Kossuth-díjas magyar író, költő, irodalomtörténész és műfordító. Aki többet akar tudni, az majd megnézni awikipédián.

A már unalomig ismételt Spiró-vers (és aztán annak erősen szubjektív elemzése):

Spiró György: Jönnek

Jönnek a dúlt-keblü mélymagyarok megint,

füzfapoéták, füzfarajongók, jönnek a szarból,

csönd van. Senki se pisszen. Alantról

kevéske hűlt költő csontujja int.

Ó, ha gyilkolni szabadna újra,

csámcsogva, hersegve szívnák a vért -

miért is? ki tudja. Trianonért? -

mered pár utcanév pici csontujja.

Ez olyan klima: itt folyton beborul,

ez rendben van, de szégyen, szégyen, szégyen,

hogy mindenki kussol, hogy mindenki fél,

és nekünk kell jönnünk, pár csenevésznek,

hogy bebizonyitsuk:

nemcsak a szemetek tudnak magyarul.

 

1984

Értelmezzük a verset, úgy ahogy még soha nem elemezték, ami soha nem a hazaszeretet verse, majd a Trianonnál kitérek rá.

És sajnos azt kell mondjam, nem rossz vers a Jönnek.

"Spiró György: Jönnek

Jönnek a dúlt-keblü mélymagyarok megint,"

Mélymagyarok: 1984-ben még sehol nem voltak nácik, ezt azért jó ha tudjátok, viszont volt népi-urbánus vita, értsd nemzetiek és "kozmopoliták", jobb-bal. Bizony az idegenszívűek nem kerülhettek a jobboldalra elméletileg sem akkor, sem ma sem.

A legfontosabb kérdés: Spiró a mélymagyarokat kire érti? Ha ma írná lehet, hogy a nácikra, "az Árpád' csőcselékre", de könyörgöm 1984-ben? Biztosan a népi írókra, népi, nemzeti emberekre értette, ez száz. („megint”). tehát nem baj, hogyha magunkra vesszük.

De ha ma írná, akkor is bele lehetne kötni, hiszen, mit akar egy mélymagyar? Az országa felvirágoztatását, és mint az SZDSZ-holdudvarából táplálkozó Spiró már bizonyított.

Tehát miért is beszélne a nácikról, a szélsőségesekről?

Már a neve is mondja: mélymagyar, aki mélyen átéli magyarságát.

"füzfapoéták, füzfarajongók, jönnek a szarból,"

Fűzfapoéta, igen, Petőfi is az lenne ma Spiró szerint, hiszen valószínű, hogy ma minden patriótaköltőre próbálják rányomni a „fűzfapoéta” bélyeget. Hogy a mélymagyar a nácikra értendő, azt mintha csak ma mondanák már csak azért, hogy „tisztára mossuk Spiró elvtársat” jeligével kozmetikázunk egy kicsit (ahogy tán Horn Gyulának is kellett egy jó pont, valami határmegnyitás, amihez állítólag őneki semmilyen köze nem volt, de valahogy nem mutatott jól az életrajzában, h ugyan részt vett az 56-os magyar szabadságharcban és forradalomban; csak éppen a másik oldalon. Fegyvert fogott saját népe ellen a megszálló hatalom oldalán (!) . mi ez ha nem hazaárulás. Dehát tudjuk Bánó András szerint Göncz beszédén a füttyögők nem az 56-os forradalmárok voltak, hanem a fasiszta csőcselék - hát ilyenek ők). Ez van a wikin is: „Sok vitát váltott ki Spiró 1984-es,Jönnek címet viselő verse,^[1][2] melyben az akkoriban felszínre kerülő népies-urbánus vitában „szarból jövőknek”, „szemeteknek” nevezte ideológiai ellenfelei, a szélsőjobboldal egyes tagjait.”  Hűha, ha a wiki ezt írja, akkor biztos tényleg a szélsőjobboldaliaknak írta, vagy a zsidózó konzervatívokra, vagy a holokauszt-revizionista nemzetiekre, vagy egyszerűen csak: minden jobboldalira. (Mellesleg a wiki-író a népszabis linknek jobban hisz, mikor lenácizza a mélymagyarokat, mint aNemzetesnek, de azért berakta linknek a kis cseles. Még melleslegesebben: ezek mindig miattunk szégyenkeznek, ez valami divat (komment) lehet).

Spiró szerint a mélymagyarok a „szarból” jönnek. (Ez a sor biztos tetszett Kornis Mihálynak, Nádas Péternek, Esterházynak, Kertésznek mikor elolvasta.) „A mélymagyarok rendkívül rossz ízléssel rendelkeznek, hiszen olyan dolgokért rajonganak, mint a tehetségtelenül verselgető alkalmi költő, aki viszont olyan maradi dolgokért van oda, mint a hazaszeretet” gondolhatná György.

"csönd van. Senki se pisszen. Alantról

kevéske hűlt költő csontujja int.

Ó, ha gyilkolni szabadna újra,

csámcsogva, hersegve szívnák a vért -"

Bizony, a jobboldal a halálbüntetést még inkább szorgalmazza, a hazaárulást is jobban bünteti ;) Nagy részük katonásabb, fegyelmezettebb, nem tolerálják a devianciát, ilyenek ők. Nem tolerálják az enyhe büntetéseket, sem azt, ha valaki származása miatt enyhébb büntetést kap. Mert ez rasszizmus, ugye.

"miért is? ki tudja. Trianonért? -"

És itt van a Trianon. "miért is? ki tudja." Spiró nem érzi át a Trianon feletti fájdalmat, ő ezzel a sorral bebizonyítja, h idegenszívű, nem érzi át a nemzettudatot, kérdezzétek csak meg tőle! Egyértelműen elhatárolódik azoktól, akik fájdalmat éreznek az 1920-as, és az 1947-es területelcsatolások miatt. Nem tudja mi az, ha valaki szereti a hazáját, és önként csatába megy érte, ő ilyen, és ebben - már elnézést - de szerepet kaphat a származása, a zs-sztereotípia.

De ami a lényeg: nem érti miért dúltkeblűek, miért mérgesek ők, miért akarnak vért. Ez egyértelműen kiderül a versből. Trianon már a múlt. Trianon már a történelem. Az persze nem számít, hogy Izrael ezer év után alakult újjá; a trianoni nyolcvan év az urbánusok szerint már történelem, tudjuk.(újjá egy nagy fenét, de ezt Kösztler jobban tudja.)

És most nem „mindent vissza” szlogenekről van szó, meg az egész történelmi terület visszaköveteléséről, hanem értelmes párbeszédről, az egészséges nemzettudatról és egyelőre autonómiákról.

"mered pár utcanév pici csontujja.

Ez olyan klima: itt folyton beborul,

ez rendben van, de szégyen, szégyen, szégyen,

hogy mindenki kussol, hogy mindenki fél,

és nekünk kell jönnünk, pár csenevésznek,

hogy bebizonyitsuk:

nemcsak a szemetek tudnak magyarul."

Akinek fáj Trianon, az a magyar. Aki magyarul beszél, még nem biztos, hogy magyar érdekeket is képvisel, de természetesen még magyar állampolgársággal rendelkezik az illető, és még tudhat magyarul is (szinte csak ők „tudnak” magyarul).

Spiró tipikusan a sztereotípiát erősíti. Az idegenszívűséget, a nemzet fogalmának meg nem értését. Gondoltam már arra is, hogy a tudatalattijukban irigykednek a hazafira, mert soha nem élhetik át azt az érzést ezek az idegenszívűek, amit átél a patrióta: A Haza olyan erősségű szeretetét, ahogy a gyermek szereti az anyját. Teljes átlényegülés a nemzettel, országgal és annak történelmével.

Persze ők nincsenek tisztában az irigységgel (ha lappangó irigykedésről beszélünk, amit kétlek). Frusztráltságukban minden olyan ellen fordulnak, amit a nemzeti ember kedvel: kereszténység, vallás, nemzeti jelképek. Ahogyan ezt teszi Eörsi Mátyás, Petri György, Tóta W. Árpád, Paizs Miklós, Kornis Mihály és még hosszasan lehetne sorolni.

Félreértés ne essék (mert vannak, akik könnyen félreértik): nem az a baj Spiróval, hogy zsidó, hanem az, hogy teljesen, szellemiségében hazaáruló, idegenszívű.

„A 2009-es magyar irodalmi érettségin választható feladat volt érvelés írása egy vele készült interjú részlete mellett vagy ellen. A szövegben Spiró a magyar irodalmi klasszikusok (például Jókai) nyelvezetének modernizálását, tehát átírását javasolta, annak érdekében, hogy a mai diákok megértsék azokat.”

Én emlékszem az Aranyember olvasásakor azt a negyven idegen szót kiszótáraztam, amit nem értettem, és nem haltam bele. Ellenben azokat az idegen szavakat, amik szerepelnek a Jókai regényben a mai napig használják a mai írók

A könnyebb érthetőségre több más mai író is áhítozhatna, hiszen sok diák azért nem fog egy Esterházyba bele, mert azokat a sznob körmondatokat se nem érti, se nem bírja a gyomra. Ajánlani tudnám, hogy mihelyst végez Esterházy egy regényével, azonnal adja be az újonnan alapult Holdudvar Átíró Bt.-nek, hogy azok minél előbb képesek legyenek a  piacra dobni és így minél előbb a tülekedő olvasók kezükbe kaparintani tudhassák a Nagy Művet.

Aki meg nem érti, miért hőbörögnek egyesek, hogy érettségi tétel lettannak meg üzenem: egy anyagyilkos is lehetne érettségi tétel?
Na ugye hogy nem, nálunk mélyen nemzeti érzelmű magyaroknál az anyagyilkossággal egyenlő az (intellektuális) hazaárulás.

Spiró György: A Fogság c műve konkrétan kereszténygyűlölő, bár ettől még lehet remekmű

„Ez a feltámadott Felkent, ez nem jó ötlet. Ebben csak eszelősök hihetnek, a gyöngék, az éretlenek, az eleve vesztésre születtek, azok pedig nem erősek.” (p. 714)

„Azok a tébolyultak egyszer ki fogják találni, hogy a Felkent, akiben hisznek, voltaképpen a Teremtő fia.” (p. 735.)

„Zseniális ötlet, hogy valaki, egy ember feltámadt, és arra kell várni, hogy ismét megjelenjen. Az sem akármilyen ötlet, hogy nem számít, ki zsidó, ki nem az, bárki lehet kiválasztott, csak ezt az egyet, a feltámadást fogadja el... Nem kell hozzá tudni semmit, sem írni, sem olvasni, sem előírásokat betartani és mindenkiből pap lesz, mindenki szent, aki hisz a Feltámadottban, és örök életet nyer ezáltal!... Még szertartások sincsenek! Esznek, őt dicsérik, együtt vannak, és ezzel meg van oldva a magány, meg van oldva a halhatatlanság... Nincs még egy ennyire együgyű vallás a piacon! Őrült háború lesz ebből a zsidóságon belül, ez lesz az igazi zsidó háború, és ki fog szabadulni a zsidóságból ez a téboly, a vesztesek tébolya, és győzni fog, mert mindig a vesztesek vannak többen... Ha Spartacusnak ilyen vallása lett volna!... Csak azzal lesz gondjuk, hogy nem jön, nem akar jönni, és ők türelmetlenkednek, ez fogja szétzilálni őket...
— Meg fogják oldani — vélte Uri. Mindent meg fognak oldani, csak a hit maradjon. Ezentúl mindenről már csak hazudni fognak.
— Eddig is hazudtak.
— De nem ilyen erősen...” (p. 763.)

És érdemes Jézus alakjának leírására gondolni a könyvben.