200 éve született Erdélyi János költő, kritikus, esztéta, filozófus, akadémikus.
ERDÉLYI JÁNOS: MAGYAR KÖZMONDÁSOK KÖNYVE
Ingó bingó, csára fingó. (1707.)
3865.
Ingyen veszi, pénzen adja.
T. i. a lopott jószágot.
3868.
Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen. (3422.)
3870.
Ingyen fejében ritkán hajlik ember a másikhoz. B.
3871.
Inyéhez ragadt a nyelve.
Nem szól. Alkalmazni szokták a nagyhéti harangszünetre; szónokra, kinek bedugták a száját.
3872.
Tul van már az innenen.
Példaul, a ki már élete jobb részét átélte, szóval a ki tul van a közepén valami dolognak.
3873.
Ne szólj neki, csak ints neki.
3874.
Elég szerencsésen iparkodik, kinek a szerencse semmi akadályt nem tesz.
3875.
Nem lehet minden sebet egy irrel gyógyítani.
3876.
Nem hazud az irás, hanem a ki irja.
3877.
Régi irás, elkopott. M.
3879.
Arról hallgat az irás.
3880.
Fogas irás. KV.
Rágalmazás.
3883.
Ha az irigy szomoru, vagy őt érte baj, vagy mást szerencse.
3884.
Veszett szerencse az, melynek nincs irígye.
3885.
Adjon isten sok irígyet, kevés szánakodót. Sz.
Latin: Praestat invidiosum esse quam miserabilem.
Német: Besser zehn Neider als ein Mitleider.
3886.
Nem jó annak dolga, kinek nincs irigye. Sz.
3887.
Oly irígy szemmel nézte, majd kicseppent szemébül a vér.
3888.
Irigyebb a kutyánál.
3889.
Irigy mint a mirigy.
3890.
Irigy előtt csak azért is vétkes vagy mert nem vétettél. K.
3891.
Sokakat irigység emelt becsületre.
3892.
Irigység sem találna benne hibát.
3894.
Puha mint az irósvaj.
3895.
Eljárt az iskola mellett.
3896.
Járt a fekete iskolában.
Tapasztalt jót, roszat.
3897.
Tizenharmadik iskola.
Az iskola utáni élet: hivatal, katonaság, stb.
3898.
Legjobb iskola a tapasztalás.
3899.
Ismerd magad.
Azaz légy mindenben figyelemmel magadra, mások és magad iránti kötelességeidre, családi s társadalmi viszonyaidra, elméd, erőd mértékére. – Legtöbb nyelven megvan; eredetileg ó görög.
3900.
Jó az isten, jót ád.
3901.
Jó az isten jót ád, kopasznak hajat ád. D.
3902.
Mit ád isten, azt ád.
Kétes vállalat, kezdet előtt mondják, megnyugodva istenben.
3903.
Isten velünk, ki ellenünk. ML.
3905.
Jobb az isten száz papnál.
3906.
Kinek isten adja, pap is annak adja.
3907.
Ad az isten, kinek nincsen.
3908.
Kinek isten mit ad, ember el ne vallja.
Régibb gyüjtőknél "falja" áll "vallja" helyett, ámbár az sem rosz vagy érthetlen, hanem ez jobb. – "Elvall" am. magáénak mond, eltulajdonít. Ezt mutatja a szónyomozás is: van, vanol, mint dan, danol, han, hanol, aztán: dall, hall, vall.
3909.
Se istene, se hazája.
3910.
Se istene se lelke, hanem csak párája.
3911.
Kit isten meg akar verni, eszét veszi el.
Német: Wenn Gott ein Land strafen will, nimmt er den Herren die Weisheit.
3912.
Kit az isten megver, nem hajdu veri meg.
3913.
Kit meg akar isten verni, nem bottal veri meg.
3914.
Nem rövidül meg isten keze. KV.
3915.
Hiszem az istent: nekem is felvirad még.
3916.
Él még a régi isten.
Latin: Adhuc aliquis deus nos respicit.
3917.
Minden horgast, borgast isten fordít jóra.
3918.
Isten sem tehet mindennek eleget.
Példaul, mikor az utas jó időt, a gazda esőt stb. kiván. Jelenti egyébiránt e km. az emberi szükségek sokféleségét.
3919.
Hol isten őriz, pókháló is kővár.
3920.
Mit istentől szánsz, elviszi az ördög.
Német: Was man Gott entzieht, fällt dem Teufel zu.
3921.
Adjon isten, a mi nincsen.
3922.
Bizzál istenben, előgyámolít.
3923.
Ha isten akarja, kapanyél is elsül.
3924.
Lassan jő isten, de ugyan elérkezik azért. KV.
3926.
Néha isten se barátunk.
3927.
Gazdag az ur isten.
3928.
Kenyérnek legjobb dagasztója isten.
t. i. ha jó termést ad.
3929.
Isten a szivet tekinti. ML.
Német: Gott sieht das Herz an.
3931.
Tudja isten, kinek subát, kinek gubát.
3932.
Tudja isten, minek hogy kell lenni.
3933.
Tudja isten, mért nem adott szarvat a disznónak.
3934.
Hol istennek házat épitenek, kápolnát guggaszt mellé az ördög.
Kápolnát azaz kocsmát, hol egészen mást tanul ember mint templomban. – A km. jelentése: ha kezd épülni a hit, az ördög vagy a roszlélek azonnal ellene dolgozik itt, mint egyebüt is minden jónak.
Német: Wo der liebe Gott eine Kirche baut, da baut der Teufel eine Kapelle daneben.
3935.
Ha isten akarja, veled leszen karja. KV.
3936.
Kinőtt az isten markábul.
Igen nagyra nőtt.
3937.
Isten háta megett lakik.
Távoli, félre való helyen.
3938.
Isten nevében, fonásért. B.
Ajándék a neve, de sokat kelle dolgozni érte. B.
3939.
Jobb az isten-ölte mint az ember-vágta.
Igy nevezi czigány az esett hust.
3940.
Ha isten ugy ismeri mint én, soha sem veszi kérdőre büneiért.
3941.
Isten is kitért volt részeg ember előtt. M.
Ganajos szekérnek, részeg embernek isten is kitért.
3942.
Ki felől isten elvégezte hogy felakaszszák, nem hal vizbe.
3943.
Kinek isten nem adja, Kovács Istók meg nem koholja. KV./János kovács sem koholja. BSz. (2426.)
3944.
Isten szavát nem alku megvetni.
3945.
Jaj istenem! mire jutánk: kilencz gyermekből tiz maradt. B.
3946.
Mindenütt Istók.
Némelyek Istókot oly typicus névnek veszik a magyar nemzetre nézve, minő a németnek "Michel," honnan "der deutsche Michel" czim alá sorozvák a német nép sajátságai, de leginkább együgyü vonásai. (5360.)
3947.
Rajkó vét, Istókot verik. (6153.)
Bünös helyett büntelent ér a büntetés.
3948.
Betekintett mint bolond Istók Debreczenbe. (507.)
E bolond Istókot lévai születésnek hirli a hagyomány, kinek semmi egyéb kivánsága nem volt mint Debreczent meglátni. Ezért elutazott és a mint meglátta Debreczent, visszatére azonnal. – Az ország némely vidékén bolond Mihókot mondanak Istók helyett.
3949.
Nem látjuk hátunk megett az iszákot. M. (390.)
3950.
Keveset iszik, de sokszor.
Nem keveset iszik, hanem sokszor.
3951.
Csak azért issza meg, hogy más meg ne igya.
3952.
Avagy igyál avagy vakarj falt. KV.
3953.
Azt tartják: egy ebéd felett négyszer inni elég;
Az elsőt minmagunkért.
A másodikat jóakarónkért.
A harmadikat vigaságért.
A negyediket ellenségünkért. ML.
3954.
Inni akar, ki az evő embert köszönti.
3955.
Mikor az ember a csorgóbul inni akar, meghajol előtte, de azután hátat fordít neki. ML. (2843.)
3956.
Az édes italnak keserü az ára. KV.
3957.
Igen eljár ő is az oly itczével. KV.
Szemtelen, buja ember.
3958.
Ne itélj, hogy ne itéltessél.
3959.
Ne tégy arról itéletet, a mihez nem értesz.
3960.
Ki az itélettől fél, kimutatja gonoszságát.
3961.
Hoszu mint a szent Iván éneke.
Közhitté vált e példabeszéd magyarázatánál Kovács Pál után, kinek véleményét Szirmay, Dugonics, Ballagi egyiránt elfogadták, hogy lett volna bizonyos szent Iván nevü remete, ki a maga istenes énekeit örökké zengedezte, minek aztán se hosza se vége nem volt. Kis-Viczaynál is megvan e km., de ő nem magyarázta. – A "Népdalok és Mondák" 3. kötetében 148. lapon van közölve egy dal ily czim alatt: "Szent Iván éneke" s egyuttal magyarázat is adva kevés szóval e közmondásra vonatkozólag. Hogy az egészet érthessük, el kell mondani a következőket. Szent Iván vagy nyári, máskép virágos szent János napja néhutt az országban, nevezetesen Nyitra megyében, Kolony vidékén, bizonyos népi mulatságok ünnepe igen régi szokás szerint, mikor a helységtől távol eső, leginkább halmos helyeken, többnyire szalma s rőzse tüzeket rak a falubeli ifjuság főleg a leányok, mert a fiuk inkább csak nézők, vivén magukkal párlásra szükséges "virágos" füveket, s a tüznek lángját énekszó alatt keresztülugrálják. Ilyen ének már:
Virágos szent János,
Éjszakád világos.
Mig előtted leszek,
Tiszteletet teszek.
Csak addig világos,
Légy aztán homályos.
Aztán:
Hajtsuk, hajtsuk a cseresznye ágát,
Mert most éli szép világát.
Hadd szakaszszak szépéből,
Szeretőmnek szinéből. (Regélő 1837. 2. k. 922. l.)
Abból, hogy és mikép ugorja által a tüzet valamelyik, jósolni szoktak a férjhez menésre. Innen van aztán Kovács Pálnak egy közmondása: "Elugrotta mint Perki leány a férjhez menést," (t. i. a tüzbe esett, s összeégett magát), mivel Perk hasonlóan nyitrai falu; Dugonics szinte emliti a szent Iván tüzét (Példb. 1. k. 209. l. jegyzetében), de nem a szent Iván énekét is. Ez az ének már, melyről a közmondás van, azért hoszu, mivel az ünnep vagy mulatságos szokás, két hétig szokott tartani, melynek szent Iván napja épen közepére esik s innen hoszusága természetes. Az adott magyarázatból világos, miképen ez ünnep házasságszerző ünnepek maradványa, s az ország egyéb részeiben, nevezetesen Ung alsó vidékén, is divik nem pusztán csak Nyitrában, s ugy tekinthető mint rokon a régi mythósok tüzével, melytől vette divatját a római vesztatüz, és a napimádással, mely őseink egyik hitágazata volt.
3962.
Dugába dőlt mint az iványi ember kutyája. Cz.
3963.
Csügg rajta, mint lábon az ivóka. D.
3966.
Járatlan Izráelben.
Mondják általánosan tapasztalatlanra, de a körülmények szerint alkalmazva leginkább oly ifjura, ki nem tud még a kalandok szövevényeihez.
a) Kemény nyaku Izráel. (7341.)
|
