszti az ostoba, de a bölcs végül is lecsendesíti” (Példabeszédek 29:11).
8) Ne beszélj arról, hogy mennyire szeretnél már unokákat, hacsak nincsenek már úton!
9) Tartsd tiszteletben lakberendezési ízlésüket, még akkor is, ha különbözik a tiédtől!
10) Imádkozz értük minden nap!
Ha olyan rokon vagy, aki nem akar kitaszított lenni, élj e szerint a tízparancsolat szerint!
*
Csukás István: Kifordítós mese
Láttam egy hordó harcsát!
Úgy érted: egy harcsa-hordót?
Halpiacot, szatyrot, Marcsát,
vállán óriás harcsa horkolt?
Láttam hörgő Hörcsögöt!
Úgy érted: egy hörcsög-hörgőt?
Rácsapódott a köcsög,
csontdudától zengett hegy-völgy?
Láttam szoknyát, bokorugrót!
Úgy érted: egy ugró bokrot?
Libbent-lobbant rétre ugrott.
Láttam én egy kacskaringót!
Úgy érted: egy ringó kacsát?
Kertünk alatt kanyarodott,
dülöngélő kölyökmacskát?
Etye-petye, locska, rocska,
macskakucsma, béles rétes!
Pince mélyén óborocska.
Hű, de zagyva, csúf beszéd ez!
|
