|
NAGY JENCIKLOPÉDIA XXI.
Eugéniusz életminőség vizsgálatai
A földi-égi poklok és mennyországok
Boldog-boldogtalan, bölcs-balga ABC
Bölcs mondások , szállóigék– III.
BATSÁNYI JÁNOS
A bölcsnek állhatatossága
Justum e tenacem propositi virum.
Horatius
"Ha ki, mindenét elvesztvén,
Reménységet sem talál,
Már annak az élet szégyen,
S kötelesség a halál!"
Az ily bús eltökélésnek,
Ha van - ritkán van helye.
"Soha kétségbe nem esni,"
Nagyobb bátorság jele!
Az erkölcs hű bajnokának
Váltig kell küszködnie,
S a vak sors kemény csapásit
Békességgel tűrnie.
Cézár két nagy ellenségét
A világ csudálja bár:
Szokratest nagyobbá tészi
A halált-hozó pohár.
Őt sem gyáva rossz bírái,
Akik azzal büntetik,
Sem gonosz rágalmazói
Bűnbe nem keverhetik.
Ha megcsalta bal szerencséd
Minden szebb reményedet,
S visszarántván adományit,
Sérti, gyötri kebledet:
Vigyázz! hogy fel ne forgassa
Jóra-szánt szándékodat,
S le ne győzze, vagy alázza
Lelki méltóságodat!
Nem, fonalát életednek
Nem szabad elmetszened, -
Tudván, hogy sírodon túl is
Van bírád, van istened;
Akit, elméd s szíved ellen,
Itt talán ma még tagadsz,
De kinek majd napjaidról
S tetteidről számot adsz!
Hogy a végső áldozatra
Ki-ki mindég kész legyen,
És honjáért mindenétől,
Mihelyt kell, búcsút vegyen:
Méltó! s társaságban élő
Emberhez illő dolog!
De azért, hogy a szerencse
Nékünk már nem mosolyog,
Hogy vakot vet, hogy elfordul,
Agyarkodik, háborog,
S kerekével, mint egyébkor,
Kedvünk szerént nem forog,
Azt itélnünk, hogy lerázván
Pályánk nehéz terheit,
És megszegvén bölcs teremtőnk
S vallásunk törvényeit,
Szabad, s illik, sírba dőlnünk...
Gyávaság, s bal itélet!
Hazafinak s kereszténynek
Kötelesség az élet.
(1810-es évek)
1.
Gyakorlat teszi a mestert.
Ember embernek farkasa.
Aki a veszélyt szereti, általa vész el.
Aki könnyen hisz, könnyen megcsalatik.
2.
A nép szava, Isten szava.
Az idő változik, és vele együtt mi is.
A lét csak csaló kép, nem oszt, nem szoroz,
hisz egyként elillan, mi jó, s mi rossz.
Ki bánatot sosem ismert, az boldogságot meg nem ért.
3.
A hallgatás beleegyezés.
Az éhség a legjobb szakács.
Ahová az értelem nem hatol be, oda eljut az érzés.
Minden érv közül a tekintélyen alapuló a leggyengébb.
4.
Ne kérdezz többet, mint amennyi a hasznodra válik.
Hol nincs bűnbánat, ott nincs feloldozás sem.
Amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten.
Nem dicsősége a sasnak, ha legyőzi a galambot.
5.
Ember tervez, Isten végez.
Ahány nyelvet beszélsz, annyi embert érsz.
Tűz próbálja meg a vasat, az igaz embert pedig a kísértés.
Kemény élete van annak, aki hozzá nem illő asszonyba botlik.
6.
Az elveszett idő nem tér vissza.
A láng nem csap fel füst nélkül.
A természet nem szegi meg törvényét.
Minden mindenből ered, és minden mindenné válik.
7.
Ha a szeretett lény alacsonyrendű, a szerető is lealacsonyul.
Ha az ember nem lát utána, hamar felkopik az álla.
Szép rózsát sem szakíthatsz szúró tövise nélkül,
méz, édes illat sincs fanyar társa nélkül.
Legbiztosabb erődítmény a nép szeretete.
8.
Evés közben jön meg az étvágy.
A szokás elhomályosítja a dolgok igazi arcát.
Céltalan hajósnak nem kedvez a szél.
Minden mozdulatunk árulkodik mivoltunkról.
9.
Bátraké a szerencse.
Férfiembernek a feleség hű társ, öröm kútja, s jó menedék.
A nők legfőbb vágya az uralom, akár a kedvesen, akár a férjen,
.Kinek a szegénysége nem bilincse, akkor is gazdag, ha nincs egy inge.
10.
A nők szeszélyét ismerem,
nem kíván, ha kell, de öledbe hull, ha nem kell.
Az asszony olyan mint az árnyék;
ha szaladsz utána, elfut előled, ha szaladsz előle, ő fut utánad.
12.
Gazdag csűrt szimatolva
tőrbe ne csaljon az asszony,
se ringó derekával, se hízelgő fecsegésével,
mert tolvajban bízik az, aki ilyen asszonyban bízik.
13.
Ha az első gombot rosszul gomboljuk be,
akkor az egész kabát rosszul lesz begombolva.
Az erényes nő szépsége olyan, mint távoli tűz és kard;
az első nem égeti, a második nem sebzi meg az illetőt.
|
