 A LÉTROMLÁS ÉS ÖNSORSRONTÁS NAGYKÖNYVE
SZABAD ÖTLETEK EGYMONDATOS JEGYZÉKE
A POKOL, AZ ÁLLATORVOSI LÓ ÉS A BALGA
Vasárnap bort inni,
hétfőn nem dolgozni,
sej, kedden lefeküdni,
szeredán fölkelni.
Csütörtökön írni,
pénteken számolni,
ej, szombaton kérdezni,
mit fogunk dolgozni.
*
Ős patkány terjeszt kórt köztünk
A meg nem gondolt gondolat
*
A legrövidebb irányban,
Felfelé köpködsz az Égre
Nem csoda, hogy a fejedre hull
(esetleg tojásnyi jégeső formájában)
*
Egy megkötözött Gulliver vagy Liliputban
*
Nem tudod az érdekeid érvényesíteni,
Mert vagy nem ismer(het)ed fel őket,
Vagy nem áll módodban:
Se pénzed, se pozíciód stb.
*
Csak ügyeskedéssel,
Vagy bűncselekménnyel
Lehet a kor szintjén megélni –
Mindenki más csak máról holnapra vegetál…
*
Mindenkitől csak azt hallod,
Hogy az apád/ősöd tolvaj, buta és aljas volt,
És rád is csak ezt mondják, te is az maradtál
*
Ha már két villamos megállónyival arrébb mész,
Nem tudhatod, hogy ott mi a tilos és ki a kötelező
*
Ha anyanyelveden szólalsz meg,
Akkor a szádat kipeckelik, hátadra írnak stb.,
Mindaddig, amíg egy sorstársad fel nem jelented
(így válsz anyanyelvtelenné és jellemtelenné)
*
Vasszorgalommal
Azt erőlteted, ami nem megy,
Amire nincs tehetséged,
Amire lenne, arról meg nem tudsz
*
A hernyóban nem látod a pillangót
*
Olyan nevet adsz védtelen gyerekednek,
Ami folyamatosan kiteszi őt a bántó humorizálgatásnak,
A gyermektársak kegyetlen, gyilkos gúnyolódásának
(Vég Béla, Ordas Farkas stb.)
*
Nem, te nem vagy hipokrata,
gyűlölöd a képmutatást:
te nyíltan és büszkén vállalod bűneidet…
*
Nem a ruhát szabják a katonához,
Hanem a katonát faragják bele az uniformisba
*
Gnóm törpévé, szörnyszülötté tesznek,
Hogy a cirkuszban kunsztokra idomítsanak,
Vagy hogy haszonélvezzék a támogatásokat
*
A bőröd alatt is pénz van
És beteljesedik titkos vágyad is,
Annyi aranyat kapsz, amennyi beléd fér:
Megnyúznak és kitömnek
*
Abból kiindulva, hogy ma repülőn utazhatsz,
Arra következtetsz, hogy a mai ember bölcsebb is
S hogy a ma írott drámák felülmúlják a görögökét…
*
Életed nagy döntései,
Például házasságkötés, pályaválasztás előtt,
Nem a téged ismerő és szerető társakhoz fordulsz,
Hanem azokhoz az általad fizetett jósokhoz,
Akik megérzik, hogy mit szeretnél hallani
*
Addig nem veszed komolyan a Hitet,
Gyerekmesének tartod a Bibliát,
Amíg sokféle kereszt(y)ény áramlat van –
Ha majd egy ökumenikus vallás lesz…
*
Röstellsz az elején szólni,
Hogy nem érted a kiinduló pontokat,
Így végig úgy kell tenned,
Mintha tudnád követni az okfejtést
*
Gagyi horoszkópokat
Olyan érdeklődéssel tanulmányozol,
Mintha tényleg kiolvashatnád belőle a jövőd,
S jobb híján tényleg ehhez tartod is magad
*
Senkiben sem bízol,
Mindent magad akarsz tudni és csinálni:
Te vagy a focicsapat mindenese –
Egy személyben edző, gyúró, kapus, csatár stb.
(Esetleg még a bíró, a közönség és a riporter is)
*
Általában az embert meg tudod gyógyítani,
De ha egy konkrét ember jön a bajával,
Akkor megáll a tudományod
*
Többet erővel mint ésszel:
Miért használnál egyszerű gépeket,
Kereket, csigát, emelőt, éket stb.
Ha a kezedben és hátadon is cipekedhetsz…
*
Csak egy dologgal dicsekedhetsz,
Pont abban, amiben semmi érdemed:
A származásoddal kérkedsz…
*
Súlyos pénzeket fizetsz
Olyan dodonai jóslatért,
Ami „nesze semmi, fogd meg jól”
*
*
Annak ügyét véded,
Aki jobban meg tud fizetni érte,
Amiből jut az ügyész és bíró megkenésére is
*
Szofista
A hamis és a rossz mellett
Kiváló retorikával jól érvelni
*
Mindenkinek egy szavazata van,
De messze nem egyenlő –
Nagysága attól függ,
Hogy mennyi adót fizetsz
*
Politikai választójogod van,
De ezzel csak nyíltan élhetsz,
S a főnököd az első, aki megtudja
(de te magad nem vagy választható)
*
Nagy emberek nagyot is hibázhatnak,
S te csak ezt látod, ezt akarod látni,
S így megfosztod magad attól a lehetőségtől,
Hogy jó példájukból, műveikből okulj, épülj…
*
Önmérgező
Szívod, töltöd és halmozod a mérget
A szádom, az orrodon, a szádon és bőrödön át
És erre jön a szellemi mérgező sugárzás,
Nem is beszélve a sok-sok lelki mérgelődésről
És sehol a detoxikáló…
*
Azt próbálod szóban kifejezni,
Amit csak zenében, dalban, táncban lehet,
S azt akarod eltáncolni,
Amit expressis verbis lenne optimális…
*
*
Az ellenséged jobban ismer téged,
Mint te magad, s barátaid együttvéve –
Ismeri gyenge pontjaidat, kísérthetőséged,
Kihasználja zsarolhatóságod…
*
Olcsón kapsz egy készüléket,
Amit megszoksz, megszeretsz,
S majd csak méregdrágán üzemeltethetsz…
*
Kiéneklik a sajtot a szádból
*
Te senki előtt nem mersz szólni
Mindig az előtted szólóhoz csatlakozol
*
Szalmaláng lelkesedéssel,
Kampányszerű buzgólkodással
Felkapsz, s majd elejtesz
Kapcsolatokat és ügyeket
*
Alig ismert idegen nyelven,
Párszavas „szókincseddel”
Elmondani az orvosnak, mi fáj,
Megvédeni magad a bíróság előtt,
Elmesélni egy viccet a kollegáknak…
*
Nincs türelmed várni
Koraszülött gondolat-magzataidat
Senyvedésre és magad szégyenére
A napvilágra hozod
*
Majd holnap kijavítom
Majd holnap imádkozok
Majd holnap bocsánatot kérek
Majd holnap végrendelkezek
Majd holnap a sarkamra állok
*
Nem mászod meg a hegyet,
Nem emelkedsz szellemi magaslatokra,
Nem tudsz az örökkévalóság szemszögéből látni,
Neked csak a békaperspektíva jutott!?
*
Senki se vár, ha hazaérsz
Soha nem fogad meglepetés: rend és étek,
Nincs kinek mesélni, nincs kit és kire hallgatni
Nincs kit felvidítva magad is felderülnél…
Nincs, akivel megosztva csökkentenéd bánatod
*
Ha Jézus nem támadt fel,
Akkor miért legyek tisztességes?
Ha nem hiszek a feltámadásában,
Akkor nincs jó és rossz, csak hasznos
*
Nincs egyeztetés, önkorlátozás,
Mindenki annyit hajtja ki a nyáját a közlegelőre,
Míg az teljesen pusztasággá nem válik,
S így elpusztul állat is, pásztor is
*
Telnek múlnak az évek,
S te csak ott ácsorogsz az Ajtó előtt,
Mert arra vársz, hogy magától kinyíljon –
Pedig csak egyet kellett volna kopogni…
*
Nyitott ajtó dörömbölsz,
Ajtóstul rontanál a házba,
De így orra és pofára esel
*
Nincs helye az ifjúságnak,
Túlkorosakat járatnak még iskolába,
S mintha vesztegzár lenne a mamahotelben
*
*
Testileg-lelkileg-szellemileg
Siettetik a gyerek felnövekedését,
Hogy minél előbb munkás/katona legyen
*
A millió lehetséges
Tartás és mozgásforma közül
Jó, hogy egy tucattal „élsz” –
Egyoldalúra redukálva, satnyítva
*
Vigasztalhatatlan maradsz,
Mert se kopoltyúd, se szárnyaid –
Képtelen vagy beletörődni a sorsodba
*
A misén nem tudtál nem aludni,
A taxiban nem tudtál nem imádkozni
*
Lerágnád a körmöd izgalmadban,
De minden és mindenki dögunalmat áraszt
*
Addig-addig válogatsz,
Míg a végén mindenkiről lecsúszol
És hoppon maradsz
*
Minden nőben tetszik valami
Össze is raknál belőlük egy szupernőt
(a végén egy nőstény Frankenstein lesz belőle)
*
Két szék között a pad alá esel
Egy fenékkel két lovat próbálsz megülni
*
Mindig csak egy kicsit engedsz
Előbb a kisujjadat, majd fél karodat
A végén bedarál az ördög testestől-lelkestől
*
Annak lesz igaza,
Aki nagyobb pofont tud adni,
Aki jobb szkanderes a kocsmában
*
Egy tűért tűvé teszed a szénakazlat,
Nem találsz semmit, de káprázik a szemed
*
Jobb lett volna félni,
Mint most megijedni,
Összecsinálni magad
(tele is lett a gatyád)
*
Erkölcsi népirtás
A bűnt erényként propagálják,
Szankcionált törvényekben köteleznek rá
*
Amikor orrpiszkáláson kapod rajta példaképed,
Akkor összedől benned egy világ
És mindent megtagadsz, amire jó példát adott
*
Aki magyarázza azt, ami evidens,
Ami viszont magyarázatra szorul,
Az nem, vagy a magyarázandóval magyarázza
*
Az egyik színre lépőnek nincs lámpaláza,
Azért nem tud egyszeri maximumot nyújtani,
A másikat meg leblokkolja, görcsössé teszi
*
Bajban levő embernek adsz ötleteket,
Hogy lerázd vagy hogy időt nyerjél,
S látva, hogy tapodtat sem jut előrébb,
Vannak még komolytalan ötleteid…
*
Katasztrófahelyzetben evakuálják a várost,
De ott hagyott értékeidre, lakásodra nem vigyáznak,
Szabad a rablás, bandák fosztogathatnak
*
A tüneteket kezelik,
Így elfedve növelik a bajt,
Mert gyengül a jelzőrendszer
*
Nesze semmi, fogd meg jól
Nesze sánta, itt van még egy púp
*
Az embernek két fő bűne van,
amelyre az összes többi visszavezethető:
a türelmetlenség és a tunyaság.
Türelmetlenség miatt űzték ki a Paradicsomból,
s a tunyaság miatt nem kerül vissza.
Franz Kafka
*
A régi trükk: kapaszkodunk a világba,
és panaszkodunk, hogy nem ereszt.
Franz Kafka
*
Vastag a bőr a pofáján
Minden lepereg róla
*
Szemtelen, mint a piaci légy
Mögötted érkezik, de előtted megy be
*
|
