|
A LÉTROMLÁS ÉS ÖNSORSRONTÁS NAGYKÖNYVE
SZABAD ÖTLETEK EGYMONDATOS JEGYZÉKE
A POKOL, AZ ÁLLATORVOSI LÓ ÉS A BALGA
Cseh - Bereményi
Ten Years After
Egy mosókonyhában
jól kitaláltam
én azt, hogy mi lesz,
azt, hogy majd mi lesz,
lent párás háztetők,
tíz évvel ezelőtt.
Egy mosókonyhában,
-szükséglakásban-
éjszaka volt, sötét,
utcáról kaptam a fényt,
de én tisztán láttam ott,
minden megvilágosodott.
Magamat láttam tíz év múlva itt,
hallottam ezt, a mostani dal hangjait.
És attól féltem, nehogy majd ez legyen,
csak tíz év múlva ne ez a dal legyen.
És attól féltem, nehogy majd így legyen,
csak tíz év múlva ne ez a dal legyen.
Egy mosókonyhában,
bár kitaláltam
én azt, hogy mi lesz,
a jövőt kértem én,
s bármit is akar,
ne, ne ez legyen a dal.
Egy mosókonyhából
neki a világnak,
mindegy az, hogy mi lesz,
az, hogy majd mi lesz,
csak ne ez a dal legyen
túl, túl az éveken.
Magamat láttam tíz év múlva itt,
hallottam ezt, a mostani dal hangjait.
És attól féltem, nehogy majd ez legyen,
csak tíz év múlva ne ez a dal legyen.
És attól féltem, nehogy majd így legyen,
csak tíz év múlva ne ez a dal legyen
*
Óriáscsecsemő leszel,
Mert nem akarsz felnőni,
Annak ugyanis csak a hátrányát látod,
Így meg úgy élsz mint egy kiskirály:
Mindenki a te kívánságod lesi,
És amit csak kérsz, meg is teszi…
*
Ha valamit el akarsz érni,
Akkor csak elkezdesz pityeregni,
Gyerekkorodban is ezzel csikartál ki dolgokat,
Férjed akaratával szemben is ez az „ultima ratio”…
*
A férfinak szégyen a könny,
Megfosztod magad a megkönnyebbülés e módjától,
Talán ezért is van jobb esélyed az infarktusra
*
Földönfutóvá teszed magad,
Mert nem értetted meg az a jogi fogalmat,
Hogy mit jelent készfizető kezességet vállalni –
Ilyenkor a bank úgy is dönthet,
Hogy rögtön tőled követeli és hajtja be az adósságot…
*
Házat kéne venni,
De nem akarod magad végleg elkötelezni,
Csak fizeted az előlegeket és a foglalókat,
Mert ha egy mellett döntenél,
Lemondanál az összes többi lehetőségről…
*
Tudod a jelszót, jelszámot,
Ami a kabinod belsejébe van felírva,
Csak azt nem tudod, melyik volt a száz közül
*
Bármit teszel,
Mindig meg is indokolod,
Még akkor is, ha a jogoddal élsz,
Ha a legtermészetesebben viselkedsz
(mintha egy marslakónak magyaráznál…)
*
Azon vered el a port,
Aki rosszul mondja, de jól csinálja,
Míg magad ugyan jól mondod, de nem azt teszed
*
Mintha egy másik bolygóról jöttél volna,
Annyira fittyet hánysz ezeréves élő hagyományokra
*
Hétköznap éled a nyárspolgári életed,
De az ünnepen csodás szellemi kalandokat vizionálsz
*
Megszáll a szerelem démon,
És egy szamár lesz a kiválasztottad
*
Csak a kísértésnek nem tudsz ellenállni
*
Eső után köpönyeg
*
A kifújt levegőt még csak-csak visszaszívhatod,
De a gonosz szellemben fogant nyelvi nyilakat nem
*
Folyton csak célozgatsz,
Hátha van, aki elérti – de nincs…
*
Jól elkaptad a szarva között a tőgyét
*
A halat tanítod úszni
*
Azért jársz külföldre,
Hogy kikerülj a társadalmi kontroll alól
És tivornyázva kiélhessed összes elfojtott vágyad
*
Egykönyvű emberek
*
Ügyesen párosító
(a kellemetlent a haszontalannal)
*
A születésedkor belekerülsz egy kasztba,
S onnan, ha fene fenét eszik is, nem kerülhetsz ki
*
Időben orvosság - idő előtt méreg
Az érett gyümölcs táplál és gyógyít,
Az éretlen gyümölcstől csak vérhast kapsz
*
A türelmetlen horgász
Kudarcra ítéled vállalkozásod –
Nemcsak a halat, még a botot is elveszíted
*
A saját fegyvered fordítják ellened
Aki fegyvert ragad, fegyver által vész el
*
Toporzékolók
Hamar munka ritkán jó
A türelmetlenség semmit nem terem
*
Hétalvó – álomszuszék
Kóros aluszékonyságban szenvedő
*
Az életuntak társaságának
örökös tagja – tiszteletbeli elnöke
*
Mint egy panoptikumfigura
*
A ruha is teszi az embert
Hogyan tudnál csúcsformában viselkedni,
Amikor rongyokba öltöztetnek,
Azok se a te méreteid, amúgy is rondák,
A színük is üti egymást, az anyaguk mű,
El vannak szabva, piszkosak és büdösek,
Ráadásul nem a nemedhez passzol
*
Angolkóros a gyermek
Csehül állnak az ügyeink
Franckórban, vérbajban szenvedünk
Skót veri dagadtra a disznót
Tótot engedsz lakodba, s kitúr onnan
Zsidós a festés, cigánykodik a barátod
*
Végre jött egy aranyos felnőtt,
Aki nem mostoha hozzád,
Simogat, kedves és cukorkával kínál,
Még az ágyát is megosztja veled…
*
Poéta, teátrista lehettél volna,
de csak pojáckodásig, ripacskodásig vitted
*
Sokat ráncolod a homlokod,
Összevonod a szemöldököd,
Megkeményíted az arcvonásod,
Szúrósan tekintesz erre-arra stb.
És a végén így maradsz…
*
Stréberként felfalod a Mestered
*
Hiányos ön- és emberismereted miatt
Rosszul választottál magadnak társat,
S mikor ő elhagyott,
Nem a tanulságokat vontad le,
Hanem megveszekedett férfigyűlölő lettél,
S mire ebből kigyógyultál,
Már rigolyás és kövér öreglánnyá alakultál…
*
Végleg elhagyott nagy szerelmed,
Hiába próbáltad őt magadhoz láncolni,
Pedig nekiadtad minden vagyonod,
A szüzességed és a fiatalságod,
Feláldoztad érte hivatásod és alakod…
*
Olyan vagy
Mint az éretlen gyümölcs
Mint a fagyasztott melegétel,
Mint a sótlan-elsózott leves,
Mint a penészes szárazkenyér
Mint a romlott sültkolbász
Mint a sületlen, nyers tészta
*
A nagyhordóból is elfogy cseppenként a víz,
Így úszik el a szerencsésen örökölt vagyonod is,
Amivel, míg egyben volt, fordíthattál volna sorsodon
*
Égeti a pénz a markodat,
Addig nincs nyugtod, míg el nem szórod
*
Siralmasan nézel ki
Siratóasszonyok a társaid
És otthonodból siralomházat varázsolsz
*
Amíg ifjú vagy, s világmegváltásra kész,
Koldusszegény vagy, mint a templom egere,
Amikor testben-lékeben megöregszel,
Tétlenül besavanyodva ülsz kincses-ládikádon
|
