A LÉTROMLÁS ÉS ÖNSORSRONTÁS NAGYKÖNYVE
SZABAD ÖTLETEK EGYMONDATOS JEGYZÉKE
A POKOL, AZ ÁLLATORVOSI LÓ ÉS A BALGA


A győzte mindent visz?
A vesztesnek semmi sem jut?

*

Olykor milyen kevés elég az illúzióromboláshoz,
Amikor egy pici zavaró tényezőtől egyszer csak oda a varázs
(Például szerelmeskedés közben egy hangos-szagos szellentés…)

*

Amikor az udvariasságról, előzékenységről, tapintatról volt szó,
Akkor te éppen hiányoztál az iskolából, s később sem pótoltad?
(De ahol a hülyeséget osztották, ott kétszer is beálltál a sorba…)

*

A mai korra oly jellemző a sok alattomos betegség,
Aminek szinte alig van ön-diagnosztizálható előjele,
S amikor a hosszú lappangásból nyíltan megmutatkozik,
Akkor már nem lehet legyőzni, legfeljebb együtt élni vele?

*

Sokszor mi magunk, vagy az élettársunk
Nem látja rajtunk az apró kicsi változásokat,
Mégha az idők folyamán ezek fel is halmozódnak,
Csak ha a mennyiség átcsap minőségbe,
Mint amikor az egyre vékonyodó cérna elszakad…

*

Akinek nincs egy insider-outsider barátja,
Aki idejében és határozottan figyelmezteti a veszélyre,
S akinek a tanácsát kéri, és ha jó, kész is megfogadni,
Akkor biztosan mondhatjuk: ő egy elveszett ember

*

A selejt bosszúja
Amikor Latyiról udvarlás-tánc közben
Folyton le akar esni az a gatya, amit ő készített

*

Ha ötletszerűen egymás után felsorolnánk,
Hogy az emberiség mi mindent eszelt és próbált ki
Egyrészt emberkínzásra, másrészt embergyógyításra,
Hát nehéz lenne megmondani melyik mire szolgált…
(Itt leginkább a nyugati féltekére, Európára gondolok)

*

Nem szeretjük azt a vendéget,
Akit esetleg mi meg se hívtunk,
Aki túl korán és farkaséhesen jön,
Lehetőleg nem hoz semmi értékes ajándékot,
És olyan soká marad, hogy szinte már megbüdösödik
(és még száz más módon visszaél a vendégjoggal)

*

Tragikomikus szereptévesztések
Amikor a nyúl viszi a puskát, a gyerek diktál a családnak,
Vagy amikor az anya annyira szereti a lányát, hogy barátnője lesz

*

Ha valaki nem elég jól ismeri a magyar nyelvet,
Akkor esetleg összekeverheti a vizet és a vizeletet,
A szellemességet és a szellentést, a kurvát és a kurátort…

*

Az időpocsékolásnak és az időrablásnak
Egy sajátos fajtája az a kétszereplős játszma,
Amikor az egyik vért izzadva rábeszéli a másikat
(egy vásárlásra, egy programra, egy választásra),
Majd siker esetén éppily vehemensen kezdi a lebeszélést…

*

Fixálódó gyerekség

Még mindig csak a lányok copfját húzogatod,
Vagy meghógolyózod őket oda- vagy hazafelé menet
pedig elmúltál már húsz és szerelmet akarnál vallani…
Ami egy gyereknél kedves, az egy ifjúnál már nevetséges.

*

Az élet ünnepnapok nélkül:
mint egy hosszú út vendégfogadó nélkül

*

A bíró,
aki abban a gyilkossági ügyben ítél el egy csavargót,
amit nemrégen ő maga titokban és titkolva követett el
(Maupassant novellája)

*

Milyen nehéz egy nagyvárosban
Egy olyan tettes, gyilkos nyomára akadni,
Aki érdek nélkül öl és csak egyetlen egyszer

*

A földművelő ember
neked csak egy büdös és bunkó paraszt,
Aki mucsai, provinciális kultúrájú, babonás s műveletlen
A „paraszt” kifejezés a te szótáradban a sértésnek számít

*

Neked nincs barátod,
Csak szolgád, vazallusod, rajongód, bérmunkásod, szeretőd

*

Aki házasságot akar kötni, illetve gyermeket nemzeni,
Annak előtte egy nyilvános gyakorlati vizsgát kell tennie…

*

Olyan csúnya gyerek voltam - viccel Woody Allen,
Hogy velem reklámozták a fogamzásgátló szereket

*

Mintha agyvérzést kaptál volna,
Újra nulláról indulni s megtanulni beszélni és járni

*

Már életedben szobrot állítasz magadnak -
Te magad merevedsz egy szobormerev pózba
(aki csak pénzbedobásra ölt fel új alakot, alakzatot)

*

Nincs anyagi, pláne lelki tartalékod -
Mintha csak a napi tüzelőd lenne meg
(ahogy ez így van a gázra kötött házakban)
A legkisebb vészhelyzet, szükségállapot összeroppant.
Ha elzárják a gázcsapot: se főzni-sütni, se fűteni nem tudsz

*

Csak a fejét, hogy meg ne sántuljon?
Csak a fejét ne, különben hülyegyerek lesz -
De aki sajnálja a vesszőt, az gazembert nevel fel…

*

Pellengér - szégyenoszlop
Ahova például a vásárban csaláson kapottat kikötözték,
S addig volt ott, amíg a fejére tett vaj meg és el nem olvadt

*

Ügyességi verseny és erőpróba -
Gyermekkocsival közlekedni Budapesten

*

BABITS MIHÁLY: INTELEM VEZEKLÉSRE

Mivel e földön jónak lenni oly nehéz -
erényeid elhagynak mint az ifjuság,
de bűneid utánadjönnek, mint a hű kutyák
s ha netán elfáradva az uton leülsz,
mind köribéd telepszik és arcodba néz
nyugodtan, mintha mondanák: «Nem menekülsz!» -
s ha néha egyet bottal elkergetsz és messzeversz,
kicsit hátrábbhuzódik, és ha nem figyelsz,
megint előjön, kezed nyalja, s mintha már
lelked belső helyein és zugaiban
kotorna nyelve ragadósan, síkosan,
és érzed már hogy többé nem kergetheted
s nem verheted hacsak magadat nem vered -
verd! verd! ezer bün nyelve lobog benned mint a tűz
és lelked már nem is egyéb mint ez a tűz:
te csak a bűnök teste vagy, mely lábon jár
s viszi és rejti mint legmélyebb lényegét
s önbelsejét, az önzést és rossz vágyakat,
mint a bélpoklos poklát mely benne rohad
és őt is elrohasztja - viszi mint az őrület
vak égését, ezt a sivár belső tüzet
amelyben minden bölcs erő és fiatal
erény ugy illan el, mint tűzben az olaj,
légbe leng fel és híg egek felé enyész -
mivel e földön jónak lenni oly nehéz!

*

Hihetetlen türelemmel, gondossággal, precizitással
Jó sokáig építem fel az én kis vagy nagy kártyaváramat,
Amit azután egy rossz mozdulat ledönt vagy elfúj a szellő

*

Elég egy légy
a legínycsiklandozóbb levesbe,
hogy végleg elvegye a (farkas)étvágyad…

*

Önmumifikálás -
Kisminkeled és egy pózba, arckifejezésbe állítod be magad,
Amit ott és akkor szépnek tartasz - de nem szabad mozognod,
Mintegy hullamerev pózba kell rögzülnöd,
Mint egy beállított fénykép

*

Romhányi József: A bűnbánó elefánt

Az elefánt elmélázva
a tópartra kocogott,
és nem vette észre lent a
fűben a kis pocokot.
Szerencsére agyon mégsem
taposta,
csak az egyik lábikóját
egyengette laposra.
- Ej de bánt, ej de bánt!
- sopánkodott az elefánt.
- Hogy sajnállak,
szegényke!
Büntetésül te most tízszer
ráhághatsz az enyémre!

*

Trükkös tolvajlás, szélhámos átverés és/vagy
Harács - sarc - útonállás - kifosztás - kirablás

*

Üzlet a korzón

A vészkorszakban
Egy elenyésző törpe kisebbségtől eltekintve
A magyarok - kisebb vagy nagyobb - jobbik része,
Közömbösen nézte a zsidók kifosztását, deportálását,
A rosszabbik viszont kárörvendve és haszonélvezve…?

*

A zsidók mindig mint vétlen áldozatok szerepelnek,
Ritkán olvasni arról, hogy miért oly kevéssé szerették őket,
Ahogy arról is, hogy ők mit vétettek a nem zsidók ellen
(például azt uzsorakamattal - lásd: Velencei kalmár stb.)

*

Hogy higgyem el,
Hogy nálatok mindig minden rendben van,
Hogy az utazásotok mindig a legjobban sikerült,
Ha ez már évek óta így megy - ami lehetetlen…
Így még azt sem hiszem el, ami tényleg jó volt/van…

*

Mit ér,
Ha meg is nyered az egész világot,
Ha eközben-ezáltal a lelkedben kárt vallasz?