|
Hogyan lehetsz és maradhatsz Te itt és most,
gyorsan vagy lassabban, de biztosan egyre boldogtalanabb?
Azzal vigasztalod magad,
hogy az emberek többsége
rossz helyre, rossz időben születik:
életfogytig vesztesnek
*
Élő embert
soha nem mondhatunk boldognak?
Bárkit bármikor tragédia érhet?
*
Átkozódsz,
ami visszahull rád,
mint amikor felfelé köpsz
*
Életed
abban a fekete dobozban „éled”,
ahova gyerekként beskatulyáztak
*
Veled nem lehet barátkozni,
szövetségeseket nem keresel,
de az ellenségeidet gyártod és gyűjtöd
*
Nem mered elengedni anyukád kezét,
s nem nősz fel, hanem infantilizálódsz
*
Nem találod meg életműfajodat,
s csigaként a nyúllal állsz ki versenyfutásra
*
A kutyák között király lehettél volna,
de te inkább a király kutyája lettél
*
Tragikusnak érzed,
hogy halandó vagy,
de már délutánod dögunalomban telik
*
Vagy sótlan,
vagy elsózott az ételed/életed –
nem ismered a helyes mértéket
*
Önismeretért nem állt sorba:
el-elbukik az életvizsgákon,
tartósítva a frusztráltságát
*
Azon az órán éppen hiányoztál,
ahol elmagyarázták:
többet ésszel mint erővel
*
Tudod, hogy mérni és vágni is kell,
"csak" éppen a sorrendet téveszted el
*
Annyira letompítod a veszélyérzéked,
hogy istenkísértésben élsz:
mint aki keresi a veszélyt
*
Életeszméd lehet az "Élj veszélyesen!" -
vagy még az utcára se mersz kimenni,
hátha a fejedre esik egy tégla?
*
Más emberektől várod:
találják ki a feladatod, szereped,
másként feleslegesnek érzed magad
*
Az élet rendjének találod,
hogy felfelé nyalsz,
lefelé taposol- rád is taposnak…
*
Nem él a munkamegosztás előnyeivel –
mindenhez érteni akar, mindent ő akar csinálni
*
Ha elsőre nem sikerül
a bringán egyensúlyoznod:
soha életedben nem kétkerekezel
*
Egész nap azon dolgozol,
hogy patikatisztaság legyen a lakásban,
nincs szíved használni
*
Ha senki se szól egy jó szót hozzád,
magadat dicséred, sőt még ki is tünteted
*
Felborítja lelki egyensúlyod,
ha szívességed nem hálálják meg
vagy nem rögtön viszonozzák
*
Nem merünk önfeledten játszani,
mert attól félünk,
hogy a játék hevében lehullnak álarcaink...
*
A megszólástól félve az utcán,
később már otthon sem bolondozol,
ezért sincs sava-borsa besavanyodó életednek
*
Vagy úgy élsz mintha csak egy nap lenne a világ,
Vagy bedőlsz a politikai-papi demagógiának
S távoli (más)világba helyezed boldogságod idejét
*
A mocskos fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntöd:
egy pályatévesztett pap miatt,
hagyod végleg lenullázódni istenhitedet
*
Akit egyszer hazugságon kapnak,
annak soha többet nem hisznek?
Vagy gyanakodva hallgatják,
s neki bizonygatnia kell: most igazat mond…
*
Mintha nem tudnád, hogy
Milyen könnyű elveszíteni a szavahihetőséget,
ám annál nehezebb-keservesebb visszaszerezni?
*
Repül a nehéz kő,
ki tudja hol áll meg,
S kit hogyan talál meg..
Könnyű valakit megbántani, - de nehéz engesztelni.
Könnyű rombolni - de nehéz azt – újra – felépíteni.
*
Mintha sohasem fogtad volna fel, hogy
milyen könnyű kioltani egy ember életét!
A magadét éppenúgy mint bárki másét…
*
Elég egy csepp méreg,
hogy megmérgezze a kutat?!
Elég egy undok, hogy elrontsa ünnepünket
*
A tűzzel játszol?
Elég egy szál gyufa,
hogy felgyújtsuk családunk lakóházát…!
*
Elég egy pillanatra elszunyókálni a volánnál,
s vagy vége van, vagy örök életére nyomorék
(Vagy a lelkiismereted kínpadjára vonva…)
*
Elég egy rosszul bevert patkószeg,
s elesik a ló, elveszik a csata és az ország!
*
Elég egy bolond,
hogy rögvest százat csináljon!
Pláne ha gyenge a szellemi immunrendszerük…
*
Kiengeded a humor csodafegyverét kezedből,
már-már csak kormánypárti vicceket fogyasztasz
*
Nem mersz tréfálkozni,
ami segítene érzésteleníteni a fájó igazságot,
mert lehet lelket mélyen sebző gyilkos gúny is?
*
Nem fogtad fel, hogy a kés kétélű eszköz:
kenyeret is szelünk vele, de embert is sebezhetünk
*
Olykor kevesebbet árthat egy rosszakaród,
mint egy túlbuzgó segítőkész kétbalkezes kontár:
nem tudva nemet mondani vagy közben leállítani
egy Mekk mestert szabadítasz magadra…
*
Nem lett vagy maradt valaki,
aki lebeszélné vagy megakadályozná,
hogy mindened eladva vagyonát elkártyázza
*
Gyereket a bolond is tud csinálni,
De fel is nevelni,
s minimum 18 éven át gondját viselni?
*
Ha a szemüvegeden egy piszok, egy folt van,
Akkor azt hiheted, hogy a világban van a hiba.
Ha sötét az üvege, mindent sötétnek látsz.
*
Amit szabad Jupiternek,
azt nem szabad a kisökörnek?
Végzetes hiba, ha nem tudod, hogy ki vagy…
*
Ha a király messzi országot hódítana,
tisztes családapák miszlikre aprítják egymást…
*
Mit mentesz egy süllyedő hajóról?
Mit és kit mentesz előbb az égő házból?
Csecsebecséket igen, a csecsemőt nem?
*
Pár- vagy hivatáskeresés helyett
Az egész világot akarja megtéríteni,
A háta mögött levő istenért megkerülve a Földet…
*
Röstellsz szólni, hogy szükséged van rá,
Vagy nem akarsz magadon segíteni
Vagy beleharapsz a segítő kézbe.
*
A legnehezebb annak segíteni,
Aki nem is tudja, hogy mennyire segítségre szorul,
Sőt: ő aggódik érted, hogy mindjárt elkárhozol…
*
Lenyűgöző tudása csak nyűg lesz:
kérdés nélkül hiába rág át könyvhegyeket,
csak beléjük temeti magát!
*
Mintha úgy fordulna orvoshoz,
hogy nem vetkőzne akár meztelenre is
és harapófogóval kéne kiszedni belőle "panaszát",
*
Evezz, evezz az Élet tengerén,
e soha ki ne köss a szirének szigetén,
de hallgasd meg őket, a füledet sem tömd be
*
Vagy nem ismered
tested-lelked maximális terhelhetőségét,
Vagy ez lesz a minimum: túlfeszíted a húrt!
*
Sohasem vagy benne teljesen biztos,
hogy jól választottál élettársat és pályát -
bezzeg ha Hufnágel Pistihez mentél volna,
bezzeg, ha nem tanár, de masiniszta lettél volna...
*
Arra vagy a legbüszkébb,
hogy veled soha semmi baj nem volt:
megfeleltél a közvélemény elvárásainak?
*
Akit legjobb barátodnak hittél,
akit minden titkos tervedbe beavattál,
arról csak te nem tudod, hogy ő a te spiclid
*
Te nem fogadsz el ajándékot!
Még akkor se, ha nem könyöradomány…
Te mindent ki akarsz érdemelni vagy fizetni
*
Utánzó majom akarsz lenni –
Mindig csak hasonmás, epigon, gyenge utánzat stb.
Így meg is eheted, amit kinyom…
*
Nem adsz magadnak türelmi időt,
elég ha egy nagyobbat hibázol,
esetleg a kicsit is felnagyítod,
és máris végleg feladod, otthagyod…
*
Istenben nem hiszel,
de annak a vadidegen embernek igen,
aki azt ígéri, hogy havonta megduplázza pénzed…
*
Balhite balekja:
Az ördög sokat ígér,
keveset ád, s még az is keserű...
*
A kedvenc zenéd és ételed,
mást se hallgatsz, mást se kapsz:
így ebből a jóból tényleg megárt a sok.
*
Soha nem volt,
az időtávolság miatt megszépített korba vágyódsz:
ez nem kellemes nosztalgia, de fájdalmas elvágyódás
*
Olyan utópiáról ábrándozol,
ami nincs kapcsolatban azzal, ahogy itt és most élsz,
ami semmire nem kötelezve passzivitásra kárhoztat..
*
Annyira megbízol az embertársaidban,
hogy a kulcsot a lábtörlő alatt hagyod,
s ezt még ki is írod nagybetűkkel az ajtófélfára…
*
Minden perccel, fillérrel elszámoltatod élettársad,
már a házassági szerződésetek is többszáz oldal –
mintha nem az együttélésre, de a válásra készülnél…
*
Minden értéked magánál tartja, utánfutóval jár
s még a pincsikutyáját se bízza rá a jószomszédra...
*
Sokáig nem tesz szóvá semmilyen sérelmet.
Majd amikor nála betelik a pohár,
akkor kiborítja a bilit, hidegháborús frontot nyit…
*
Soha nem merül fel a gyanú benned,
hogy nem sorscsapásként vagy folyton beteg?
Nem lehet, hogy szinte beleszerettél a bajodba,
így akarsz plusz törődést, figyelmet kizsarolni?
*
Miért akar kibújni-menekülni az élet küzdelmei elől?
Ellenségednek veszi, aki nem partner e játszmában,
s csak akkor döbben rá az igazságra,
amikor már irreverzibilisek a változások...
*
Úgy akarsz teljes szólásszabadsághoz jutni,
hogy magadra veszed a bolond bélyegét, stigmáját -
az árára nem gondol: ezentúl nem vesznek komolyan!
*
Addig imádkozol örök életért,
míg a végén megkapod,
s azután már hiába könyörögsz kegyelemdöfésért.
*
Pénzzel sajnos túl sok mindent el lehet érni.
De Te mindent azzal akarsz megvásárolni:
Minden olyat, ami csak ajándékként kapható…
*
Mintha keresenéd a szenvedést,
sőt a mártíriumot, a vértanúságot.
De így csak hiú tragikomikussá váló figura leszel.
*
Olyan a munkát vállalsz el önként,
ami testcsonkító és lélekölő, szellemirtó,
s ha elhasználódsz,
akkor eldobnak mint egy kicsavart citromot.
*
Hármat kívánhattok a jótündértől,
s te nem érzed át az alkalom egyszeri jelentőségét,
az élettársadnak is fontosabb, hogy lebunkózzon.
Így a kezdetnél rosszabbul végzitek.
*
Nem számolsz a szerencse forgandóságával,
s ha egyszer valami nagy szerencse ér,
attól fogva bizton számítasz erre…
*
Annyira jólnevelt, vagy inkább szemérmes, gátlásos,
aki tüntetően nem szeretne élelmesnek látszani,
hogy hiába kínálják meg egyszer a finomsággal,
nem fogadja el – inkább megharagszik mindenkire…
*
Vendégségbe hívottaddal
úgy bánsz mintha ingyenkonyhára jött volna,
s még ahhoz is feltételt szabsz,
hogy odalökjék neki egy falás kegyelemkenyeret.
*
Önbüntetésként arra kárhoztatod magad,
hogy minden nap felgörgess egy kősziklát a hegyre,
majd tehetetlenül végignézd, hogy gurul vissza a völgybe!
*
Licitverseny folyik:
Ki nyeri el „A világ legsajnálatraméltóbbja” díját?
És te jó eséllyel indulsz, oly vastag a panaszkönyved
*
Azért csúfolnak
amiről azután tényleg a legkevésbé tehetsz:
testi hibáért, beszédhibáért, szüleid szegénységéért,
s te ezért a föld alá bújsz szégyendben…
*
Azt érted igazmondáson,
hogy mindenkinek mindent
szemtől szembe meg kell mondani,
a szemébe kell vágni: ha bandzsa, ha csúnya stb.
*
Könnyebb a kutyából szalonnát csinálni,
mint a te fejedből valamit kiverni?
Nincsenek eszméid, csak rögeszméid,
nincsenek elképzeléseid, csak kényszerképzeteid.
*
Nem vagy ura, csak szolgája az izmusoknak.
Először beengedted lelkedbe a megszállókat,
majd kollaboráltál velük,
a végén már se aktív, se passzív rezisztenciád...
*
Mint egy színpadon élnél a reflektorfényben,
ahol sötét a nézőtér, a viszony aszimmetrikus:
csak te vagy testileg-lelkileg teljesen meztelen…
*
Személyazonosságod is lopott?
Nemcsak beletanultál, de belefagytál a szerepbe,
amit anno egy vészhelyzetben kellett eljátszanod…
*
Lépten nyomon önigazolási kényszerben?
Akkor is védekezel, ha senki nem támad, vádol!?
Ordít rólad, hogy magadat se tudtad meggyőzni!
*
Kényszerzubbonyban szerelmeskednél,
gúzsbakötve vagy egy lábon állva táncolnál?
*
Ha nem jó lábbal kelsz fel,
akkor visszafekszel az ágyban,
és ott is maradsz napestig,
hisz aznap jó, ha nem csinálsz semmit
*
Nem akarsz tévedni és hibázni,
ezért nem munkálkodsz semmin,
mert csak az nem hibázik,
aki nem dolgozik...
*
Mindent egyformán fontosnak tartasz,
nem tudsz fontossági-időrendi sorrendet felállítani,
ezért vagy bele sem kezdesz dolgaid intézésébe
vagy egyszerre akarsz mindent elvégezni…
*
Aprópénzre váltod a tehetséged:
cirkuszi fejszámolóművészént keresed kenyered
vagy a kockázatos szobrász pályafutás helyett
órabérben széklábakat faragsz...
*
Annyira csak egy dolog érdekel, izgat,
hogy ennek érdekében minden mást elhanyagolsz:
ami indokolt lehet egy rendkívüli helyzetben,
de te abból életformát csinálsz...
*
Amíg nincs tökéletes rend és tisztaság a lakásban,
addig nem kezd bele még egy könyv olvasásába sem -
erre mindig csak a maradék időt fordítaná,
ha lenne ilyen szabad időd...
*
A szart aranynak nevezed,
az aranyból szart csinálsz
*
Mintha csak egy nap lenne a világ,
úgy tékozlunk és élősködünk a jövőn -
utánunk a vízözön?
*
Vagy nem nevelődött szobatisztaságra,
Vagy szégyelli, ha inkontinens lesz:
letagadja és inkább nem megy el otthonról,
bezárkózik és búnak ereszti fejét
*
Szabad versenynek veszed azt,
hogy az egyikőtök egy vödörből halászik,
a másik meg egy pecabottal a viharos tengeren...
|
