EMBERÉLET-MINŐSÉG ABC ÉS EGYETEM
BÖLCSVAGY BALGA, BOLDOG VAGY BOLDOGTALAN VAGY
ALAPKÉRDÉSEK: TEST ÉS LÉLEK, SZELLEM ÉS TÁRSADALOM
SZABAD ÖTLETIM ÉS IDÉZETEIM LAZA JEGYZÉKE – MO. XXI.
1. rész
Sík Sándor
MAGYAROK GYÓNÁSA
Ama régi híres döntő magyaroknak,
Kiknek sírjain most kányák marakodnak,
Marék maradéka, fáradt fogyatéka:
Gyónjuk gyónásunkat nemzetek elébe,
Nemzetek-ostorló Úristen kezébe.
Mi vétkünk, mi vétkünk, mi nagyon nagy vétkünk!
Gyónjuk legelsőben honni hevertünket,
Szalonnás körömmel kártya-kevertünket,
Ázsiát ásitó, valóság-másító
Bolondító bortól fátyolos szemünket.
Gyónjuk gyönyörűjét délibáb meséknek,
Piros pántlikáját régi dicsőségnek,
Magyari jövendőt, álmodott szivárványt,
Sült-galamb-lesését szalmán szundikálván;
Részeg magabíztunk, mikor hétszer vérzünk.
Mi vétkünk, mi vétkünk, mi nagyon nagy vétkünk!
Gyónjuk másod szeren úri-pazar markunk,
Németnek, zsidónak, mindenki mohónak
Csordulatig amit tékozlani tartunk.
Valaki fülünkbe szép szót furulyázott,
Minden javainkból pőrére kirázott.
Mindent oda, mindent, ingünket, utolsót,
Holt szülénk sírjából a deszkakoporsót:
Zsíros üstökünket csakhogy le ne nyessék,
Nemzeti tokánkat hájjal kenegessék.
Mi vétkünk, mi vétkünk, mi nagyon nagy vétkünk!
Gyónjuk legutólszor legutolsó vétket,
Gyónjuk égnek-földnek a legfeketébbet.
Mikor az ördögnek mindent odaadtunk,
Csillagot az égről, a földet alattunk,
Amikor béklyóztak örökös robotra,
S lettünk a világnak ebűl rugdosottja:
Akkor, orcátlanon, cigányok módjára,
Álltunk vigyorogva világ piacára,
Szóval megtagadtuk jó régi nemünket,
Csúfságra cseréltük magyar szép nevünket,
Tisztes apáinknak sírja fölé köptünk,
Istennek, embernek arcába röhögtünk,
Önnön ganajunk közt táncra kerekedtünk,
Isten, ember előtt fertelemmé lettünk.
Mi vétkünk, mi vétkünk, mi nagyon nagy vétkünk!
Kegyelmes Úristen, ne kegyelmezz nékünk!
(1919. július)
*
Wass Albert: Te és az Isten.
Gondoltál-e már arra, hogy milyen csodálatos a világ?
Mennyire egész és mennyire tökéletes minden, amit nem az ember alkotott?
Nézz meg egy virágot!
A legegyszerűbbet: nézz meg egy hóvirágot!
Honnan tudja meg bent a föld alatt,
hogy odakint már elment a hó s az ágak
könnyező rügyein cinkék hintáznak a napsütésben?
Nincs telefonja, rádiója sincsen, mégis értesül arról,
hogy mennyire haladt a világ a tavasszal.
Hideg föld öleli még a gyökeret,
de már megindulnak benne az élet nedvei és moccan a csíra.
Felüti kis zöld fejét a nyirkos falevelek alól.
Kinő a szár, utána futnak a levelek.
Zöldek.
A föld nedvei összetalálkoznak a napsugárral
és zöldre festik a hajszálereket.
Aztán kinyílik a szár, kifeslik a bimbó, előkacag a virág.
Kacag. Szinte hallani lehet.
Nézd meg jól, milyen szép!
Milyen szép és milyen tökéletes.
Ember-művész nem alkotott még hozzá foghatót, csak másolt.
Egy láthatatlan nagy művész keze dolgozik körülötted. Néztél vízcseppet mikroszkóp alatt?
Mennyi ezer élet nyüzsög benne.
Egy egész világ.
Minden vízcsepp egy világ.
Minden világ egy vízcsepp.
Önmagáért való zárt egész.
A Te szemedben céltalan, mert nem vagy művész.
Művész csak egy van ezen a világon, egyetlenegy, aki alkot.
Napról-napra, percről-percre, mindig újat és mindig ugyanazt. Nézd a fát!
Nézd a hegyet!
Nézd meg a folyót vagy a tengert!
És gondold el, hány milliárd vízcsepp van benne,
hány milliárd vízcseppbe zárt világ!
És aztán gondolj a csillagokra!
Azokra, amiket ismersz, és azokra, amiket nem ismerhetsz.
Tiszta éjszakákon nézz föl az égboltra:
olyan éppen, mint a vízcsepp a mikroszkóp alatt.
Minden csillag egy élő valami
és köztük a Tied, a Föld, talán a legkisebb.
Gondold csak el,
hány milliárd vízcsepp lehet még ezen az egyen kívül,
amit ismersz. És akkor gondolj szánalommal azokra,
akik el akarják hitetni Veled, hogy nincs Isten. Nincs, mert ez, vagy amaz így történt.
Mert romokban fekszik a házad.
Mert meghaltak sokan, akiket szerettél.
Mert kevés a kenyér.
Mert sok a nyomorúság.
A világban, mondod, nincsen igazság.
És a Te világodat érted alatta.
A Te külön világodat,
ezt az aszfaltos, vízvezetékes, órabéres
és gyárkéményes világot.
A nyakkendős, nyúlszőrkalapos, szénhiánnyal küzdő,
műhelyszagú és paragrafusok közé zsúfolt világot.
És elfelejted, hogy ezt a világot Te csináltad magadnak.
Te és a többi emberek,
és így egyedül ti vagytok felelősek mindazért, ami benne történik. Istennek semmi köze a házakhoz és az órabérekhez,
az általad feltalált bombákhoz és drótsövényekhez,
semmi köze ahhoz,
hogy kapsz-e nyugdíjat vagy sem
és hogy meg tudsz-e élni abból a fizetésből,
amit a többi emberek adnak Neked
az önként magadra vállalt munkáért.
Isten bele sem néz a számlakönyveidbe,
nem törődik a gépeiddel
és talán azt sem tudja,
hogy létezik az egyik vízcsepp milliomodik porszemén
egy úgynevezett társadalmi rendszer,
amit mesterségesen fölépítettél magadnak
és amivel most nem vagy megelégedve.
Ő a csillagrendszerekkel
és az ibolyák gyökerével törődik csupán. Isten művész,
aki megalkotta a világok milliárdjait és pillanatról
pillanatra újakat alkot.
Amit Ő alkotott, azért vállalja a felelősséget.
Ott minden az Ő elgondolása szerint történik,
tiszta és művészi törvények alapján.
Ott nincsenek meglepetések és váratlan fordulatok.
Nincs győzelme a gonosznak, mert nincs gonosz.
Ezt a fogalmat az ember alkotta
és emelte földöntúli alapzatra,
hogy megbocsáthasson magának, ha ostobaságokat cselekszik.
A sas nem gonosz, amikor lecsap a galambra.
Fiainak viszi, hogy élhessenek.
Művészi rendező keze igazította így a szerepeket,
hogy ne szaporodhassanak el a galambok
s ne egyék el az egerek elől a gabonát. Az ember alkotott magának egy külön világot,
a vízcseppen belül.
Kiugrott a nagy együttesből,
kivonta magát a művészi rendező keze alól,
ácsolt magának külön színpadot,
pingált magának külön díszleteket
s maga osztja ki magának a szerepeket benne.
Hát ne jajgasson, ha rosszul sikerül az előadás.
Ha a kontár módon ácsolt kulisszák olykor rászakadnak
és rozsdás szögekbe veri a fejét.
Maga tette oda a szögeket. Ha rosszul mennek tehát a dolgaid, ne csodálkozz.
És főleg ne igyekezz Istenre hárítani a ballépések felelősségét.
Szabad kezet kértél,
s Ő, amennyire lehetett, szabad kezet adott.
A lerombolt házakért, a drágaságért, a feketepiacért, a szénhiányért
s azért, hogy pénz nélkül maradtál és vakarod a fejed:
Ő igazán nem tehet.
Talán nem is tud ezekről.
Nem kíváncsi, hogy az Ő rendjén kívül,
a sok milliárd vízcsepp közül az
egyikben egy izgága kis moszatocska
a maga önteltségéből mire végezte.
Neki a hóvirágokra van gondja, meg a madarakra.
A csillagokra és a fákra.
Meg arra, hogy szüless és meghalj.
És hogy a gyomrod
– feltéve, ha mértéktelenségedben el nem rontottad -
megeméssze az ételt, amit adsz neki.
Nem felelős,
ha szíved idő előtt megunja pumpálni a véredet,
mert hanyagul és könnyelműen elrontottad felesleges izgalmakkal,
amiket a magad bosszantására sikerrel kiagyaltál. Egyáltalában:
az Istennek hagyj békét saját világoddal kapcsolatban.
Nem várhatod, hogy Ő menjen oda hozzád,
ha magad voltál az,
aki fölényes emberi elmédre hivatkozva hátat fordítottál Neki.
Te kell fölkeressed Őt,
ha vissza akarsz Hozzá térni.
Könnyen megleled, ha igaz és tiszta benned a szándék.
Ha nem sértett hiúságodat és csalódott önzésedet
akarod Neki elpanaszolni,
hanem egyszerűen csak látni akarod Őt
s megnyugodni abban, hogy van. Ott leled mindég, a műhelyében.
A vízcseppben, amit számodra alkotott.
Csak nyisd ki a szemedet jól.
Megtalálod a fűszálban, amikor éppen nő.
A virágban, mikor a szirmait bontja.
A pillangóban, ahogy szárnyra kél. Ott dolgozik.
És ha elég tisztán és elég egyszerűen állasz meg előtte,
levetve minden magadra aggatott bohóc-cicomát,
amit társadalompolitikának, tudománynak
vagy előítéletnek nevezel:
akkor talán reád is néz.
Talán még reád is mosolyog.
Mélységes mély, szelíd művész-szemével végigsimogat és azt mondja:
- Bizony látom, rossz bőrben vagy fiam. Ideje volt, hogy visszatérj közénk.
*
A közvélemény kutatása
Ki fizeti – ki teszi közzé – kit szolgál
Hogyan lehet reprezentatív mintát venni?
Hogyan lehet a kérdezettet nem befolyásolni?
*
Szociális foglalkoztató
A babot és a lencsét minden nap összekeverik,
Hogy azt majd a sok Hamupipőke szétválassza…
*
„Végzem, amit végeznem kell,
amit végeznem jó és illő,
mert a bennem lévő nyugalomérzés igazolja,
hogy helyes úton járok.
Szeretném, ha hitem akkorára növekedhetnék,
mint egy mustármagocska,
hogy hegyeket mozdíthassak vele.”
(Wass Albert)
*
A rossz munkahely ismérveiből
Ingyen gürizel hadifogolyként az ellenségednek
A selejt szabotázs – hadbíróság ítél feletted
Tilos beszélgetni – militáris fegyelem
Lélekölő robotolás naphosszat éhbérért
Munkádat egy gép is elvégezhetné
Nem a szakmádban dolgozol
Feketén foglalkoztatva – bejelentés nélkül
Bizonytalanság – szerződés nélkül
Bekamarázott WC – személyi motozás
Egészségre ártalmas – életveszélyes
Nincs jutalom, csak indokolatlan büntetés
Lázas semmittevést kellene imitálni
Megalázások – pl. szégyentábla
Permanens negatív stressz-hatás
Értelmetlen, de hajszolt munkák
Hétvégi, éjszakai túlóráztatás
Rossz a csapatszellem
Mindenki mindenki ellen áskálódik
Árulkodók a kollégák
Szeszélyes a teljhatalmú főnök
Korlátlan a munkaidő
Elcsalt szabadságolások
Bizonytalan a fizetés
Nagy a távolság, rossz a közlekedés
A kenyérkereset miatt nem gyakorolhatod hivatásod
Stb. stb. stb.
*
J
Kifordított közmondások: A gyakorlat eszi a mestert. A kivétel erősíti a vakbelet. A kocka el van vesztve. Addig jár a korsó a kútra amíg bevezetik a vizet. Addig nyújtózkodj amíg kinyúlsz. Ahány ház annyi szobás. Ajándék lónak biztos,hogy túrós a háta. Akasztott embernek lába se éri a földet. Aki keres az rájön hogy ellopták. Aki kíváncsi az Fáncsi. Aki másnak vermet ás az sírásó. Aki mer annál van a kanál. Aki nem Imre ne legyen falába. Alkalom szüli a szexet. Amelyik kutya ugat az hangos. Ami késik elmúlik. Az élet nem fenékig Milky Way. Az okoskodás halála a tett. Bagoly mondja verébnek hogy bőrfejű.
*
J
Cigány jelentkezik rendőrnek.
Személyzetis sandán néz rá és kérdezi: – Érettségije van? – Há' persze, mit képzelsz te rúlam.
Csak hirtelen nem találtam meg otthon a bizonyítványt. – Hm. Tudja például ki Babits Mihály? – Nem ismerem kérem, ilyen nem lakik az utcánkba'. – Na cigány, akkor menj haza az érettségi bizonyítványodért
és járj utána, ki is az a Babits Mihály! Cigány hazaér, kérdik a többiek: – Na Gazsi, felvettek rendőrnek? – Mi az hogy!!! Már ügyem is van!
*
Mi a különbség?
Öldöklés vagy vadászat?
Birkózás vagy ölelkezés?
Játék, sport vagy véres harc?
*
Dög
Meghal vagy elpusztul?
A pusztulás után nincs folytatás
A halál csak egy állapot/dimenzióváltás?
Az elvetett mag meghal, de búzát/életet terem
A mártírok vére magvetés: megtermékenyíti a Földet
*
Állhatatos – állhatatlan
Egyik nap igazat mondok, a másik nap nem,
S ha több az egyik, mint a másik, akkor jó az átlag?
A hétvégéken bezabálok, torkoskodok, falok stb.,
A hét többi napján meg koplalva önkínzóan fogyókúrázok
*
Szenvedéllyel tüzel
Az isteni szikrából tüzet csihol
Zsendül, pezseg, megélénkül, gerjed, lobog
Nem csak tartaléklángon éppen hogy pislákol
*
Szabálykövető lény
A gyerek nem a szabályt magolja be,
Amikor az édes anyanyelvét elsajátítja,
S nem is tanul meg minden lehetséges mondatot,
De a nyelvérzéke fejlődésével egyre több hibát szűr
(míg – ismét - eljut a költői szabadságig/szabadosságig…)
*
Szabálykövetés
Nem tudják, de teszik
Szépen beszélnek magyarul,
De nem tudják az explicit szabályokat
(akik tudják, vagy tudni vélik, a nyelvészek,
azok meg lehet, hogy csúnyán beszélnek, írnak…)
*
Nagyasszony
Adva és feladva
Nőnek születni, asszonnyá válni
Lány, gyengébb nem, fehérnép, csaj,
Ara, hitves, mennyasszony, bige, spiné,
Amazon, boszorka, házisárkány, nyanya,
Mama, banya, hölgy, asszonyi állat (állapot)
*
Sziámi ikrek
Nincsenek külön útjaik
Mit titkolhatnak el egymás elől?
És akik lélekben ilyen szorosan összenőnek?
*
Testnyelv
Térdre rogyni – borulni
Térdet, fejet neki hajték
Az alázat jele a letérdelés
Isten előtt vagy az imádottad előtt
*
Hálni és halni
Minden elalvás egy kis halál
Az ágyad a koporsód, abban temetnek el
*
Mécs László
BÚCSÚZTATÓ
Ő volt a ház kakasszója, alkonyati altatója, karácsonyi harangszója, mikulási öröme. Álmaimnak pecsétőre, nemességem kutyabőre, pelikánom, s arany csőre öntestével etetett. Soha nem kért, mindig termelt, kamrát töltött, krumplit vermelt, szeretetet, arany kendert tilolt, -- s négy szál inge volt. Ő volt a ház nyugodalma, arany derűm arany malma, betlehemi arany szalma bárány éveim alatt. Egyhelyben élt mint a nagyfa, kis naprendszer külön -- Napja: nagy család apraja-nagyja szíve körül keringett. S hogy ne rúgjak ki a hámból, Rendből, én, a világ-vándor üstökös: ő a magányból imák láncán őrizett. Jó volt járni legénykedve, beszagolni minden kertbe, -- amíg otthon várt remegve a szívétől színes csend! Ő volt a nagy Számonkérő, bíró, de nem elítélő, bűnt erénnyé átzenélő kristályhúrú anyaság. Most, hogy elment, árva lettem, beborult az ég felettem, -- s itthon elszíntelenedtem szívtelenül kong a csend.
(Királyhelmec, 1943 november,
*
Védőburok és női princípium
Burokban növekvő-születő magzat, gyerek
Burkot vonni a család köré – inkubátor ház
*
Hármasság – egész
Tézis, antitézis és szintézis
Dolog – elemzés - összefoglalás
*
A tolvaj kiált „Tolvaj!”-t?
Az kiabál, akinek a háza ég?
Aki mondja másra, az mondja magára?
Bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű?
*
Magyar
Magyaráz
Kimagyaráz
Belemagyaráz
Magyarán szólva
Megmagyarázhatatlan
*
Tök jó
Tökéletesen jó
Tökök a kazettás mennyezeten
Dinnye – sárgadinnye – az éretlen dinnye
*
Elkámpicsorodott
Kám – gamó/gumó – kampó
Picsor – facsar, facsarodik
Pi – kettős használat: ba, be
Kampóvá facsarodott – összevonás
*
Hűlt a helye
Nem a helyén van, ezért hülye
Nem a helyén, rossz helyen, helytelen
*
Egy=Isten
Az együgyű az nem gyagyás
Egyszerű, egyöntetű, egykedvű
*
Ha jól hallanám, érteném
De operaénekes adja elő
De túl közel áll és köpköd is
De őt közben csiklandozzák, fojtogatják
De csak makog, dadog
De nagyothalló vagyok
De nem tudok szájról olvasni
De elnyomja az metró dübörgése
De túl halkan suttog
De fülsüketítő a hangerő
De épp nem figyeltem oda
De többen egyszerre beszélnek
De be van tömve a fülem
De rossz a telefonvonal
De sokszor beleköhög
De nagyon beszédhibás
De nagyon hadar
De nagyon messze vagy
*
Mássalhangzó – magánhangzó
Ha csak a-val mondom, amit mondok….
Hacsakavalmondomamatmandakakkarasartad
Hecsekevelmendemekkeresmegertedemetmendek
*
Peer Gynt
Hagyma hasonlat
Csak héj, sehol a – kemény – mag
(A héj nem növeszt magot, csak fordítva)
*
Csel,
cselez, cselvetés, cselekedet
Csal, csalfa, csalás, csalárd – becsap
*
Családfő
Család-cseléd
A legkisebb szakrális egység
Aki úr, az mindenki mást szolgál
*
Csiga-biga
Refr.: Csiga-biga, Csiga-biga gyere ki! Ég a házad, ég a házad ideki'! Kapsz tejet, vajat, holnapra is marad, Csiga-biga, Csiga-biga gyere ki! Csiga-biga, Csiga-biga háza ég, Csiga-biga, Csiga-biga benne ég, Hívjuk ki Ottót, a tűzoltót, Hogy hozzon vizet és poroltót! Refr.: Csiga-biga, Csiga-biga gyere ki! Ég a házad, ég a házad ideki'! Kapsz tejet, vajat, holnapra is marad, Csiga-biga, Csiga-biga gyere ki! Csiga-biga háza helyén üszkös romok, Csiga-biga háza helyén hűlt nyomok, Hívjuk Örkényt, a rendőrkét, Hogy szaladjon gyorsan a mentőkért! Refr.: Csiga-biga, Csiga-biga gyere ki! Ég a házad, ég a házad ideki'! Kapsz tejet, vajat, holnapra is marad, Csiga-biga, Csiga-biga gyere ki! Csiga-biga, Csiga-biga megkerült Csigalánynál találták meg meztelenül! Csiga-biga elcsigázva ment haza Mert hosszú volt az éjszaka. Refr.: Csiga-biga, Csiga-biga gyere ki! Ég a házad, ég a házad ideki'! Kapsz tejet, vajat, holnapra is marad, Csiga-biga, Csiga-biga gyere ki!
*
Csigabiga gyere ki,
Ég a házad ide ki,
Kapsz tejet-vajat,
Holnapra is marad…
Ige vagy főnév e mondókában az ég?
*
Nyelvi imperializmus
Világnyelvek nyomulása: latin, török, német, orosz, angol
Rasszista nyelvfelfogás: vannak primitív és vannak kultúrnyelvek
(a magyar nyelvet nem kellett megújítani a Biblia-fordításhoz…)
*
Mária Terézia
Német rendszer szerint tanított magyar nyelv
Mintha nekem kényszerzubbonyban kéne táncolni
*
A magyarok világelsőségei
Pl. a matek, a fizika, a sakk stb., ami összevethető
*
Fáklya – zsarátnok
Ha világra jövünk, világosságra jövünk
*
Charles Baudelaire Az albatrosz Olykor matrózi nép, kit ily csíny kedvre hangol,
albatroszt ejt rabúl, vizek nagy madarát, mely, egykedvű utas, hajók nyomán csatangol, míg sós örvényeken lomhán suhannak át.
Alig teszik le a fedélzet padlatára, a kéklő lég ura esetlen, bús, beteg, leejti kétfelé fehér szárnyát az árva, s mint két nagy evezőt vonszolja csüggeteg.
Szárnyán kalandra szállt, most sántít suta félsszel, még tegnap szép csoda, ma rút röhejre készt, csőrébe egy legény pipát dugdosva élcel, másik majmolja a tört szárnyú bicegést. A költő is ilyen, e légi herceg párja,
kinek tréfa a nyíl s a vihar dühe szép, de itt lenn bús rab ő, csak vad hahota várja, s megbotlik óriás két szárnyában, ha lép. 1859
(Tóth Árpád ford.)
*
J
Egy rendkívüli számtantudományi értelemmel megáldott
fiatal egyetemi tanársegéd is bevonult kiképzésre.
Mint minden elméleti képzettségű tehetség,
a katonai gyakorlatokban ő is félszegen mozgott.
A kiképzőtiszt állandóan ordítozott neki,
aztán egy csendes pillanatában megkérdezte a tanárt:
– Hol dolgozik maga a civil életben?
– Az egyetemen.
– Mondja, mi maga ott az egyetemen?
– Tanár vagyok.
Erre a főtörzs belevörösödve röhögni kezdett:
– Tanár? Maga? Úristen, mi lehetnék én ott?!
*
Az úr a pokolban is úr!?
Szolgám leszel a másvilágon!
*
Páros cseresznye szárán
Fülbevaló – fülcimpalyukasztás
Fül és koponya közé szorított plajbász
Fül mögé-alá bujtatott nagyothalló készülék
*
Iron curtain
Vasfüggöny a színházban és a hidegháborúban
Se emberek, se hírek és eszmék nem áramlanak szabadon
(Majd ránk ömlik a kultúrszemét, s eláraszt az álhír özönvíz)
*
Kőleves mese
Avagy a szellem hatalma
Hogyan főzz magadnak finom tápláló levest,
Amikor nincs semmid és ezt mindenki közömbösen néz…
*
Pszeudo polihisztorok és szakbarbárok konjunktúrája
*
J
Illat és szagár(talom)
Öreg székely ül a vonaton,
belibeg a kocsiba egy hölgyike,
intenzív illatfelhőt húzva maga után.
Meg is kérdezi az öreg, hogy mi ez az illat.
Mire a hölgy:
- Le fragrance II. a Diortól, Párizsból 50 ml 29.800 Ft.
Hümmög az öreg, erre nem lehet mit mondani,
majd pár perc múlva enyhén
oldalra dőlve elereszt egy kb 20 másodperces, lapos pukit.
A hölgynek könnybe lábad a szeme, enyhén kiakadva kérdezi:
- Jézusom, mi ez a szag?
Mire az öreg:
- Tarkabab, Érmihályfalváról, a Józsitól, fél kiló 180. Ft.
*
A holnap az érdeklődés hiányában elmarad…
Aki utoljára hagyja el a Földet, az kapcsolja le a villanyt
*
Gerilla polbeat
Törd a kerítést!
Te, ki csendben ülsz a sorban, Gyere gondolkozz csak el. Ez a föld itt minket illet, S nem azt aki pénzt zsebel. Refr.: Törd a kerítést s a falakat át, Miénk ez a föld, a tenger és az ég, Jánosé, Tamásé, Katié. Jánosé, Tamásé, Katié. Hogyha erre jár egy pénzes, Tán zavarja énekem. Sima szája erre kényes, Ne dalolja énvelem. Refr.: Törd a kerítést s a falakat át, Miénk ez a föld, a tenger és az ég, Jánosé, Tamásé, Katié. Jánosé, Tamásé, Katié. Hogyha kérded, itt e földön Kezed téged illet-e? Ha a kezed tiéd, hát miért Nem tiéd, mit formálsz vele? Refr.: Törd a kerítést s a falakat át, Miénk ez a föld, a tenger és az ég, Jánosé, Tamásé, Katié. Jánosé, Tamásé, Katié. Te, ki csendben ülsz a sorban, Gyere gondolkozz csak el. Ez a föld itt minket illet, S nem azé aki pénzt zsebel. Refr.: Törd a kerítést s a falakat át, Miénk ez a föld, a tenger és az ég, Jánosé, Tamásé, Katié. Jánosé, Tamásé, Katié.
https://www.youtube.com/watch?v=c-RvTtAhDOk
|