N A G Y J E N C I K L O P É D I A
EUGÉNIUSZ NAGY TESTAMENTUMA
Életminőségteszt-mondatok, Solymárvölgy, XXI. sz.
ARANY JÁNOS
AZ ÜNNEPRONTÓK
Zendűl, kondul szent harangszó, Csengve, búgva messze hangzó: "Imára! imára!" Jámbor népe a kis helynek Halkan lépve gyűlnek, mennek Imára, imára.
Szép piros a pünkösd reggel, Mintha tűzzel, Szentlélekkel Menny-föld tele volna; E napot fent s lent megűlik. E nap oly ragyogva nyílik; Mint hajnali rózsa.
De mi réjja riad? de mi ördögi zaj, Rekegő szitok és otromba kacaj, Hogy reszket az egyház tornya?... Szembe' Isten hajlokával, Nem törődve a szent mával, Foly tegnapi dőre tivornya.
"Hol egy muzsikás? hegedű, vagy egyéb? Ha különb nem akad, dudaszó is elég: Ki fut érte? szaladj Zsuzsi lyányom." "A Zsuzska maradjon! hagyj neki békét Eszem ezt a pirosítós képét: A kufercest majd vele járom."
Hát íme, kapóra, dudás közeleg. Egy sanda, szikár, csúf szőrös öreg, Tömlője degeszre fújva; Füle táján két kis szarva gidának, - Mintha neki volna szarva magának - Sípján már billeg az újja.
"Ide, a Jebuzéus pofádat! Mert megkeserűli a hátad." "Uraim, de papolnak ott-benn..." "Hát baj neked az; pogány hitünek? Az enyém - ha töröm, ha nem - ez ünnep Enyém, ha szidom; ez az Isten!"
Ravaszul mosolyog fél szája hegyén S rákezdi dudáját halkal a vén, Minden sark billeg a táncra; Azután vidorabb lesz, majd sebesebb; A tánc is utána pörébb, hevesebb, Amint kopog és szaporázza.
De vége szakadni mikor fog, ugyan?... "Hagyd el - riad egy rá - aki szele van! Kihasítom kecske-dudádat." Hanem a muzsikás mindég fujja, Mindég szilajabban pörög ujja - Az egész tivornya kifáradt.
Lankadva leűlne az is, meg ez is, Hívnák haza őket ebédjekhez is: Nem, nem lehet; ugrani kell csak. Szidják a dudást, - verik, öklözik őt - Verik bizony a nagy üres levegőt; - Gyors híre szaladt e csudának.
Fut gazda, kié ama renyhe cseléd: "Jössz...? vagy dobom - itt ez a villa - beléd..." Vasvilla kezébe ragadt ám; Fut lyány, fiu, és anya és feleség: "Apám, fiam, apjokom! untig elég..." S kezeit töri, szíve szakadtán.
Már józanon a fiu, az apa, férj Mennének is - íme, közelget az éj - Nyújtják kezöket nagy-epedve; A táncosok arcán vérkönyü hull: De a láb még egyre bokázza vadul, Viszi a tánc ördögi kedve.
Éjfélt hogy üt a toronyóra közel, Kénkő fojtó szaga terjedez el; S mint szél ha forogva ragad port: Úgy táncol el, egy bősz harci-zenére, (Mondják, a pokol tüzes fenekére) Az egész örjöngő csoport.
(1877 júl. 21)
*
Életében nem törődtél vele, halálát keserves jajgatással siratod
Néma gyereknek csak, legfeljebb az anyja érti a szavát, vagy még ő se
Sokáig nem lóghat ki a sorból - ha a bénával megy, megtanul bicegni
Aki sír, attól el kell venni - minél több panasz, annál több veszteség
*
A rossz tréfa kutyaként harap -
a nevetségessé tett ember gonosz indulatokat forral…
Úton-útfélen panaszkodtál bénaságodra,
mit teszel akkor most, hogy már lábatlan vagy…?
*
Két bénából nem lesz egy ép lábú ember,
de vakok között félszemmel pünkösdi királykodhatsz...
Te is úrhölgy és én is – ki fogja megfejni a tehenet?
A szorgos nem mindig győz, de a lusta mindig veszít
*
Túl mohón túl meredekre állítottad a létrát
és nemhogy gyümölcsöt szedtél volna, de hátraestél…
Rögtön a létra legmagasabb fokára akarsz állni
Nem te másztál át a falon, te csak a létrát tartottad?
*
Aki felmászik a létrára, fára, annak le is kell tudni jönnie
Annyira megrészegít a célod, hogy a visszaútra már nem gondolsz
Robotol, hogy gazdag legyen, s egyáltalán ne kelljen többé dolgoznia
Aki kerüli a munkát, kétszeresen dolgozik – a rest kétszer fárad
*
Sok munkával ha lehetsz is olykor gazdag/gazdagabb,
de biztos elveszíted egészséged, így majd pénzed arra költheted
A legtöbbet saját káron, keserves tapasztalaton keresztül tanultál?
A mosdóvízzel együtt a gyereket is kiönti – rossz pappal Istent is
*
A törvény nem tudásával nem takarózhatsz,
ahogy meghalsz, ha nem ismered a gravitációt
Túlzabálod magad – rövid öröm, hosszú üröm,
vagy hogy ne terheld a tested, rögtön hánysz is?
*
A jobb kéz nem tudja, mit csinál a bal kéz – összhanghiány
A tudás keserű gyökereitől sose jut el az édes gyümölcséig
A barátodat csak módjával avatod be életedbe,
de egy spiclinek gyónsz – ill. Ő analizál a díványon
*
Amit nem te csinálsz, az nem lehet elég jó –
mindent s.k. végzel – csoda, ha idő előtt bele is rokkansz
A zsarnokra vicsorgó arc is eltorzul,
és nem múlik el nyomtalanul a torz ábrázat
*
Ha nem bízol a másban, nincs barát, akkor mindent túlbiztosítasz
Sokkol egy potyagól, s míg magad ostorozod: kapsz rá egy másikat
Tekintélyelvű ember – amit a vezér mond, azt kétely nélkül átveszi
Kamaszkori dacod nem tudod kinőni: mindig mindennel ellenkezel
*
Addig bátor a nyuszi, amíg mögötte a medve…
Kineveztek erősnek, de a tigris, nem volt ott az értekezleten…
Más fényében sütkérező, csak árnyéka egykori/lehető önmagának
Nem tudod kivárni, míg nem jön el a te időd
*
A jós cigányasszony minden szava készpénz, ha már jó sokba kerül
Olyan bután gazdálkodó: csak veszteségeket termel, de azt bőven
Az isteni ige magvai nála süket fülekre talál, meddő talajba hullik
Csak a halál biztos – de te még abban is bizonytalan vagy
*
Elmész kölcsönkérni, de arra gondolsz,
úgyse adja oda: kell a francnak az a rohadt kapád!
Az akadályoz legjobban az előrelépésben,
hogy tudni véled, amit valójában nem vagy rosszul tudsz
*
Életkísérletet folytat: elérni a boldogtalanság legfelső fokát
Életmottód: ha megnősülsz: megbánod – ha nem: azt is
Elfogadod a közvélekedését: nem becsületes, hanem hülye voltál
Elfogadod, élettársad „nagy gyerekként” kezel; nem emancipál
*
Először mész ki a lóversenyre és szűz kézzel
egész vagyonod felteszed egy holtbiztos tippre
Titokban szeretnél beteg lenni, kivonulni,
hogy ne kelljen résztvenni a társadalmi munkamegosztásban
*
Te is szeretnél hinni istenben, de izomból nem megy,
azokat viszont durván cikized, akik erőlködés nélkül próbálkoznak
Ha hallott valaha képmutató, parázna, pénzsóvár papról,
akkor ez neki perdöntő, cáfolhatatlan bizonyíték: nincs isten
*
Hozzád nem illő és téged is feszélyező
neked nem jól álló ruhában mész randevúra, állásinterjúra
Néma gyereknek még az anyja se érti a szavát:
meddig vársz rá, hogy kitalálják titkos gondolatodat?
*
Nem kopog, nem zörög, csak arra vár, hogy magától nyílik az ajtó
Bekötött szemmel akar tájékozódni, s így darázsfészekbe nyúl
Bekötött szemmel hagyja bevinni magát az erdőbe, ott is hagyva
Belegondolsz, hol és hogyan készül ez az állati váladék, a tej és …
*
Beleharap a segítséget nyújtó kézbe, majd siránkozik: a közöny
Belekényszeríted magad a szigorú és csak büntető apa szerepébe
Beszáll egy tömegverekedésbe, s méltatlankodik: a lovagiasság?
Beszorítod a sarokba a kutyát – meglepődsz, ha oroszlán támad
*
Betartott orvosi utasítás, csak önmérgező orvosság-túladagolás
Betartott szokás, illem, erkölcs és jog szabályok, mégsem boldog
Betegesen fél, meglopják: non stop pénzt számol, el- és kiássa
Birtokod egy szafariparknak rendezi be, ahol ő él ketrecekben
*
Blöff: többet sejtet, mint ami van, s retteg az igazság pillanatától
Boldog házasságok közvetítője, terapeutája: elmagányosodva
Bolhából elefántot csinálsz: kis botlásod halálos bűnné nagyítod
Bolondos ötlet: a nyílt tengeren fog hozzá a hajó átépítéséhez
*
Búvár Kund: a külső fogytán belső ellenséget keres/talál/furkál
Bűn, eufemizmus, bagatellizálás: pl. az ordas hazugság=füllentés
Büntethetőség alóli mentességnek gondnokság alá vétel az ára
Büszke: sose komolyodik meg - s eljátssza a ritka jó alkalmakat
*
Csácsogásával csak a társaság terhe, többet nem is hívják
Csak a botránykrónikákban neves, mint krakéler „párbajhősnek”
Csak a felhergelt-felheccelt csőcselékben érzed a kollektív erőt
Csak kart kéne kinyújtani szíved választottjáért, de Istenre vársz
*
Csak a posztabortusz szindrómával kínlódva jön rá, bagatellizált
Csak a segítőkészségre figyel: kétbalkezes kontár bütyköli autód
Csak akkor becsül valamit, ha abból igen keveseknek van/lehet
Csak akkor eszi meg a húsát, ha ő nevelte fel, vágta le a disznót
*
Csak annak hisz, amit lát: azt meg elég látni (kivéve a zsiráfot…)
Csak az amputáció megúszása után tud örülni, földig ér a lábad
Csak azért futkos, nyüzsög, fontoskodik, mert nincs hívó otthon
Csak azért se sajátítod el az uniform „szépírást”: macskakaparás
|